Komáromi Lapok, 1927. január-június (48. évfolyam, 2-78. szám)

1927-02-26 / 25. szám

Wegyveunyolcadlk évfolyam 85. «Kém Szombat, 1097. lebmár 86. OMÁROMI LAPOK POLITIKAI-LAP. SlőfíxeW-flá &r MsnsilOTák ártérijeit Melyben ét ridékre postai »étküldétiei. Sléta érre 80 K, íéiérre 40 K, negyedéire 20 K. — Külföldön 3 50 Ke. > Jtfct ttim ár« t 80 fiilér. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS1 Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BÁRÁNY A Y JÓZSEF dr. SeexkeutSeég ét kiadóhiratal. Kádm-u. 89., Megjelenik fcetenkint háromnál} kedden, csütörtökön és szombaton. Ittinlulnii Komárom, — febr 24. POLITIKAI' SZEMLE Módosítják a szociális biztosításról szóló tör' vényt. — A közigazgatási reform a centralizmus szolgálatában. — Udrzal nemzetvédelmi mínisz tér nem enged a 18 hónapos katonai szolgálatból. — Szovjetül oszország elismerése Benes terve. — Gajdát újra ünnepük. — Más politikai hírek. Komárom, — febr. 25. Tehát mégsem „megváltozha­tatlan“, mint Kramár jelentette ki az előadói székből, mert a kor mány a közvélemény Dyomása alatt áldolgoztatja a közigazgatási reformjavaslatot. Szlovenszkol il­letőleg az országos keresztény­­szociaiista párt elutasító álláspont­jának hangsúlyozása után a ma­gyar nemzeti párt is állá-t foglalt a reform eileD, amelyet csak ab­ban az esetben tart kereszt ül vi^e­­tőnek, ha az országos közigazgatas kereteben a régi megyék vissza­állíttatnak. Ez az álláspont igen tetszetős a szlovenszkói őslakosság szempontjából, beleértve ebbe a szlovákokat is, mert évezredes és bevált intézmény fentarlása mellett tőr lándzsát. A nagymegyék megalkotása al­kalmával még a szlovák néppárt is ezen az állásponton volt és a régi megyék mellett kardoskodott. Idők folyamán azonban ez is úgy elolvadt, mint az autonómia és a tavalyi hő, vagy a szögre került. Ma a néppárt beéri a közigazgatási reformban azzal, hogy az országom elnöknek kinevezési joga lesz be­zárólag a kilencedik fizetési osz­tályig és ez a hatalmi kérdés el­homályosítja a régi autonómián alapuló álláspontot. Ámde nem tudjuk, mit szólnak majd Zó'yom, Liptószentmiklós, Turócszentmár­­tou és a többi városok, amelyek megyei székhelyekké léptek eiő, amelyekben uj városrészek kelet­keztek és most búcsút inthetnek a távozó közigazgatás után. A kormány a centralizált orszá­gos közigazgatásban szakfelügyelő két kíván alkalmazni, akik na­gyobb területek felett az ellenőr­zést gyakorolnák és ezen kívül szakhivatalokat akar létesíteni künn a periférián, amelyek pótolnák a megszüntetett megyéket. Akad ilyén felügyelő is elég, ha má-ból nem, hát a szlovák lutheránus lelkész! karból, amelyben oly sok kiváló közigazgatási kapacitás rej­tőzött eddig és mint zsupánok, nácselnikok adtak életjelet szak­értelmükről. Tehát nem megváltozhatatlan, fist gondoltuk is, mert azt a cent­ralizációt, melyet ez az uj törvény statuál, ha lényegében nem is, de részleteiben úgy kell módosítani, hogy ellenszenves intézkedései el­tűnjenek, mint például a tiszt­viselői hatalomnak az a tulten­­gése, amelyet a javaslat tervezett s amely már a közszabadság ro­vására ment. A tisztviselők rende­letéinek engedelmeskedni kell, mert ellenkező esetben ilyen és ilyen birság vár az ez ellen vétőre ki­­kihágás elmén. Arról ellenben el­feledkezett gondoskodói a törvény A szociális b stOüitas nőve Juj,. A gyors törvérygyar ás leggroeszkebbpél­dánya a szociális bu'osnásról szőlő törvény, amely minden kis részeben m. g^n viseli a letűnt szociali.- U diktatúra os2tályszeliemét. A törvény olyan óriási terheket ró a polgári osztályra, hmeiyehet elv se!ni lehetetlen es életbeléptetésekor az érdekelt>ég joggal zúdult föl az igazságtalan és antidemokratikus törvény ellen. A polgári koalícióban azonnal mozgalom ii dúlt meg a töt vény módo­sítási iránt és amint a Venkov jelenti, a Cffb agrárpárt már elkészítette a törvény novelláját, amelyet az összes többségi pártok hozzájárulásával legközelebb be­terjeszt a parlamentnek. Az a terv, hogy a novellát még a tavaszi ü ésszakban elintézik és 1927. január btöl való visszaható étvénnyelfogjúk életbeléptetni. A novella lényege az, hogy a szedés biztosításból kizárnak minden 17 ik eietévét még be nem töltött szeme yt, ami egyet jelent a taroncok kizárásával. Az eddigi fokozatokat szzporitják s a járulékot leszállítják. Az eleibe! petés nek visszamenő terminusa következtében S/lovinszkóban és Ruszinszkóban sok ezer ember menekülne meg a fölszapo­­rodott hátralékok végrehajtásától, ami magában véve is sokat jelent. Az ér­dekeltség türelmetlenül várja a novellát, amely sok súlyos igazságtalanság eny­hítésére lesz hivatva. Mar tárgyaljak a kdrigargatfsl ra­kodifikáció, hogy mi lesz abban az esetben, ha a közigazgatási tisztviselő túllépi hatáskörét és pa­rancsai a törvénnyel ellenkeznek vagy azt megsértik. Ilyen centra­­lisztikus törvény mellett sovány vigasztalást jelentene a fegyelmi eljárás, esetleg a büntető törvény­nek a hivatalos hatalommal való visszaélésről szóló szakaszai, mert mindenkor lehetne igazolni, hogy az illető tisztviselő nem lépte túl hatáskörét és jóhiszeműen járt el. Az angol minta, ahol a törvény a sértettel szemben kimondja a tiszt­viselő anyagi felelősségét és a kár­térítési kötelezettséget, úgy látszik, Prágában nem talál népszerűségre A magyar nemzeti kisebbségnek létérdeke fűződik ahhoz, hogy az uj közigazgatásban számarányának megfelelően vegyen részt és ez is egyik garanciáját alkossa annak, hogy az állampolgári jogegyenlőség nemcsak a papiroson van meg, hanem a gyakorlati életben is. Ámde az eset úgy alakul, hogy a szlovák nemzet nem rendelkezik már megkezdték a tanácskozásokat. A képviselőház alkotmányjogi bizottsága ülé.t tartott, amelyen Kramár dr. elő­adó ismertette a javaslatot. E?t meg­előzően a bizottság Dérer Ivánnak azon j javaslatát, hogy a reformjavaslatot vegyék le a napirendről, elvetették, hasonlóképen Hrusovszkynak indítvá­nyát is, a miniszterelnök az ülésen való megjelenésére vonatkozóan Kramár dr. persze a legmelegebben ajánlja a ja­vaslat elfogadását és beszédében a centralizáció mellett foglalt állást, azt jelentvén ki, hogy a megyebeosztásnál az a veszély fenyegetett, hogy hibák következnek be, ha nem centralizálják az államot, mert nem feledkezhetünk meg arról, hogy két teljesen külön­böző kő. igazgatási rendszer állott fenn. Szerinte a hét éves tapasztalat arra tanított, hogy a tartományi rendszer felel meg a csehek ideáljának. Majd a javaslat részleteit tárta föl, természete­sen a kormány intenciói szerint. Sze­rinte a törvény nem támadja az auto­nómiát, demokratikus államban azonban nem lehet ellentét autonómia és köz­­igazgatás között Az á'lam szuveréni­­tásánek egy részét átruházza az autó nómiára, mert rossznak gondolja, hogy a lakosság a közigazgatás, gazdasági, kulturális és szociális ügyeiben az ál­lammal együtt részesedjék. Milyen szépen hangzik ez, de a részesedés a valóságban nagyon is minimális mérv­ben mutatkozik. A reform tárgyalását a március 3 iki ülésre halasztották. Katonai törvényjavaslatok. A véderő elegendő számú közigazgatási tiszt­viselővel, akik abban már gyakor­lottak lennének é3 igy lehet meg­érteni Hodzsa kijelentését, hogy a bedolgozott és bevált cseh tiszt­viselők üldözését nem szabad meg­engedni. Ez az intelem a néppárt­nak szólt, amely már indexet is készített a cseh tisztviselőkről. Csodálatos, hogy sem a néppárt, sem Hodzsa apánk apai gondos­kodása nem terjed ki a magyar nemzeti kisebbségre, amelynek a békeszerződések szerint is joga van az állami élet minden ágaza­tában tevőlegesen résztvenni. Pedig magyar tisztviselőben talán nem is volna hiány, mert feles számmal van elbocsátott és hivatalától meg­fosztott magyar tisztviselő a res­­tringciós törvény után. A magyar­ság a reformot csak az alatt a föltétel alatt támogathatja, ha arra nézve is garanciákat kap, hogy a közigazgatásban magyar tisztviselőt is fognak alkalmaztatni számará­nyunk szerinti mértékben. bizottság ülésén Udrzal nemzetvédelm1 miniszter expozét mondott a napirendre kerülő katonái törvényjavaslatokról. A katonai szolgálati időnek 18 hóban való további fentariására nézve a miniszter ki­jelentette, hogy a katonai igazgatás nem veheti figyelembe a szolgálati idő kor­látozását addig, amíg a megfelelő számú, a»az legalább 8000 továbbszolgáló altiszt nem áll a hadsereg rendelkezé­sére. Ilyen számú altisztre vsn ugyanis szüaség az újoncoknak a rövid szol­gálati idő mellett való kiképsésére. Re­méli a miniszter, hogy ezt a számot két év alatt elérik, addig azonban a katonai igazgatásnak ragaszkodnia kell a 18 hónapos tényleges szolgálat­hoz Az előzetes katonai Kiképzés gon­dolatát nem ejtette el véglegesen a nemzetvédelmi minisztérium. Ha azon­ban nagy nehézségek merülnének föl, a katonai igazgatásnak a jelen idő­pontban el kellene tekintenie az erre vonatkozó javaslat benyújtásától. A mi­niszter egy hozzá intézett kérdésre ki­jele itette, hogy a katonai igazgatás vala­mennyi katonának vallásos érzületét tiszteletben tartja. Pered, Garemdanásd, Öreujfafu ás C->alloközvarkony a kér. szocalisfa táborban. A peredi újjáalakuló gyűlésen a párt központját Poór Ferenc titkár képviselte. A helyi szervezet agilis elnö­kének T)Ukoss Péternek általános he­lyesléssel kisért szavai után megejtették a választást, melynek eredménye a kö­vetkező: Elnöt Tyukoss Peter, Helnök Barczi Szilveszter és Bende Flórián, titkár Darazs János, pénztáros Kőrössy Mátyás, ellenőrök Borsányi Gáspár és Tyukoss Mihály. Választmányi tagok: Borsányi Márk, Borsányi Ignác, Varga Simon, Tanka Ferenc, Laczkó Antal, Mészáros Sándor, Tyukos János, Batczi Ambrus (Gáspár fia), Bmuska István, Lelovics Antal, Kőrössy Ferenc, Lencse Janos, ids, Barcii Menyhért, Mészáros János, Da ázs Miklós, Darázs Menyhért, Lelovics Ferenc, Kőrössy Lajos, Pálin­kás Ferenc és Szarka József. Garamdamásdon a vezetőségbe elnök­nek választották meg Porubszky Istvánt, alelnöknek Tóth Jánost, titkárnak ifj. Kelemen Istvánt, jegyzőnek Tóth Józse­fet, ellenőröknek Kovács Jánost és Rotyik Jánost. A választmány: Kristóf István, ifj. Kelemen István, dr. Németh Lajos, I Kovács Lajos, Porubszky András és B.lak József Az örsujfalusi szervezet elnöke lett: Takács Ferenc, alelnök Monozlay István, titkár Ibolya József, pénztáros Molnár Ferenc, ellenőrök Hajósi János és Kobza János. Választmány: Bence Viktor, öiv. Bitó Ferencnő, Ruzicska Ferenc, Bíró János és Kellner Zsigmond. Körzeti választmányi tagok; Takács Ferenc, Monozlay István ős Hajósi János. A csalióközvárkonyi tisztújító értekez­let elnöknek Uker Ernőt, alelnöknek Kocza Kálmánt, titkárnak Vizy Lajost, ellenőröknek Vizy Józsefet és Méry Gyulát választották meg. Bodó László, Szabó Gáspár, Maráz Lajos, Bogár Ist­ván, Dénes Lajos és Fekete Antal vá­lasztmányi tagok lettek. Az SpItvezAs támogatásáról szóló tflf vént Javíí latot a képviselőház szociál­politikai bizottsága Sramek miniszter jelenlétében csütörtökön tárgyalta. Du­­bicky előadó ismertette a javaslatot, aki több módosítást jelentett be. Javasolja, hogy a törvény a községek hátaira is vonatkozzék, hogy egy családi házfy két lakás lehessen és hogy a törvé* kivételes esetben vissz&ható erfiv olyan épületekre, amelyeket a." törvény érvényességének mr óta épi ettek. A garanciát térj a mezőgazdasági épületekre, mek épületeire és oly házak formot. A kormány „korszakalkotó" reformja, a közigazgatási javaslat felett

Next

/
Oldalképek
Tartalom