Komáromi Lapok, 1927. január-június (48. évfolyam, 2-78. szám)
1927-01-13 / 6. szám
Negyvennyolcadik évfolyam, 6. szám. Csütörtök, 1097. január }3 ■MB KOMAROMI LAPOK POLITIKAI-LAP «*■ DStiietén ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel: évre 80 K, félévre 40 K, negyedévre 20 E. — Külföldön 150 Ki. : gyes mám Ara i 80 fillér. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dir. Szerkesztő: B ARANY A Y JÓZSEF dr. SserkMstSség éa kiadóhivatal: Nádor-n. Jr4 , Megjelenik hetenkint háromszori kedden, csütörtökön és szombaton. Autonómia és közigazgatás. Komárom, — jan. 12. A nagy kiegyezés egyre folyik a cseh kormány és a szlovák néppárt között. Ennek a gerince a közigazgatás reformja lesz. Megtalpalják a nem régen életbeléptetett mammut-megyéket, melyek a közigazgatást egyszerűen csődbe juttatták. Éltől ugyan nem lehet kivárni azt, hogy egy ügyet belátható időn belül be is fejezzen. A reform az a lépvessző, amelyen a szlovák néppárt megragadt a kormány kezében. Vezérük még fickándozik rajta é3 emlegeti az autonómiát külön országgyűléssel és végrehajtó hatalommal, de azt hiszszük, hogy hiába. A tárgyalás élőszóval folyik, ha a lapok közlései megbízhatók. Cserny belügyminiszter, a tehetséges, osztrák iskolákat járt bürokrata felvázolta a néppártnak az uj közigazgatást, de amikor az Írást kérték tőle, azt megtagadta azzal a megokolással, hogy azt még a minisztertanács nem tárgyalta. így tehát az élőszón tárgyalnak és rágódnak, amikor azután a megegyezésre kerülne a dolog, akkor a legkönnyebb ez elől kitérni azzal, hogy ezt nem jól értették és erről nem is volt szó ilyen és ilyen értelemben. A néppárt is gyanút fogott a messze kihúzódó tárgyalások miatt, amelyekben semmi konkrétum, semmi komoly mag nem volt és fél a csehek ajándékától, az autonómiától, amelyet Prágában főznek ki. Nem is alaptalan a gyanú. Az autonómia ügyében, melyről eddig hallani sem akartak és anatéma érte azt, aki kiejteni merészelte, nyomban elskatulyáztatván az államellenesek vakmerő csoportjába, most Prága úgy nyilatkozik, mint a szlovák nép legtermészetesebb követeléséről. Maga a megcsontosodott centralista politikus, Kramár is hallgat, vagy ha nyilatkozik, a mellett tör lándzsát, hogy az autonómia a közigazgatásban vaD. Szóval ott vagyunk, ahol a Gserny szóbeli előterjesztése, a közigazgatási autonómiával kápráztatja el a< szlovák auíonomista elméket. Sőt tovább is mehetünk pár lépéssel. Maga az államfő is akképpen nyilatkozott az autonómiáról, mint a szlovákság legelemibb és legtermészetesebb követeléséről. Ez bele került az öfeszes külföldi lapokba és most az európai közvélemény szentül meg van győződve, hogy itt komolyan autonómiát kínálnak a szlovákoknak. Ha azután ez még sem következnék be egy és más okokból... Akkor a helyi zet másképpen alakulna: a külföld a szlovák követeléseket teljesithe«tétlennek találná, amelyek az állam létalapjára törnek. A külföldi hírszolgálat ezt is éppen olyan jól be tudja konferálni, mint azt, hogy Prágában készen van a szlovák autonómia Cserny Íróasztalán. Ekkor azután Tuka Béla, vagy Adalbert ur ismét válthat útlevelet és meg se álljön Párisig, a nagykövetek legfelsőbb tanácsáig a memorandumával, amelyben keserűen írja le az autonómia prágti hajótörését. A szlovák néppárt a tárgyalások során bizonyára oly sok engedményt tett és a kormány annyi hátsó ajtót hagyott nyitva, hogy ezeken a réseken kiszaladt az autonómia és megmaradt a ne vetséges kis egérke, holmi közigazgatási reform szerény alakjában, amelyben annyi lesz a változás, hogy ezentúl a határozatokat nem csehszlovákul, hanem szlovákul fogalmazzák és a cseh nácselnikokat kicserélik szlovákokkal, de a törvényjavaslat címébe felveszik az autonómia szót. Mert Prágában sókkal jobban értenek a politikai kártyakeveréshez, mint azt hitték. POLITIKAI SZEMLE = A Magyar Neimeti Párt párnapja. A magyar Nemzeti Párt február 1-én és 2 án Léván pártnapot lart, amelyen a párt vezetősége fog beszámolni a párt eddigi munkásságáról. = Az h dótörvényjavaslatok. Az uj adótörvényekről szóló javaslatokat a kormánypártok nyolcas bizottsága tárgyalta. A tárgyalás folyamán kitűnt, hogy egyes pártok lényegesebb módosításokat kívánnak tenni a javaslaton. Eszerint tehát megállapítható, hogy az adóreform kérdésében a kormánytámojjató pártok nincsenek teljesen egy véleményen és a különböző nézetek nem biztosítják a javaslatnak mai alakjában való egységes elfogadását. A költségvetési bizottság tárgyalásai ezszerint nem fognak még eeyelőre olyan határozattal végződni, amely az adóreform dolgában a plénum előtt tárgyalásra kerülne. Em>lis dr pénzügyminiszter ennek következtében fölkérte a pártokat, hogy kifogásaikat szombatig nyújtsák be házzá. — A „Ceskoslí.vwnska Republika“ a békerevhiáról. A Népszövetség statútumának 19 pontja köztudomás szerint megadja a lehetőséget arra, hogy a békeszerződések revideáltassanak. A csehszlovák sajtó mostanában sokat foglalkozik ezzel a kérdéssel és a „Ceskoslovenska Republika“ minapi vezércikkében a magyar külpolitikáról írva, a revíziós politikáról ezeket mondja: A magyar kormány revízió? politikája semmiféle politikának nem nevezhető, egyszerűen nekirohanás volna fejjel a falnak. Ez a fal Magyarország szomszédainak határozott állásfoglalását jelenti, amely ugyan nem zárja ki némely vitás kérdésnek barátságos vagy legalább is koncitiáns megoldását, de teljesen kizárja a békeszerződés rendelkezéseinek akár legliberdlisabb meggyöngitését is. A magyarok a külpolitikában nagy aktivitást követelnek, de a módszereik, amelyekkel az aktivitást életbe akarják léptetni, elavultak, háborúelőttiek. Magyarországon vannak olyan politikai agyvelők, melyek Európát sakktáblának gondolják, Angliát, Franciaországot, Olaszországot és Németországot pedig nagy sakkfiguráknák, míg Romániát, Jugoszláviát kisebbeknek- Ezekkel manipulálnak, természetesen csak papíron. A nagy figurák közül ezidőszerint . Anglia és Olaszország van soron, ami a kisebbeket illeti, még ném tudják, hogy ezek közül Jugoszláviát vagy Romániát vegyék-e elő. Ez ma a magyar külpolitika képe: állandó keresés, hol és miképpen lehetne idegen segítséggel éi ügyes intrikával áttörni azt a falat, amellyel Magyarország saját maga vette magát körül. Pedig elegendő volna a jószomszédság és a békeszerződ'sék irányában való lojalitás politikája ahhoz, hogy ez a fal magától lehulljon. '= A csehszlovák nemzeti tanács és a közigazgatási reform. A szlovénekéi politikai pártok a csehszlovák nemzed tanács pozsonyi szlovák osztályában a napokban tanácskozást tartottak, amelyen képviselve voitak a köztársasági agrárpárt, a csehszlovák szociáldemokrata munkáspárt, a csehszlovák nemzeti 620Cialisiüpáii„a cseh néppárt, a nemzeti demokrata párt, a szlovák nemzeti párt, a nemzeti munkapárt és a csehszlovák iparospátt. Csak a szlovák néppárt nem volt képviselve az értekezleten. A megjelent pártok képviselői kimondották, hogy ankét egybehivását tartják szükségesnek, amelyen a közigazgatási reformról fognak eszmecserét folytatni. Az ankétre a pártokon kívül meghívják a szlovenszkói minisztériumot, a politikai funkcionáriusokat, a közigazgatás szakembereit és az érdekelt különböző testületeket, Az ankénten a következő kérdésekről lesz vita: 1. Szükséges-e, hogy az egész köztársaságban egységes közigazgatást hozzanak be, vagy megengedhető e az egyes országokban tar ós vagy ideiglenes közigazgatás? 2. Meg maradjanak-e a megyék a mai alakjukban, vagy más alakban, vagy előnyösebb lenne e a közigazgatásnak más alakja ? 3, Szükséges- e harmadik országos fórum, ha igen, miiyen alakban és milyen hatáskörrel ? Ezekből a kérdésekből világosan arra lehet következtetni, hogy a szlovák nemzeti tanács ez értekezletén megjelent pártok képviselői nem nagyon rokonszenveznek Szlovenszkó közigazgatási megreformálásával. = Létre Jfln a béke Prága és a Vatikán között. A német nyelvű félhivatalos egyik munkatársa beszélgetést folytatott Kordáé dr. prágai érsekkel, aki többek között kijelentette, hogy belátható időn bélül létrejön „ a béke Csehszlovákia és a Vatikán között. Ezt a békét külső és belső tényezők készítik elő. A külső tényezők azok konkordátumok, amelyeket a Vatikán már az államok egész sorával megkötött, amely sorból Csehszlovákia sem maradhat el. A belső tényezők között kell felemlíteni Csehszlovákiának'.korábbi elhatározását, amely szerint hajlandó a Vatikánhoz való viszonyát békés utón mielőbb rendezni. Remélni lehet, hogy a Vatikánnal a rendes diplomáciai viszony megújítása mindkét részre nézve kielégítő eredménnyel fog járni. Érniük' a viszonynak lényege, hogy az állam ismerje el az egyházi alkotmányt, különösen ismerje .el az egyházi hivatalok, ideértve a ta nitói állások szabad betöltésének jogát, amivel számláén az egyház biztosítaná közegeinek kellő lojalitását. Az egyház szabadságának biztosításával kapcsolatos az egyházi birtokok és a kegyúri szolgáltatások kérdése, amit szintén meg lehet oldani. = A „Slovák“ kirohanása Magyarország siien, A szlovák néppárt hivaalüS 1 pja sohasem válogatta a kifejezéseket, amikor arról volt sző, hogy Magyarország ellen kell támadni, ami egyébként a fenti újság részéről igen gyakian megtörténik. Cseh testvéreik ellen is el van keseredve a »Siovák“, de a túlsó oldal ellen tüzet hány, amikor csak teheti Most Bethlen István g.óf miniszterelnök választási győzelméről ir és utal arra a programra, amelyeket a magyarországi ellenzéki lapok kürtőinek, hogy az ország belpolitikájának végleges konszolidálása után Bethlen rátér a királykérdésre és a bekeszerződés revíziójára. És idegességében így ir: Szlovenszkó, amely végleg kiszabadította magát Szent István koronájának uralma aiót a mai magyar politika irányával szemben a leghatározottabb elutasító álláspontot! foglal el. Az integer Magyarország megújítása nem a magyar grófok képzeletétől függ, hanem a szlovákoktól, románoktól, szerbektől és horváíoktól. Elmúltak azok az idők, amikor a netn magyar nemzetiségek a magyar nemesség leltári tárgyai voltak. Azóta sok minden megváltozott Szlovenszkon és Európában. De a magyar politika még mindig a régi módszerekkel dolgozik : Hazugságokkal (I). A Versailles! (!) békeszerződés, ami Szlovenszkó viszonyát illeti Magyarországgal szemben, érinmetetlen s ha mégis sorra kerül a revíziója, csak Szlovenszkó javára változtatható meg ... Ezt üzeni a „Slovák“ Bethlennek. No, igen!... = Döntőbírósági szerződés Magyarőrs'ág és Jugoszlávia között. A Belgrádban megjelenő „Vremje" a külpolitikai kérdésekről írván, s többek között a következőket mondja: A mohácsi csata évfordulója napján Horthy Miklós magyar kormányzó, beszédében olyan nyilatkozatot tett, amely alkalmas volt arra, hogy alapjául szolgáljon Magyarország és Jugoszlávia közeledésének. Ez a kérdés rokonszenves visszhangra talált a két ország közvéleményében. Géniben már szeptember havában baráti megbeszélés kezdődött Walko magyar és Nincsics jugoszláv külügyminiszter között s a kibékülésre és a közeledésre irányuló eme kísérletnek pozitív következménye az lesz, hogy a két ország döntöbiráskodási szerződést köt egymással. — A francia szenátus balra tolódása. A francia szenátusi válaszfáSokótf a baloldal 9 mandátummal erősödött. Milleranda, de Selves szenátusi elnök és Klotz nem kaptak mandátumot, mig Caillaux-t újra megválasztották. A választás eredménye azt igazolja, hogy az országban kétségtelenül megerősödött a kibékülés metléfti hangulat. Kultúrát a magyar falvakba! A magyarság leghatalmasabb és legerősebb rétegének, a nagy nemzeti rezervoárnak, a magyar falunak kulturális gondozása a legszebb, leghálásabb és legbecsületesebb magyar nemzeti politika, olyannyira, hogy már nem is nevezhető politikának. A falusi magyar ember hallatlanul gazdag lelkiképesaégeit felhasználva, olyan nívóra kell emelni a falu kultúráját, hogy mimten
