Komáromi Lapok, 1927. január-június (48. évfolyam, 2-78. szám)
1927-03-10 / 30. szám
3 óddal. Komáromi lapok 1017, iriáróiMi íö. kuli újjá a helyi pártvezetőség. Ekelen a vezetőségbe önöknek választották meg Monoriay Lajost, alelnökiek idős Csicsó Jánost, titkárnak ifj, Magyatics Gyulát. jegyzőnek Pethő Józsefét, pénztárosnak idb. Bohos Istvánt, ellenőröknek Bopkó Eleket és Bagulák Istvánt. A választmány tagjai lettek: Szabó Ferenc, Jankó János, Kiss Pál, Nagy Miklós, Bopkó László, iegifj. Magyarics Gyula, Bopkó Károly, Vödrös János, ffj. Bohos István, Pethő Pál, Csicsó István, Forgách József, Dobay Lajos, Szckol Gyula, Gyurkovics Mihály, Pethő Sándor, Kiss Ferenc, Viatorisz István, Bohos Károly. Lakatos István, Bohos Pál, Tőrök Gyula, és Nagyváti Pál, Monozíay Lajos, ifj. Magyarics Gyula és Pethő Károly a körzeti választmányba lettek [elölve. Kismácsédon a tisztújító értekezleten Poor Ferenc párttitkár jelent meg a központ részéről és kimerítő beszédben foglalkozott a politikai helyzettel, különös tekintettel a közelgő községi választásokra. A választás eredménye a következő lett: Mészáros Lajost elnöknek, Jónás Károlyt alelnöknek, Köröss Istvánt titkárnak, Kenyeres Emánuelt és Bartus Vincét ellenőröknek választották meg. A választmány a következőkből toborződott: Santora Károly, Sidó Lajos, Mészáros István, Jónás János, Jónás István, Gersics Sándor, Vő rös Sándor, idb. Billitzky Vince, Sárkány József és Takáts István. A ksskéri alakuló értekezleten a helyi - szervezet elnöke lett Köteles János, alelnöke Köteles Gyula, jegyzője Gubik Sándor, pénztárosa Ficzura István, ellenőre Karácsonyi József. Polczák Bélát, Novoszád Lászlót, Ribár Józsefet, Köteles Istvánt és Tóth Jánost a helyi választmány tagjai sorába iktatták, Dérer szerint a közigazgatási reform sorsa a magyar nemzeti párt állásfoglalásától függ. r A csehszlovák szociáldemokrata párt Érsekújváron közös szlovák—magyar gyűlést tartóit, amelyen Dérer Iván dr. volt unifikáciős miniszter, nagy beszédben foglalkozott az aktuális politikai kérdésekkel. Beszéde során hosszasan ismertette a kormány közigazgatási reformját s kifejezésre juttatta, hogy a tartományi rendszer rosszabbra és nem javítja a viszonyokat. Majd közigazgatási szempontból ‘ bírálta a javaslatot és energikusan állást foglalt a megyerendszer fentartása mellett. Beszéde vé gén Derer kijelentette, hogy nagyon kétséges, sikerül e megszerezni az alkotmánytörvényt megváltáztató javaslathoz a szükséges háromötöd többséget, mivel még teljesen bizonytalan, hogy a magyar nemzeti páit belép-e a kormányba. Már pedig ennek a javaslatnak sorsa a jelenlegi pártarányokat tekintve, körülbelül altól függ, hogy a magyar nemzeti párt milyen álláspontot foglal el. Újabb SO millió aranykoronát szabadított föl a népszövetség Magyarország népszövetségi kölcsönéből. A Népszövetség tanácsa tegnapi genfi ülésén Walkó Lsjos magyar külügyminiszter felszólalása után egyhangúan hozzájárult a pénzügyi bizottság javaslatához, amely szerint a nemzetek szövetségének tanácsa adjon felhatalmazást, hogy a magyar kormány a’népszövetségi kölcsön hátralévő részéből ötven millió aranykoronát, az 1927—28 iki költségvetési évben beruházási célokra felhasználhasson. A népszövetségi tanács teljesen méltányolta Magyarországnak ga2dasági talpraáliitásáórt kifejtett nagyszerű munkáját és elismeréssel adózott az ország kormányának a gazdasági szanálás körül elért fényes eredményekért. Sok pontjában módosítják a közigazgatási reformjavaslatot. Végre rájött a kormány is arra, hogy az általa készitett közigazgatási reform egyáltalában elfogadhatatlan a mai alakjában. A tervezetet, — mint a Lid. Nov. Írja, — sok pontjában módosítani fogják. Az úgynevezett „Prügeipatent“ről szólló rendelkezések kimaradnak a javaslatból, amit azzal indokolnak, hogy már régóta tervezik a rendőri büntető hatáskör önálló törvényes rendezését. Arról is beszélnek, hogy módosítani fogják a járási és országos képviseleteknek kinevezett tagjairól szóló rendelkezést, sőt azok számát csökkenteni fogják. Engedményként várják azt az új rendelkezést, amely szerint a hivatalnokok nem fognak szavazati joggal bírni. Arról azonban, hogy a nemzeti kisebbségek jogai teljes mértékben érvényesülnek e a reformban, sajnos, nem szól a híradás. A magyar—romén birtok-kisajátítás ügye a népszövetségi tanács genfi ülésén. A Nemzetek Szövetségének Tanácsa, | másképen a népszövetségi tanács, hétfőn kedzte meg tavaszi ülésszakát Géniben, amelyen Stresemann német külügyminiszter elnökölt, aki először töltötte be ezt a tisztséget. Egy órai zárt tárgyalás után, délelőtt féltizenkettőkor az ülést nyilvánosnak nyilvánították és beengedték a nagyszámú közönséget a terembe. Stresemann német nyelven vezette be az ülést, jóllehet, a népszövetség tanácskozási nyelve hivatalosan francia és angol. A délelőtti ülés egy órakor ért véget. A délutáni nyilvános ülést a magyar-román birtokkisajátitási viszály foglalta le. Titulescu román követ két órás beszédben ismertette kormányának felfogását, amely szerint Románia nem ismeri el a magyarromán döntőbíróságnak ebben az ügyben hozott határozatát. Ti'ulescu szerint a román agrártörvény értelmében a birtokkisajátitásoknát egyformán járnak el mindenkivel szemben, úgyhogy a magyarokkal való külön elbánás privilégiumot jelentene. A román kormánynak az a kérelme, hogy vessen végetaz örökös pörlekedésnek és ne kezd - jen egy olyan ügynek tárgyalásába a népszövetség, amelyet már különböző instanciák elintéztek. Á magyar delegátus, Gajzágo László válaszolt ezután a román delegátus fejtegetéseire: Gajzágo hangsúlyozta, hogy a népszövetségi tanács felebbezési fóruma a nemzetközi döntőbíróságnak. A magyar kormány soha nem fordult a román agrártörvény ellen, csak annak lojális végrehajtását magyar lapot a n n I P i automoblljjyár r liAlíÁ PRAG—vin. Stadial hely: 7T BRATISLAVA, — Kolben paJbta Talefon 24—64. Divatos is legelegáaaabb lel «Ítéld ém a logrosaaabb utakra la alkalmas személy- és teherautók. követelte. Okiratokkal bizonyítható, hogy a birtok kisajátítás Romániában nem egyenlő mértékkel folyik, hanem a magyarság kárára. Rámutatott továbbá arra is, hogy a kisajátítás minden kártalanítás nélkül történik, amiben pedig egyetlen külföldi állampolgár sem nyugodhatik meg. Ha Románia a magyar-román döntő bíróság megbízottait visszavonná, akkor a népszövetségi gyakorlat szerint a tanácsnak meg kell nevezni két döntőbírót, akik közül az egyik a román bíró helyébe lép. Streseman kijelentette, hogy nagyon fontos, nagy horderejű ügyről van szó, amellyel kapcsolatban felvetődött a nemzetközi döntőbíróságok kompetenciájának hasonlóan fontos kérdése is. Javasolta, hogy a kérdést adják ki egy bizottságnak tanulmányozás végett, amely bizottság elnökéül Chamberlaint ajánlotta. Az angol külügyminiszter 'a tisztséget el is fogadta, azzal a feltétellel, hogy az ügyet a júniusi ülésszakra halasztja. A bizottság tagjaivá megválasztották Ishii japán és Villegas chilei delegátust. Komáromi Lapokat Masaryk elnök Ganfbe utazott. Masaryk elnök a születésnapja után Genfen keresztül Egyptomba szándékozik utazni. GenfOe csütörtökön este várják az elnököt. Briand francia külügyminiszter kijelentette az újságíróknak, hogy Masarykka! okvetlenül találkozni akar Genfben. Masaryk látogatása a népszövetségnél nem fog hivatalos jelleggel bírni s csak mint magánszemély fog résztvenni az ülésen. Három napos genfi tartózkodása után Marseiile felé utazik, onnan p dig Egyptomba megy üdülni. CB8BH VHHHHMflHHHHBHHMHHIHHHHi 1 kis párosság részeltette« az állami szállításoknál. A napokban olvastam valamelyik nagyobb napi lapban, hogy a hadsereg részére történő beszerzések, közszállitások terén megállapodás létesitetett a hadügyi és kereskedelem, iparügyi kormányzat között, hogy a közszállitásoknál mily részesedést kapjon a gyáripar és milyent a kézműves kisebb ipar. Papiroson látva a kereskedelem és iparügyi minisztériumnak a kézműves kisipar támogatását célzó törekvését a hatalmas összegekre rugó közszállitások által a kisiparosság munka és kereseti alkalmainak biztosítására, könnyen vetődik fel a kérdés, hogy ugyan, hol, mikor, kik is kapnak ezekből a munka és kereseti alkalmakból. Feltehető, hogy vannak vidékek, ahol a közszállitások egy kis része eljut a kisiparoshoz is, mi felénk azonban az ipartámogatásnak e legalkalmasabb módjáról és alkalmazásáról nem sokat hallottunk. Pedig vannak iparágak, melyek megmentése amennyire mai termelési berendezkedésükből és üzleti forgalmukból következtethető, csakis a nagyobb arányú közszállitások nyújtotta munkaalkalom és keresetlehetőség révén remélhető. Szabó, csizmadia, cipész, asztalos ipari munkára állandóan szüksége van mondjuk csak a hadseregnek, amely a maga nagy létszámával és rengeteg szükségletével a munkaalkalmak egész tömegét biztosíthatja. De nemcsak a hadsereg, hanem az állami monopoiüzemek, vasút, pósta, dohánygyári üzemek önthetnék a kisiparos számára szükségleteik megrendeléseit. Eléggé ismervén a mi kézműves kisiparosunk üzemi berendezésének szinte még céhidőkbeli primitívségét és közel ről tapasztalva azt a hero kus küzdelmet ma különösen a mindennapi falat kenyér megszerzéséért, mely megbénítja őket nagyon sok hiányban szenvedő berendezkedések kibővítésében és termelésük racionálisabbá tételében, nem állítom, hogy kisiparosaink közül akármelyik is még a nagyobbak közül való is képes lenne azokat a sok százezer koronás megrendeléseket maga teljesíteni. De nem is kíván a mi kisiparosunk akkora felelősséget magára venni, hogy abban a kis keretekhez szokott termelő ereje megroppanjon, viszont azonban képeseknek tarthatjuk kisiparosainkat arra, hogy a hatalmas köz- Száliitások valamiiy kisebb részét abszólut megelégedésre perfektuálni tudnák Éppen, mert kisiparosságunk azelőtt sem vett részt az állami szállításokban oly mértékben, mint gazdasági és társadalmi értéke révén hivatott és maga iránt köteles is lett volna, a közszállításokban való részeltetést fokozatosan kellene számára biztosítani. Mikor pl. 100000 pár bakancs, vagy ugyanily nagyszámú katonanadrág, póstás, pénzügyőr, vasutas öltőzet elkészítéséről ad hirt az egyes minisztériumok pályázati felhívása, ezekből a n?gy tömegű megrendelésekből egy bizonyos részt már eleve a kisiparosság számára kellene fenntartani. Ha pl. a komáromi járás összes szabó, bőriparosai remélhetnék, hogy pár ezer öltöny darab elkészítésével őket is megbízzák, nagy számukból bizonyosan akadnának kisebb csoportok, amelyek a megrendelést elvállalni mernék s kivitelét is biztosítani tudnák. Nem gondolok szövetkezeti egyesületre, mert nálunk a szövetkezeti eszme — mert lényegét nem ismerik — igen rosszul fogadott volt s fogadott ma is. Viszont azonban nem látok semmiféle akadályt arra, hogy vállalkozóbb iparosaink össze ne álljanak az állami közszállitások jelzett kisebb arányú Vállalására. Mert maga a panaszkodás még nem segit a kisiparosságon, hanem a vállalkozóbb irányú eltökélés, egy kissé mozgékonyabb szellem, amely mindig több eredmény kilátásával indulhat neki munkaalkalmak megszerzésének. A kormányzat kezéből is ki lehet csikarni az iparvédelem és iparostársadalom mentésének azt a kézen fekvő eszközéi, csak komoly elhatározás kell hozzá, nem afajta, amely a felvetett tetszetős gondolatot rögtön 8zalmalángos lelkesedéssel fogadja s a kivitel esetén maga erejében nem bizva, meghátrál. Elég sajnos, hogy ezt a kérdést sohsem halljuk komolyan és reális adottságokkal számolóan tárgyalni, s bár a kisipari munkavédelemnek és foglalkoztatásnak fenni vázolt formában való kivételére nem egyszer történt javaslattétel és érdembeli tárgyalás az illetékes helyeken és faktorokkal, a sok üres frázis és apró hluságkérdések megakadályozták a várható eredményt. Igen jó lenne, ha kisiparosságunk ezzel a kérdéssel komolyan foglalkozna és szervezetei utján erre a kérdésre több időt szentelne, mert csak az ily szervező munkának van haszna és reális értéke. (i- 8-) A csehszlovák hivatalos sajtó Magyarország uj orientálódásáról. — Magyar—olasz—jugoszláv hármasszövetség. — Prága, — március 8. Amióta kipattant, hogy a magyar miniszterelnök Rómába megy, hogy meglátogassa Mussolinit, a csehszlovák sajtó sokat foglalkozik a magyarok uj orientációjával. A hivatalos Ceske Slovenska Republika vezércikket szentel Magyarország külpolitikai céljai tárgyalásának és jellemző mentalitás nyilatkozik meg a cikkben az események megítélésénél. Miután a nevezett lap a háború utáni izoláltságot és a kisantant szerepét röviden ismerteti, elmondja, hogy kétségtelenül kínos dolog valamely életerős ország számára a tehetetlen passzivitás szerepe s a magyarok, akiket egyáltalán nem lehet kimerült nemzetnek nevezni, természetszerűen nem nyugodhatnak bele a politikai életben való passzív részvételbe. A magyarok tehát orientálódásokat kerestek. Szó volt már a Románia felé vezető útról, a nyugati útról Olaszország felé, az északiról Lengyelország felé és végül a déliről Jugoszlávia felé. Ez azonban mind csak kalandos kombináció volt. A tárgyilagos és pozitív magyar politika csak most kezd körvonalakat fölvenni. Új hangok sürgetik a szomszédokhoz való gazdasági közeledést és az európai politikában való aktiv részvételt. Hangoztatják, hogy komolyan kell foglalkozni a Jugoszláviához való viszony rendezésével, mert a Jugoszláviához való közeledés messzeható politikai következményekkel járna Kőzép- Európában. Az uj orientálódás holmi magyar-olasz—jugoszláv hármasszövetséget szeretne, amelyben Bethlen István gróf az olasz miniszterelnök mellett döntő szerepet játszhatna. Ez a szerep egyes magyar körök felfogása szerint a cseh politika befolyásának ellensúlyozására szolgálna. Jugoszlávia a magyarok barátságos hívására udvariasan válaszolt és kifejezést adott annak, hogy nem siet a magyarok karjai közé, mert még ráér. Mi is ráérünk, — Írja a Ceske Slovenska Republika. — Nem vagyunk elfogultak a magyarokkal szemben, föltéve, ha békés szomszédok akarnak maradni. Azonban kivánnók, hogy a
