Komáromi Lapok, 1927. január-június (48. évfolyam, 2-78. szám)
1927-02-24 / 24. szám II. kiadás
ven nyolcadik évfolyam. 24. szám. Ci«fltOrtöW, 1027. február 24 POLITIKAI LAP SlStiMtéai ár CMhcslorAk értékben: fM^ben é* vidékre portéi nétkflldéewl: !{*> érre M K, félévre 40 K, negyedévre 20 K. - Sülföldön 150 K«. vyc-g nie éra I 80 fillér. A nemzeti kisebbségek és a népszövetség. Komárom, — febr. 23. A békeszerződések az országok «rŐvzakos tztdaiaboAí-ámk kérdését a kisebbségi szerződésekkel Akarták elleneü yozei, smelyebrek a végrehajtását az utódáilsmokra bízták. Ha a kisebbségi szerződéseket végrehajtanák, akkor seníiniféie panaszra nem volna ok, de az utódál amok kormányai ebben a tekintetben nem csinálnak magoknak lelkiismereti kérdést és ezért tan Európa negyven milliónyi ki aebbeége közölt állandó nyugtalanság. Minderre valóságos ösztönzést nyernek a kormányok a népszövetségtől, amely a kisebbségi panaszok e'ől teljesen elzárkózik és a nemzetközi bíróságot is elzárja előlük. Ha a népszövetségi tanácshoz1 panaszok érkeznek, ez megelégszik azzal, hogy azt kiadja annak a kormánynak, amely e len a panasz szól és a kontradiktórius eljárás teljes mellőzésével intézi el ak ügyet, vagy pedig teljesen szabotálja azt. A népszövetséget a nemzeti kisebbségek nem tekinthetik annak aa igazságos bírónak, amelynek lennie kellene a nemzetek ügyeiben. Igen sokáig, egészen a németeknek a szövetségbe való belépéséig, úgy tekintették Európaszeite a népszövetséget, mint a győztes államok érdekszövetkezetét, amely csak ezeknek a védelmére alakolt. Bz a felfogás gyökerében ma s* m változott meg. Nem pedig azért, mert a kisebbségi jog nemzetközi «anöezésére a népszövetség kevés hajlandóságot mutat. A kisebbségi eljárás reformja sem szükséges neki, mert akkor a genfi nemzetközi hivatalnak megszaporodnék a munkája és megsokasoéoának a gondjai. A népszövetség alkotmányának azonban egy pontja, amelynek érteimében azok a nemzetek, amelyek mai helyzetükkel elbirhatatlan Bfebézségek elé állíttatnak, kérhetik a békeszerződések reájuk vonatkozó részeinek a revízióját. A jnegsértett kisebbségi jog egészen bizonyosan elvezet éhhé? az utolsó fegyverhez is. Ha a népszövetség objektivitásában bizni nem is leheti dl annyit mégis elérhetnek a megértett nemzetek, hogy sérelmeiket oft az előkelő gyülekezet és egész feorópa tárgyaim lesz kénytelen: alapította: tuba jAnos Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BAR A NY A Y JÓZSEF dr. 8>«rka«tfiéf £a kwMhrraUli IIMof-tt. Úegjtleúk heten kint hireuseaoi i kedden, csütörtökön és szombaton,, Franciscy Lajos dr. szenátor beszámolója a politikai helyzetről. Az országos keresztény szocialista párt gyűlése. — A párt tovabbta Is megmarad ellenzéki programújánál — Fodor Miklós m mzetgy&lési képviselő beize de. Az országos keresztényszccialista pán fo'yó hó 20 én vssámtp deiuán in p /ái 8 Itfoijám párgjüiesi tartott Ltvan, a várost V g.dó m gyűrűében, amely teljesen megieit a párt helybeli és vidéki híveivel A g\ü! sen az országot- p női F<enciscy Lrjos dr. szerén, Ft dór MiMós krpviső és Böhm Rezső oiszág08 fötnkár képviselték. A gyűlési Jónás Imre plébános, a lévai körzet elröke nyitotta meg, üdvözölve a pán kikü döüeit. Majd a nagy hatást keltő bes2(d U'ár Franciscy La jós dr. S2ená cr n ondotta mélyen járó gondolatokkal átszőtt és meggyőző erejű beszámolóját. Franciscy Lajos dr. szenátor a Keies2t< r > Specialista Pan világnézeti feifo átárak jelentőségét ftj’ene ki szu'an rövid* n összefoglalta azokat a sételmeket, melyek Sz ovens2tó Ösiakosságál az allamfoidolat óta értek az egyházi, egyházpodiikai, gazdasági és luitutáiis téren és mely sérelmek a mai mpig nem orvot oliettafc. Az autonómia és a szlovák néppárt. Az iutenómiáróiszólva, Francis cy dr. kifejtett*, hogy az autonómiáért eddig foy aioit küzdelmek a szlovák nép pártnak a koimányba való belépésével mrggyengUhek de meg nem szUntek. Meggyei gültek, mert a néppárt vezetősége kiailott a haicsorbói, de nem szűrnek meg, mert a szlovák nép az su cnómiát akarja és követeli, akarni és követelni fogja mindig és ha a jelenlegi néppárti vezéiek nem térnek vi. sza az elhagyott zászlóhoz, keies magának más vezéreket, de soha sem áll el ettől a követeléstől, mert létének feltételei vannak hozzákötve. A néppárt vezére Hünka András ttbh beszédben és pártjának hivatalos Ippj ban is büszke öntudattal felemlítene, hogy pátijának a kormányba való belépésével megmentene Sz)ovens2kóin egritását Ezzel arra a vélt vtszílyre célzott, me y Szlovén* szkó integritását Mcgyarország részé rőt fenyegette. Aki a külpolitikai viszonyokat habár csak felületesen is ismeri, az ezt a naiv mesét el nem hiheti Csehszlovákiát csak a külpolitikai viszonyok változásától fenyegethetné veszély és ha valamikor mégis olyan messzehatőan megváltoznának, hogy ez a veszély tényleg felmetülne, akkor olyan nagy eseményeknek kellene a külpolitika látószögében midatkozniok, az európ-i hatalmaknak egymáshoz való vis onyéra döntő befolyást gyakörö n ök, "eyekke> szemben Mtgvarorszfg és C • hsziovákia csak e<ötlen kis tényezős tennének. Az adóreform. A közönség ál'a) régóta sürgetett adóit form, melyet nőst tárgyal a kép V’selőhaz költségve'ési bízó tsága, jeien formájában e fog^dhatatian A jövedelmi £dónsi az ai>c>ony létminimum maga mar fogja vo n ez egészen kis és szegélyről» u «X'sercizL: nepszámosok, kishivaialiokok, n)Us>|asok s b negadózttlásat. Az általános és keresetisdensi a magas edó'éfeltk versenykfpteenné teszik ip runkat a külföldi államok ip raval szemben. Az autonóm testületek p izügyi gazdalkod sáról szóló java» la ilu»óriu-&á teszi az su'oróm testű etek költségvetési jogát, midőn az elicr őrző hatóságokat a Községi költségvetés önkényes módosítására felhatalmazza. Megnehezíti ezzel a községek hit- idényeinek a kielégítését is. A födrdénál a nagas adóalapot a kf2?ni>fg C'tk úgy bírná meg. ba a föd jövidtIminek megállapítása reá'is módon tönt nne. Erre nézve nem nyújt garanciát a javaslat A közigazgatási reform. Szlovenszkón n őst hat nagyim gya helyett lesz egy nagymegye. Az uj Közigazgatási fórum még n-gyobb monstrum lesz és még nagyobb ka >szt fog okozni a közigazgatásban, mint az ed digi beosz'ás Az országos képviselőíes üleitel és a járási képviselóiestü eltel szemben a kormány ez elet és halál ura lesz. Ez a jív slat a kormányrendeletek sutonómiais. H heteden, hegy mi mindent tt be>, mi mindent hajthat végre a kormány ez 6 rendeletéivel ezen javaslat alapján A külön szabályrendelettel bitó községeket alárendelheti az ál’alános községi törvényeknek, a rendezett tanácsú városokat nagyközségeknek nyilván h:'ja, az egész közigszga!ási képviseletet feloszlathatja. A járások körté éit kénye kedve szerint megáld pi hatja és a nemzeti kisebbségek jogain újabb császárvágást tehet. Az országos hivatal elnöke kinevezi a hivatalrok jelölteket és a szolgákat. Ez az egyetlen vívmány ebben a javaslatban, de az ezzel való dicsekvést át kelj engednünk a szlovák néppártnak. Űev az do. formr** mini a közigaz-GIOVANNI ROSADI: JÉZUS PŐRE Boross Ferenc fordításában. Kapható Spitzer Sándor könyvesboltjában. Ara vóMOBkStéibtn 88»—- Kő. I g*tási javaslatra vonatkozó észrevételeket, kifogásainkat bőven fogja kifejteni a pán a javaslatok parlamenti tárgyalása alatt. Az akin és rtáipoütika, Mindaddig, amíg sérelmeink totós-* fása garantálva nem lesz és swig ez autonómiára vonatkozó köved? léteink teljesítésére hathatós érvény btziosiiékot nem kapunk, lehetetlennek tartjuk a kormány pótitihi* jártak támogatását. Megvallom, sohasem értettem és ma sem er em, hogy miért nevelik némely partok az ő politikájukat aktiv és reáípo bikának és miért mondják a mi politikánkat inaktív és irreális politikának. Párunknak vsa határozott programja és ennek a programnak az érdekében dolgozik. Azt nem lt hét aktivitásnak és realitásnak mondó ni, ha vuUmely párt a kormányba való bejuiásnak az útjait ketesik. Mert ba ez ak'ivitás és reátitás, akkor minden ellenzéki párt aktiv és reális, mert nincs olyan ellenzék, mely nem akarna kormányra jutni. A Mii gyár Nemzeti Párt értekezletein, gyűlésein és a párt Upjüban gyskraa megismételt hosszú beszédekkel és cikkekkel fejtegetik, hogy a párt nem követne el jogfdadást, ba „bizonyos feltételt k bekövetkezése esetén* beléptié a kormányttámogaió blokkba. Ezek a fej égetések méltán meglepetést keltbeinek. Meri hiszen a legnyilvánvalóbb dolog az, hogy egy ellenzéki párt sem követ el jogfeladást és elvfeladást, ha bizonyos feltételes bekövetkezése esetén, az ellenzéki táborból átmegy a kormányt támogató táborba. Csak legyenek azok a feltételek olyanok, melyek az ellenzéki programnak megvalósítását a kormánypárt keretein belül lehetővé teszik. Mit kivin a közönség érdekek Ha valamely párt aktivitásnak ét realitásnak nevezi azt a törekvést, hogy a kormánnyal valamikép megegyezzék* akkor a közönségben vagy annak egy részében nagyon könnyen olyan felfog gás alakul ki, bogy csak az a hasznos, értékes és eredményekkel biztató politika, mely a kormány felé húz és ebben az irányban elhajlásokat tesz jobb felé, ellenben az egyenesen haladó ellenzéki poli'ika haszontalan, meddő ét értéktelen. Pedig a megalkuvásra hajtő ellenzéki politika soha sem lehet erő« s azért nem is lehet eredményes. Él ha egy ilyen ellenzéki párt beevez a kormány révébe, de úgy, hogy a pre ramját kénytelen kinthagyni, mint azt a szlovák néppárt tette, akkor i vánvaIV hogy egy ilyen reálrtássaf, egy ilyen aktivitással a választó közönség semmit sem nyer, hanem csak vesztett. Az a nép, melynek érdekeit és jogait ilyen Politikával feladják, elveszít mindent. Elveszti javait és jogait; veszti jövendő jobfcorsába vetett hitet. Ez pedig nem aktivizmus, nem reáttfrmus, hanem annak egyenes ellentéte: a cselekvés megbénulása és a reális életlehetőségek megsemmisülése. Ilyen politikát a Keresztényétociahsta Párt nem folytathat. - • Eredményes leket e a Keresztény Szocialista Párt politikája? A küzdelem elnyomott r^psk''jogaiért' soha sem eredmény telem Ee á kQv.de-U eltávolítja a •n legaagy-ibbstttid fo dl an<t<gyomor én belüli rendes mtk-ödaaore. . Emésztési zavaroknak ‘ fél pohár S C H RR i DTHA HER féle szervezetben felhalmozódott kóros baktériumokat, fertőtleníti nyen fokozza a szer ezet ellenálló képességét. SiMkliáéil helyt IfuiMlt knulvtz forrátvillalat Kontnin. Ar|egyaók UmáfcetaAAfceak Uvívatra gyemröt és beleket és ezáltal jelenti
