Komáromi Lapok, 1927. január-június (48. évfolyam, 2-78. szám)

1927-03-22 / 35. szám

WegyvenmyolcBdik evtolyawi, 35. »/.írni. Kedd, 1ÖÜ7. március 28. POLITIKAI LAP. gSSíiaetéai ix esehszlovák értékben: é* vidékre po»Ui »téíküldéseei: j 3#ífe»i évre 80 K, félévre 40 K, negyedévse s ML - Külföldön ISO Ké. syea náia éra i 80 fillér. ALAPÍTOTTA: TUBA *ÁNOS. Felelős fűazerkesztő: GAÄL GYULA dr. Szerkesztő: BÁRÁNY A Y JÓZSEF dr. \ B»erke«ití5«ég és kiadóhivatal: Nádoi-u. 89, Megjelenik hetenkint háromszor i kedden, csütörtökön és szombaton. Komárom, — március 21. Tavaszodig; és ilyenkor ősi nem­zeti szokás szerint köszörülik a fegyvereket a szkipetárok sz albán hegyek kiköti, a macedónok is körülnézik a puskát, mellyel nem medvére, farkasra, hanem emberre szoktak vadászni, többnyire a szerbekre, akik a nemzeti kisebb­ségi kérdést radikális módon szok­ták megoldani, balkáni recept sze­rint. Most megint Albánia felől borul a politikai látóhatár és Olasz - ország figyelmezteti Európát, hogy ha Jugoszlávia tovább fegyverke­zik és felkelést akarna Albániában előkészíteni, — amihez igazán nem keli sok készülődés, csak csillogó aranyak, — akkor beleavatkozik és csapatokat szállít ki Durrazóban és Valonában. A Balkán felett tehát sűrűsödik a politikai depresszió és nem tild­ék, mikor robban ki belőle egy kis vihar. Az angol nagy lapok már mind sietnek álláspontjukat Olaszország mellett leszögezni és óva intik Jugoszláviát a vabaok játéktól. Mussolini tudja, mit esi nál. A nagy délszláv önérzet aligha le nem csillapodik, mivel Francia ország, a patrónas és Románia szántén a délszláv imperializmus ellen vannak Olaszország miatt. Franciaország azért, hogy Afriká­ban ne okozzon neki az olasz szomszéd kellemetlenségeket. Ro­mánia pedig a miatt, hogy Olasz­ország elismerte Besszarábia an­­nektálását és annak birtokát ga­rantálta a szovjet-orosz köztársa­sággal szemben. Magyarország Jugoszlávia hátá­ban nern foglal el ellene ellensé­ges álláspontot, hiszen most szö­vődik a barátság e között a törté­nelmi kapc-okka! egybekötött két állam között és itt nem kell semmi veszélytől sem tartania Jugoszláviá­nak, mert Magyarországnak elég a maga baja még mindig. Elég ve­szed« em a délszláv államnak maga Olaszország, amely egyszer mégis •sa k le fog számolni Jugoszláviával az Adria birtokáért, melynek Olasz­ország korlátlan ura akar maradni. li lesz tékát Jugoszlávia segít­sége ? A kisantant, — melyről Be­­nesünk azt jelentette ki legutóbb is a külügyi bizottságban, hogy ez az alakulat olyan szilárd, mint a kőszikla és minden ezzel ellenkező híresztelés, csak az önkényes kombinációk világába tartozik: már csak a papiroson létezik. Fog-e gyűlést tartani külügyminiszterei­vel mostanában ? Igazán kétséges. De vájjon egy olasz támadás esetén Románia mozgósil&na-e a jugoszláv állam védelmére és elvinne-e csak egy katonát is a még mindig ve­szélyeztetett Dnyeszter renal mellő), POUTIKÍU SZEMLE Husvét előtt beterjesztik a képviselöházhoz az adó­reformot — Mi lesz a kisantanttal? — A szocia­listák mepbstrusíják a szociális biztosítás novellá­ját. — A katonák választójogának megszüntetése megsérti az alkotmányt? — Ősszel lesznek a köz­ségi választások. — Klebelsberg Kunó gróf magyar kultuszminiszter a római egyetem diszdektora. — Más politikai hírek. Komárom, — tnáicius 21. | Még husiét előtt foglalkozik a nemzetgyűlés az adójavaslatokkal. Az adóreform, amelyet nemcsak a politikai körökben, de az adózó pol­gárok milliói is érdeklődéssel várnak, csak fessen nyer javaslat formájában végkges alakot. A költségvetési bizott­ság már huzamosabb idő óta foglal­kozik a javaslattal, de előkészítése az egyes adónemeísre vonatkozó módosí­tások következtében csak lassan haladt előre, mindazonáltal, mint a kormány lapjai Írják, a reformjavaslat tárgyalása már befejezést nyert és még a módo­sító javaslatok elintézése van hátra, amelyeket kedden tárgya! a bizonság. A kormány számítása szerint a reform­­javaslat még husvét elölt a plenum elé kerül és így remélhető, hogy végre valahára testet ölt az uj adótörvény. A kisantant eljátszotta kisded játékait, írja a cseh néppárt hivatalos lapja a Cech, amely vezércikket szentel a kül­politikai helyzetnek abból az aJkalom­­bó/,hogy Olaszország ratifikálta a Bessz­­arábun. k Romániához való tartozásáról szóló szerződést. A lap elmélkedései során azt írja. hogy Románia ezt a szívességet azzal fogja visszonozni, hogy barátságosabb visszonyba lép Ma gyarorszöggal, amely egyébként újab­ban nagy jelentőségre tetl szert, Mar­­kovics volt szerb miniszter budapesti látogatása Beígrád uj külügyi politiká­jával függ össze, a magyar jugoszláv kötelékek megújítása különben már régtbbrő1, Horthy Miklós kormányzó múlt évi mohácsi beszédétől doiálódik. Mi lesz tehát ezek után e kisantantta- ? — veti föl a kérdést a lep. Formálisan még megvan ugyan, de belső érielmét elvesztette, mert Románia és Jugoszlávia már uj utakat, uj szövetséget keres. A magyarországi király puccs idejében érié az első halálos csapás a Usantan­­tof, amikor tudvalévőén csak a cseh­szlovák köztársaság mozgósított, a má­sik két állam megelégedett a papíron való tiltakozással. Már akkor fel kellett volna oszlani a kisanlaninak, de mes­terségesen tartolták benne a lelket Be­nes kedvéért, akinek állását a máig való fejlődés erősen rnnglngatta. Akisantant eljátszotta kisded játékait. Befolyása nincs, fogai kihullottak. Mit tett Cseh­szlovákia? Baráti jobbját fölajánlotta az alig hihető. Csehszlovákia, a kisantant másik tagja pedig csak Románián ke;észtül, vagy légi álon mozgósíthatna Olaszországgal szem­ben, amellyel ka émben a külügy­miniszter kijelentése szerint a leg­jobb viszonyban van. A kisantant tehát már nem olyan veszedelmes, mint egykor Lengyelországnak. Ennek öí évvel ezelőtt lett volnaértetme, ma Lengyelországban nincs meg a kedv hozzá, legalább Girsa követ barátkozó szavai viszhang nélkül hangzottak el. A Lp így fejezi be a cikket: Midőn külpoli'ikánk inaugurálódotf, annyi barátunk volt, mint réten a virág. Ma itt állunk elha­gyatottan, mint magános fa a pusztában. Egy másik cseh lap, a brünni Li­­dové Noviny pedig azt írja, hogy Ro mániának Besszarábiára való nemzeti joga sokkal kétségesebb, mint Er­­dé!yrt(?). Csehszlovákiára nézve a do­log csak a kisantant szempontjából bír jelentőséggel. A kisantaninak már nin­csen meg az a jelentősége mint a múlt­ban. Románia a kisantaninak leggyen­gébb ne'ye. A román külpolitika ma már írem meratíhat a kisantant kere ei között, mert a kisantant aligha nyújt­hatna neki segítséget Beszarabia hatá­rainak biztosításánál. A kisantant nem elégséges a keleti státuszkvo biztosítá­sára, azért Románia most már csak fél szívvel fog a kisantanihoz tartozni. Sen­kinek sem jut eszébe a szövetséget fel­oszlatni, csak egy kissé ad acta tették. Mikor lesznek a községi választások ? A községi választások idejéről több­féle hir kering. A legújabb prágai jelen­tés szerint megbízható forrásból vett értesülés folyíán közük, hogy a községi választásokat ez év őszén és pedig szeptember vagy október folyamán fog­ják megtartani egész Csehszlovákiában. A szociális biztosítási törvény novellálása obstrukciót és tünte­tést vált ki. A szocialista rezsim egyik leglehetet­­lenebb alkotása a szociális biztosítási törvény, amelynek rettenetes terheit a munkaadóknak kell elviselni. A törvény ellen az érdekeltek tiltakozása olyan éles volt, hogy a kormánynak be kellett látnia az eddigi törvény tarthatatlansá­gát. A polgári koalíció sürgetésére, de különösen a cseh agrárpárt ösztönzé­sére a minisztérium már elő is készí­tette a törvény módosítására vonatkozó toveliáí, azonban a koalíciós pártok között nincs meg az egyetértés arra nézve, hogy mikor terjessze a kormány a novellát a képviselóház elé Vannak pártok, amelyek a novella elintézését még a köztársasági elnök választása, (május 24) előtt akarják beterjeszteni, viszont vannak olyan pártok is, amelyek csak a választás után akarják napi­volt, sőt már úgy érezzük, hogy a kisantant csak egy régi emlék, mely kísérteni jár vissza fehér lepedőben álmatlan éjszakákon kardot csörtetve és láncot tart kezében. Ez a kard azonban már caak fakard és a lánc is papírból van. A kisantant részéről semmi sem fenyegeti Európa békéjét. rendre tűzni. A koalíciós pártok, amint a „Národni Osvobozenie* írja, tudatá­ban vannak azoknak a következmé­nyeknek, amelyeket a novella fog elő­idézni és ebből keletkeznek az ellen­tétek a pánok között. Az bizonyos, hogy a szocialisták kivétel nélkül ké­szülődnek a legerélyesebb ellentállásra. A jövő hó elején megtartandó beteg­­segéiyző pénztárak kongresszusa alkal­mából a cseh és német szociáldemok­raták, sőt a cseh nemzeti szociálisták szakszervezetei együttes tanácskozásra gyűlnek egybe, amelynek az a célja, hogy terjedelmes védekező akciót készít­senek elő. A parlamentben a szociálisták a szociális biztositási törvény súlyos­bítása ellen fognak harcolni és esetleg a legélesebb obstrukciót kezdik meg a novella ellen. Ha az obsfrukcióval nem képesek a kormányt a novella vissza­vonására bírni, akkor a munkásokat egy közös honiban gyűjtik össze és ügy a szocialista, mint kommunista munkások közös tüntetése fog következni. Klebelsberg magyar kultusz­miniszter a római egyetem disz­­doktora. Klebelsberg magyar kultuszminisztert római tartózkodása alkalmával fogadta Mussolini miniszterelnök. A fogadtatás nagyon meleg volt és tisztán kultúrpo­litikai jellegű volt a tárgyalás. A mi­niszter tiszteletére a római keleteurópai intézet diszgyfl'ést tartott, amelyen Fe­dele olasz kultuszminiszter elnökölt. A római keleteurópai Intézet ezúttal tu­datta a Kiebelsberggel, hogy diszíag­­jává választották és Vo!pi gróf átnyúj­totta a miniszternek a disztagságáról szóló okmányt. A kvirináü magyar kö­vetnél, Ho y Andrásnál Kelebeisberg tiszteletére estélyt rendeztek, amelyen Fedele olasz kultuszminiszter közölte Klebelsberggel hogy tudományos érde­meiért és ez olasz-magyar kultúra kö­zeledés kiszélesitése érdekében végzett önzetlen munkásságáért, a római egye­tem diszdoktorává választotta meg. Memorandum a katonák választójoga ügyében. A nemzetvédelmi minisztérium kato­nai javaslatai között van a tényleges szolgálatot teljesiíő katonák választójo­gának elvonására vonatkozó javaslat is, amely nemcsak a katonaság, de a szo­cialisták körében is izgalmat kelt. A cseh szociáldemokrata part képviselőinek klubja elhatározta, hogy a katonák vá­lasztójogának elvonása ügyében emlék­iratot fog kidolgozni és az emlékiratnak egy példányát Masaryk elnöknek, egy példányát Svehla miniszterelnöknek és egy példányát a képviseiőház elnökének fogják átnyújtani. A memorandum a kér­dést jogi oldaláról világítja meg és azt igyekszik bebizonyítani, hogy a katonák választójogának megszüntetése megsérti az alkotmányt és utal arra a veszélyre, mdy az alkotmány megsértése követ­keztében az államra hárul. A csehszlovák agrárpárt ma­gyar frakciójának gyűlése Komáromban. Vasárnap délután a csehszlovák agrárpárt népgyülést tartott Komá­romban a Dózsa Vigadó termében. Előzőleg a csehszlovák agráriusok tartottak gyűlést, a; után a magyarok részére szónokollak. A gyűlés szóno. kai Zoch Sámuel evangélikus püspök, netnzeigyüiési képviselő, dr. Vollay Elemér tanf Jügyető, szenátor, Siefanek pártfőtitkár, nemzeigyülési képviselő ti Csömör István, a köztársasági magyar föidmivespárt elnöke beszéltek. A gyűlésen fu nyomóan gátaiak vetlek részt, a Gála környékbeli falvakból, akik a „Repiblifcáruj magyarok* táb-

Next

/
Oldalképek
Tartalom