Komáromi Lapok, 1927. január-június (48. évfolyam, 2-78. szám)
1927-04-16 / 46. szám
8. oldal, Komáromi Lapok 1927. április 16. — Húsvéthétfőn mutatkoznak be a legmagyarabb szlovenszkói város főiskolásai a kuliura és az ifjúság barátainak. Husvét második napján a kisebbségi magyar jővő daloskedvű harcosai kiterítik a lelkűket, megmu alják a szivüket, lelkesedésüket, jókedvüket A hétfői mulatság ünnep lesz: a múlt és a jelen generáció őszinte, bátor kézfogása. A múlt diákéveinek romantikája eltűnt. Nekünk már csak a rideg valóság, a szomorú jelen maradt. A Ma kétségbeejtő nyomora és a Holnap színtelen, fakó álomképei a mi kisebbségi életünk disszonáns kerete. A mai fiatalság nemcsak az egyetem padjaiban dolgozik önmagáért, a magyarságért, a jövőért. A világot jelentő deszkákon, irodalmi estélyeken is hirdeti az emberi Eszmét. Akarunk és Vágyaink vannak. Célokat tüzünk ki és harcolunk. A jutalom? A húsvéthétfői kézfogás lesz. Húsvéthétfőn kiállunk és ünnepet kiál tunic. Erőnk, akaratunk teljességében, szeretnünk pompájában h rdeijük, hogy érzéssel, vággyal, gondolattal és tettel bírjuk a harcot. Sokesztendős vihar seperte el a magyar jókedvet A romlás emleke még száll és él a csendben, itt izzik a szemünkben, a vágyunkban, a jövőt kereső vérünkben. Húsvéthétfőn szivünk vérét csepegtetjük a magyar búbánatra, hogy örömmé váljék általunk, vágyunkból tüzet rakunk, hogy melegedjék mellette a sötét magyar éjszakában fázó lélek, nyugalmunkat másnak adjuk, hogy szeressen bennünket mindenki. Barátunk a fény és az igazság, az öröm és a jókedv, mert mi vagyunk a szabad levegő, mely felé elfojtott lelkek lélegzenek, mert mi vagyunk a bebörtönzött gondolatok megkiáltó szava. Mi vagyunk a tavasz és jóság, az élet ajándéka és az öröm. Mert kell az öröm, mert sirva vigad a magyar. K T. Izsap- és Sárkány pusztai teavaj. Sajtkülönlegességek. Legfinomabb kárpáti málna szörp. Dessert bonbonok. Torta- és ostyalapok. Olajos és konzerv halak, rák, kaviár, francia szardíniák, valamint a legfinomabb francia Oiiva olaj. Horniman angol és orosz teák. Bel- és külföldi rum, likőrkülönlegességck Asztali és Palugyay fajborok. Pezsgők. A legfinomabb fajkávék naponta frissen pörkölve kaphatók: Berger F. Vilmos csemegeüzletében Komárom, Városház-utca. i& — Tízmilliós kórtei-dósl fisszeget fognak kifizetni a brQnni vasúti katasztrófa miatt. A Cesfce Slovo szerint a szakértők legalább tízmillió koronára becsülik azt az összeget, amelyet a brünni vasúti katasztrófa alkalmával az életüket vesztettek hátramaradó fainak és a sebesülteknek kártéritésképen keli majd kifizetni. Ez az összeg messze felülmúlja azt a költséget, amibe a brünni pályaudvar átépítése került volna. — LábnlflfirbiTések, hátgerincferdűlések, lábfájdalmak, rheumás megbetegedések stb. eredményes kezelésben részesülnek JVeil Miklós clr. Orthopädiai i ntézetében, Bratisl a va (Pozsony), Védcölöp ut 51. Telefon: 25-96. Rendelés: hétköznap 10-12. d. u. 3-5, vasár- és ünnepnap délelőtt előzetes bejelentés esetén. 103. — Baby kelengye, Tetra áruk, gyermekkocsikban legnagyobb választék Elbertnél,_________________________ MOZI. Amiről 88>zonyon almodnak cimü meseszép filmregény a Modern Mozi húsvéti meglepetése. Álom és valóság szövődik egybe ezen slágerfilmben, melyben az asszonyi tisztesség vivja diadalmas harcát a hiúság csábos ígéretével szemben Mindez leheletszerű finomsággal pereg le, mint a gyöngysor szeme, melyeknek ragyogását is elhomályosítja Betty Blythe, a feledhetetlen Sába királynője tündöklő alakítása. Az álomjelenet Neptun birodalmában klaszszikus szépségű, ebből ébredünk a valóságra, hogy igazgyöngynél is drágább kincs az asszonyi erény. Az ój lm odaírna cimü hatalmas bányászdráma a hétfői atrakció, melynek Buck Jones a kiváló cowboyszinész, aki a tárnákban csákánnyal a kezében épugy megállja a helyét, mint a nyeregben, A tárnarobbanás a film legszenzációsabb része, mely az amerikai filmtechnika csúcspontjára visz. MLiivészet* □ Komáromi Kacz Endra kitüntetése, A magyar képzőművészek , budapesti tavaszi kiállításán résztvevő művészei legjobbjainak a napokban ítélték oda a dijakat. A bíráló bizottság dr. Lukács György volt miniszter elnöklete mellett tartott ülésében a Képzőművészeti Társulat nagy diját Komiromi Kacz Endre festőművésznek ítélte oda, aki „Galambposta" cimü remekművével nyerte el a legelső kitüntetést. Komáromi Kacz ezen újabb kitüntetése a magyar festőművészek egyik legkiválóbb reprezentánsát érte, akinek régen megkoszorúzott művészi munkásságát nemcsak a műbirálók, de az egész magyar művészi közvélemény nagyra értékeli. Illusztris földinknek kitüntetését őszinte örömmel veszik tudomásul komáromi barátai és tisztelői is. □ Művészi plakát pá'yázat. Ismeretes, hogy a Magyar Nemzeti Párt komáromi központja augusztus havában Komáromban nagy gazdasági, ipari és néprajzi kiállítást rendez. E kiállításra művészi plakátot és bélyeget készíttet a párt. Erre vonatkozólag művészi pályázatot hirdet a következő feltételekkel, Komáromban ez év augusztus havában tartandó magyar mezőgazdasági ipari és néprajzi kiállítás végrehajtó bizottsága nyilvános pályázatot hirdet a kiállítási plakát és egy záróbélyeg megtervezésére. 1. A kiállítási plakát illustrációs fej-méretei: 51 cm. (kötött) hoszuságban és maximum 40 cm, szélességben. 2. A kép motivuma feltétlenül komáromi jellegű (vár, Duna stb,) legyen. 3 A tervezeten a mezőgazdaság, ipar, kereskedelem jelképe is meglegyen, (sarokban esetleg középen lent sarló, kalapács stb.) 4. A pályázatok a kiállítás végrehajtó bizottságához, Komárom, Jókai u. 16 jelige alatt küldendők be. 5. Pályázati határidő május 5.-e. 6 A plakát két (2) szinnyomatu legyen. 7. A záró bélyeg három (3) szinnyomatu. 8. A záróbélyegen a következő szöveg foglaljon helyet: „Magyar mezőgazdasági-ipari és népviseleti kiállítás Komárom 1927. aug. 14-21.“ 9. A kivitelnél a művészeti szemponton kívül a reklámszempont is feltétlenül figyelembe veendő. 10 Dijak: I. dij 300 ke, II. és III dij 100-100 ke. Watermann „Ideal“ ii-idi nagy választékban kaphatók SPITZER SÁNDOR könyvkereskedésében Komárom, Nádor-utca 29. Közgazdaság Mezőgazdasági hitelelirol. A Csehszlovák állam lakosságának kb. 68°/o-a mezőgazdálkodó. Tehát az állam helyes mezőgazdasági politikája az összlakosság többségének jólétével és szellemi fejlődésével 1 szoros kapcsolatban áll. Az előrehaladó kultúra mezőgaz- i dálkodásunkban is nagy váltó ásó- | kát hozott. A mai racionális gazdái- | kodás nagy tőkebefektetéseket igé- í nyel, mellyel a gazdálkodó nem \ mindig rendelkezik és igy hitelt kell i igénybe vennie, E mezőgazdasági ■ hitelek egészséges, helyes megszer- \ vezése az agrár politikának ma egy f életbevágó kérdésévé vált. A mezőgazdasági és kereskedelmi ‘ hitelek között ugyanis mélyreható különbségek vannak, azért e két hitel külön kezelése minden állam- I ban, ahol csak valamire való mező- * gazdasági politikát is űznek, már megtörtént A mezőgazdasági hitelek j folyósítására a különböző s<ervezetü \ földhitel intézetek, mig a keres- , kedelmi hitelek folyósítására a különböző kereskedelmi bankok szolgálnak. E két hitel között lényegi, ; alaki és tartami különbségek mutatkoznak. Mert mig a mezőgazdasági hitelek úgynevezett reális hitelek, azaz ingatlan tárgyi (föld) alappal bírnak és jelzálog jellegük van, hosszú lejáratúak, mert a hitel ellenértéke a föld hozadékából járadékszerüen térül meg, addig a kereskedelmi hitelek a személybe vetett bizalomra épülnek, tehát személyi u. n tárcahitelek, rövidleiáratuak és váltó, vagy folyószámla jelleggel birnak. A mezőgazdasági hitelnek két főalakját ismerjük, u, m. a tulaj donképeoi földhitelt és az üzemi hitelt. A földhitel célja birtok szerzés és talajjavítás. Az üzemi hitel célja a racionális gazdálkodás elősegítése, élő és holt felszerelés beszerzése (ezt leltári hitelnek is hívják) az élő és holt felszerelés pótlása s a gazdaságnak forgótőkével való ellátása Az első esetben tehát a földhiteleéla hiteltőke átváltozik oiy in atlan tárggyá, mely a tulajdonosának egy állandó évjáradékot nyújt és csakis j huzamos idő termelheti ki az igénybe : vett hiteltőkét. E hitel akkor jó, ha ennek visszafizetése is alkalmazkodik a tőke megváltozott jellegéhez, ' azaz a föld hitelnek hosszuidőre szóló, apránként visszafizethető, a hitelező részéről felmondhatatlan jellegű kölcsönnek kell lennie. Ezt a célt szolgálják ma a jólszervezett földjelzálog intézetek, melyek földzáloglevelek kibocsájtásával nyujtá- j nak ilynemű hiteleket. Nálunk a j Hypotecna banka és annak agenciái j a Földműves kölcsönös pénztárak j foglalkoznak e hitelek nyújtásával, j A mezőgazdasági üzemi hitel célja j lényegesen más, mint a földhitelé, j azért ennek alapján keletkezett adós- | ság természete is más. Az üzemi j kiadások aránylag kisebb terjedel- j müek és rendszerint nem vonatkoz- j nak többre mint egykét termelési | időszakra. És e hitelek 'ulajdonképen egy-két termési időszak hozadékának előlegéül is tekinthetők, azért sok esetben a várható termés is képezheti azok tárgyi biztosítékát. Ezt a célt szolgálják Cseh- és Morvaországok mezőgazdasági előleg pénztárai. E hitel szervezése terén különösen a kisbirtokos osztály hitelszükségletének kielégítésénél igen nagy szerepe jut az érdekeltek szövetkezésének,melynek j ellegzetes formáját valósította meg a német szövetkezeti mozgalom, a Németországban először keletkezett és elterjedt Raiffeisen-féle földműves kölcsönös pénztárakban. Ezek tisztán altruista jelleggel birnak, azaz tisztán kölcsönös segélynyújtás alapján állanak, járásonként alakultak, tehát a kisbirtokos hitelszükségletének kielégítése céljából közel találja őket és működésűket egy kisebb kör hitelszükségletének kielégítésére korlátozzák, ezáltal a hitelképességet jobban ismerik, igy az alaptalan hitelnyújtás lehetősége is ki van zárva-A Cseh- és Morvaországban ily formában létesült járási mezőgazdasági pénztárak mintájára Szlovenszkón is 1924. év őszétől kezdődőié? megalakultak a Földművesek kölcsönös pénztárai, mint szövetkezetek, amelyekből ma már 38 virágzó intézet van. E szövetkezetek a földmivelésügyi minisztérium támogatása alatt állanak s mint önálló, autonom intézetek helyi igazgatósággal birnak és állami felügyelet alatt állanak. Mindenesetre az állam agrárpolitikájában egy előrelátó és öntudatos koncepció az, mikor az agrárhitel szervezését maga az állam elősegíti, támogatja és szigorú felügyeletével megakadályoz minden üzérkedést és könnyelmű károsodást. Ezek után már csak. a földművelő népen múlik a saját, valamint intézményeinek sorsa és jövője. De természetesen nem zárkóznak el ezek az intézményeksem attól, hogy körükben más gazdasági testületeket és egyedeket is bevonjanak., A Földműves kölcsönös pénztárak bratislavai központjának évi jelentéséből a következő adatokat emeljük ki: Vagyon: Készpénz Pénzintézeteknél azonnal esedékes követelések Betáblázott nyiíthitelek és váltók Jelzálog kölcsünök Folyószámlaköicsönök Értékpapírok Valuták Berendezés Alapítási költségek Átmeneti tételek 2188803-68 8266463'92 7237095706 1145205 — 11821861-27 838096'93 34909 76 1231281-82 227694 — 91102282 99039326-26 Teher: Állami betét 7300000”— Üzletrész tőke 2655500'— Tartalékok 161339273 Betétek könyvecskékre 54078532 52 Betétek folyószámlára 9103696*26 Pénzintézetek (hitelezők) 599383 41 Reeskompt 21148398 41 Fel nem vett osztalékok 7533 58 Átmeneti tételek 2358237‘51 Az 1926. üzlet évi tiszta nyereség 17166084 99036326 26 HasvSt otán garatáiiák Bodapeiten a magyar csahszlaváK íarlfalls egyezményt. A csehszlovák kormány megbízottai a napokban Budapestre érkeztek, hogy a letárgyalt magyar-csehszlovák tarifális szerződést véglegesítsék. A tárgyalások szünetlenül folynak a kereskedelmi minisztériumban és már annyira haladtak, hogy a húsvéti ünnepek után megtörténhetik az egyezmény parafálása. Most már csak arról van szó, hogy a két ország megbízottai leegyeztetik jegyzeteiket a megállapodások szövegével, a számbajövő változtatásokra egyáltalán nem került sor. Az ünnepek után parafálandó tarifaszerződés a legrövidebb időn belül a két ország parlamentje elé kerül ratifikálás végett, úgy hogy már május folyamán úgy- Budapesten, mint Prágában megtörténik a szerződés becikkelyezése. Európa búzaszükségletének fedezése. Európa bu fafedezete még sokáig a tengerentúli behozataltól fog függni. — Csehszlovákia búzaszükséglete állandó jellegű. — Magyarorsz g a legjelentősebb tényező Európában a buzakivitel szempontjából. Európa gazdasági válsága a kenyérhez szükséges gabonát, legfőképen a búzát is váltakozó fogyasztásba juttatták. Elsősorban a munkanélküliség, továbbá az árak süllyedése és a valuták változása befolyásolták a fogyasztást. A „Bulletin de Stalistiqua Agricole et Commerciale“ 1927 évi 3. számában a római gazdasági intézet által összeállított Európa 17 legfontosabb államának búzaszükségletéről, továbbá Japánról és Egyptomról statisztikát közöl és pedig a következő időszakokra vonatkozólag: 1923 év augusztusától 1924 julius 31-ig. 1924 augusztus 1-től
