Komáromi Lapok, 1927. január-június (48. évfolyam, 2-78. szám)
1927-03-19 / 34. szám
8. oldal. Komirom! Lapok I98i7. március 18. Művészet A Faust-film. irt*: Krapdka Elek. Tabut jelentett nékem, mint bizonyára annyi soknak, Goethe Faustja: és kissé aggódva voltam kiváncsi a Fdust-filmre. Goethe Faustját, mint irodalmi eszményt ismertem meg, a zseni tökéletes alkotásit, a magasztos gondolatokkal csaknem legdusabban átitatott örökemberi Írást. És ha bizom is a film mOvészetében, (amely ugyan a kiaszszikus gondolatokkal meglehetősen heterogén és talán túlzottan sok technikával dolgozik) mégis féltettem: nem lesz-e az eszméből produkció, a gondolatok nem siklanak-e el a látványosságban és a dialógus elhagyásával, csak a szcenárium előadásával vájjon nem k^y járunk-e majd, hogy a szobor helyett a drótvázat fogjuk iátni, amely a modelt tartja. De ha ezt a kétkedésemet el is oszlatta néhány klasszikus Író, mint például Schaketpeare, Vic or Hugó, Dosztojevszkij. Tolsztoj, Schiller, Manzoni, Edmond Rostand stb. müvei nyomán készült határozottan művészi értékű film sikere, azért bizalmatlankodtam: az emberek látják Goethe (mert igy hirdetik) Faust-ját filmen és azt hiszik majd, hogy ezzel megismerték már a Faustot és Goethét és nem lesz- ; nek többé kaphatók arra, bogy tényleg elolvasva vagy a színházban meghallgatva a szöveget, megismerjék az igazi Faustot és Goethét, aki a Faustot Fausttá lényegesitette. A Faust film megtekintése után, — bárha kompromisszummal ismertem el Goethe Faustja mellett a Faust-film művészetét — ez a kishitűségem is elmúlott: ellenkezően, a Faust-film alkalmas arra, hogy aki még nem olvasta el Goethe Faustját, az elolvassa és aki elolvasta már az még egyszer olvassa el. A Faust-témát az UFA dolgozta fel, az amerikai filmgyártásnál ez a sokkal magasabb kuliutfokon álló berlini filmvállalat, amely, mint a Nibelung-monda feldolgozásával, monumentális alkotássá avatta a Faust*filmet. Mindjárt hozzátehetjük: az UFA Faust filmje nagyon értelmesen nem Goethe drámai költeugftyét ye§zj szilárd alapjául, jól tudva kzt, hogy Goethe teljes Faustjának megfilmesítése azonos a lehetetlenséggel, ám felhasznál abból is részleteket, hogy a misztikus elemekkel látványossá s meséjével fantasztikusan izgaióvá váljék a film. A Faust-film alapja lulajdonképen az ősi népmonda, amelynek fUunand feldolgozása ma is közkeletű s amelyből az angol Marlowe már Shakespeare előtt írt drámát. A népmondái részek szerencsésen társulnak a Goethe Faustjának első első részében feldolgozott főtémával és igy a filmnek megvan az adottsága, hogy az alakokat és színeket variálva, ne hiányozzanak belőle az ősi néphumornak azok a figurái és motívumai, melyek a film burleszk-hatását is kiváltják a nagy téma (a megfiatalodott tudós doktor, Faust mester és Gretchen tragikus szerelme) metlett. Gábcr arkangyal és Mefisztó, az isteni és ördögi gondolat összecsapása és próbatevése Fauston: ez a Foustfilm tartalma. A film természetesen nem tudja egészen hűen követni a goethei eszmét, hanem csak a Faust-misztérium töredéke marad. A földön megjelent Mefisztó könnyen hódi ja meg Faustot, mert elégedetlen a tudományával és lehetetlen embertársainak segítésében a pusztító pestissel szemben. A fausti gondolat, hogy minden titkot az ismeretünkbe ejtsünk, a legmagasabbra törjünk és átéljünk mindent, a kielégflletlen ösztönök tettre való váltását: a film hiányosan tudta visszaadni, csak Fiúst szerelmi vágyának beteljesülését Gretchen személyében. A Gretehenftzerelmet a filmen megelőzi egy másik szerelmi epizód: a pármai hercegnő elrablása menyegzője napján, ami Mefisztó csalétke, Faust sátáni szerelme. Az ifjúságát visszavarázsolt Faust előbb fenékig flrili az étvezetek poharát, hogy a csömör után még inkább megkívánja Gretchen tiszta szerelmét, amely egyetlenegy mély és egyéni szerelme Faustnak. Faust bűnözik ebben a szeretemben és Gretchen, női természetének eagedebi eskedve, halálosan megbünhödik Faust bioéért. Gretchen tragikus vége megmenti a kárhozattól Faustot és megtisztítja lelkét. Gábor arkangyal felülmarad a Mefisztóvat tett fogadásban: a szeretet megtrgsdtstja Fausttal a sátánt és az újra megöregedett Faust a máglyára itéH Gretchen szerelmes mártirosókjában bűnbccsánatot nyer. A film egyébként tele van fantasztikus szépségű felvételekkel, technikai megoldásukban uj és érdekes trükkökkel. A végtelen űrben kezdődik és az állócsillagok ós planéták között megjelenik a lángpallosu arkangyal és sátán, hogy Faust sorsáért küzdjenek. A film egyik legnagyobbszsrfi látványa a sálán megjelenése a földön: a középkori város közepén emelkedő kstedrális miniatűrré vált képe fölött égbenyuló, nagy sáiárfotmáju feltegárny mozog, melynek útpályából pestis, pusztulásig gonosz rontások halmaza árad a földre. Techrikai szempontból kifogástalanul szép trükkös jelenete a filmnek még Mefisztó és Faust utazása a köpenyegen a viharos égben gyönyörű sziklaóriások, hatalmas szakadékok, vadul háborgó vizek, kietlen tájak, félelmetes boszorkányisryák és a pusztulás romjai fölött. Éppúgy nagyszerűen trükkös jelenete a filmnek Gretchen máglyahalála is. A film kiállítása kifcgáttalanul tökéletes és grandió?usság jellemzi a képbeállitásokat, melyek között egyes képek régi rézkarcokra emlékeztetnek. F. W. Murnau, a film rendezője, aki Lubitsch melleit ma a legtehetségesebb operatőr, a filmben igyekezett átérezni saját vérének, a germán szeltemóriásnsk, Goethe rak nagyságát. Nfgycn jól érvényesülnek a filmben az expresszionistaszerü dekorációk, melyeknek a felületekben, síkokban való leegyszerűsítése még jobban kiemeli a rohanó cselekményt. Murnau a képközi felírásokban is ujszerO, mikor Valentin meggyilkolását hírül adja Mefisztó kiáltása az embereknek. Da Murnau legnagyobb érdeme a szereplők megválasztása volt éB tudott találni olyan filmszínészeket, akik Mefisztó, Faust, Gretchen szerepeire alkalmasak. A Faust-film színészi része a legerő sebb. A címszerepet Gösta Eckmannra bízták, erre az európai birű fiatal svéd filmszínészre, aki maradéknélküli illu ziót kelt mint Öreg Faust és mint megifjodott Faust egyaránt. Mint öreg Faust elhiteti velünk a mindent felkutatni akaró higanylámpa fényében életbölcsességét, a gond és tudást alatt megroskadt eszményi száz évét: mint fiatal j Faust, elhisszük neki lelkes ifjúságát, ölelését az élet, majd az igazság után. Camilla Hornban, ebben a rendkívül szimpátikus szőke szépségben, talált a rendező Faust Gretchenjére, aki szerelmében lírai, finom, törékeny, szűzies, meleg, üdén tiszta tud lenni, tragikus sorsában pedig eljátsza az asszony minden érzését és szenvedése, bánata, márlirsága megtisztító erejű. Mefisztót Emil Jannings alakítja, ez a legkiválóbb német filmszínész, aki néhány emlékezetes alakítását (Nero, Danton, Nagy Péter cár, Olhelo, VIII. Henrik, Varieté stb.) most megtoldotta a Mefisztóval és szerepét sokszor jáísza emberi méreteken túlnövő diabólikus erővel, mig a Mártával való jeleneteiben a groteszk komikumot testesíti meg. Yvette Guilbertnek Mártája tökéletes karakterfigura. A film rendezésben és a színészek já tékában nem hagy semmi kívánnivalót és a filmművészet szempontjából abszolút érték, amilyen talán még csak a Potemkin-film. Mikor a moziban láttam a Faust-filmet, eszembe jutott: ha most a néhai weim8ri öreg ur valahol itt ülne közöttünk a moziban, mit mondana a Faust-filmről? Mert valamit biztosan mondana. □ Elmarad a Cziczka-fále hangverseny. Amint a Jókai Egyesület értesíti lapunkat, a ma szombatra hirdetett zongorahangverseny Cziczka Angéla zongoraművésznő és Farkas Olga szavalómüvész felléptével, közbejött akadályok miatt elmarad □ A Szlovák Filharmonikusok uugy hangversenye Komáromban. Bizonyára minden zenekedvelő örömmel veszi híradásunkat, hogy a pozsonyi Filharmonikusok Társasága április hó 1-én pénteken a tiszti kaszinó nagytermében hangverseny» tart. Úgy tudjuk, hogy a rendezést az összes komáromi buliuregyesületek vállalták és igy a siker biztosítva van. A komáromi közönségnek volt már alkalma a pozsonyi filharmonikusok művészi játékában gyönyörködni, amikór két évvel ezelőtt a Jókai Egyesület rendezésében megtartották nagysikerű hangversenyüket a kultúrpalotában. A hatalmas, 60 tagból álló zenekar elhelyezésére azonban a kultúrpalota pódiuma már akkor nagyon szűk nek bizonyult, igy a rendező egyesületek a nagyobb tisztikaszinó termében állapodtak meg, ahol nemcsak a földszinten, de az erkélyen is nagyobb kö zönség fér el, mint a kultúrpalotában. A nagysikerűnek Ígérkező hangversenyre még többször lesz alkalmunk visszatérni □ Feszty Masa kiállítása. Budapesten az Ernst-múltúmban vasárnap négy festőművészed kiállítása nyílt meg, a korán elhunyt Korb Erzsébet, Székely- Kovács Olga, Szemere Lenke és Feszty Masáé, néhai Feszty Árpád nagytehetségü leányáé. A négy között — az elhalt zseniális Korb Erzsébeten kívül — Feszty Masa képei arattak legnagyobb sikert, aki többek közt Feszty Béla arcképét is megfestette. A Budapesti Hirlap ezt Írja róla): Feszty Masa niái meglepően változatosak, sokszor élénk lokális színekkel vagy elvonatkoztatott feketékkel dolgozik, máskor a plen air vibráló tónusa gyűl fel vásznain Arcképei között néhány meglepően jellemző alkotással találkozunk, de naturalisztikusabb tájképei is figyelemreméltóak. A művésznő tudása mostani olaszországi tanulmányúján bizonyosan meg fog izmosodni, rendkívül eredeti és mindig érdekes tehetség. Nemcsak szin- és formakompozícióival, hanem lelki mondanivalóival is leköti a szemlélőt. Különösen arc képei bizonyítják ezt, melyekben az ábrázolt egyén belső karakterizálására törekszik. Néha látományszerüen állítja be modelljeit, máskor pedig erősen hangsuyozza a formákat. Szinharmo□ Kaczér Dna és Arányi Baba müvészestje a kultúrpalotában. Március 23 án, szerdán este a kultúrpalota nagytermében Kaczér Dina táncmü vésznő és Arányi Baba zongoraművésznő felléptével nagyszabású művész esi fog lezajlani, amely bizonyára rendkívül nagy műélvezetet fog nyújtani a komáromi művészet kedvelő közönségnek. Kaczér Dina táremfivésznő neve ma már nemcsak Pozsonyban j örvend legjobb hírnévnek és népszerűségnek amit ritmikus tornaiskolájával táncművészetével alapozott meg. Kaczér Dina nagytudásu, anatómiát és tánckulturát egyformán kiválóan ismerő asszony az ifijúság, szépség és ritmus legjobb szószólója. Táncművészeié a szükebb határokon túl a külföldön is nagy értékelésben részesül és erről a komáiomi közönség is meg fog győződni a szerdai mfivészest alkalmával. Kaczér Dina saját tánckompozicióit fogja bemutatni Rudolf Schubert prágai komponista, zongora kísérlete mellett A műsor keretében fellép még a csupa temperamentumot és sugárzó szinpompát kisugárzó Arányi Baba zongoraművésznő, aki nagyszerű teljesítményben fog Mozart, Chopin, Schubert, Delressy, Brahms és Dolnányi műveket interpretálni. A hangversenyt már a szereplők személyénél fogva is nagy érdeklődés előzi meg. Jegyek elővételben 15 K 10 K. és 8 K ás árban kaphatók Spitzer Sándor könyvkereskedésébe (Nádor u’ca 29). aagydijjal tüntette ki A kitüntetés ^ iroda!«« művelői és barátai, kötőit általános őrömet keltett, de különösen nagy örömmel értesültek róla a Budapesti Hirlap olvasói, akiknek évtizedeken át volt alkalmuk a kiváló iró kassájában gyönyörködni Érthető tehát, hogy olvasóink közűi számosén keresték fel a Lőrinczy Györgyöt üdvözlő sorokkal. Kevesen tudják azonban , hogy a kiváló irómüvésznek a kitüntetés alkalmával különösen nagy örömet szerzett az, hogy éppen a Jókairól elnevezett dijat kapta. Kedves és baráti szálak fűzték ugyanis össze valamikor Lőrinczyt Jókaival, aki annyira becsülte munkásságát, izzó hazaszeretetei sugárzó iránit, hogy Komárom vármegye tanfelügyelőjévé neveztette ki. Komárom város leikével összeforrva, kedves, megértő baráti körben töltötte itt Lőrinczy György életének tizenkét legboldogabb esztendejét S mikor Lőrinczy megérte írói pá'yájának harmincadik évfordulóját, Jókai fő'djének lelkes magyarsága gyönyörű jubileum» ünnepséggel fejezte ki tiszteletét és szeretetét. Akkor választották meg a Jókai Közművelődési Egyesület albínókévá Az ünnepi beszédet Beöthy Zsolt mondotta. Azóta sok tisztesség érte. Taggá választotta a Petőfi Társaság (1908), a Kisfaludy Társaság (1924), Ferenc József rendjének lovagkeresztjével tüntette ki (1914), számos vidéki itcdalmi kör választotta meg tiszteleti tagul, de a komáromi jubileum most iis legkedvesebb emlékei közé tartozik. 43 a ju M © a © N :S 43 te Já 8 e JO-O © n m te) © »©-Q .© (8 ‘ff tse « mm m (T3 CO eu> O' es a © OO u —■—« o 'CD ti SS Z «T £2 i SS a GO CCS GYERMEKUfSÁG I képes hetilap magyar gyermek számára, ára számonként 1 K.\ Kapható és megrendelhető a SPITZER-féle I könyvesboltban. — Megrendelés esetében ház -1 hoz szállítom. Irodalom. (*) Lirinczy György és a ióktl-nagydij Néhány nappal ezelőtt jelentettük, hogy a Petőfi Társaság, három nagydijának odaítélésekor Lőrinczy Györgyöt a Jókai « N 5 'o 1 I * CCS Törvénykezés (§) Három törvénytelen gyermekire lopott Megírtuk annakidején, hogy Nagy Jolán háztartási alkalmazott ellopott ezer koronát Nádor Jenő szesznagykereskedőtől. Nagy Jolán a törvényszék előtt azzal védekezett, hogy három törvénytelen gyermek részére lopott hogy nékik ruhát vehessen. A bíróság Nagy Jolánt az enyhítő körülmények figyelembevételével öt heti fogházra ítélte, melybe az eltöltött vizs-. gálati fogságot is beszámították. Az ítélet jogerős. (§) Megszüntetik a kónyszeregyeztégl eljárást ? A prágai kereskedelmi kamarában tegnap tartotta meg ülését a kényszeregyezségek ellen küzdők szövetsége és elhatározták, hogy további anyagot fognak gyűjteni, amely a kényszeregyezségt eljárás mai formájának megreformálását teszi szükségessé. Az igazségügyminisztériumban máris dolgoznak ezen a reformon, annak sorsa azonban még bizonytalan* Azt is mérlegelik ugyanis, hogy a kényszeregyezségi eljárást egyáltalán ne szüntessék meg és újra bevezessék a szigorú gyakorlatot. Az illetékes körök döntése már a legközelebbi napokban megtörténik.
