Komáromi Lapok, 1927. január-június (48. évfolyam, 2-78. szám)

1927-03-12 / 31. szám

s »id&i.

1337. mÄreias 13.

Komáromi Lapok

A» elnökválasztás előszele.

Az idén fogja a köztársaság két törvényhozó testületé megválasztani a köztársaság elnökét. A májusban történő elnökválasztásról a „Slovák" harcias hangon Irt cikkében azt ál Útja, hogy teljesen téves az a felfogás, hogy az elnökválasztáson Masaryk G. Tamást ellenjelölt nélkül újra meg fogják választani. Az elnöki székbe olyan embernek kell kerülnie, aki magáénak vallja a je tenlegi kormánytöbbség polgári és konzervatív programját A lap szerint az elnökválasztáson a jobb és baloldal összecsapását várják. HaaSlovák hire hitelt érdemlő, akkor mozgalmasnak ígérkezik az elnökválasztás, bár az eddigi jelek szerint Masaryk Tamás újraválasztása biztosra vehető, mert nemcsak a szocialisták, de a polgári pártok többsége is osztatlanul mellette áll.

Jurigát dezavuálta Hlinka és fíudny dr.

A szlovák néppárt nagy egyetértésére vet világot az az incidens, amely a képviselőház jogügyi bizottságának minapi ülésén játszódott le.Tsmeretes, hogy Juriga Nándor dr., aki egyike azoknak a keveseknek, akik á szlovák néppárt kormányba való belépését ellenezték, a minap a közigazgatási reform tárgyalásánál a javaslatnak napirendről való levételét indítványozta. Ez az indítvány akkor óriási konsternációt váltott ki, úgy hogy a bizottság elnöke kénytelen volt fölfüggeszteni az ülést. Végre is Sramek miniszter birla rá Jurigát arra, hogy indítványát visszavonja. Akkor természetesen mindenki azt hitte, hogy Juriga a szlovák néppárt nevében beszél, mert az delegálta az alkotmányjogi bizottságba. Most azonban tisztázódott az ügy, amennyiben a bizottság tegnapi ülésén Hlinka András és Büday József szlovák néppárti képviselők kijelentették, hogy Juriga Nándort a párt nem bízta meg azzal, hogy a bizottságban tiltakozzék a közigazgatási reformjavaslat ellen. Kijelentették. hogy az a memorandum, amely e tárgyban a párt részéről készült, nem az alkotmányjogi bizottságnak, hanem a nyolcas bizottságnak volt szánva. Hlinka azonfelül még azt is szükségesnek látta kijelenteni, hogy a szlovák néppárt a jövőben a többi kormánypárttal mindig szolidárisán fog eljárni. A néppárt vezérének kijelentése teljes dezavuálásál jelenti Jurigának, akinek ezek után le kellene vonni a konzekvenciái, azonban a „párlfegyelem" {ovábbra is bentmarasztalja a párt-Mátyás király és Komárom,

Irta Takáts Sándor.

Komárom azon városok közé tartozik, melyeknek fényesebb és nagyobb multjok van, mint jelenük. Szereplése Hazánk történetében igen fontos; falai között országos érdekű események folytak le, várában királyok tartózkodtak, kik országgyűléseket hivtak oda Össze; vadakban bő vidékén örömest vadászgattak ; szerették a lakosságot s elhalmozták a várost királyi szabadalmakkal és királyi kiváltságokkal. Szent Istvántól kezdve majdnem minden királyunk okleveleiben szerepel a város neve. A királyi kiváltságok és szabadalmak segítségével folyton fejlődik; már a névtelev jegyző Gesta Hungarotonjában külön fejezetet szentel Komáromnak. IV. Béla Buda kiváltságait adja a városnak s kiveszi s várkapitány joghatósága alól. Történetiróink eddig semmit sem Írtak arról, minő szerepet játszott Komárom a tatárjárás idejében; pedig IV. Béla maga mondja egyik okiratában, hogy FoJwyne (Falvéne) várnagy vitézül megvédte a várat s a népek nagy sokaságát mentette meg. A város vidéke sem sokat szenvedhetett a tatárok részéről; mert hiszen tény, hogy a tatárdulás 'után csupán az alsó Csallóközben negyvenhat virágzó falu volt, ott, ahol most mindössze alig van húsz.

Volt idő, mikor az egész ország fi-Íyelme Komárom felé fordult, igy 440-beD, midőn Albert király özvegye majdRcm négy hónapig Komáromban

ban, amelynek néhány társával együtt házi ellenzéke marad,

Mikor kerül a sor a közigazgatási reform tárgyalására ?

A kormány közigazgatási reformtervezete körül keletkezeit nagyfokú nézeteltérések valóságos káoszt teremtettek az egyes pártok között, amelyek csak gyökeres módosítás után hajlandók a javaslatot elfogadni Politikai körökben számolnak azzal, hogy a közigazgatási reform nem kerülhet hamarosan a képviselöház elé, mert a kiéleződött ellentétek kiküszöbölése még sok időt igényel és a pártok mindegyike ragaszkodik ahhoz, hogy az ó módosítása keresztül menjen. A javaslat elintézése igy tehát csak a nyáron történhetik meg és jólértesült politikai körökben is azt tarlják, hogy a reformból a köztársasági elnök választása előtt törvény nem lehet s igy csak azután kerülhet elintézésre.

A keresztény szocialista párt tisztújító közgyűlése Komáromszentpéter községben.

A komáromi keresztényszocialisfa párt a körzetéhez tartozó Komáromszentpéter községben f. hó 6-án tartotta meg az évi tisztújító közgyüjést s ez alkalommal a vezetőséget a következőkép választották meg egyhangúlag. Elnök: Kollár István ottani nagybérlő, alelnök: Oláh Zoltán kisiparos, titkár: Gerendás Károly, jegyző: Molnár Lajos, pénztáros: SzrapHó Sándor, ellenőrök: Pintér Sándor és Zsoldos Ignác. Választmányi tagok: Hálák Mihály, Pinke Sándor, Lévai János, idb. Igar Vilmos, ifj. Igar Vilmos, Kovácsics János, Molnár Albert, Németh Flórián, Pécs Vilmos, Kiss Balázs, Czompó János törvénybiró, Sludli Mihály, özv. Pőc3 Flóriánná és özv. Gerencséri Elekné. Körzeti választmányi tagok: Kollár litván, Gerendás Károly és ifj. Igar Vilmos mindannyian komáromszenfpéteri lakosok.

Erkölcsvédelmi törvény

Magyarországon.

A magyar belügyminiszter, mint ismeretes, rendeletet bocsátott ki, amelyben megrendszabályozza a társadalmi téren, művészetben és irodalomban jelentkező mindama cselekményeket, amelyek a jó erkölcs rovására esnek. A magyar képviselőházban Pakoís József demokrata képviselő Interpellációt intézett a rendelet tárgyában Sciiovszky belügyminiszterhez, aggodalmát fejezvén ki a rendelet végrehajtása körül a rendőrhatóságok részéről tapasztall jelenségek felelt. Scitovszky belügyminiszter válaszában kitartózkodik; ott szüli László királyt, ott történik a keresztelés Szécsi Dénes esztergomi érsek által, ott tépi síét az Ulászló által küldött szerződési okiratot, s ott záratja be Ulászló követeit: Marcraly Imrét és Thailóczy Matko horvát bánt, László király annyira kedvelte szülővárosát, hogy négy év alatt nem kevesebb, mint hét privilégiumot adott Komáromnak. 1491-ben Mátyás király özvegye, Beatrix a; kedvelt Komárom várába jön a gyásznapok eltöltésére s itt adja ki a rákosi országyü- Iésre szóló meghívót. Ulászló 1510 ben, Lajos özvegye, Mária 1526-ban Komáromba hirdetnek országgyűlést. A törőkhódoltság korában még nagyobb szerep jut a városnak.

E fényes múltnak azonban ma már semmi emléke sincs; elpusztult minden. A német, a török, a tűz, viz és földrengés segitett elsöpörni a múltnak szép emlékeit. 1526 tói egészen 1849-ig a város története a folytonos csapások szakadatlan láncolata. Az ember alig képes felfogni, miképp emelkedhetett ki annyi csapás után ramjaiból újra és újra 1

A város nagy történeti múltjának egyedüli hirdetője rendkívül gazdag levéltára. Temérdek érdekesnél érdekesebb okirat van a levéltárban. 1587-től kezdve még a városi jegyzőkönyvek is megvannak. E sorok Írója a tudományos akadémia figyelmét is fölhívta már a komáromi levéltárakra s a beterjesztett jelentést az 1887. március 28-iki összes ülés köszönettel fogadta.

A levéltárban őrzött okiratok érdekes világot vetnek Komáromra. Míg

jelentene, hogy a rendelettel az volt a célja, hogy az ország erkölcsi színvonalát minél magasabb nívóra emelje. Nem célja a zaklatás, de föképen az ifjúságot kívánja megóvni a művészet olyan alkotásaival szemben, amelyek a fiatal nemzedékre nézve károsak lehetnek. Az erkölcsrontó célzatosságot akarja kiküszöbölni rendeletével, amelyet nem hajtandó megváltoztatni de a végrehajtás során igyekezni fog, hogy a zaklatás elkerültessék. Majd a ház általános helyeslése közben igy fejezte be a miniszter szavait: Védelmet kérek a magyar asszony tisztességének és becsületének, védelmet kérek ifjaink és leányaink megmélelyezése ellen és védelmet kérek az erkölcsnek és igazságnak! A választ a ház tudomásul velte.

Nincs megegyezés még a Vatikánnal.

A Pllzenben megjelenő szociáldemokrata Nova Dóba azt jelentette, hogy a kormány és a Vatikán között megindult és hosszabb idő óta folyt tárgyalásokat befejezték. A lap úgy értesüli, hogy az összes vitás kérdésekben megegyezés jött létre, különösen az egyházi méltóságoknak a kormány által való kinevezési kérdésében, az egyházmegyék határai és az egyházi birtokok ügyében Az erre vonatkozó szerződések már a legrövidebb idő alatt éleibelépnek, a Valikán és Prága között az összeköttetés újra helyreáll és Prágába uj nuncius érkezik. Kordác érseket a tárgyalások sikeres befejezése alkalmából bíborossá nevezik ki. Ezzel szemben a „Národny Listy“ úgy értesült, hogy az a jelentés, mely szerint a tárgyalások a Vatikánnal befejezést nyertek, nem felel meg a valóságnak. A tárgyaláson csupán a mull évben megkezdek előzetes meg beszéléseket folytatták, amelyek a Valikán és a csehszlovák állam között függőben levő néhány sürgős egyházpolitikai kérdés elintézését célozzák.

Röntgen intézet Quarz fény

Sebészeti és nőgyógyászati

= betegek részére. =

Mérsékelt, árak! == Mérsékelt árak!

Dr. Selye Hugó

Operateur Komárom,

Deák Ferenc-«. 3. ez.

Telefon 68. 780 Telefon 68.

——— mm—Ma—««——a

városaink legtöbbjének lakossága a régi időben idegen s többnyire német érzelmű volt, addig Komárom az Árpádok korától egész napjainkig magyar volt. A névtelen jegyző szerint a magyarok bejövetelekor az úgynevezett kumai magyarok telepedtek le Komárom vidékén Ez állítást megerősíti IV. Bélának 1239-iki okmánya, melyben eme sorok is olvashatók: „Cumanos cum Árpád ad Kiov consociatos, et modernam Hungáriám cum iisdem intrantes circa CumarUm censedisse.“ Már az Árpádok korában a Komárom városához tartozó birtokoknak és helységeknek csupa magyar nevük van, mint: Örs, Örkény, Aranyos, Megyer, Megyeres, Szakálos, Néma, Vámos, Haraszt, Árpa, Szentpál, Vitéz, Sándor, Zsigárd, Halastó, Buztere, Magfő stb. ezeknek a legnagyobb része ma már más nevet visel. A 13. és 14. századbeli okiratokban Komárom elöljáróinak és esküdtjeinek nevei kivétel nélkül szép hangzású magyar nevek. A közigazgatás magyarul foly, a jegyzőkönyveket, pereket, stb. II. József eltiltó parancsáig magyarul vezetik.

Csak örvendetes eseménynek vehetjük, ha látjuk, hogy királyaink mennyire elhalmozzák e derék magyar várost jóakaratuknak kétségbevonhatatlan jeleivel. II. Endrétől kezdve alig van kitályunk, ki egy-két privilégiumot ne adott volna Komáromnak. Már Zsigmond felmenti a lakosságot az adófizetés alól; szabadon közlekedhetnek lakói szárazon és vizen; vámmentesek mindenütt. Későbbi uralkodóiak még jobban kibővítik jogaikat, de annyit mégsem adott egy sem, mint Mátyás. Méltán magaszA világtalan falu.

Ha járod a magyar falat, ha látod ezt a nehéz kalásza népet: mennyi élesen látó agyvelőt, mennyi teremtő erőt találsz e magányosan hagyott nép mélyén. Mennyi csodalatos, ígéret a felfényesedett szemű nagyszerű fejalkotása gyermekekben. Mennyivei súlyosabb és tömő - mörebb eszit, nép ez a franciánál, a németnél, az olaszt kivéve Európa bármely népénél. Milyen kuliurát építhetne azzal egy véréből fakadó középosztály. Van elég zokogás, amely megmondja ennek a fajnak a tragédiáját!

(Szabi Dezső „Panasz"-óból.)

A magyar nép katasztrófájának tudata korunk egyetlen fiát nem korbácsolta mez talán annyira a lelke legmélyebbjéig, olyan kegyetlenül és eszeveszett fájdalommal, mint a magyar pusztába kiáltó szavú, túltengő szubjektivitása miatt fegyelmezetlen és kiszámíthatatlan zsenit: Szabó Dezsőt aki meztelenül mutatta meg a magyarság sebeit. A jövőhöz vezető utat kivánta végső iszonyattal elébünk világítani akkor, mikor halhatatlan művészek, „Az elsodort falu"-nak egyik fejezetét találóan „A világtalan falu" címmel jelölte meg. Ennyi magyar érték pusztulásán, medőségben elfuldoklott sorsok végzetén Böjthe János biztatást, reményt kereső szavaiban az iró leike sóhajt fel: „Hol vannak a népek vezetői? Hol vannak az indító akarat, a vezető cél, a látó szemek ?“ Az elhanyagolt, észre nem vett magyar falut és ezzel a magyar nép tragédiáját, melyet megrázó hűen rajzolt meg Szabó Dezső müvében, mindenekelőtt az anyaországtó! levált részek érzik most legjobban, bDnhődésül régi bűneinknek. S ha Erdély lelke hasonlíthatatlanul különbözik is Szlovenszkó magyarságának lelkivilágától, mégis közös helyzetük, kisebbségre szorított életük közös szenvedései a nagy távolság ellenére is közel sodorták egymáshoz ezt a két magyarságot, egyesítették egymással gondolkozásukban és az ő problémájuk megoldást követel a mi életünkben is.

Ez a ránk nézve hatalmas, egyedüli, folyton tárgyalt probléma pedig a magyarság jövőjének megalapozása az utódállamokban.

A munkát a falunál kell kezdeni. Világosságot kell árasztani a falvak népére, jövőnkig fénylő világosságot a világtalan falura, hogy öntudatra ébredjen a népe, az őserőknek ez a húmusztalaja és hogy a küzdelmekben gerincesen állja meg a hetalják tehát a lakók a dicső királyt a tehetetlen Ulászló előtt, midőn két évvel Mátyás halála után megjelentek előtte.

A nagy király többször megfordult Komáromban ; szeretett a Tata és Komárom között fekvő vidéken vadászgatni s örömest tartózkodott Komárom várában. Biztos adataink szerint 1465 ik évben már megfordult a városban ; értelmes komáromi naszádosok szállították őt és serégét a Duna túlsó partjára. A város elöljárósága tisztelgett is ez alkalommal a királynál, ki a küldöttséget)— az 1465 március hóban kiadott oklevél szavai sznrint — igen kegyesen fogadta. Patkó János bíró, továbbá Mihály és Sebestyén mesterek, mint Komárom város esküdtjei, erre újra megjelentek a királynál s alázatosan könyörögtek, erősítené meg a László király által Komáromnak adott szabadalmakat. Mátyás örömest teljesrti kérelmüket és István kalocsai és bácsérsek által — ki ekkor a királyi udvarnak hü és igen kedveit főkancellárinsa volt — egy függő pecséttel ellátott privilégiumot adatott ki.

Az okirat azért is érdekes, mivel az összes püspökök és zászlós urak fel vannak benne sorolva. A sorrend a következő: István kalocsai és báesi érsek, János várad! püspök és prímásjelölt, László egri, Miklós erdélyi, János pécsi, Albert veszprémi, Ágoston győri, Vince váci, Albert Csanádi, Tamás nyitrai, Orbán szerémi, Márk tiaini és Miklós modrusi püspök. A zágrábi, a boszniai és a sengi püspökségek üresedésben voltak. A zászlósarak közül a következők vannak felsorolva: Guthi Országh Mihály nádor, Zápolya Imre