Komáromi Lapok, 1927. január-június (48. évfolyam, 2-78. szám)

1927-03-24 / 36. szám

2. oldal, Komáromi Lapok 1937. március 24. ró! és a különböző államok delegálásai tervezeteket terjesztenek elő a leszere­lésről, illetve a fegyverkezés korlátozá­sáról. Hogy a tervek késziiésáné! az álfig fegyverben álló Franciaország is elől­­jár, nem lehet rossznévan venni, el­végre a világ előtt meg keil mutatni a, hogy ő is békére törekszik, mint akár az angol, aki egyezménnyel szeretné ezt a súlyos problémái megoldani Köz ben azonban felszólal Olaszország ki­küldötte és azt követeli, hogy Olasz országot ugyanolyan katonai erőre kell emelni, mint a legerősebb európai ha­talmai és ezen indítványát azzal okolja meg, hogy 3tnig Olaszország a háború után szédületesen gyors tempóban le­szerelt, addig más államok a háború után újonnan fegyverkezni kezdtek. Első sorban tehát revízió alá kell venni a fegyverkezést. Olaszország kész a leggyökeresebb leszerelési rendszabá­lyokhoz is hozzájárulni, de elsősorban kiköti, hogy a nivó az összes orszá­gokban ugyanaz legyen. Elképzelhető, hogy Da Marini olasz tábornok e nyilatkozata mekkora kon­­síernációt kellett. Olaszország képvise­lője őszinte kijelentéseivel az egész világ előtt leleplezte a fegyverkező áliamo kaf, de ezzel rá mutatott arra is, hogy azokban a tárgyalásokban, ame­lyek a leszerelés dolgában hivatalosan is folynak, nem sok reményt iát a hely­zet megváltoztatására. Es az olasz tá­bornoknak teljesen igaza van. A lesze­relés problémáját azok as államok akar­«■MwwwrnifiiriiMfh M^aasagaáaaaaf ják megoldani, amelyek tetőtől talpig i fel vannak fegyverezve s amelyek ren- i geteg milliárdokat költenek el évről­­évre a hadifelszerelések tökéletesítésére. Lehet e akkor komolyan venni az ilyen tanácskozást? A békediktátumokkal koldussá tett, széjjel marcangolt államok leszerelése nem volt nagy dolog, ezt végre is haj­tották alaposan. De tessék az imperia­lista államokat rábírni arra, hogy ezt megtegyék. Lám a Népszövetség nagy \ békecéljai mellett sem tudja megszüli- ' tetni a Keleten dúló embermészárlást, f egész bizonyosra vehető, hogy Olasz­ország és Jugoszlávia konfliktusát is magának a kontroverziába keveredett két államnak kell elintéznie s ime most kezd foglalkoznia a leszereléssel, amely a győztes államokban egyelőre tisztára lehetetlen. Hiába való munkát végez a Népszövetség ezzel, mert a leszerelés­nek egyetlen egy nagy föltételét figyel ■ men kívül hagyja. Figyelmen fcivüi hagyja a rettenetes károkat és nyitott sebeket okozó békeszerződéseket, ame­lyekből a békét diktálók kihagyták az egész emberiség jövőjének biztosítására vonatkozó intézkedéseket és csak olyan rendelkezéseket vettek föl azokba, ame­lyeket a bosszuáilág és gyűlölet diktált. A leszerelés problémáját csak akkor lehet megoldani, ha mindeme igazság- ; tálán rendelkezések megszűnnek, vagyis j ha a békeszerződések reviziójára hatá- j rozzák el magukat a nagyhatalmak. B S egyedül ez hozhatja el a világ békét 1 I (Mitt Uniti suites Injai. A magyarországi képviselők mozgalma a lehetetlen állapotok megszüntetésére — A mozgalom élén Perényi Zsigmond báró magyar Komárom országgyűlési képviselője álí. £ Alig van lapunknak olyan száma, amelyben ne volna sző a határszélen előforduló kisebb nagyobb viszás álla­potokról. E viszás átlapolok természetesen nem csak itt, hanem a túlsó, magyarországi oldalon is észlelhetők. A magyarországi határszélek bajai orvoslására most mozgalom indult meg, amint az alábbi budapesti jelentésből olvassuk. A határmenti választókerületek képvi­selői értekezletet tartottak s e kerületek lakosságának súlyos sérelmeivel, bajai­val, panaszaival foglalkoztak. Megálla­podtak abban, hogy négy albizottságban csoportosulva fogjak izeket a régóta vajúdó kérdéseket megvitatni. A csehszlovák határszéli albizottság Perényi Zsigmond báró elnökiéséveí ült ös6ze. Ennek ez osztálynak Puky Endre az alelnöke. Az egyes képviselők sorra ismertet­ték a határszéli kerületek súlyos bajait. | Megállapították, hogy milyen nagy sé­relmeknek vannak" kitéve a határszéli j kerületek lakói minden vonalon. A köz­­. lekedés, a határátlépés, állat-egészség- I ügy, vizáratíás, azonkívül telekkönyvi és birtokkérdések egész serege megol­datlanul várja hosszú idő óta a végle­ges rendezést. Az értekezlet után Puky Endre al­­elnök igy nyilatkozott: — Megállapítottuk, hogy igenis van egy súlyos határszéli kérdés, ameüyel a legbehatóbban kell foglalkoznia min­den tényezőnek. A telekkönyvek rende­zetlensége, a birtokokra vonatkozó hi­teles iratoknak Sziovenszkón való ma­radása rendezetlen helyzetet teremtett. — Az egyes albizottságok, miután ezeket a sérelmeket és panaszokat le­tárgyalták, — együHes éitekezletet fog­nak majd tartani." Erre meghívják az egyes szakminisztereket, hogy közvet­lenül tájékozódjanak és egyben infor­málhassák az albizottságokat. A pozsonyi ítélőtábla elnöke jogilag teljesen érthetetlen rendelettel bizonytalan időre beszüntette a nagy megyeri baraktábor ügyében a kárvallott gazdák százával megindított pereinek törvényszéki tárgyalását. Az ítélőtábla elnökének rendelkezése jogásxkorokben nagy felhá­borodást keltett, mert a- bíróság függetlenségének megsértését látják benne. X-nterpeUádto Mayr Harting igazságügyi miniszterhez. — Saját tudósítónktól. — A nagymegyerí fogolytábor bankjai­nak ügye mar valóságos fogalommá változóit, amely az igazságszolgáltatás terén uralkodó állapotokra nein vetít valami igen előnyös fényi, A nagyme­gyeri fogolytábor felépítményeit még 1918-ban a magyar katonai kincstár eladta a csallóközi községekben lakó gazdáknak, ezekből a faanyagokból százan és százan vásároltak és a vétel­árat készpénzben, hivatalos nyugta el­lenében, ki is fizették. Mikor 1919. évben bekövetkezett a cseh megszállás, a csehszlovák had sereg^értesült ezekről a dolgokrói és egész hadjárat indult mag azok ellen, akik a baraktábor fájéb jF legálisan vá sároltak. Még szerencsés volt az, aki csak a vételárat másodszor fizette meg, de a csendőrség rengeteg zaklatást vitt véghez a jóhiszemű vevők között,, sokaktól a megvett anyagot is elkobozták és a meghurcolásoknak, kihallgatások­nak alig akart vége szakadni. Mikor azután a hullámok a medrükbe tértek és a konszolidáció ideje kezdett elkövetkezni, természetesen a csallóközi gazdák sem hagyták annyiban a dol­got é3 a katonai kincstár ellen pereket indítottak. Ezeket a pereket Mohácsy János dr. foly'afta a kincsiár ellen. A komáromi járásbíróságon indult meg az első próbaper és itt nagy meg­lepetés érte a per érdekeltjeit, Ugyanis a kincstár képviselője iiietékességi ki­fogást emelt a komáromi járásbíróság eilen és azt hangoztatta, hogy ebbe i csak a prágai országos törvényszék van, hivatva ítélkezni. A második meglepetés. Mikor azután a per Prágában indult ' meg, a katonai kincstár képviselője illetékességi kifogást emelt a biró- i ság ellen es azt vitatta, hogy a te­­; rüieti illetékesség a komáromi járás­­bíróságot illeti meg. : & Romáram, 1927. március 23. Ennek a szándékos huzavonának az vetett vágat, hogy a komára niHörvény­­szék, mint felebbviteli bíróság, kimondta a komáromi járásbíróság illetékességét. A perek tehát itt folytak és azokban már nemsokára Ítéletre is keríthetett volna a sor, azonban egy váratlan ese­mény ezt is megakasztotta. Az ítélőtábla is bal ép az ügybe. A pozsonyi Ítélőtábla elnökétől, mint felügyeleti hatóságtól, olyan rendelkezés érkezett a tői vény székhez, hogy ezeket az ügyeket nem szabad tár. gyalni é3 bennük ítéletet hazai, szóval az ügyeknek szünetelniük kell és ezzel sok száz kárvallottnak kefi bizonytalan ideig várakozni?. Nem tekintve azt, hogy perek vitelébe soha nem szokott avatkozni a felső bíróság, amely csak akkor foglalkozik azokkal, ha felebbvitel folytán eléje ke­rülnek a perek, a pozsonyi ítélőtábla elnöknek ezen fellépése különösen jo­gászi körökben teljes konsternáciőt kel­teti, meri az a bírói függetlenségnek a súlyos befolyásolását jelenti. Ä dolognak tehát ezek utón csak po­litikai téren lehet folytatása. Mint érte­sülünk, a parlamentben a magyar kép­viselők feltétlen szóvá teszik az ügyet és Mayr-Harling igazságügy nrúüiszter­­hez interpellációt intéznek, aüvef két­ségtelen, hogy a pozsonyi ítélőtábla elnöke átlépte felügyeleti hatósági jog­körét Több száz csallóközi gazda, akitől jogtalanul tartozatlan fizetéseket kény­szerítenek ki annak idején, bizonytalan ideig nem juthat kártérítéshez, amely jog szerint őket feltétlenül megilleti. Hogy ez jogbizonytalanságot kelt a kö­zönség körében* azt nem kell bizonyí­tani, mivel a közönség ahhoz volt hozzászokva, hegy a bíróság előtt folyó perekbe sem kormány, sem magasabb bíróságok soha semmiféle alakban be­avatkozni nem szoktak. A Komáromi Koronabank feloldatja kényszer­egyezségét. A Légióbank Julius végéig kiegyenlíti a betevőket, akik pénzük ;t 65% át kapják, — Saját tudósítónktól. Az olasz—jugoszláv konfliktusért a francia sajtó az angol politikát vonja felelősségre. Srtesemann német külügyminiszter expozéjában megnyugtatóan nyilatkozott az albán kérdésben, míg Parisban aggodalmat keit a balkáni helyzet. — Francia demurs Belgáiban és Rómában Március 23, Az olasz—jugoszláv konfliktusban Stresemann német küiügymintósier mon­dott megnyugtató szavakat a birodalmi gyűlésen tartott expozéjában. A balkáni bonyodalommal kapcsolatban kifejtette, hogy nem hisz közvetlen háborús ve­szélyben. Európa minden államában mély gyökeret vert az az akarat, hogy a kontinensen kiküszöböljenek minden háborús veszedelmet és ma a béke megszegése a világ lealázó ítéletét vonja maga után. Németország nemzetközi helyzete ezekben a kérdésekben előre adva van. Az elmúlt évben kötött szer­ződések, a Iccarnói szerződés, a nép szövetségbe való belépés pontosan elő Írják Németország útját. Ennek ellenére i6 Párisban komoly­nak látják a juguszláv—olasz bonyo­dalmat, sőt, azt sem titkolják, hogy újabb háborús veszélytől tantanak. Franciaország minden erejével a kon­fliktus békés elsimítására törekszik. A francia külügyminisztérium eddig két demarsot bocsátott ki, az egyiket Bel­­gradnak, a másikat Rómának nyújtották át. A nagyhatalmak kormányai állan­dóan tárgyalják a nép»zövetsög beavat­kozásának kérdését, döntés azonban mindezidáig nem történt. A legnagyobb aggodalmat Angolország magatartása kelti, mivel az angol külügymirúszterium teljes beleegyezését adja ahhoz, hogy Olaszország számíthat Anglia támoga­tására. A tulajdonképeni veszedelmet ebben látják és a franciák az angoloí politi­káját teszik felelőssé, hogyha a hely­zet kiéleződik. A jugoszláv—-olasz korifiikius helyzetének megoldása telje­sen Londontól függ. PEJ 6 p | automobügy>r n Ä lí k PRAG-vm. Eladási hely BRATISLAVA, 77 Kolben palota Telefon 24-64. Divatos és legelegássabb ki fite lü és a legrosszabb utakra Is alkalmas személy- és teherautók. | A Komáromi Koionabank, mely hite­lezőivel kényszeregyezséget kötött, szer­­dán d. u, 5 órákor Sándor Ernő városi jj főszámvevö elnökletévé rendkívüli köz­li gyűlést tartóit, melyen a részvények | 'többségét összevásárolt Légiébank teép­­\ viselői is megjelentek számos részvé- 1 nyessél együtt. A közgyűlésnek egyet­­! len tárgya volt a kényszeregyezség fel­oldása, melyre Sándor Ernő elnök lett \ előterjesztést, f A részvényesek nevében Alapy Gyula dr. szólalt fel és garanciákat kért az a iránt, hogy a bank iészéről vállait 65 % kényszeregyezségi kvóta meghatá­rozott időpontig kifizettessék, mert cssk ebben az esetben járulhat a kényszer­egyezség feloldásához. Barta Lajos dr. ügyvéd, volt vagyon­­| felügyelő szólalt fel ezután éa vázolta a Légióbankkal kötendő megállapodás ; eszerint a bank julius végéig ki­fizeti a vállalt 65% ból a még hátralevő 25% ot, sőt még egy százalékot is a kötelezettségen felül. Ezt az előadást Varsik János, a Lé­gióbank prágai igazgatója is megerősí­tette. Ezek után a közgyűlés egyhangú­lag hozzájárult ahhoz, hogy a kényszer­egyezség feioidassék. Mihelyt ehhez a komáromi törvényszék hozzájárul, a Légióbank értesülésünk szerint a betét­gyűjtési jogot is megszerzi és a Komá-Komárom, — Március 24. romi Koronabank cégét átveszi. Erre a célra. egy millió korona értékű részvény kibocsátását tervezik és a régi részvényeket lebélyegzik. Mihelyt a Légióbank ratifikálja ezeked a feltételeket, a Kcraaabank részvényeseit azonnal összehívják uj közgyűlésre amely kimondja a régi részvénytársaság megszűnését. A Légióbank átveszi a Koronabank összes tisztviselőit is és igy a bank betevői megszabadulnak attól a köte­lezettségtől, hogy azokat nyugdíjazzák illetve végkielégitsék. A bank részvé­nyesei ezt méltányolják, amidőn nem tesznek nehézségei a bank kényszer­egyezségének feloldása körül és nem állnak a bank átvételének útjába. CASINO BOROZÓ POZSONY Szabads&g-tér és Dorner-u. sarok. --------• —— KONCERT SEP ÁRÉ IC g CONSORDINO Nyitva d. u. 4-től reggelig.

Next

/
Oldalképek
Tartalom