Komáromi Lapok, 1927. január-június (48. évfolyam, 2-78. szám)
1927-04-09 / 43. szám
1927. április 9. Komáromi Lapok. 5. oldal A városbiró felvilágosításként jelenti, hogy az utcarendezési programba be vau állítva a Tolnai és a Pihegő-uíca, amelyek okvetlenül megjavittatnak, mint olyan útvonalak, amelyek közvetlen a vasúti állomásra vezetnek. Hacker Richárd felszólalásában behatóan foglalkozik az ajánlatokkal és azt hangsúlyozza, hogy az ilyen nagy beruházásnál a város érdekét szigorúan szem élőit kell tartani és olyan vállalkozóknak kell kiadni a munkákat, akik megbízhatóságuknál fogva becsületesen teljesitik a vállait munkát. Schwarz Jenő figyelmezteti a várost arra, hogy a . város nyugati részében, a Kúrián lakó lakosságnak igen nehéz a vasúthoz kijutnia és ajánlja, hogy a Szent János utcán át a Temetősor útvonalát tegye alkalmassá erre a város. Kéri ez u'cákat is fölvenni a rendezendő utcák sorába. Steiner Gábor szintén a bazal tot tartja elfogadhatónak és azért a „Techniká'-t, mint a Koriáti bazalt részvénytársaságnál olcsóbbat ajánlja megbízni. Gábotek Károly felszólalásában polemizál Dénessel és hivatkozik Fleischmann Samu képviselőtestületi tagnak a pénzügyi bizottságban elfoglalt álláspontjára. A felszólaló az ut burkolatnál csakis a kis bazalt kockát tarja legjobbnak és azt ajánlja. Az aszfaltozásra nézve Menzel cég mellett foglat állást. Fleischmann Samu a pénzügyi bízott- | Ságban elfoglalt álláspontját védi és | kijelenti, hogy Komáromnak megfelel | az andezit is s ha azon meg lehet ta- j karitani bizonyos összeget, akkor igenis I azt ajánlja az utcák kövezésére. Egyébként pedig visszautasítja Gáborek gu- \ nyos megjegyzését az ő állítólagos szakértelméről, amelyre sohasem hivat- ■ közölt, hanem elhatározását mérnöki szakértő véleményére alapította. Fülöp Zsigmond a zárszó jogán felszólalva, ! újra ajánlotta iavaslatai elfogadását. Hivatkozott az Erzsébet-hidra fölvezető bazalt útra, amely két évtized óta szolgálja a forgalmat, a kis andezit kocka azonban eddig még nem állta ki a a próbát és ha a város ilyen nagy beruházást csinál, nem kísérletezhet, hanem megfelelő jó és tartós kövezettel ; burkolja be forgalmas utcáit. Az elnöklő városbiró öt peicre felfüggesztette a közgyűlést, aminek letelte után még Peti Vladimir képviselőtestületi tag nyilatkozott a szóbanforgó kőanyagról. Szerinte kétségkívül a legjobb kőanyag a bazalt, bár a kövezéshez elégségesnek tartja az andezité is. Az aszfaltozásra nem tesz véleményt, ahhoz nem igen értenek, de épen azért nagyon elővigyázatosnak kell lenni,hogy megbízható vállalkozónak adják ki a munkát. A szavazás eredménye. Csizmazia György városbiró ezután összefoglalja az összes javaslatokat és szavazásra bocsátja a tanács, a pénzügyi bizottság és Fülöp Zsigmond indítványait. Útszakaszonként történik a szavazás és pedig névszerint, amelynek eredménye az lett, hogy Fülöp összes javaslatát fogadta el a képviselőtestület nagy többsége. Az első útszakasznál a tanács javaslatát (koriáti bazaltbánya rí.) egyhangúan elvetette a kögyülés és 30 szóval 7 ellenében a „Technika“ zsolnai céget bízta meg a képviselőtestület a bazalt útburkolat elkészítésével. A második útszakasznál Gyulai Mihály nyitrai céget egyhangúan megbízták a Megy er esi utca andezittel való kikövezésével. A harmadik útszakasz aszfaltozási munkálatait a tanács javaslatával (Menzel cég) szemben Fülöp javaslatára 26 szóval 9 ellenében (2 nem szavaztak) a Poznánszky és Strélic {Klug) vállalkozó cégre bízta a képviselőtestület. A tanács javaslata mellett 9-en, ellene 25-en (hárman nem szavaztak) szavaztak../! döntés végrehajtására nézve a közgyűlés kimondotta a sürgősséget. Az ekként kiadott munkálatok összesen 3.073.192 K költségbe kerülnek. Dacára annak, hogy az idő nagyon is előrehaladt, a közgyűlés még foglalkozott Kelemen Ferencnek a Gazdautcai csatornaépítés átvétele ellen beadott felebbezésével, amelyet a városbiró tüzetesen ismertetett. A közgyűlés a tanács javaslatára ezen építési ügy megvizsgálására egy szakbizottságot küldött ki, amelyben mérnökök és építők foglalnak helyet. A közgyűlést ezután a városbiró 9 órakor elnapolta, a következő közgyűlésre, amely április Jl-én, hétjőn délutánlesz, külön meghívót bocsát ki, amikor majd a tárgysorozat többi pontját fogja a képviselőtestület letárgyalni. I Hogy a száj kellemetlen illatát elveszítse és fogait épségben tarthassa, ne mulassza el még ma egy üveg valódi ALPA menthol-sésborszesz vételét. — Minden étkezés után, lefekvés elölt és után, rendszeres használatnál elég egy cbepp ALPA — V* liter vízbe.— I T Bukarest ten plomaibao a király életéért imádkoznak. | A belügyminiszter Bukarestbe hívta a* Összes vidéki városok polgármestereit.— Nycgtalasság Romániában. —április 6 Amint a belgrádi lepek írják, Feidinánd román király állapota változatlanul súlyos Azt hiszik, hogy az elgyengült szervezet csak ideig-óráig állhat ellen a gyilkos kórnak. Egész Romániában nagy izgalom uralkodik, mert a román újságoknak az orvosi jelentéseken kívül egyetlen sort nem szabad irniok a királyi palotában történő dolgokról. Egy angol laptudósitót, aki megirta, hogy Avarescu állítólag államcsínyt akar elkövetni, Kiutasították Romániából. A román-bolgár határon megerősítették a román csapatokat, a határt lezárták. Erdélyben elterjedt a hír, hogv Károly volt román trónörökös már Románia területén tartózkodik. Más verziók szerint a kormány megengedte, hogy meglátogathassa beteg atyját, de becsületszavára ki kellett jelentenie, hogy romániai tartózkodását nem használja politika tevékenységre. Károly leglelkesebb hive Presán tábornok, aki a háború alatt a román főhadiszállás vezetője volt s Tilulescu, a londoni román követ. Az extrónőrőkÖ8 soha nem volt olyan népszerű mint ma A régenstanécs előtt azonban nem szimpatikus. Az uralkodó felgyógyulásáért valamennyi felekezet templomában könyörgő isteni tiszteletet tartottak. A belügyminiszter körtáviratot intézett az ország valamennyi városa polgármesteréhez, amelyben felhivja őket, hogy fontos ügyben jelenjenek meg mihamarább Bukarestben. Magyar akadémikus est Meglesz. Április 18 án este 8 órakor. A dalárda összes helyiségében: akadémikus est: fényes műsorral egybekötött táncestély. A komáromi akadémikusok első fellépésének eljövetelét érthető kiváncsiváncsisággal és őrömmel fogadta nem • csak Komárom, hanem a messze városok (Érsekújvár, Pozsony) társadalma is. Épen ezért az akadémikus ifjúság nagy buzgalommal látott az est előkészítéséhez. Ezzel az első fellépésével fel akarja újítani a régi akadémikus bálok testvéri, bidermaires emlékeit és hogy a könynyekre mosolyt is hintsen: a modern pesti kabarédarabok „minden szempontból“ elfogadható legvidámabbjaiból rég bevált műkedvelőivel felejthetetlen estét akar szerezni a közönségének. Az estnek jótékony célja van. A bevételt a csehszlovákiai magyar diáksegélyalsp javára fordítják. Erre akarjuk felhívni a közönség figyelmét, minden virágos póz nélkül Komárom magyar társadalmát: hogy a messzi diákszobák mostoha magánosságdban bízó árva ifjúságunk tanuljon, dolgozzon — tanulhasson, dolgozhasson! A Jókai Egyesület tizenöt éve. 1911—1926. (15) Képtárunk alapjait, mint említettük Weiss Fülöp, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank elnöke, egyesületünk társelnöke vetette meg. aki kulturházunknak hét festményt (Mednyánszky László, Ripl-Rónai József, Ferenczy Károly, Komáromi Kacz Endre, Olgyay Károly, Boruth Andor) ajándékozott, amelyekhez csakhamar két Komáromi Kacz-festmény és Kaez Endréné két akvarelje járultak vétel utján. Ezek voltak a képtár első szerzeményei. Majd Komáromi Kacz Endre ecsete alól Gyulai Rudolfnak, a muzeum alapitójának arcképe (Milch Herman ajándéka, Berzsenyi-Janostts József és Alapy Gyula arcképei kerülnek a képtárba, Feszly Arpádné egy olajfestménye, Komjáthy Gizella egy képe pedig korábban ajándék révén gyarapítják a képtár anyagát. Harmos Károlyiéi három akvarell (Tavasz, Komáromi gazdalegények, Görögkeleti íemplom), Komáromi Kacz Endrétől (Leány régi komáromi viseletben, Baranyay Géza arcképe, Gyümölcs csendélet,) Csallóközi Ferenc olajfestménye kiállításaik alkalmából jutnak a Jókai Egyesület birtokába. Konkoly Thege Miklósnak a Jókai, Egyesület nagy jóltevőjének halála után végrendeleti hagyományából összes képei a komáromi muzeum tulajdonába kerültek. Ez az anyag két részre oszlik. Egy csoportja, amelyek részben eredeti képekből, részint nagy mesterek művészi másolataiból állanak, alkotja a régi galériát, mely a muzeum anyagába, van besorozva és egyik múzeumi helyiségben kiállítva. A másik része, a modern festmények közé került, köztük Barabás Miklósnak három klasszikus portréja, Györy Vilmosnak, a költő papnak két tájképe és Komáromi Kacz Endrének Konkoly Thege Miklóst, a nagy alapitót ábrázoló arcképe. Az antik galéria képeinek száma összesen 40. Ezek közt van Kisfaludy Károlynak egy balatoni tájképe, melynek nagy irodalomtörténeti becse van és Schiavoni: Schodelné arcképe, mely azonban létéi. Mint letéteket őrizzük Feszty Árpádnak egy híres képét (Jeruzsálem fölött) Kacz Endre egy magas kitüntetésben részesült női arcképét, továbbá Fesztynek a honfoglalást ábrázoló nagy történeti vásznát és Stetka Gyula,- Ferenc József arcképét. Komárom város hét történelmi és poliiikai nagyságot ábrázoló képet helyezett letétbe. A volt megyeháza nagytermében levő arcképeket a műemlékek országos bizottsága szintén átengedte letétként, de azokat a megye részéről eddig még nem adták át megőrzés végett. BeöthyiZsolt, első elnökünk halála után özvegye átengedte Kőnek Ida festőmüvésznő által festett arcképét és Erdélyi Pál egyetemi tanár Strobl Alajos Beöthy Zsoltjreliefjét adományozta a múzeumuknak. A Szépművészeti Osztálynak 1923. évben történt megalakulása óta a képtár gyarapodása nagyobb lendületet vett és úgy a helyi fiatal művészgárdának, mini a szépművészeti osztály több jónevü vidéki tagjának képei és rajzai kerültek képtárunk tulajdonába. Ezek közül kiemeljük Harmos Károlynak egy portréját (Jókai kocsisa), Bayer Ágostnak két rézkarcát, Basilides Sándornak egy festményét, Basilides Barnának egy olajfestményét és két rajzát, Csepy Sándornak két festményét, Feszly Edit tájképét. Heizer Géza interiörjét, Lenhardt György festményét, Mezey Ilus csendéletét, Reichenthal Ferencnek rajzát. Külön említést érdemel képzőművészeti gyűjteményünknek szobrászati téren történt gyarapodása, mely főleg Berecz Gyula szobrászművész munkáit tartalmazza. Közülük egy mellszobor (Jókai Mór) egy szobor, négy plakett. Istók Jáno* több szobormüvét, köztük Jókai kis mellszobrát, Zsákodi Csiszgr János mellszobrát ,és plakettjét Dunajszky L. bronz mellszobrát (Jókainé) és Huszár Adolf Jókai mellszobrát kell még a teljessé« kedvéért felsorolnunk. A Jókai Egyesület tulajdona még az a nagy koncepciójú emlékmű, mejv a volt 12 gyalogezred hőseinek emlékét lett volna hivatott meaörökiteni. A modern képtárban őrzünk méa több képet festők (Markó Ernő Bélaváry Károly stb ) munkáiból és több művészi arckép rézkarc és más reprodukciókat, amelyeket kulíurházunk többi helyiségeiben, annak folyosóin helyeztünk el. A Jókai Egyesületnek ezeken kívül még számos képe van gyűjteményeiben elhelyezve amelyek nem tartoznak ugyan a képzőművészeti gyűjteménybe, de történelmi ábrázolásokat, emlékeket képeznek és így minden esetre meqőrrzendők. Sok százra megy ezeknek a képeknek a száma, amelyek a gyűjteményekben a maguk helyén azoknak becsét emelik. Csak a Konkoly Thege Miklós hagyományából négyszáznál több kép van a Jókai Egyesület birtokában. A könyvtárnak gazdag metszet és hasonmás gyűjteménye van, amelyek közül kiemelhetjük a régi komáromi várra vonatkozó metszetek úgyszólván teljes gyűjteményét és a komáromi íróknak díszes galériáját, melyek a levéltár dolgozó szobájában vannak elhelyezve. így régi akvarell gyűjteményünkben Kultsár István és Kufhy Lajos arcképei, több régi komáromi polgár arcképe, Jókai szobánkban pedig a nagy regényírónak 22 arcképe, két sajátkezű festménye és két rajza nemcsak kegyeleti értéket képvisel, hanem fontos irodalomtörténeti jelentőséggel is bír. Folyt. kör. Lesz-e hát uszodánk? Az emberek ezt kérdik, de senki se tud rá felelni. — A komáromi uszoda kérdése is olyan tengeri kígyó félévé alakult át. Bizonyos időközönként megjelenik a helyi sajtóban róla egy-egy cikk, amelyet egyenesen a közönség nógatására írunk, A cikk nagy hatást ér el azok körében, akik várják az uszodát, mini az elengedhetetlen egészségügyi szükségletet. Ezek örömmel olvassák cikkeinket, hogy már csak mégis íeu uszodánk, mert a sajtó nem engedi agyonhallgatni az uszoda kérdését. A cikk hatása azonban nem terjed tovább és éppen ott talál süket fülekre, ahol pedig meg kellene hallgatni a város közótiaját, mert azon tatán felesleges vitatkoznunk, hogy az igazán közóhaj, hogy Komárom ne maradjon uszoda nélkül. Pedig nemcsak panaszokkal vannak tele az uszodát tárgyaló kérések, hanem egyben tanáccsal is szolgálnak és azt mondják, hogy ha a városnak nincs rá pénze, a fürödni akaró, de az adóemeléstől természetesen irtózó polgárok maguk tiltakoznak az ellen, hogy az uszoda miatt még nagyobb legyen a pótadó és azt mondják, hogy Isten őrizz, hogy a város kapjon bele x uszoda építésébe. Most már egy városi apparátusnak későn is volna az uszoda építésébe belekapni, mert a sok előértekezlet, bizottsági ülés. szakvélemény, jóváhagyás, közgyüés végiguszúsa után — hogy stílszerűen fejezzük ki magunkat — egészen elúszna erre az esztendőre az uszoda ügye Azt mondják tehát az uszodát kívánók, hogy a város ne tegyen mást mint engedje át az uszodát a magánvállalkozásnak. Engedje meg, hogy ha akad rá vállalkozó, hadd állítson fei uszodát. Ha a strandfürdőre akadt ma* gánváilalsozói szellem, lehetetlennek
