Komáromi Lapok, 1927. január-június (48. évfolyam, 2-78. szám)

1927-04-05 / 41. szám

2. oldal. Komáromi Lapok 1987. április 5. Válságosra fordult a román, király állapota. Áverésen diktátor! felhatalmazást kért a minisztertanácstól a király halála esetére az ország rendjének biztosítása végett. Mária jugoszláv királynő Bukarestbe utazott, miután olyan hírek érkeztek hozzá, hogy atyjának s román királynak egészségi álla­pota válságosra fordult. Á király spanyolláza súlyos természetű és rákja szintén rosszabbodott. A jugo­szláv királyi családhoz érkező hírek szerint a román .király már agóniában fekszik és halála minden pillanatban bekö­vet kéz hetik. Belgrádi politikai körökben nem hiszik, hogy Ferdinánd halá­lának komoly politikai következ­ményei lennének, mert a kormány az ország minden részében bizton­sági intézkedéseket tett és Buka­restbe megbízható katonaságot csoportosított. Ha a király állapota súlyossá válik, minden bizonnyal a beteg ágyához fogják engedni Carol extrónörököst, a legidősebb fiát, bár az extrőnörökös megjelenése két­ségtelenül komoly politikai krízis­hez vezethet. — április 2. várog ki semmi, mert a királyi csalá­don, az orvosokon és Averescu mi­niszterelnökön kívül még a kormány tagjai sem léphetik át a palota kapu­ját, a palota körül éjjel-nappal nagy testőrgárda van elhelyezve. Bukarest utcáin pár nap óta gya­logos zászlóaljak és lovas századok vonulnak végig és a román fővá­ros a megszállott katonai városhoz hasonlít. A városban az izgalmat fokozza, hogy a hírlapok nem közölhetnek sem­mit a király állapotáról és azokról az eshetőségekről, amelyek a király halá­lát követhetik. A minisztertanács állandó készenlétben van. Averescu miniszterelnök közölte minisztertársaival, hogy a király halála esetén diktatórikus felhatal­mazást kér az ország rendjének biztosítása végett. A külügyminisztert táviratilag haza­hívták Svájcból. Carol extrőnörökös kérvényt inté­zett a román udvarhoz, hogy en­gedjék aíyja betegágyához. A királyi pilótában történő esemé­nyekről és arról, vájjon Ferdinánd ál­lapota teljesen reménytelen-e, nem szi-Dipiomáciai körök szerint a kére­lemnek külön feltételek mellett fognak eleget tenni. Kiált PnbMi pisi. A magyar katholikus egyházat sutyos veszteség érte: meghalt legértékesebb vezető egyénisége: Prohászka Ottokár , püspök, aki egyúttal a legnagyobb ma- j gyár egyházi szónokok, a legkiválóbb j egyházi irók, a legismertebb egyház­­fejedelmek egyike volt. Prohászka Ottokár dr. pénteken délu­tán Budapesten az egyetemtéri templom­ban nagybőjti prédikációt mondott, mi­közben szélhüdés érte. Rögtön beszállí­tották a papi szeminárium melletti la­kásába, ahol eret vágtak rajta és pilla­natnyilag visszanyerte eszméletét. Éjfél­kor megint elvesztette eszméletét és haláláig nem nyerte vissza. Herzog tanár már a kora reggeli órákban fel­kereste a beteget, akinek állapotát vál­ságosnak találta. Szombaton délelőtt egymásután keresték fel az egyetemi szemináriumot az érdeklődők, a főváros egész társadalmának érdeklődése a be­teg ágy felé irányult. A kormányzó, a miniszterelnök, a képviselőház elnöke, a hercegprímás és a többi előkelőség sorra érdeklődött a püspök hogyléte iránt, délben a' püspök hörögni kez­dett és megbénult baloldalát rázás fogta el, mire a mellette lévő tanársegéd kokaininjekciőt adott, de fél óra múlva újabb agyvérzés állott be. Székesfehér­várról fél kettőkor küldöttség érkezett a poigármesíer vezetésével, velük jött a püspök nővére is, mire beléptek a szo­bába a főpap már haldoklóit és nem ismert meg senkit. Háromnegyed kettő­kor a szivbénulás is bekövetkezett és 8—10 perccel később visszaadta lelkét a Teremtőjének. A püspöknek még éjjel feladták az utolsó kenetet és délben a szeminárium vicerektora áldásban része­sítette. A halál hire azonnal elterjedt a fővárosban, a harangok megszólaltak és az emberek százával siettek az Egye­tem térre. Temetese kedden, április 5-én délelőtt 11 órakor az egyetemi templomban tartandó gyászmisével kez­dődik, amelyeket a pápai muncius fog végezni. A beszentelés után a holttes­tet a templomból a déli vasútra me netben kísérik ki a különböző testüle­tek részvételével, ahol a különböző egyesületek búcsúztatják e! a halottat. A temetés Székesfehérvárott szerdán délelőtt 11 érakor lesz és gyászmisével kezdődik, amelyet Szmrecsányi Lajos egri érsek fog bemutatni. Prohászka Oltokár dr. elhunyta alkal­mával Bethlen István gróf részvéííávira­­tot küldött a székesfehérvári káptalan­nak. Székesfehérvár a maga halottjának tekinti a püspököt. Prohászka Ottokár Nyitrán született 1858 október 10-én. Egyetemi tanul­mányait Rómában végezte, 1881-ben szentelték fel. 1884 ben teológai tanár lett Esztergomban, 1904 ben a buda­pesti egyetem tanárává és 1905 decem­ber 12-én székesfehérvári püspökké nevezték ki. A Magy. Tud. Akadémia 1909-ben levelező, 1920 ban rendes tagjául választotta meg, a Szent István Akadémiának tiszteleíbeli tagja. 1912- ben Székesfehérvárott az irodalmi társu­latok képviseleteinek részvételével nagy ünnepséggel ülték meg irói jubileumát. Mint egyházi szónok igen nagy hatással tartott konferenciákat Magyarország bülömböző városaiban. Buzgón kivette részét a hadi jóté­konysági mozgalomból is, a társada­lom kezdeményezésére az elesettek árvái részére árvaházat alapított, amely Ottokár árvaház néven nyílt meg Pomázoa. 1920—22 ben tagja volt a nemzetgyűlésnek. Számos filozófiai, társadalmi és teológiai értekezésen kivül sok önálló művet is irt, amelyek közül a legismertebbek : isten és világ; Harc a félszegségek ellen; A keresztény bünbánat és a bünbocsánat; Föld és ég; A diadalmas viiágnézei; Modern katolicizmus; Elmélkedések az evngéli­­umról; Az intellektualizmus tulhajtásai; Magasságok felé; A túlvilág tornácaiban; A pünkösdi lélek; A háború lelke (1915) Világosság és sötétség (1916); Kultúra és terror (1918). Önssk is megmerevedett a karja vagy a lába. Ilyen esetekben használja a leg­nagyobb bizalommal a világhírű ALPA menthal­sósborszeszt és kezeljen minden esetet a használati utasítás szerint, mely minden palackhoz mellé­kelve van. Egyszeri kísérlet meggyőzi Önt a kiváló minőségről 840-10. Cserkészünnepség Komáromban. A Jókai cserkészcsapat ünnepies fogadalomtétele teljes erkölcsi és anyagi siker mellett folyt le vasár­nap a kultúrpalota zsúfolásig meg­telt nagytermében. Vasárnap délután megható ünnepség folyt le a kultúrpalota nagytermében: A komáromi bencésrendi főgimnázium Jókai cserkészcsapata rendezte meg ünnepies fogadalomtételéi, amely alka­lommal újabb húsz cserkészujonc tette le a cser­kész tízparancsolat szerinti életre a j fogadalmat. Az ifjúsági ünnepek szokott sikerével : folyt le vasárnap ez a rendezés is, a kultúrpalota nagyterme zsúfolásig meg­tett a cserkészet lelkes barátaival, lég­ióként szülőkkel, akik örömmel nézték j gyermekeik, ismerőseik munkáját a cserkészet keretében. ; Az ünnepséget hosszú gondos ren- : dezés előzte meg, a cserkészek már l napok óta állandóan a kuhurpaiota kö- jr rtil tanyáztak, a termet díszítették, pró- j, bákra jártak. Vasárnap délelőtt a cser- j készcsapat diszfelvonulást rendezett a j; városban, amelyben részt vett a csapat j valamennyi tagja. A cserkészünnep délután 5 órakor j kezdődött, A zenekar rágyújtott a nagy- : szerűen ritmusos cserkeszindulóra. A j függöny felgördülésekor a csapat disz- ' ben áll a közönség eiőtt, A fiuk el- j éneklik a zenekar kísérete mellett a j Turry Peregrin féle szép dalamu cser- > kész indulót. Ezután két kis fiú lép elé, az egyik, Nagy I. kedvesen elsza- j valja Radványi Kálmán prológusát, a másik Búkor L. pedig szintúgy hatá­sosan elszaval Radványitól egy másik prológust. Cserkészünnnepet alig lábunk még ilyen lendületesen és tömören megnyitni, mert abban a dalban, amit a fiuk énekeltek és abban a prológus- j ban, amit az a két kis fiú elmondott, benne volt ennek a legszebb ifjúsági mozgalomnak a célja. Ezután megint a i zenekar gyújtott rá a magyar nótákra. ; A gimnáziumi zenekar kiegészítve a j 12, gyalogezred katonai zenekarának 8 i tagjával, a közönség nagy tetszése | mellett eljátszotta Lehárnak fülbemászó szerzeményét: a Lyuk, lyuk, lyuk cimü művét. Majd Biró Lucián csapaíparancs nők ült le az eiőadóasztaihoz és tartott igen jól sikerült ismertető felolvasást a cserkészet céljairól és hivatásá'ól. Bíró Lucián részletesen megvilágította a cserkészet nagy pedagógiai jelentőségét az ifjúság nevelésében, kifejtette a cserkész viszonyát a természethez, az iskolához, a családhoz, konkrét példá­­, kát emlilve meg. Biró Lucián parancs­­: nők előadása olyan ügyesen volt meg­írva, hogy akik ezt a felolvasást végig­• hallgatták, feltétlenül a cserkészet esz- i méinek híveivé lettek. Biró Lucián maga 1 iestestől-lelkestől egybeforrott a cserké • ; szettel, amit a Jókai csapat munkája \ bizonyít legjobban és igy a cserkészet ; megismertetését az erre leghivaiottabb- I tó! hallottuk meg. A lelkes parancsnok j felolvasását a közönség nagy érdeklő­déssel hallgatta végig és utána hosz-5 szasan ünnepelte a parancsnokot. A zenekar, melyet Thierjung katonai kar- i mester dirigált, ezután eljátszotta Wag- I ner Tannhäuser operájából a Zarándo- J kok karát és a Bevonulási indulót, a > közönség rendkívüli nagy tetszése mei­­! lett. A következő szám a fogadalom \ tétel volt. A színpadon palkóalakbsn | felállt csapatból húsz cserkészujonc tette ; le ünnepiesen Biró Lucián parancsnok í kezébe a fogadalmat. A fogadalmat tett f cserkészekhez Biró Lucián mondott szép j lelkesítő szavakat. i A fogadalom tétel után Lajtai kerin­­\ gőjét játszotta el a zenekar á Dolly * operettből. Ezután Borka Géza dr.: f Párbeszéd a tábori konyháról cimü kis j jelenete következett, melyet Bardócz I Laci kis cserkész és Legát József öreg I cserkész adott elő a közönség általános derülisége közepette. A következő szám Ganne Lotharingiai marsa és a Koldus­szerelem volt, melyet Schmidt Viktor főgimnázium VIII. o. t. vezetésével adott elő a zenekar, amely után a közönség lelkesen ünnepelte a fiatal karmestert. Ezután a Holdkőros cimü jelenetet ad­ták elő diákos közvetlenséggel, melyet Radványi Kálmán irt, tábori cserkész­nótákkal és mókákkal teletűzdelve a jelenetet. A kis egyfelvonásos darabban Basilidesz, Katona, Riszdorfer, Doma, Komlós és Palinay cserkészek ügyes­kedtek, a végén pedig Mohácsy János öreg cserkész állt elő ötletes indítvá­nyával, hogy „játszunk vasutast“, ami a közönségnek roppant tetszett. Harten­stein V. cserkész Rudyard Kipling : Ha... cimü versét szavalta el hatásosan. Az utolsó szám a cserkészinduló volt, amit a lefuvás követelt. Az ünnepély margójára volna még egy megjegyzésünk. A komáromi cserké­szek ezzel a szép rendezéssel bizony­ságot adtak életerős mozgalmukról és arról a munkáról tettek biztató Ígéretet, amely erre a kis csapitra vár szlovensz­­kói magyar cserkés et életében A cser­készek az uj fiatalságot, az uj jövőt hirdetik, ezek a kis emberpalánták az uj férfiideáit keresik. A társadalom meg­érzi ezt és szeretettel kíséri a cserkészek munkáját, amit a fényesen sikerült ün­nepség is bizonyítóit. A közönség meg­hatódva tekint fel ezekre a fiukra, mert bennük a magyar jövőt is látni akarja. Épp;n ezért minden elismerés ilieli meg a csapat fáradhatatlan vezetőjét, Biró Lucián parancsnokot, aki vállalkozott erre a szép, de nehéz és küzdelmes munkára, az ifjúság nevelésére. És nem csak az ifjúság hálája és szerelete for­dul ezérí a buzgó tanár felé, de a kö­zönség, a szülők köszöneté is az övé. Tegnap kezdődött meg a nemzeti »eialmtäk hadiköksön panamá­jának bírósági tárgyalása. Mint a prágai lapok jelentik, a nem­zeti szociálisták hadikölcsön panamá­jának bírósági tárgyalása tegnap hétfőn kezdődőit meg. A fővádlóit Saida a Melantrich nyomda igazgatója, továbbá Groó prágai nagykereskedő és Kozel­­nah a prágai Lidové Zálozná igazga­tója. Ezzel a perrel kapcsolatban még több más affér is fogja foglalkoztatni a bíróságot. Az államügyészség a múlt héten kikérte a szenátusból Sole sze­nátort, mert kiderült, hogy Sole a nem­zeti demokrata párt titkára a náchodi takarékpénztár enpbereit Prágába idézte és általuk becseréítetett a pénzintézet nevében le nem bélyegzett osztrák és magyar hadikölcsön kötvényeket. A párt kérte Vareneknek, a járomi körzet vezetőjének szabadlábra helye­zését, azonban ezt a kérelmét a tör­vényszék elutasította. A „Národ“ sze­rint az államügyészség a képviselőháztól és a szenátustól több cseh nemzeti szocialista politikus kiadását kéri majd. Pénzügyi bizottsági ülés A városi közgyűlés előkészítése. Komárom, —április 4. A másodízben egybehívott városi képviselőtestület pénzügyi bizottsága végre hétfőn, április 4-én megtartotta ülését. A pénzügyi bizottság legfonto­sabb tárgyát a város utcakövezési és aszfaltozási programja képezte, amellyel ! a városi tanács több ülésen igen beha­­; fóan foglalkozott. A pénzügyi bizottság is széles me­derben folyO vitában tárgyalta le a kér­dést és részben a tanács javaslatát fo­gadta el, részben pedig uj javaslatot ! készített. Fülöp Zsigmond bizotísági elnök | megnyílván az ülést, a bizottság min­­| denskelőit az uscarendezés költségeire fölveendő teölcsönügyet tárgyalta le, foglalkozván a Zemska Bankának a I fölveendő két milliós beruházási köl­csönre vonatkozó leiratával, amelyben közőlíe a kölcsön föltételeit. A kölcsönt 57a% kamat és l°/o kezelési költség melleit folyósítja a bank, a törlesztési részletek 10 félévre osztatnak fel és egy milliót 1927 ben, egy milliót pedig 1928-ban folyósít a bank. A kölcsönt csakis a képviselőtestület által megha­tározott beruházásra lehet fordítani. Miután a pénzügyi bizottság a meg­lehetősen kedvező feltételű kölcsönre nézve határozott, áttért a kövezés és aszfaltozás ügyére. Sándor Ernő h. fő­számvevő ismertette a tanács javasla­tát tartalmazó jegyőkönyvet, amely az egész ügyet megvilágította. Az árlejíési pályázatra törvényes időben 17 ajánlat érkezett be a városhoz, amelyeket egy

Next

/
Oldalképek
Tartalom