Komáromi Lapok, 1927. január-június (48. évfolyam, 2-78. szám)
1927-01-13 / 6. szám
4. oldal. Komáromi Lapok 1927. január 13„ Letartóztattak egy jcsnőt, aki a halottak szájából harapófogóval húzta ki a fogakat. A Verchovina paraszt lakossága nem csak arról ösmeretes országszerte, hogy ott uralkodik a legborzalmasabb nyomor és ott pusziit a tuberkulózis és az alkohol, hanem arról is hires, hogy az emberek a legsötétebb középkori szellemű babonákban hisznek Persze majdnem minden faluban akadnak lelkiismeretlen egyének, akik igyekeznek fejleszteni a babonát, amiből természetesen nekik van hasznuk; némelyek nek biztos megélhetés a kuruzslás. Sajnos, a nyilvánosságra nagyon ritkán kerülnek az ilyen esetek, mert az érdekeltek altitkolják, hisz félnek a hatóság beavatkozásától meg a titokzatos szellemek „bosszújától“. A kuruzslók félelme nagyon is indokolt, mert műveleteik a legtöbbször törvénybeütközők Az alábbi eset is jellemző példája annak, milyen nagy még a sötétség hatalma a kulturális fej ödésben visszamaradt embereknél. A rejtélyes barlang. A verchovinai Kriszna község határában egy sürü, elhagyott erdőben egy töb felé elágazó hatalmas barlang van, melyben még a világháború idején az előnyomuló orosz katonák hosszabb ideig tanyáztak. Ezek a katonák borzalmas dolgokat müveitek ezen a környéken. Kiraboltak majdnem minden házat, fiatal asszonyokat és lányokat a barlangba hurcollak és ott erőszakot követtek el rajtuk Akik ellenkeztek, azokat bestiális kegyetlenséggel megölték. Ezeknek az áldozatoknak a holttesteit a barlangban ásták el. És azóta a környék lakossága nem mer még a közelébe se menni a barlangnak. Sokan azt hangoztatják, hogy az ördög lakik ott, aki fiatal csinos hucul legény képében jelenik meg a falvakban, a fiatal lányokat éjnek idején láthatatlanul elviszi a barlangba, ott megbecsleleniti őket, aztán visszafekteti őket ágyukba, A titokzatos jósnő és a hűtlen férjék. A barlang közelében — mint rémregényekben gyakran olvasható — egy kunyhóban állítólag magányosan élt egy öreg hucul asszony, aki jósolással és kuruzslással foglalkozott Sokan keresték fel, mert ezt hiresztelte, hogy olyan csodaszer van birtokában, mellyel meg lehet akadályozni azt, hogy a férjek hűtlenek legyenek, iiletve megcsalják feleségeiket. Azonban, hogy mi volt e csodaszer, azt a beavatottakon kívül senki sem tudta — titokzatos aszszony ugyanis megeskette azokat, akiknek a csodaszerből ado!l, hogy a titkot senkinek sem árulják el Az eskü megszegőinek pedig Belzebub és az egész alvilág szörnyű boszszuját helyezte kilátásba. A halottak fogai Az öregasszonynak volt egy különös szokása. Ugyanis nem volt az a temetés, melyen rés t ne vett volna. Sőt, mikor tudomására jutott, hogy valaki meghalt a környéken, nyomban odasietett, a hozzátartozókat kiküldte abból a szobából, ahol a halott feküdt, ő maga pedig belülről magára zárta az ajtót A hozzátartozóknak azt mesélte, hogy ezt azért teszi, mert imádkozni akar a halott lelki üdvéért, azonban néha azt is mondta, hogy azért zárkózik be a halottal, mert fel akarja támasztani. Hogy azonban yalóban mit csinált a halottal, az Szilveszter éjjelén derült ki. Aznap halt meg ugyanis a 18 éves Koznyák Pável. A fiú szülei éjfélkor templomba mentek és ezalatt az öregasszony belopózkodott a házba. Mikor a szülők hazaérkeztek és benéztek abba a helyiségbe, ahol a halott feküdt, megdöbbenve látlak, hogy az öregasszony a halott fölött térdel és egy nagy harapófogóval huzza ki annak fogait, amiket aztán egy piros kendőbe rakott A jósnőt a felháborodott szülők kilökték a házból, másnap pedig feljelentést tettek ellene halottgyalázás miatt A jósnő a csendőröknek bevallotta, hogy rendsze résén lopkodta a halottak fogait, amiket aztán drágán adott el babonás asszonyoknak, akiknek bebeszélte, azt, hogyha férjeik ágyába rejtik el éjjel, mikor alusznak, akkor sosem fogják őket megcsalni. A kuruzsló asszonyt letartóztatták. Az árvizveszedele II Az árvíz veszedelme ha most jelen leg nem is kullog itt a kertek alatt, de kisebb-nagyobb áradásokra, folyók megduzzadására osvetlen számítanunk kell és ha már megduzzadtak a folyók, akkor egy lépéssel közelebb vagyunk az árvizveszedelemhez. A hees esők rengeteg vízmennyisége nemcsak azért duzzasztja meg a folyóink vizeit, hogy a csapadékos vize a folyam medr.be jut, hanem azért is, hogy az esők elősegítik a hegyek hórótegének az olvadását és azt olyan rohamossá tehetik, hogy a folyók nem bírják medreikbe befogadni a rengeteg nagy vízmennyiséget és ez kilép a medréből. A föld már annyira átázott a sok és folytonos esőzésektől, hogy már nem képes azt elinni és a lapályosabb he iyeken már megállt a viz apró tavak, pocsolyák alakjában Természetesen ez tönkreteszi az őszi vetéseket. A sok esőzésnek csak egy hasznát tálja a gazda, hogy a mezei egerek, pocikok, ürgék, hörcsögök nagyrészt elpusztulnak az átázott talajban. Különösen sok mezei egér pusztult el már eddig is. A folytonos esőzések veszedelme azáltal is nő, hogy na yon átáztatják a védtöltéseket, amelyek igy nehezebben tudnak ellentállni a nagy viznyomásnak Komáromot és Komárom vidékét különösen érdekli mindez, mert legjobban ki van téve a veszedelemnek, hiszén köröskörül vízzel vagyunk körülvéve. Bennünket egyenlőre nem fenyeget veszedelem és a védíöltéseink is oiyan biztosak, hogy már nagyobb veszedelmet is kiállottak. Természetesen veszedelem idején első sorban szegény Erzsébet-szigetünk I issza meg a régi kerifulajdonoiok mulasztásait mert 10—15 év alatt a Duna medrének a kotrásakor kikerült anyaggal fokozatosan fel lehetett volna töl teni az egész szigetet. M^rt csak ez meníesitette volna igazán a szigetet az árvíztől. A jó töités ha nem is szakad át, de a fakadó vizek azért csak el öntik a belső területet. így használ a töltés a szigetnek, ha nem töri át az ár és amikor áUöri? mint tavaly is. De annak idején mindenki csak a jelennel törődött és sajnálták feláldozni a kert fáit. Igaz, hogy ez veszteséget jelentett volna, de 5—10 év alatt mindenkinek újra és az árvíztől mentes viruló szép gyümölcsös kerije lett volna. Ha akkor a szigeti kertíuhjdonosok egy akaraton letek volna, ma már a sziget régen magasabb volna pár méterrel, az árvíztől nem keltene félni s a hordott iszapon a növényzet még bujább volna, mint most. A szigeti kertek termese nem forogna állandóan veszedelemben. Komáromnak volna állandó gyümölcs kivitele, a pénz és az áru forgalma növekednék és Komárom vagyonosodása is £s mint ezeken kivüi Komárom közegészség ügye is nagyot nyert volna ezzel, mert eltűntek volnak a sziget lapos pocsolyái, amelyek a szúnyogoknak, a bacillusoknak es a baktériumoknak a melegágyai ás a maláriának és sok gyilkos kórnak az okozói. — Talált kutya. A komáromi rend- I őrség hathónapos vadászkutyát talált és ugyancsak 5—6 hónapos farkaskutyát. Tulajdonosaik kiválthatják a rendőrségnél. « HÍREK, Erdélyi magyar diák. Szegény fiú .. . Szeretnélek megsimogatni most, Lesimitani zilált szög-hajad, fts áldóan és nyugtatóan Fejedre tenni nyugtalan kezem: Világ-omlás kicsi márlirja Tel Csak azt nem tudom, ki a nagyobb mártír: Te vagy a tanítód, Vagy mindkettőtök hétfájdalmas anyja, A tőrrel átvert, ősi Alma Mater ? ! Szegény fiú . . . Már férfigondok gyermek-gondjad. Már ízetlen a diligentia. S jaj, nincsen íze a vakációnak! Az én gondtalan diák-éveimből Szeretnék olykor reád aranyozni Egy-egy vidámabb, mosolygóbb vonást, Mert a te ajkad összeszorított, Sötét és hallgatag, Mint hogy ha minden óra minden percén Hangtalan „Ave Caesar“-t mondanál, Szegény fiú ... Aki hallgatod itt A nyelvek bábeli zűrzavarát, — Mi lesz veled? Szédülve hullsz a hang-örvénybe le? Vagy fogsz még valaha a Lélek nyelvén, Pünkösdi tüzes nyelven szólani ? ... Reményük Sándor. — A Ref ifjúsági Egyesül t mulatság?. Vasárnap, január 9-én zajlott le a Komáromi Reformálus Ifjúsági Egyesület farsangi műsoros táncmulatsága a Dósa féle Vigadó öszszes helyiségeiben. A teljes si; er jegyében lefolyt végtelenül kedves hangulatú mulatságon igen nagy számban jelentek meg 'Komárom város társadalmából, amely íelekezetekre való tekintet nélkül nagy számban volt képviselve ez a halommal is a derék egyesület estélyén. Örömmel vehetjük ezt tudomásul annyival is inkább, mert ez a városunkban fennálló felekezeti békének egyik szép bizonysága. A zsúfolásig megtelt nagyterem színpadán változatos műsor vezette be az estélyt, amelynek első száma az egyesület jeles zenekarának nyitánya volt, amelyet ifj Árvay András vezetésével nagy sikerrel adtak elő a zenekar tagjai. Majd Csukás Ilonka jelent meg a színen és elszavalta Toóth Zsigmondnak „Otthon“ c, szép költeményét, amelynek minden szépségét hatásosan juttatta kifejezésre a talenlumos előadó, Kacagtató számul az egyesület ügyes műkedvelői a „Vonósnégyes“ c. bohóságot adták elő igen nagy hatással, a közönség mulatlatására, mely a vidám helyzeteken sekat és szívből kacagott. A szereplők valamennyien megállották heiyöket és az elismerés meleg tapsaival jutalmazták őket ügyesjátékuk ért.A darabban szerepeltekTüóaBaba (Jolán), Tőili Ilus (Tini), Ivanits llus (Bella), ifj. Árvay András (Schvvarcz', ■Szalay Ernő (Salgó), Kemenczkv Béla (Salgó Géza), Fürjes Kálmán (Margó) legifj, Bihary László (Darnai) és ifj, Hissy Kálmán \Vendég), akik valamennyien íeljes dicséretet érdemelnek. Ifj. Bihary László szép énekszámaival szerzett elismerő tapsokat, amelyekből megérdemelt rész jutott ki az egyesület zenekarának is, amely bezárta a műsort Műsor után az ügyes rendezőség egy pil- | lanat alatt táncteremmé alakította át f a nézőteret s a fiatalság táncra per- | dűlt A mindvégig kitűnő jó hangú- 1 lalban lefolyt, minden részében csa | ládias jellegű mulatságnak csak a | világos hajnal vetelt véget. A sikeres \ estélyt Kollár Lajos, az egyesület j nagybuzgalmu másodelnökével az élén az egyesület ifjúságából szervezed rendezőbizottság rendezte, amely az egyesület jóhirnevének gyarapításához e feledhetetlen kedves emlékű táncestéllyel is dicséretre méltó módon hozzájárult. — Adomány. A gyermekkonyha további fenníaríhaíására 20 K-t küldött lapunk kiadóhivatalához egy községi iskolai tanító. Kövessük példáját! — Réthy pemetefű cukorka, köhögés és rekedtség ellen ismét kapható. — A Munkás dalárda Dalestélye iránt napról-napra fokozottabb mértékben nyilvánul meg az érdeklődés és biztosra vehető, hogy vasárnap, január 16 án este zsúfolásig meg fog telni a Dózsa-féle vigadó emeleti nagy terme, hogy végig élvezzék azt a változatos gazdrg műsort, amelyet az agilis vezetőség ez estére is összeállított. Természetesen a műsor főrészét a Munkásdalárda népszeiü énekkarának szebbnél-szebb énekszámai fogják kitöltenie Krausz Marci lelkes karnagy betanításával és vezetésével, Ők már oly sok kellemes órákat szereztek a katonás fegyelemmel megszervezett és belanitott énekkar pompás énekszámait szerető komáromi közönségnek, hogy hálátlanság volna a komáromi közönségtől, ha nem sietne most vasárnap este 8 órakor a Dózsa féle Vigadóba, hogy a derék dalárdát meghallgassa. A sok élvezetes órát tömeges látogatásával viszonozza a komáromi közönség. A nyitány után a gazdag műsort egy bajos leányka, Pintér Giziké nyitja meg, aki dr. Baranyay József, a „Komáromi Lapok“ szerkesztőjének ez aikalalomra irt prológját fogja elszavalni s ki tavaly is olyan meleg sikert ért el kedves szavalásával. Azután kezdetét veszi a gazdag műsor. A közönség helyesen teszi, ha helyeit pontosan 8 órára elfoglalja. A dalestélyre különben az alábbi meghívót bocsátotta ki a rendezőség: A Komáromi „Egyetértés“ Munkásdalárda 1927. évi január 16 án (v .sáraap) este 8 órai kezdettel a Dózsa féle „Vigadó“ nagytermében saját alapja javára szigorúan zár« körű, dalesteilyet egybekötött táncesíélyt rendez, melyre a kivüi címzettet és annak nagybecsű családját tisztelettel meghívja az egye-ület rendezősége. Belépődíj: személyjegy 8 K (vigalmivá'), alapító és pártoló tagoknak 6 korona (vigalmival). A meghívó másra át nem ruházható és kívánatra a jegyváltásnál felmuta andó. Felülfizetéseket köszönettel fogadunk, A tánchoz a zenét egy jőhirü zenekar szolgáltatja. — Műsor: Nyitány. 1. Prológ. Irta dr. Biranyay József, előadja Pintér Giziké, 2. Bircarola II. Rávfy Géza. Előadja a müködőkár, 3. Dalok. Énekli Topos János, 4, Népdaiegyveieg. Dr. Angyal A, E őadjr a müiödőkar. 5. Kupié, Énekli Csizmár Bandi. 6 Népdaiegyveieg. Hoppe Rezső. Előadja a müködőkar. 7. Dalok. Énekli Adatnék József. 8, Dalos induló. Volkmár V. Előadja a müködőkár. A szóló énekszámok és a kupié szövegéi és zenéjét szerezte Seres Rezső. — Karnagy: Krausz M. — Az énekszámokat zongorán kisári Katona Rudolf, — A magántisztviselők és keraskeds mi alkalmazottak mulatsága, ez évben ismét a báli szezon egyik kimagasló eseménye lesz. A rendezőség a táncestélyt irodalmi nívójú műsorral köti össze, melynek keretében fővárosi művészeket léptet fel. A magántisztviselők és^kereskedelmi alkalmazottak bálját nagy érdeklődés előzi meg. — Tiltott határátiépés. Nagymegye ren a csendőrség január 11 ikén igazolásra szólított fel egy csavargó külsejű egyént, akiről kiderült, hogy Bujtás Gyulának hívják, 20 éves magyar állampolgár foglalkozás nélküli. Beszálitotiák a komáromi járási főnökséghez, ahol vallomása szerint azért lépte át a határt Pozsony-Ligetfalunál, mert már hosszabb ideje áliásnéikül volt és nem bírta a nyomorúságot. Állítólag Budapestről gyalog jött Pozsonyig a határig, ahol a ligetfdusi téglagyárnál útlevél nélkül lépte át a határt. Pozsonyból továbbcsivargott Csallóközben, míg végül Nagymegyeren felfedezték a csendőrök, Megmotozásakor néhány szerelmes levelet találtak nála és a munkakönyvét, amelyből kitűnik, hogy vendéglői segédmunkás volt, majd az egyik balatonfüredi szanatóriumban, szolga. Tiltott határátlépés miatt nyolc napi fogházra itéite el a szolgabiró, az ítélet kitöltése után pedig kitoloncolják. — Amikor a petróleumlámpa a gyorsnak karéba karúi. Héttőn este 7 órakor borzalmas szerencsétlenség történt Magasfalu község egyik lakosában. Ribar Mária Kiráiyfíikarcsáró! fdszármazoit 27 éves asszony Emília nevű 3 éves leányával egyedül tartózkodott otthon, Az anya foglalatokodott, a gyermek pedig játszadozott. Ribárná %
