Komáromi Lapok, 1927. január-június (48. évfolyam, 2-78. szám)

1927-04-12 / 44. szám

2 eldal. Komáromi Lapok 1927. április 12. a társulatnak a gazdasági élet kér­désében irányító szava lesz. Ebbe a mintegy közigazgatási funk­cióba tartozik a társulatnak az a mű­ködése is, amely az ip3r]ogosuItságok pon.'os meghatározására irányul. Az iparörvény várható revíziójával kap csaiotban tér nyiük majd a társulat számára, hogy a kereskedelem és kéz müvasipar területén olyan jogszabályok éld beléptetését szorgalmazza, amelyek az ipürszabadságot biztosítsák a kö zönség érdekeinek figysiembevéíelével. Mód adódott arra is, hogy a tár­sulat a törvényhozás munkájába is beleszólást nyerjen azáltal, hogy ez parigazgatással foglalkozó tö­­mcgjavaslatokat véleményezés vé­gett a társulathoz is megküldték. Jólessen állapítható meg, hogy a véle­ményezések figyelembe részesültek fő­ként a kerületi kamara előtt. A társulati tagok gazdasági hely­zetének javítása, ami a legfonto­sabb munkája az iparosvédelmi ak­ciónak, csak lassan haladhat előre. Az ipariársulati hivatalos intézményre m3 különösen neh>z feladat vár, mert látszólag kettős irányban kell törnie: az. ipari termelés technológiai szem­pontjának vizsgálata alapján a kéz­­rnüvesipar modernizálása, a hagyo­mányok rosszul felfogott konzer­vára helyett a racionális munka­­rendszer bevezetése és az iparos kispolgári társadalom szociális hely z.mének javít,tsa, osztályérvénye­­süiés praktikumnak megerősítése. A társulat az iparos és kereskedő tár­sadalom gazdasági helyzetének faljaví­tásáért egy év rövid ideje alatt meg­ragadott minden módot, hogy tagjainak keresetlehetőségét szaporítsa és jogaikat védelemben részesítse. A társulat figye­lemmel kísérte a szállítási alkalmakat, közszáüifási pályázati kiírásokat és azokra a tagokat figyelmeztette. A vá­rosi munkálatoknál is arra törekedett a társulat, hogy a kézműves munka és a kereskedelmi szállítás a tagok utján kerüljön kivitelre. A társuld tagjainak a községi élet irányításába való szőre- 1 sabb bekapcsolódását is gyakran han­goztatta. A munkaalkalmak megnöve­lése iránti szándék vezeíte a vezetősé­get, midőn a határmenü tagjai számára a kerületi kamara jóakaró támogatása révén áliandó jellegű határátkelési en­gedélyek kiadását kérte. A kereskedelem- és iparügyi mi­nisztériumhoz, a csehszlovák-ma- j gyár kereskedelmi, valamint a po­zsonyi, kassai és besztercebányai kereskedelii i ős iparkamarákhoz felterjesztett memorandumokban kérte a társulat a csehszlovák ál­lam és Magyarország között kö­tendő kereskedelmi szerződés sür­gős lefektetését. A pozitív irányú társulati iparfejlesztő tevékenységgel összefügg az iparos és kereskedő társadalmat sújtó közterhek csökkentésében kifejtett tevékenység. A jövedelmi és forgalmi adó, továbbá a Ili. osztályú kereseti adótételek magas­sága a termelő munka megbénítására vezetett eddig is, de különösen az ál­lamszociális terhek viselése kibírhatat­lan a polgári társadalomnak. Az adó­terhek könnyítése végett több esetben fordult a társulat az adóigazgatóhoz és különösen a készülő adóreform kap­csán fejtette ki nézeteit. A társulat tag­jainak, de főként a jövő iparos gene­ráció szakképzettségének emelése vé­gett igyekezett összeköttetésbe lépni az állami iparfejlesztő intézettel. Az ifjú iparosok nevelésére néhányan vállal­koztak, de még számos iparágban nem bir a társulat előadókkal. Az évi jelentés után Fried Jenő társ­elnök mondott köszönetét Ivdnfy Géza társulati titkárnak a nívósán megszer­kesztett jelentésért — mely messze túl­haladja bármely ipartársulat évi jelenté­sét — és azokért az általános közgaz­dasági elvekért, amelyeket az évi jelen­tésben lefektetett. Czike Dines diszelnök tudomásul veszi a jelentést, csak arra kér felvilá­gosítást, hogy a társu’at milyen intéz­kedéseket tett abban az irányban, hogy a kerületi munkásbiztositó pénztár a 14 éves tanoncok bejetentését is köve­teli, ami rendkívül n3gy teher a kis­iparosságnak. Boldoghy elnök azt válaszolja, hogy a társulat eljárt ebben az ügyben, falirt a minisztériumhoz, az iparoskamarához, a betegsegíiyző intézethez és a nem­zetgyűlési képviselőket is megkérték, hogy a revíziónál járjanak közbe. Ilyen módon renélhető, hogy a nyugdíjtörvény legközelebbi tárgyalásékor ez a kérdés a legjobb akarattal fesz el­intézve. Ezután a közgyűlés elhatározta az elnök indítványára, hogy a társulat ebben az ügyben felterjesztést nyújt be a szoci­ális minisztériumhoz. Majd Soltész Pál szolgabiró szólalt fel, aki a járási főnök képviseletében, mint a közvetlen felügyelő szervnek a megbízottja vett részt a közgyűlésen. Meleg szavakkal emlékezett meg az ipartársulatnak közelmúltban kifejtett munkájáról, amely nemcsak eredményes volt, de úttörő jelleggel is birt. Az iparostá sada­­lom krízisen megy keresztül a köz­társaságban és ebből a krízisből az iparosság csak úgy lábolhatna ki, hogy erre a legkisebb fa usi szatócstól kezdve a városi kifejlett iparosig és kereskedőig, 'minden iparos és kereskedő összefog és felrázzák a lelkeket, hogy anyagi és erkölcsi jogaikat megvédjék, ígéri, hogy a járási főnökség résziről továbbra is azon lesznek* hogy a kari helyzetük islápolására találjanak és to­vábbra is sikeres munkát kíván a tár­sulatnak. Gadl Gyula dr. jogügyi tanácsos, a választmány által már elfogadott és a felügyelő bizottság által megvizsgált zárszámadást olvasta fel. Eszerint a társulat évi bevétele volt 178 293 K„ a kiadások végösszege 156 344 57 K., egyenleg tehát 21.949-14 K. A társulat vagyoneihelyezése a Koronáinknál 17.680-—, a Komáromi Első Hitelbank­nál 63737, a postacsekk hivatalnál 6216 10, készpénzben 5090 67 K. Ősz­­sresen 35 124 14 K. Dosztál N ndor in­dítványára a közgyűlés elhatározta, hogy a j5vőbnn a meghívóval együtt a zár­számadást is kinyomatják, ami! most takarékoskodási szempontból nem tettek. Ezután Gaál Gyula dr, jogügyi taná­cs -8 a költségvetést terjesztette elő az igazgatási költségek, szövetségi költ­ségek, kulturális költségek, alapok fenn­tartására szükséges költségek és a ve gyes kiadásokra szánt költségek tételeit egyenkint megnevezve. Az összes szük­séglet 152600 — K t te3z ki, amire a fedezet 86847 95 K. A költségvetést, több információs jellegű felszólalás után, a közgyű­lés egyhangúan elfogadta. Emtán Ivdnfy G5za társulati titkár felolvasott egy javaslatot, amelynek ér­telmében a közgyűlés egyhangúan kimen­­! dotta, hogy az ipartőrvény 218 §. szerint a megszervezés alatt álló ipartársulati szövetségbe tagul belép, erről a kereskedelem és iparügyi mi­nisztérium szloven8zkói osztályának insfruktoráíuaának jelentést tesz azzal, hogy a belépéssel összefüggően a szio­­venszkói tagsági dij magassága kérdé­sében elhatározási jogát a szövetség közgyűléséig fentartji. A közgyűlés ragaszkodik ahhoz, hogy a szövetség központja Po­zsony legyen. Gaál Gyula dr. felolvasta Fried Jenő társelnök indítványát az elaggott és munkaképtelenné vált iparosok men­­háza felépítésére vonatkozóan, amely azonban korántsem bírna a szegényház jellegével. (Az indítványt lapunk egyik múltkori számában teljes egészében le­közöltük) Fried Jenő az indítvány felol­vasása után kijelentette, hogy a társulati tagoknak nem merülhet ki a működésük csak a tagdijak befizetésében, amire egyébként a törvény kötelez. A menház felépítésével pedig a társulat olyan munkát fog végezni, amire a későbbi nemzedék hálával fog gondolni. Fried Jenő felszólalása után a közgyűlés egyhangúan elhatározta a menház építését és egy tizes előkészítő bizottságot vá­lasztottak meg, melynek tagjai lettek az iparosok részéről Czike Dénes, Broczky István, Dosztál Jakab, Kiss László és Czibor Géza a kereskedők részéről pedig, Krausz Béla, László Dszső, Király Károly, Zechmeister Sán­dor és Politzer Mór. Fried Jenő indítványának megszava­zása előtt még a lista alapján egyhangúan megválasztották a választmányi tagokat és választmányi póttagokat. Boldoghy Gyula elnök háromnegyed e-;yó akor zárósaavaival, melyben a já­rási hivatal képviselőinek mondott kö­­s önelet, további támogatását kérve a fár-ufatnak az ipartörvény szellemében ez?niú! is kifejtendő munkájához, be­rekesztette a II évi közgyűlést. mmwmmsmmmmss&msmzm Oroszország összevonja csapatait a kínai határon. A pekingi szovjetkövetség átkutatásáért megtorlásra készülnek. — április 10. Az angol sajtóügynökségek azt a hirt közük újságjaikban, hogy 0 os;ország katonai ellenőrzéseket tesz Mongoliában és csapatokat von össze, amelyekből arra következtetnek, hogy az oroszok meglcpetésszerü támadást terveznek a keletezibéiiai folyók mentén Chabrin ellen és úgy akarj ik megto rolni a pekingi szovjetkövétség átkuta­tását. A legutóbbi napokban eddig négy gyalogos hadosztályt, három lovasezredet és nagymennyi­ségű tüzérséget indítottak útnak Szovjstoroszország legkeletibb pon­­jaira. Az angol munkásság a kínai hadjá­rat elleni küzdelmet nemcsak Angliában és nemcsak az alsóházban, hanem a külföldön és a világ fórumán is foly­tatni akarja. A második internacionálé ma főként angol befolyás alatt áll és így bizonyára magáévá teszi a Labour Patry állás­pontját. Bizonyos, hogy Európa szo­ciáldemokratái lüntetni fognak az an­golok kínai imperializmusa ellen Az internacionálé május elsején határozatot fog elfogadni, amelyben a kinába szállított csapatok visszavonását fogják követelni. A Dail Telegraph diplomáciai tudó­sítója úgy értesül, hogy a pekingi szovjetorosz követségen lefoglalt okiratok legfontosabb része a htrom külön bizottságra vonat­kozik, amelyeknek feladata Nagy­­britania, Japán és Franciaország ellen erélyes agitációt folytatni. A Times szerint ezeken az okirato­kon kivül az uj kommunista kormány több bélyegzőjét, sok csomag propa­gandanyomtatványt és több fegyvert, géppuskát találtak. A rendőrség még mindig megszállva tartja a szovjetkö­vetség épületét.___________________ A mi nagyapánk az ö frisseségét az ALPA menthol-sósborszesz napi használatának tulaj­­donitja és ezt már évek óta meggyőződéssel állítja. jjlO-12 Olvassa és terjsssis a isgjsbb magyar lapot a Komáromi Lapokat Elmentek a meghivdk a nemzeíes uramékhoz, szeretettel vár­jak a főiskolások Komárom és környé­kének magyar intelligenciáját husvét héífőjén a D dárdába. A nemzetes uramík pedig elmennek az akadémikusok hívására, merte! kell menniök, ha imádságuk a magyar szó, bubána uk és örömük a magyar nóta, ha íudnak még csárdást táncolni és isszák még hegy a! ja fü?p:ros borát. Meghallgatják a komáromi diákemberek kis műsorát, b.'ráüés vér(e3tvéri pohár­­koemtásía’, magyaros kézszoriíással, bálor biztatással engedik tovább Prá­gába, Brünnbe vagy Pozsonyba a ma­gyar f ukat, a kisebbségi voltunk egyik legfájóbb ú jára, messze e), idegen iskolába. Mert fájó, mert göröngyös, neház és százszor nehéz a mai diákélet. Teljesen idegen váró?, idegen nyelv, megnem­­értők és kegyetlenek százai ás ezrei, sokszor a kenyérkérdés, súlyos, gond­­terhes barázdát sránt a diákember homlokára. Husvét hétfőjén a nemzetes uramék barázdát törölnek le a diákhomiokokról. A gziovenszkői magyarság végvári ka­tonái közölt az első frontsorokban ál­lanak. A c^l szent: megőrizni a szlo­­venszkói magyar intelligenciát, a kultúrát eze tehordozni, amer/e csak magyarul tudnak, magyarnak maradni és itt ma­radni. A célt keresztülvinni, megvaló­sítani, eredményt elérni roppant nehéz. Szükség v m a nemzetes uramék támo­gatására, erős biztató Ezavára, megértő viilveregefésére. Húsvéthétfőn a magyar jókedvvel és vidámsággal, amit elvenni nem lehet, a rmgyar nótával, a magyar cigánnyal Komárom diáksága összcdalolja és összetáncolja a támogatást és biztatást, amit a város és környékének magyar­sága szeretettel ád, ho?y a göröngyös, fázós és örömfelen küzdő diákélet szebb, napsütéses és Ígéretes legyen. A nemzetes uramék pedig — meg fogják ezt fenni. (r. /.) A ref. egyház közgyűlése. Komárom, — április 10-én. A komáromi református keresztyén egyház április 10 ;n, virágvasárnap dél­előtt a Kollégium nagytermében köz­gyűlést tartott, amelyen az egyház ér* deklődő tagjai szép számban jelentek meg. A közgyűlésen Galambos Zoltán ref. lelkész és Fülöp Zsigmond főgond­nok elnököltek, akik a közgyűlésre ki­­í tűzött tárgyakhoz kért felvilágosításokat közmegelégedésre adták meg. Galambos lelkészelnök az elnökség | jelentését terjesztette elő az egyház 1926. évi életéről, amelyben részletesen foglalkozott az egyház híveinek az el­­; múlt évben tanúsított vallásos buzgo­­j ságával, valamint az egyház iránt fo* kezódó ragaszkodásától. Nagy elisme­­l réssel emlékezett meg az egyháztagok ■ áldozatkésrségéröl, amely nem csak \ a törvény által előirt kötelezettségek f hűséges teljesítésében, de az egyház • különböző nemes céljának és alkotásai­­t nak javára eszközölt bőkezű adomá­­í nyokban is dicséretesen megnyilatkozott, í Majd beszámolt a vallásoktatás szép í rendjéről, amely avatott kezekben van s amelynek eredményét az egyházme­gyei felsőbb hatóság is az egyházme­­j gyéhez intézett jelentésében elismerő szavakkal külön is kiemelte. Dicsérettel emlékezett meg a jelen­tés a Református Ifjúsági Egyesületről és a reform, iparos, valamint az egy- I házi ref. gazdaénekkarról, amelyek az | egyház szolgálatában a múlt évben is | készséggel és nagy sikerrel működtek és hálával adózott a Protestáns Jóté­kony Nőegylet érdemes vezetőségének és tagjainak azért az állandó nemes támogatásért, amelyet a kiváló jótékony egyesület az egyház szegényeinek istá­­polása körül kifejtett. Rámutatott a je­lentés az egyház vagyoni helyzetére, amely a háború utáni idők folytán ke­letkezett súlyos terhek dacára, az egy­ház adófizető tagjainak áldozatkészsége folytán a javulás jeleit kezdi mutatni. Ds egyben hangsúlyozta, hogy az egy­ház még sok nehézség leküzdése előtt áll és a hivek további áldozatkészségét kéri, hogy az egyház régi virágzó álla­potába visszaállitható legyen. A jelek

Next

/
Oldalképek
Tartalom