Komáromi Lapok, 1927. január-június (48. évfolyam, 2-78. szám)

1927-04-23 / 49. szám

1927. április 23.

komáromi Lapok

7. oldal

— Április 30-án értekeznek az erdőbirtokosok az adóreform tárgyában]A magyar nemzed párt sajtóirodája közli: Értesülésünk szerint a szlovenszkói és ruBZin8zkói erdőbirtokosok április hó 30-án Pöstyénben a Thermia szállóban az erdőreform kérdésének tárgyában értekezletet tartanak. Az értekezletet az erdőbirtokosok társadalmi szervei és a magyar nemzeti párt hívta össze. A nagyfontosságu értekezletre ez utón is felhívjuk az érdekeltek figyelmét.

— Aki a tanuk előtt is lekent egy pofont, Gottsegen a gyorskezii. Bármily szomorú is ez az élet, a humor csak nem vész ki az emberből. A „Kassai Újság“ egyik számából vettük át az alábbi nyílttéri közleményt. Leadjuk minden kommentár nélkül. Beszél az hetyeltünk is. „Nyilatkozat. Vasárnap délelőtt, amikor sétáltam az utcán, Qottsegen Dezső terménykereskedő, bélyi lakos utamat állta és pofont adott. Mikor tanukat kerestem, még egy pofont mért rám, azzal a megjegyzéssel, hogy legyen mit látni a tanuknak. Az inzultáló kereskedőt bepereltem. Éély, március 31-én. Weiszberger Vilmos.“

— Világszövetségbe tömörültek a hontalanok. Köln-Ehrenfeldben a napokban alakult meg a hontalanok világszövetsége, amelyben a különböző államoknak azokat a lakóit akarja nemzetközileg megszervezni, akik semmiféle állampolgárságot nem tudnak felmutatni. A hontalanok szövetsége mindenekelőtt pontos statisztikát készítetett a hontalanokról és azok helyzetéről, hogy a beszerzett adatokra hivatkozva az illetékes nemzetközi intézményeknél kérjék ennek a kérdésnek egyetemes rendezését. A világszövetség a csehszlovák köztársaságban is akar fiókszervezetet létesíteni és a többi között az állampolgársági kérdés egy szlovenszkói magyar szakértőjével is érintkezésbelépett.

— Borlopás. Stern bornagykereskedő kocsijáról az Eöivös-utcán pénteken délelőtt ismeretlen tettes ellopott 24 li tér bort. A rendőrség megindította a nyomozást.

— Megint harapott a kutya. Pénteken reggel Vágdunasoron a Mádé-féle ház előtt Neu Izidor 29 éves hivatalnokot'megharapta egy kutya. A kutyát még aznap 10 órakor elfogták. Rövid időn belül ez már a második kutyaharapás Komárom utcáin.

— Műkedvelői előadás Keszegfalván. A keszegfalvai Önkéntes Tűzoltó-testület április 16-án, 17-én és 18-án jól Sikerült szinielőadást rendezett Maráz Mártonnak erre a célra alkalmas tágas helyiségében. Szinre került „A piros bugyeliáris“ cimü ismert népszínmű. A színdarab előtt Lalák Lujzika szavalta el kedvesen és hatásosan Biró Ödön prológját, amelyben a testület pártolására buzdította a közönséget. Ügyes szavalatát a közönség meleg tapssal jutalmazta. Utána kezdetét vette a szinielőadás, amely mindvégig a legteljesebb siker jegyében játszódott le. A nagyszámú közönség kellemesen szórakozott, jól mulatott a darab vidám jelenetein, s hálás tapssal jutalmazta az ügyes műkedvelőket s a rendezőt. Zsófi és Csillag páros dalait többször meg is ismételtette. Az ügyes műkedvelők mind jól megállták helyüket s mindegyik tehetségének legjavát nyújtotta. Zsófi asszony szerepében Lőrincz Terű <ka kiváló alakításával nem tudott betelni a közönség. A többi női szerepeket Vajkai Ilonka, Lalák Bözsike, Agg Mariska, Czifra Manczika és Forgács Erzsiké játszották jói, ügyesen és kedvesen. Török birót Lencse Gyula, Csillag őrmestert Kelemen Árpád, a jegyzőt Kothay Károly, az ispánt Borsiczky jános, a kapitányt Kelemen Ferenc, Peták káplárt Menyhárt József, Kószát Czifra János ügyesen es jól alakították, játékukról teljes elismeréssel kell megemlékezni. A kisebb szerepeket betöltő Mátyus János, Farkas Sándor, Lőrinc Ferenc, Balogh András, Pázmány József, ifj. Porgács Miklós, Garai Istzán és Petőcz József szintén mind ügyesen játszottak. 18 án este az előadás után táncmulatság volt a zsövetkezet helyiségeiben, amelyen annyian vettek részt, hogy a helyiség szűknek bizonyult. Vidám jó hangulatban ropta a fiatalság a táncot virradatig. A szereplő leányokat kézről kézre kapkodták és sokszor huzatták s dalolták a szindarab kedves dalait. Úgy a szinielőadás, mint a táncmulatság a legteljesebb rendben folyt le s szép erkölcsi és anyagi sikerrel zárult. Hogy a szinielőadás jól előadható volt, abban nagy érdeme van Maráz Mártonnak, aki e célra tágas helyiségét díjtalanul bocsájtotta a testület rendelkezésére. Ezért a nemes áldozatkészségéért ezúton is hálás köszönetét nyilvánítja a testület. Úgyszintén köszönetét nyilvánítja a testület az összes szereplőknek s a közönségnek is. — Felülfizettek : Lalák Dezső 20 K FUssy László 15 K, Biró Gyula, Árendás Jó zsef, Szlávit? István 10—10 K, Lőrincz Sándor és Hozmán János 4—4 K, Füssy Lászlóné, Füssy Sándor és Borsányi Sándor 2—2 K, melyért a testület köszönetét nyilvánítja. A szindarab rendezője Biró Ödön községi jegyző, testületi elnök volt, akit méltóan megérdemli a dicséretet a szép eredményért. A súgó szerepét Lőrincz Árpád ügyesen végezte. A színdarabot április 24 én este Va8 órakor utoljára ismétlik meg.

Művészet.

II JBzi Imii tárlata.

A Komáromi Jókai Egyesület Szépművészeti Osztálya — mint már megírtuk — vasárnap nyitotta meg ünnepies keretek között a tavaszi tárlatát, amelyet két hétig tart nyitva A kiállításon mintegy száznyolcvan képzőművészeti tárgy van ktálliva, festmények, szobrok, amelyek kulturális eseménnyé avatják a kiállítást, nemcsak. Komáromra nézve is, de sztovenszkói

i'pláf’iÁhiín te

A kiállításról alább közöljük a méltatást, illetve a kritikát:

önmagában vpnagló nemesbélyegü fei fúrja eló magát a szürke ködből: „Én és a város“.

— Izmos marokból villog elő a Város ezercsilláinu kincse; még nem került a lelek választóviaébe, de a magas homlok, a nehézmozgásu, fáradt lálekszemek Ígérnek. Sokat. „Emlékezés egy részeg éjszakára4. — Az emberszabadhó mámor a keseredett gőg gyűrködk egymást egy táncoló füstös lámpa alatt; amott kát riadt, rúgott ember dü'öng elő; az asszony arcában formátlan, ved sorsrémület; és a férfi, a „kintornás“ a nyomoru ság örök muzsikáját szaggatja elő ócska hangszeréből. Rrjtuk te»ped a a hazug istenek, pénzestarisznyák min den gőgj?, csakúgy mint a „prostituált" kinzott testén, a „lebuj“ állatba révedő, lompos koponyáin.

Apostolságba emelkedő vérző agyvelő, harcos kéz munkái.

A Basilides Barnáéi.

— Circumdederumt me“. Kritikátkátlan, bamba áhítattal imádkozó Sírásók; egy lepontozott sors elvégzői; az özvegy a háttérbe mosódik.

— így hal meg Eszme, pária, császár ; a zokogó ima, mely lassan megszokássá merevedik; és utána mindenek sírja ami anyag; a feledés.

„Szent Ferenc“ — fákba, színekbe olvadó lelke sugárzik a szemsöztlevő paravánról.

Ecce vita gloriosa; — tőle nem messze apró, színes „cirkuszjelenet“ — mosolyog a vászonfalon.

— „Kék kalapos lány“, „Dombos vidék“, „Fák“, megannyi ékesenszóló, soka mondó bizonysága Basilides Sándor izmos művészetének. Ő talán nem annyira a mélység, a filozófia, mint mfivésztestvére; és talán derüuebb ke délyét nem vérzi olyan fájdalmasan a Most, mint amazét, de az erő, a harc kedve az ő ecsetjéből is szakadatlan sugárzik és nem enged számára meg nyugvást a „Ili. oszt. váróterem“ bilincses levegőjében, sorsmegmart emberei között.

— Nagy Márton. — Ismét a keserű szivü, őszinte prédikátor; témáit dacos erővel vágja élőnkbe; hallgat és har col a jövendő formákért; szívós erővel, mint a törhetetlen „székelyek“ sorsüldözött nyája.

— Egy hatalmas vászon előtt csak megállsz és gondolkodói; mert kell, hogy azt tedd.

„Bányászok“. — Három embertest, amely akar; talán több világosságot, eredményt, amely szétfeszíti a dohos

tárnát. Az egyik görcsösen a magasságba feszíti karjait (hány agyvelő tört össze az égboltozat láthatatlan szikláin 1?); a másik fáradt kezében a kalapáccsal a megkínzott embertest, a meggyöngült erő veszett kínjával arcán te vagy; Te, akinek tervek adattak fölülről és a valóság hitvány garasokkal kápráztatott; Te, akinek istenek szikrája pattog a fejében és a legelső hájas kútárral, aki eléd toppan, alkudozni vagy kénytelen.

— A két ember mögött azonban ott a vigasztalás; a harmadik, aki a jövendő; aki hamis bálványnak nem áldoz, inkább apró, igaz szellemek nagyraszöktetőjévé szegődik. — Az önzetlen Látó. —

A nagy vászon mellett ott sorakoznak Nagy Márton többi, apróbb lélekvilianásai; a „Texiilműhely“ a természetlől elkorbácsolt áldott nőtestek robotos kínlódása; fájó, de igaz vád egy kétezeréves ko szellem ellen, mely Krisztust nagybetűvel tiszteli és má3át, az embert, dögletes nyomorlanyákra kárhoztatja. Örökkön tart az „Olympia“, az emberhad meg megújuló őrült viaskodása, nekifeszülő indulása; a „Golgota“ dicsőséges csúfságát ezrek szenvedik végig ...

És az eredmény: a „koldusok“ és a „tömeglakás“ szörnyű-égés disszonanciája ; ezt a tátongó ürességei érzi és veti vászonra meg-megújuló eiővel Nagy Márton filozófus leike.

A legtisztább szocializmus ez, a Hegyibeszéd színekbe — foltokba sűrített értelme.

És farizeus volnék, ha megkerülném sima nagymondásokkal: Kemény szó a millió senkikért.

Harmos Károly klasszikus grafikája leszögezett tény, az iskolák tanúságai alappá tömörültek számára, rájuk nyugodtan, erejét ismerve épit immár hoszszu évek óta sajátos, kiforrott egyénisége. Minden illusztrációja, fejléce, signettje egy egy pillanata soha ki nem apidó szellemes fantáziájának. A „pubertás“ forró szinorgiájára, a „jelmezbál“- ra és a „meseerdő“ -re csak fokozott mértékben állnak mindezek.

Lenhardt György, ez a vérbeli grafikusművész ezuuai olajképekben kívánja mondanivalóit számunkra előadni. Megállapítható azonban, hogy bármennyire igyekszik bennünket meggyőzni az ellenkezőről, ő a kis dimenziók mestere. Itt érzi magát otthonosan, ide kötik a legfőbb vénái, elsősorban szines és csapongó stilizáló kedve. „Parsíphal megérkezése“, „Ego sum vita“, „Jön a tatár“ cimü vásznai ékesenszóló bizonyság >k e tekintetben. Nemkülönben két nagyobb kompozíciója, a „Jézus siratása“ és a „Heraldikus“. Apróbb témái közül tájképei tűnnek ki keresetlen, egyszerű meg» ldásukkal.

Patay Éva apró, friss hangulattal át-zőit tájképeket muut be. Érdekes artisztikummal megoldott „Önarcképe“ és a „Fiatal lány“ cimü vászna figyelemreméltó darabjai a jókípességü művésznő kollekciójának.

Nagy Antal tájképei erős szinmegoldibu Képes, kicsiny, jó festőszemmel meglátott témák, távolállnak minden ki.ios megdolgozottságtól, mely ily kis dimenzióknál gyakran megejii a piktort. Kiemelendő a „Fakompozició“ és a „Trnya“ cimű mozgalmas kis dolga.

Lengyel Zoltán, ha önmagán keieszttil adja színeit és rajziudását, témáival aranyosan szélesíti, örvendetes reménység. Figyelemreméltó az „Árva“ és az „Ernyő nottak éneke“ cimü két nagyobb igényű képe.

Fokozott mértékben állnak mindezek Staudt Mihdlyra, kinek szinei nem nindig önm.gaból fakadó élmények. Tájképei eppen ezért kissé darabosak, reális rajziudásátói és meglévő formaki csétől ő is elkalandozik. Hiba ez? Nem! — Akarni tudat, az eszközök hiányát lelki viharok htdjával pótold, nagy érték ma. mikor millió forum millió enerváltsággal sáncoija és védi sikeresen tudatlanságát és lelki gyengeségét. „öreg bányász“ cimü kompozíciója eljövendő erőskezü művészről bizonykodik.

Jván Károly akvarellekkel, P. Feszthy Edit hangulatos két képével, Hetzer Géza négy komoly olojsompozicióval, Krupec Viktor kínos gonddal megfestett viragcsendeieteivel teszik változatosabbá a kiá'lilást. Csakúgy mint Székházy Tódor négy olajképe. Berecz Gyula az egyedüli szobrászművész nyugalmas

erővel halad keményre alapozott utján, az iparművész dekoraliv gondossága árad a nemes egyszerűség eszközeivel megoldott mellszobraiból és tanulmányaiból. Krisztusfeje a Renan „Jézus*ából ismert dicsőséges emberisten lelkét sugározza. A nagyvonalú szobrászlélek gyürközik felszínre az erőteljes, barokkos mozgású „Bosszú“-ban. Síremlék és hadiemlék részlet vázlatai kitűnő iniciativák.

Zohmann Lujza művészi nőmunkákat, Geleszka József márványfaragásokat, Kincs Miklós Ízléses porcéi lánokat mutat be.

Mennyi színbe, formába ajzott, feszülő erő s kívülről beordit a vaksi közöny, a tehetség fullasztó vétó.

Herkály István.

*

A kiálláson ma szombaton délután jél 5 órától kezdve fél 7-ig katonazenekar hangversenyez.

Törvénykezés,

(§) Hatósági közeg elleni erőszak

büntette miatt vonta felelősségre a komáromi törvényszék Beck József ógyaliai cipészmestert, mert Ógyallán tavaly október 11-én megjelent nála Sovus János állami végrehajtó, aki 240 K. forgalmi adó hátralék miatt akart foglalást végrehajtani. A vádlott az iratokokat kikapta a végrehajtó kezéből és a földre dobta. A terhelt tagadta a bűncselekmény elkövetését, csak azt ismerte el, hogy tiltakozott a foglalás foganatosítása ellen, mert néki nem lehetett adóhátraléka, annál is inkább, mivel az iparengedélyt csak 1926-ban kapta meg. A kihallgatott tanuk mégis igazolták a vádat és ezért a törvényszék az enyhitőszakasz alkalmazásával feltételesen 200 korona fő és 100 korona mellék pénzbünretésre Ítélte jogerősen a vádlottat.

(§) Lopással vadolt cigányok. Két rendoeii lopás büntette miau vonta felelősségre a komáromi törvényszék Farkas Kálmánná, Farkas Kaiman és Farkas Rafael csatai cigányokat, mert Ebeden 1925. március 25 en Chován Janos kőművestől az ablak kifeszitese után 590 korona készpénzt, ékszert es több mennyiségű ruhaneműt toptak el, majd a Csatához tartozó Csudapusztan pedig 1925. október 14-en Sch.esinger Gyula földbirtokos kukoiicaszantójaból 80 ki o kukoricát loptak el 180 Koiona értékben. A vádlottak íagadiás a tettüket, de a bűnjelekként lefoglalt aranyláncok és ruhanemüek, amelyekben a sértett felismerte a holmijait, igazolták a vádat. A b.rósag Farkas Kálmánnét orgazdaság veuegeoen bűnösnek mondotta ki és 5 hónapi s 14 napi fogházbüntetésre ítélte. Farkas Kálmánt felmentette, Farkas Rafael részére pedig, aki a tárgyaláson nem jelent meg, uj tárgyalást hirdetett ki.

(§) Egyhónapi fogház maganlaksertósurt. A Komáromi törvényszék szerdán vonta fele ősségre magántakseues büntette miatt Klimo Gyula szogyeni lakost, mert 1926. november 19 én esm tO óra tájban özvegy Simonka Janosne takasaba jogtalanul behatolt az ablak vasrácsának kifeszitése után A vádlott azzal védekezett, hogy tettét ittas állapotban követte el és nem is emieaezett arra, csak másnap értesült róla. A sértett és a tanuk vallomásai igazoltak a vádat és azt is, hogy a vádion ue,n volt annyira ittas állapotban, hogy ne tudta vojna, mit cselekszik. A bérien határozottan azt állította, hogy a vad.ou kijelentése szerint azért menekün nozzá, mert őt üldözték és meg akarta* sesetni. A törvényszék a vádlottat bűnösnek mondotta ki és az enyhitő szakasz figyelembevételével egyhónapi fogházra iiéiték el. A vádlott megfellebbezte az ítéletet.

(§) É iimiszért loptak az eiaskamra tabia an keresztül A komáromi törvényszék csütörtökön vonta felelőségre lopás büntette miatt Kerekes Imrét, mint tettest, Gulyás Andrást ptdig mint bűnsegédet, mindketten karvai lakosokat, mert Karván tavaly december 28-an Hegedűs Karoly éléskamrájának ablakat kovásszal való benenés uián benyomták, majd azon Kerekes bemászott és onnét Gulyásnak zsírt, lisztet és több mennyiségű füstölt húst lopott el 1100 korona értékben. A vad-