Komáromi Lapok, 1927. január-június (48. évfolyam, 2-78. szám)

1927-01-11 / 5. szám

8 «Mal. Komáromi Lapok 1927. január 11. He hasi iasilalM ai óriási előnyt melyet int a POLIO’ ntolérhetetlen mii------------- MINDENÜTT í mmm tőségével nynjt. § KAPHATÓ! -------------1 = Magyarország tengeri kikötője. Olaszország, mint ismeretes, két ten geri kikötőt is felajánlott Magyaror­szágnak, megállapodás azonban a két állam között még nem jött létre Ebben a nagyhorderejű kérdésben legközelebb tanácskozás lesz Romában, amely alka­lommal Bethlen István gróf magyar miniszterelnök találkozni fog Musso­linival. Ugyanezen alkalommal az olasz király is kihallgatáson fogadja Bethlent. A magyar miniszterelnök olaszországi útját február elejére állapította meg. Az olasz kormány a magyar tengeri kereskedelemnek Fiúmét jelölte ki kiinduló bázisául és a kérdések minél kielégítőbb megoldása iránt az olasz kormány a legnagyobb előzékenységet tanúsítja. — Diplomáciai viszony Csehszlovákia és a Vatikán kő'ölt. Prágából érkező hírek szerint jól informált körökben úgy értesülnek, hogy féléven belül ismét helyreáll a rendes diplomáciai viszony a csehszlovák köztársaság és a Vatikán között. Február végén a prágai kormány és a Vatikán kö­zött tárgyalások indulnak meg, ame­lyeknek célja megszüntetni az 1925. év óta fennálló feszült viszonyt. A prágai kormány felkérte a Vatikánt, hogy küldje el képviselőjét Prágába, akivel megegyezés jönne létre azok­ról az alapokról, amelyeken a Prága és a Vatikán közötti diplomáciai viszony ismét felvehető volna. Más oldalról nyert értesülések szerint úgy vélekednek, hogy Csehszlová­kiára nézve bárminő konkordátum elfogadhatatlan. Mértékadó szemé­lyiségek úgy tudják, hogy a Vati­kánnal való tárgyalások a katolikus néppárt sürgetésére kezdődnek meg, céljuk ezenkívül az, hogy a szlovák néppártot a kormánytöbbséggel és a kormánnyal szoros viszonyba hoz­zák. A »Lid. Listy“ a Vatikánnal fölveendő tárgyalásokról szóló híre­ket valótlanoknak mondja. = Cseh néppárti hang a kisantant fenmaradasáórt. A cseh néppárt prá­gai félhivatalos lapja, a „Cech“ cik­kezik a kisantantról és kétségbe­vonja a német lapoknak azt a nézetét, hogy a legközelebbi konferencián a kisantant likvidálása fog napirendre kerülni. A néppárti lap úgy találja, hogy a kisantant nem személyekért alakult, hanem három középeurópai állam érdekeinek és a békének biz­­tositására (?J jött létre. Ha szükség volt e szövetségre akkor, amikor meg volt bénítva Magyarország, ak­kor ma kétszeresen szükséges, mikor Magyarországra minden nap a további konszolidációt és haladást jelenti s ami­kor az egyik vezető államférfiu nyíl­tan a trianoni békeszerződés reví­zióját követeli A lap szerint Len­gyelországot is be kell vonni a kis­­antantba, amelynek további kiépítése szükséges, mert a kisantant az abban képviselt államoknak egyenlő ér­deke. Amellett ágál tehát a lap, hogy ezt a szövetséget ki kell bő­víteni és meg kell erősíteni, hogy Középeurópa népeinek a békét biz­tosítsa. A cseh néppárt lapjának e cikke is csak azt igazolja, hogy va­lahol, ott a Moldva környékén nem egészen nyugodt a lelkiismeret... = Félmillió magyar kórt kegyelmet a frankpör elitéltjeinek. Mint Buda­pestről jelentik, a frankpör elítéltjei­nek megkegyelmeLésére országos akció indult, amit a kúria jogerőssé vált ítélete alapján határoztak el. A mozgalom vezetői tegnap nyújtották át a kormányzónak a kegyelmi kérvényt és az öt vaskos kötetből álló kb. félmillió aláírást, amelyben az ország minden társadalmi osz­tálya különbség nélkül képviselve van. Ä béke revíziója. Komárom, — január 19. Elhísszük, hogy csehszlovák hiva­talos körökben nagy idegességet éb­resztenek azok a hírek, amelyek a békeszerződéseknekreviziójárólszól­­nak Csehszlovákia mai vezetői ter­mészetesen hallani sem akarnak er­ről a tervről, amely az engesztelhe­tetlen gyűlölet jegyében létrejött békediktátumok kardinális hibáinak kiigazítását célozza s amely a leg­teljesebb egyenjogúság álláspontján igazságot kíván szolgáltatni mind­ama nemzeteknek és államoknak, amelyek a Páris kornyékén fekvő városkákban aláirt szerződések kö­vetkeztében nemcsak a legmélyebb megaláztatásokra lettek kárhoztatva, hanem egzisztenciális létükben is ka­tasztrofálisan megtámadva. A béke revízióját az elnyomott népek milliói követelik, mert a szer­ződések a valóságban is elvágták millió meg millió ember életbenma­­radásának lehetőségét s mai alak­jukban forradalmi mozgalmak és kemény háborúk magvát rejtegetik magukban. Ha az antant és szövet­ségesei annyira lelkismeretlenül in­tézték el a béke kérdését, hogy Európa negyvenmilliónyi kisebbségé­nek fajuk és jövőjük biztosítására kétségbeesett harcot kell folytatnia, akkor nem lehet csodálkozni azon, hogy a jogaikban megrövidített és halálra kárhoztatott népek végső kétségbeesésükben revízióért kiál­tanak. Csak a napokban irt két cseh nacionalista lap a békerevizió­­ról, kapcsolatban a Magyarországon végbement országgyü ési képviselő­­választásokkal, amelyek a Bethlen­­politika hatalmas sikerét jelentik. A lapok szerint több magyarországi orgánum állitóan kijelentette volna, hogy a választás utáni hangulatban a magyar kormány megkezdi a trianoni békeszerződés revidiálását célzó politikát, Benes külügyminisz­ter lapja a „Ceské Slovo“ pedig azt irja, hogy Magyarországon a főprogram a trianoni béke revide­­álása. Valóban nem tudjuk, hogy tényleg ez volna-e a főprogram abban a halá­losan megcsonkított kis országban, vagy nem, mégis igen furcsának ta­láljuk, hogy a cseh nacionalista la­pok olyan idegesek a békerevizió hírére, amely nem Magyarországból indult ki, hanem bent él az összes elnyomottak lelkében, akik azt mint a mai siralmas helyzetükből való meg­váltást várják. És ha a cseh nem­zeti lapok oly elkeseredett hangon írnak erről a kérdésről, akkor csak azt lehet mondani, hogy csökö­nyösségükben nem akarják észre­venni az idők múlását, elfelejtik, hogy Locarno és Thoiry után a leg­természetesebbnek lehet venni, hogy el fog következni az idő a revízióra. Mindjobban be kell látni, hogy a „békeművek“ sem érinthetetlenek, amint azt Locarno és Thoiry is bizo­­nyitja, sőt az "idők folyamán mind indokoltabbá lesz a követelése annak, hogy a rettenetes sérelmek orvo­­soltassanak. Emiatt lehet egyelőre idegeskedni, lehet keseregni, vagy f enyegetődzeni, de az bizonyos, hogy el fog követ­kezni az idő, amikor a revíziót is meg kell kezdem. És hiába fognak akkor Csehszlovákia és társai ez elen tiltakozni, meg sem hallgatják őket, náluknál sokkal hatalmasabb és jelentékenyebb államok fogják azt elintézni, mert az események fej* lődése és a társada om vas ogikája úgy fogják követem. Ezek eőtt az emberfe etti erők e ott kényte'en lesz meghajolni minden hatalom, bár­mennyire is ragaszkodnék ahhoz, amit la szerencsés vé et en dobott számára a na^y osztozkodásná . 1 A békeszerződések revíziója egy­­egyelőre csak gondolatban él, de él ------ - - — ■ és amíg & békediktátumok súlyos se­besültjei lelkét ez a vágy tartja ébren, addig nincs erő, amely a gondolatot to­vábbi fejlődésben megakadályozza- Hogy mikor válik valóra,ezt az esemé­nyek fogják meghatározni, amikor bekövetkezik a teljes konszolidáció, amely nélkül nincs teljes béke és amely csak akkor fog eljönni, amikor az elnyomottak jogaitól megfosztottak részére eljön az emberi szabadság teljessége s mikor az egész világ minden népe testvéri szeretettel öleU át egymást „és add meg nókiink a mindennapi kenyerünket...“ Látogatás a megnyílt gyermek konyhában. — A gyermek­­konyha működése csak egy hónapra van bixtositva, — Sok gyerek kenyér nélkül fogyasztja el ebédjét« — Saját munkatársunktól. — Komárom, — január 10-én. Múlt keddi számunkban röviden je­leztük, hogy a Deák Ferenc-utcai köz­ségi elemi iskolában megnyílt a gyer­mekkonyha,' mely Liszkay Jenöné ve­zetésével működik. Délben az iskola hideg pincehelyi­ségében rongyos ruháju kis gyerekek, 6—12 éves fiuk, leányok vannak együtt lármásan, kezükben magukkal hozott bögréket szorongatva. Egyesek a pado­kon ülve kanalaznak a bádogedény­ből, legtöbben azonban várnak még az ebédre. Hátul a kályha mellett fel­állított „konyhában“ két gazdasszony méri az ebédet a gyerekeknek. Az asztalnál ülő hölgy felügyel az ebédek kiosztására. Éppen kiáltja; — Kinek van még cédulája kenyérre? Beesett arcú, sápadt, vézna, baba­arcú, mocskos ruháju, hét éves kislány áll előtte tiszteletteljesen. — Van kenyércédulád? — Nincsen — feleli a kislány szo­morúan és szeméből látni, hogy na­gyon szeretne már enni. — Akkor várjál még. Előbb a céda­­lások jönnek sorra — és újra kérdezi a várakozó gyerekektől: — kinek van még cédulája? Aztán felém fordulva észrevesz en­gem, A gyermekek kíváncsian tekin­tenek rám, hogy látogatásommal meg­zavartam őket. Miután elmondottam, hogy érdeklődni akarok a „Komáromi Lapok" számára a gyermekkonyha felől, Fogthüy Jolán, aki az ebéd kiosztását vezette, készségesen állott rendelke­zésemre. — Hát bizony nagyon jó volna .— kezdte a beszélgetést, — ha valamit ima a gyermekkonyha megszorult hely­zetéről és felhívná arra a tehetősebb lakósok figyelmét. Működésűnket csak nehezen kezdtük meg, a város 3000 koronás kölcsönnel és 1000 koronás ajándékával egy hónapra fedezi a költ­ségeket, éppúgy a járási hivatal is 1000 koronát adományozott. Különben nem is kezdhettük volna meg, mert a gyermekkonyha pénze a Komárom Vi­déki Hiielbankban vdn, amely most moratórium alatt áll. Ezért nagyon szűkösen és kimérten adhatunk a gyer­mekeknek ebédet. Pedig szegények sokan vannak és néha megesik, hogy nem is jut már mindegyiknek. A pénz­hiány miatt nem kap mindegyik kenye­ret az ebédhez, hanem csak akinek kenyércédulája van. — Mivel a gyerekek között vannak bé­resgyerekek, akik hazulról hozhatnak kenyeret, úgy gondoltuk, hogy csak azoknak adunk kenyeret, akik a leg­jobban rá vannak szorulva. — Sajnos, a gyerekek sokszor hazulról sem hozhatnak kenyeret, mert odahaza sem telik a nagy nyomorúságban, és megtörténik, hogy az ebédet kenyér nélkül fogyasztják el, mivel kenyeret csak azoknak adhatunk, akiknek van cédulájuk. Megnézem a kosárban a kenyérda­rabokat. Szép, 10 dekás adagok. Meg­kérdem, mi az ebéd : —, Ma kávé van. Rendszerint kávét adunk, krumplilevest, vagy bablevest csipedett észtával. A gyerekek különben megfelelő mennyiséget kapnak. Közben a gazdasszony tovább meríti nagy kanállal a gyerekeknek a kávét. — Asszonyság, ennek a gyereknek adjon — mondja Fogthüy Jolán, egy nyolcéves gyenge termetű fiúra mutatva. — Hol van a bögréd — kérdi az asszonyság a megijedt gyermektől. — Nincsen — feleli a gyerek. — Hat miért nem hoztad el. Nem tudod, hogy mindenkinek csak a maga bögréjéből szabad ennie? — Aztán az asszonyság mégis beönti a kávét az asztalon lévő bögrék egyikébe. — Orvosi ulasitdsra rendeltük el, hogy edényt magukkal kell hozniuk — folytatta Fogtndy Jolán — nehogy esetleg a betegségeket széjjel vigyek egymás között. A félősen és fázósan álló gyerekek közül megkérdezem az egyik kis fiút, akinek betegesen sovány testéről na­gyon leri a nyomorúság. — Él még az apád? — Nem. — Hát a mamád? — Igen. — Mivel foglajkozik ? — Semmivel. Öreg már és beteg. — Szoktál otthon vacsorázni ? — Nem mindennap. A mellette lévő kis leánytól is meg­kérdezem, él-e még az apja. Igen — feleli, — de munkaképtelen. Rokkant. A sors üldözte gyerekek szánalma megkérdezted velem, hányán kapnak itt ebedet. — Most krb. száznyolcvannak adunk — mondta Fogihüy Jolán. Ezek közül 150 gyerek kenyeret is kap, 30 pedig nem. De sokkal többen vannak még, akik rászorulnák az ebédre és nem adhatunk. Sokszor már anyira megsaj­náltam őket, hogy a magam pénzéből vettem nékik kenyeret, és adtam ebédre, hogy ne lássam éhezni őket. Nagyon jó lenne, ha a közönség, akiknek mód­jukban áll, segítenének ezeknek a tehe­tetlen gyerekeknek a sorsán. Eddig a gutái gőzmalom adott egy zsák főző­lisztet ingyen és Hodossy István pék­mester 20 kgr. babot. így is csak egy hónapra biztosítottuk a gyermekkonyha fenntartását, amit az anyagiak hiányában csak akkor tudnánk tovább fenntartani, ha a jobbmódu közönség nemeslelkü adományaival, fő­ként természetbeni adományaival támo­gatna bennünket. Az ebéd után, mikor már mind­egyik gyermek elfogyasztotta a kávét, Fogthüy Jolán figyelmezteti a gyer­mekeket : — El ne menjetek még, mielőtt nem imádkoztatok. Majd a Miatyánkot imádkozzak el. — ... és add meg nékünk a minden­napi kenyerünket... — szállnak a vé­kony hangok a gyermekek ajkairól és játszani akaró kedvükben talán nem is tudják felfogni, hogy mit jelent tulaj­donképpen ez a kérésük ... — Menyasszonyi fátyol, koszorúk, ruharózsák, ruhadiszek nagy válasz­tékban Elbertnél. daruloii CSOKOLÁDÉS HASHAJTÓ ENYHE-GYORS-BIZTOS

Next

/
Oldalképek
Tartalom