Komáromi Lapok, 1927. január-június (48. évfolyam, 2-78. szám)

1927-01-08 / 4. szám

8. oldal.

Koin**wm Lx nők

1927. jaonár 8.

— Az asszony öl — a férfi ka'ével. Az önkorból, különöst) a római törté* Delemből, ismerünk asszonyokat, akiket a nagyravágyás a fényüzési őrület, a pénz-és vagyonszerzés vad ösztöne hajszolt gyilkosságokba. Csak futólag emelünk ki közölök kettőt, a leghirhed tebbeket: Messzalinát, Claudius császár nak erkölcstelenségéről világhirhedtté vált feleségét, de különösen óabina Poppeát Nero császár hitvesét, aki rá birta férjét, hogy a saját anyját és nevelőjét Senecát megölesse. A középkorból is maradtak reánk gyilkos asszonyok emlékei Ki ne hallott vagy olvasott volna Borgia Lukréciáról, a kicsapongásaikról, de még inkább méregkeveréseikről hires Borgiák ez asszonyi hajtásáról. Aki vériértőző bátyjával Cézárral megölette férjét, Sforza JmOst, hogy még ugyanabban az évben férjhez menjen Ferrara Alfonzhoz? Ezeknek az asszonyoknak véres cselekedetei azonban a történetírás nem mindig megbízható forrásaiból lettek ismeretessé. Bűneik kinyomozása, perrendszerü lefolytatása csaknem teljes homályba Vész Csak néhány adat az, amiből a kriminalógus a bűncselekményt hozzávetőleg konstruálhatja.

— Táncmulatság Ógydlán. Az Ógyallai önkéntes tűzoltó egyesület folyó évi január hó 9 én (vasárnap) Ogyallán a Kaffka-féle vendéglő összes helyiségeiben az egyesület pénztára javára •zinielőadással egybekötött jótékony célú táncmu'atságot rendez. Színre kerül Paál Gyula kitűnő 3 felv. népszínműve : Veszedelem a házban. Kezdete pontján 19 és fél órakor este. Belépti dij vigalmi adóval együtt) I. hely 10 Ke,

1. hely 7 K, III. 5 K mely szól a tánamulatságra is. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak.

_ A városi közkönyvtár kölcsönzési napjai. A városi közkönyvtár, mely a Kultu'palotában működését megkezdette, hetenként háromszor áll a könyvet kölcsönzőknek rendelkezésére és pedig hétfőn, szerdán és pénteken d. u. 2—5 órák között. Figyelmezteti a könyvtár vezetősége a közönséget, hogy hétfőn délelőtt nincsen könyviéi nyitás, hanem csak délután. A könyvhátralékosokat ismételve figyelmeztetjük, hogy azokat rendezzék, mert az elvesztett könyvekért kártérítési pereket indít a várost könyvtár vezetősége.

*— Sck volt nála az álkutcs. Nagyon gyanús fiatalember került a napokban Dunamocson csendőrkézre. Az illetőnél egész csomó álkulcsot találtak. Kihallfatásakor álnevet használt, de később iderült, hogy Dubniczky János 27 éves magyarországi illetőségű többszörösen büntetett egyénnel azonos. Átadták az ügyészségnek.

— Mtra ji az ha tűz van a fa'uban ?

Garamkövesden gyújtogatásból származó tűzvészben leégett Stugel Vincze lakóháza. A tűznél egy Kunya János nevű legényt haragosai megszurkáltak.

— Tűzeset. Köbökuton ismeretlen okból tüzet fogott és leégett Hejtejjer Lőrincz hatalmas szalmakazla. A kár 15 000 korona.

— A hű vadászkutya. A somorjai tüzérezred Kopecky János nevű gyógy kovácsa szerdán este a Csötösztő melletti Dunaágon a jégen át akart menni a szigetekre vadászni, azonban a vékony {ég beszakadt alatta s ott veszett. Csak másnap találtak rá holtestére, melyet Vadászkutyája híven őrzött a szerencsétlenség színhelyén. Pénteken temették «1 nagy katonai pompával a somorjai temetőben.

— Csaló gépjavítók. Köbölkuíon két ismeretlen, akik géplakatosnak adták ki magukat, ajánlkoztak Kucsera Károly gépügynöknél varrógépjavitásra. Kucsera betért lakásába, mialatt a két idegen ellopott egy a folyosón állott 2500 korona értékű varrógépet és megszökött. A csendőrség keresi a tolvajokat.

Színház.

(Az érseVu]vári szezon vége.) A komáromi 6 hetes téli sziniidény után, mint ismeretes, Komáromból Érsekújvárra ment Iván Sándor igazgató pozsonykassai színtársulata, ahol csak két hetes Szezont tartottak. A szezont most vasárnap fejezik be Érsekújvárod és már utaznak Rimaszombatba, ahol kedden veszi kezdetét a sziniidény.

(ismeréseinkről ) Polgár Károly, Ko maromban is előnyösen ismert szin igazgató, tuszinszkói színtársulata most Ungvaroit játszik. A társulathoz leszerződött a komáromi közönségnek is ked vence, Nagy Erzsi, aki a Vera Mirceva a Firenzei hdlaltánc es az öregesen, rangosán cimü darabokban aratott különösen nagy sikert N tgy Erzsi jó ideig nem lépett fel Polgárnál csak ujibban olvasun< urgv ri sikereiről. Régi isme rőseink közűi Polgár társulatnál van még Szeghalmi Erzsi Körössy Valér. Hegyessy, Somogyi Károly és Budai Imre

(Bacsufellépósek) A Dunaszerdahelyen sziniszezont tartott Főidessy színtársulatnál a múlt héten tartotta bucsufellép ét Ma or István, a jónevü táncos komtsus, akit a komáromi közönség is jól ismer. A pillangó főh diagy cimü darabban. A Csoílány Manó hadiönkéntest adta a búcsúzó, akinek mókáin zsúfolt ház kacagott. Filudi Kálmán, az ismert komikus pedig vasarnap, a Csuda Mihály szerencséje cimü énekes bohózatban buc uzott el nagy siker mellett a dunaszerdahelyiektől.

(A Fő des y sz ntársu’at felosztott )

A Földessy Sándor színigazgató déiszlovenszkói szintár*u’aiát jól ismeri a komáromi közönség, hiszen Komáromban két téli és egy nyári szezont tartott a kuburpalotában Amikor megkapta a komisszióját, K márombán kezdte el a szimár*ulat a működését. A múlt télen febr.—apr. elejeig szín én Komáromban játszott a tár*uiat. Most Dunas?e'dahelyen tartották a szezont, amely 6 hátig tartott. Az u oltó előadás vasárnap volt, amikor Csuda Mihály szerencséje került színre F^udi Kálmán bucsufeüépiével. Sajnos, Csuda Mihály szerencséje nem hozott szerencsét a társulatra. Másnap Fő dessy Sándor STinigazgatő g ülísre hívta össze a tármlau tagokat és bejelentette a lesújtó valóságot, hogy a társulatot nem tudja vedelni A napi bevételeket régebbi adósságokért a hitelezők legtöbbször lefoglalták. Főidessy Sándor azt ajánlotta a tagoknak, hogy alakuljanak át konzorciummá és menjenek Somorjára játszani. A tagok azr nban ezt nem fogadták el, mert Somorján legfeljebb napi 2—300 K bevételre számíthatnak, s abból nem tudnak megélni. Az igazgatóság gázsi hátralékban van a tagokkal szemben. Erre fedezetül szolgálna a díszlet könyv es ruhatár, ami 20-25 ezer K-at ér, de a hitelezők már erre is rátették a kezüket. A társulati tagok helyzete kétségbeejtő és a legnagyobb nyomor vár reájuk. A leg több ott rekedi Dunaszerdahelyen, egyrészüs Pozsonyba ment kenyér után nézni. Faludi Kálmán a társulat jobb tagjaiból staggione társulatot akar szervezni. A szomorú sorsra jutott társulat tagjai között a komáromiak ismerősei is voltak Földessy Sándor igazgatón kívül Krammer Mici Fenyő Irma, Sándor Aranka, Faludi Kálmán, Oláh Gyula, Reményi János, Major István, Szentmiklósi István.

Szépirodalmi újdonságok:

Legújabb Bettauer: Ököljog.

— Fekete hétfő.

— Asszonyfaló.

— Aki három óráig volt

asszony.

— Lelküsmeret nélkül. Erdős Renée: Hurczfeld Ciarissz. Huszár I: Égő Oroszország.

Henri Beraud: Mit láttam Moszkvában. Bíró Lajos: Az élet arénája.

Laurids Bruum : Van Zanten kalandjai. Oman Doyle: A köd országa,

Arthur Sohnitzler: Álmok éjszakája.

H. G. Wells: Anna Veronika

Regényujdon8ág0k csak 4 Kc-ért:

(Ízléses kivitelben, művészi fedőlappal) Haggard: A páviánnő.

Surányi M. : Vízözön.

Herceg F.: Férfisziv.

Michaelis: A szép Giovanna.

Wells: Az óriások.

C Mahler 1 Aki megért, megbocsájt. De la Mothe: Dubarry grófnő, Kossáryné Réz Lola: A lángos- Barry Pain : A varázsgyűrű.

Csathó K.: Te csak pipálj Ladányi. Kapható és megrendelhető:

Spitzer Sándor

könyvesboltjában

Komárom, Nádor-ucca 29. sz,

Farsangi naptár.

Január 9. Ref. Ifjúsági Egyesület táncvigalma a Vigadóban.

január 16. A komáromi „Egyetértés“ Munkásdalárda dalestélye a Vigadóban.

január 22 A csehszlovák tiszti egylet komáromi csoportjának bálja a tiszti pavilionban.

Január 23. A komáromi tűzoltók és mentők karneválja a Vigadóban,

Január 29. A magán tisztvise ők és kereskedelmi aikalmazottak

művésze télye a Vigadóban, január 30. A Katii. Legényegylet nagy jelmezes mulatsága saját tű* lyiségében.

Február 5. A JES.O meseország jelmezestje a Ku turpalotában.

A munkások rokkant egyletének táncmulatsága a Vigadóban.

Február 13. A Magyar Nemzeti Párt Magyar Bálja a Vigadóban. Az Iparoskor táncestélye a

Kultúrpalotában.

ZUM „5 UHR TEE”

VII. füzete megjelent és kapható

Spitzer Sándor könyvesboljában,

Telefon 80. Komárcm, Nádor* utca 29. sz. Telefon 80.

Közgazdáidig.

Nzomorn beszámoló.

Irta: Schmidt Imre, a szlovanszkói és ruszinszkói Pénzintézetek Egyesülésének ügyvezető alelnöki;.

Az év végén, a hosrzu téli esték majdnem minden embert arra Indítanak, hogy egy egy visszapillantást vessen az elmúlt évre és annak eseményeiből következtessen az uj év kilátásaira. S azok legtöbbje, akikre a lefolyt év szomorú megpróbáltatásokat hozott, azzal a reménnyel biztatják magukat, hogy az uj év uj éle et is hoz,

Immár tiz éve, hogy az emberiség legnagyobb része évről évre sóvárogva néz a beköszöntő uj év elé, hogy ez már végre meghozza a sóvárgott békét és véget vet a sok szenvedésnek és nélkülözésnek. Nyolc év, hogy a teljes kimerülés véget vetett az esztelen öldöklésnek is, nyolc esztendő mely elegendő volt ugyan ahhoz, hogy az emberiséggel elfeledtesse a háború borzalmait és szenvedéseit, de nern volt elegendő ahhoz, hogy az annyira sóvárgott igazi békét meghozza és a szenvedéseknek és nélkülözéseknek végét vessen. Ha e szenvedések ma nem is a harctéri szenvedések, ha a nélkü lőzések ma nem is a háborús nélkülözések, mégis fájdalmasabbak, mégi3 keserűbbek, mert nem az ellenség kényszerűi reánk, hanem a csalódás a békében és a csalódás embertársainkban.

A háború előtt alig volt hajlék, melyben a beköszöntő uj evet megelégedéssel és bizalommal eltelve ne ünnepelték volna, mert ott, ahol ez hiányzott, a felebarátti szeretet megnyilatkozása és az önbizalom meghozta ezt. Az emberiség bábomban eldurvult lelkét ma a gyűlölet és irigység tölli el, míg az önbizalmat teljesen kiölte az évről évre megismétlődő újabb csalódások.

Bármiként szépítjük a dolgot, kénytelenek vagyunk beismerni, hogy különösen nálunk Szlovenszkóban az általános elszegényedés és munkanélküliség következtében a megélhetési viszonyok oly rosszak iettek, hogy a középosztály és a munkáselem csak kétségbeesett fggodalommal tekint az újabb megpróbáltatások elé, amelyekkel az uj esztendő fenyeget.

Mindnyájunk elszegényedése leit a természetes következménye az emberi élet és vagyon pusztítását szolgáló, évekig tarló háborúnak, mely elvonta az emberiség zömét a produktiv termeléstől és őket az állam eltartott vak eszközeivé tette a pusztítás szolgálatáéban. A visszatérés a normális élethez tehát igen nehéz, mert a vagyon nem pótolható oly gyorsan, mint annak elpusztítása lehetséges és még nehezebb ennél az emberi lélek átformálása, mert az eltastottak igénye nem törődik bele olyan könyen a megváltozott helyzetbe mely mint egy csapásra épp az ellenkezője, az állam fentartását és az elpusztított vagyon mielőbbi pótlását teszi kötelességévé.

A háboiu megszűnte u án azonban még mindig lángolt az emberekben a gyűlölet és a szenvedély, mely mindnyájunkat elfogulttá tett és így ne csodálkozzunk azon, ha mindenü t éppen az hiányzott, amire legnagyobb szükség volt; a türelem, a megfontolás és az igazság. A háború utáni alkotásainkra és az egész pénzügyi és gazdasági politikánkra is ez nyomja reá a bélyeget és igy nem csodálkozhatunk ha nyolc év eltelte után remény tele nüi sovárgunk a béke után.

Rasin a köztársaság életének első három évét az első periódusnak nevezi, melynek feladata volt, hogy a köztársasagot B;cs és Budapest akkori káros pénzügyi és gazdasági politikájától függetlenítse és itthon a német magyar elemek gazdasági túlsúlyát letörje. Ezt pénzügyi törvényeivel el is érte, de csak most láijuk, hogy mily áldozatok árán.

Rasin azonban sokkal nagyobb nemzefgazdász volt, semhogy célja lett volna a csehszlovák köztársaság netmetvagyonának részbeni feláldozása is S hogy végeredményben a mi gazdasági ég pénzügyi politikánk oda vezetett, ónnak csakis az az oka, hogy a második periódus feladatát nem Rasin szelleme, hanem kontár kezek hajtották végre, kiknek fogalmuk sem volt az örök törvényről, hogy csak a tőke és munka egyesítése teszi lehetővé a termelést.

A második periódus szellemét legjobban karakterizáija Novák volt kereskedelmi miniszternek emlé kezetes losonci nyilatkozata, midőn az ottani gyárosok a kormány segítségét kérték, hogy az iparukat a pusztulástól megmentsék. Novák miniszter válaszában kijelentette, hogy ő nem Nógrádmegye iparát, hanem csakis a losonci gyártulajdonosokat iája veszedelemben, ami az áliam szempontjából teljesen közömbös, mert ha ezek el is pusztulnak, a kémények akkor is megmaradnak. Novák miniszter ur bölcset Ságéból azonban sem a kémények nem akarnak füstölni, sem a gépek nem mozognak, sőt a gyártulajdonosok sem pusztultak el éhen, de igenis romhalmaz és ócskavas lett egy nagyértékü nemzetvagyon és nyomorba került igen nagy tömege az értékes adóalanyoknak.

A szlovenszkói bányaüzemek már a háború előtt is erős deficitet mutattak fel. Az üzemek fenntartása azonban bőségesen kárpótolta az államkincstárt a hozott áldozatokért a direkt és indirekt adójövedelmek révén. Ebből a szempontból bírálták el egyes magánüzemek szubvencionálását is. A rövidlátó gazdasági politika nem látta be, hogy már maga ez a reéulallság teljesen Prága befolyása alá helyezi iparunkat és inkább engedte, hogy sivár pusztaságokká