Komáromi Lapok, 1927. január-június (48. évfolyam, 2-78. szám)
1927-02-19 / 22. szám
1937 k&raár 19. fiomäromi Lapok gen könnyen és igen illően mandhaott volna ki a kés állam között k épitentíő szorosabb gazdasági kapcsolat öblös hangon való hangoztatása mellől a Magyarországnak szánt fölényeskedő szúrás, amelyet éppen akkor döfni a szomszéd testébe, midőn azzal szorosabb kereskedelmi viszonyt akar a Csehszlovák állam teremteni a kereskedelmi szerződéssel, politikai baklövésnek minősíthető, amely amúgy is nehezen folyó tárgyalások szellemébe a viperacsipés mérgét fecskendezi a józanabb belátás, a nyugalmat és békés termelő munkát biztosító engeszteiékenység arkánuma helyett. ü leli a ligáit! ül. megvalősilása folytán nemzeti szerencsétlenség fogja érni, a német nemzeti párt az egész világ előtt azokat a német pártokat teszi azért felelőssé, amelyek a kormányt támogatják. A közigazgatási reformtervezet ellen rendkívül élesen foglalnak állást a ru tének és általában Ruszinszkó őslakossása A tervezetet az alkotmánylevéllel homlokegyenest ellenkezőnek tartják és mivel Ruszinszkó részére a békeszerződések is kifejezetten biztosítják a legteljesebb önkormányzatot, a békeszerződések megsérésének tekintik a közigazgatási reformot és tiltakoznak ellene. M£g a ruszinszkói cseh néppárt sem tartja elfogadhatónak a javaslatot, mert a közigazgatási eljárás a tartománygyüiés illetékességébe esik és Ruszinszkó történelmi követelményeinek nem felel meg. Határtalan elégedetlenséget vált ki az a rendelke zés is, hogy az országrész fővárosát Ungvárról Munkácsra helyezik át. Ungvár a rutének kulturális, politikai és gazdasági életének középpontja és ha a kormány Ungvár ellen van, akkor ellensége az egész rutén életnek is. A reformtervezetet nem fogadhatják el a magyar partok sem, amelyek mindenkor Sriovenszkó teljes autonómiájáért küzdöttek. A kérdésben a Magyar Nemzeti Párt a jövő héten fog állást foglalni, ami nem lehet egyéb, mint a leghatározottabb visszautasítása a szlovenszkói őslakosságot jogaiban megcsorbiíó javaslatnak. Komárom, — febr. 18. A közigazgatási reform ellen naprólaapra élesebb a hangulat. A javaslat közzététele u án az egyes p irtok sietnek állást foglalni a reform eilen, amelynek antidemokratikus és a centralizmust szolgáló rendelkezései a legszélesebb rétegekben kihívja a jogos kritikát. Maga a szlovák néppárt sincs megelé gedve a javaslattal, de a kormányba történt belépése kötelezővé teszi részére, hogy legalább is védelmébe vegye a javaslatot és az egész játékhoz jó arcot csináljon. Így azután különböző kimtgyarázások'cal kíséreli megvédeni a rossz javaslatot. A kormá yban résztvevő német pártok szintén állást foglalnak a reform eien, amelynek nyelvi rendelkezései és a kinevezésekre vonatkozó intézkedései súlyos sérelmét képezik az autonómia gondolatának. Hogy a német nemzeti pártok, amelyek a kormány legélesebb ellenzékét képezik, a legmesszebbmenő ellenállást óhajtják kifejteni a reform ellen, az csak természetes. A nőmet nemzeti párt klubja a napokban ülést tartott és azon behatóan foglalkozott a közigazgatási reform tervezetével és megállapította, bogy annak tartalma messze felülmúlja az előzősn táplált aggodalmakat. A reform gyökereden megakarja változtatni az állam egész belső közigazgatását s a javaslat minden önkormányzatot teljesen megszüntet Elkobozza a polgári szabadság utolsó csekély maradványát is és valóságos rendőruralmat teremt az államban. Ame y part a javaslatot támogatja, árulója fesz annak az elvnek, amelyet annak idején a kormányba lépett német partok állítottak föl: az önkormányzat kiküzdése az állam keretén be'üi. Ha a németeket a reform — Én, én vagyok ... bocsánatot... csak . . . csak , .. — Mi az, hogy csak csak ? Na, kivele gyorsan, aztán . . , Szédülten forgott fölöttem a csillár. — Bocsánatot művésznő ... csak azért voltam bátor . . . — Ez több, mint bátorság, ez szemtelenség ! — süvített felém. Meghökkentem Nyeltem egymásu'án a ki nem mondott szavakat s csak egy kurta mondat után áhítoztam már, amellyel hirtelen megmagyarázhatom jövetelem célját, de egy pillanatnyi bátorság után is epedtem, hogy ki merjek rohanni az ajtón. Mégis beszélni igyekeztem. — Bocsánatot művésznő, csak ... kérni, Csak könyörögni jött önhöz ... a lábai elé . .. egy ismeretlen zeneszerző — Nos, mit adhatok én magának ? Térdem reszketése szSnni kezdett és egy összefüggd mondat villant át agyamon — A jövöm, a kenyerein, a karrierem ffigg öntől, művésznő — rebegtem, A paraván fölött két kar fehérlett fel, s a finom ujjak aranyfényű hajfonatokon babráltak. — Nem értem, mit akarhat, nem értem. De ha már itt van, hát mondja d, hogy mit kíván — szólt most békütékenyebben. Kiegyenesedtem. — A jovőm, a karrierem, a boldogságom, az óletem függ öntől, művésznő... öntől és a Szerenádtól. — Nem értem öregem, kiába, én nem értem, sem magát, sem a Szerenádot — fuvolázott ki a paraván mögül. Feszült csend következett. A falról egy rokokó-klasszikus képe mosolygott rám, a fejem szinte lángot vetett s csak Komáro a halódó város. Komárom és Érsekújvár. — Érsekújvár előre halad, Komárom visszafejlődik. - Mit veszített Komát om. — Komárom súlyos helyzetének három főoka. — Tanuljunk az újváriaktól. — Cukorgyár Komáromban. — Fogjon össze az egész varos. A békeszerződés szülte uj határok | Komárom városon egy nagy operációt I hajtottak végre. Olyan nagy operációt, r mintha a siami ikreket egy merész vágással ketté vágták volna. Az operáció sikerült, (mint ahogyan minden ope áció sikerülni szokott) csak a beteg fog belepusztulni, lassan elvérezni. A kettészelt Komáromnál a nagyobbik, a Csehszlovákiának ítélt rész jutott nehezebb helyzetbe, mert hiszen az éltető-, ütő- és éleíerei a kettészelt testnek a túlsó oldalra estek. Az igmándi és a tatai járás adott idegen , pénz- és áruforgalmat Komáromnak. Ez a két járás növelte Komárom iparát, kereskedelmét. Az udvardi járás jórésze Érsekújvárra, a csallóközi járás részben Nagymegyerre, Dunaszerdaheiyre és Pozsonyba gravitált. A Csili «köznek , pedig bevásárló városa Győr volt. Az uj határokkal Komáromnak helyzete katasztrófáiisan súlyosbodott. Komárom mind egyre nehezedő, nyomasztó helyzete azonban három okra vezethető vissza. I. Az uj határvonal Komáromot, mint már fentebb említettük, éppen az éltető elemétől vágta el. II. A magyar ellenes körök részint bevallott, részint burkolt, de már mindenkitől ismert tendenciája, hogy Komáromot, ezt a szín uagyar városi legyengítsék, egészen visszafejlesszék. III. Komárom súlyos helyzetét nagyobbá ji Komárom élhetetlensége, nem töiődömsége, amellyel szemben áll a szomszéd városok élelmessége és életrevalósága. Most pedig vegyük sorra ezt a három pontot és tárgyaljuk meg részletesen. I. Komárom és az uj határok. Amint már fentebb említet ük, Komárom életében forduló pontot jelentett a Trianon szülte uj határvonal, mert hiszen nemcsak kettészelte a várost, hanem az ide gravitáló vidéktől vágta el. Az uj államalakulat folytán a nem a határszélre jutott szlovenszkói városok helyzete valóságos E'dorádó a határszél közvetlen közelébe jutott Komárom városáéhoz. A Szlovenszkó belsejében, a határtól távoleső városok nem vesztettek el hatalmas vidéket. Azoknak a forgalma nem mu‘at változást, mert az odaszokott vidék, ezután is ott szerzi be szükségleteit. De mit vesztett Komárom? Elvesztett két hatalmas járás*, a gesztesii és a tatait. Elveszítette: Ács, Ászár. Bana, Bököd, Császár, Csep, Dad, Ete, Kisbér, Nagy- és Kisigmánd Kocs, Kcmlöd, Mocsa, Szak, Szend, Szőny, Tárkány, Vérteskethely, Agostyán, Alsó- és Felsőgalia, Baj, Bánhida, Almás, Szentmikiós, Gyermely, Hareg. Kecskéd, Környe, Niszáiy, Neszmely Oroszlány, Szoinód, Szomor, T udos, Tarján, Tata, Tatabánya, Tóváros, Somló, Szőilős, amikor a szivein zakatolása teljesen elenyhült, akkor kezdtem beszélni. — A Szerenád egy rózsaszínű álom, bűvös keringő, melyet a virágok illatából leheltem a kottára Csodálatos alkotás ez, bűbájos részegítő költemény, amely lázba ejti majd a közönséget, a kiadókat, a szinházdirektoro* kát és én .. . a szegény, ismeretlen komponista egyszerre hires ember leszek, gazdag ember leszek, ha ... őn, ha őn, művésznő, egyszer, csak egyetlen egyszer is elénekelné színpadon. Elhallgattam. — Na, csak rajta, folytassa — bátorított melodikus hangon. Hegedűm után nyúltam. —Ha parancsolja művésznő, ha parancsolja, e játszom a Szerenádot — mondtam most már emelkedett hangon s ebben a pillanatban a siker hite felszárnyalt bennem s kigyulladt előttem a jövő káprázatos fényé Állam alá lendítettem a hegedűt s újaim belekaptak a hurokba. Mámorosán búgtak ki a hangok a vonóm alól, a keringő hulláméi beleizzottak a szoba csöndjébe, halk piccicátók és kacagó staccátok követték egymást s a képzeletem ekkor már tűndéri régiókban szárnyalt. A dicsőség, a gazdagság, az életem első és megdönthetetlen sikere holdfényben úszó palotát varázsolt elém, ódo, barokkablakos, ragyogó termeket amelyekben én leszek az ur, de mámorosán lehunyt pilláim elé odarajzódott a kastélyom parkjának vadrózsás alléja is amelynek árnyékában holnap már együtt bolyongunk Rubint Klárával. De láttam magamat öblös süppedő ülésü autómban végigsuhanni az Andrássy-uton is láttam elegáns alakomat aGyöngyvirág-színpad függönye előtt hajiongani a siker zugó tapsorkánjában s mikor a Szerenád vége felé közeledtem, az arcom már úgy mosolygott az elragadtatástól, mint felhők közt az angyalok. A paraván felől hirtelen felém csendült a művésznő hangja. — Nagyszerű, kedves mester, elragadóan játszott, de talán becsatolná a cipőmet! Első pillanatra meghökkentem és majdnem kihullott kezemből a hegedű, de a következő percben már elkábulva és lenyűgözve eszméltem rá a bizalom eme első jelére A paraván mögül egy filigrán láb villant elő és rápihent a zsöllyére. Szédülő fejjel rohantam oda. Letérdeltem és ujjaim remegve babráltak a finom cipellő aranyos csatján. Beszélni akartam, de elcsuklott a szavam. Csak a boldogságtól susogó hangom hallatszott a homályban és csöndben. — Kimondhatatlanul boldog vagyok, művésznő, boldog vagyok, mert most már érzem, hogy megnyílott előttem a földi mennyország kapuja, amely mögött a siker angyala trombitál. Csend lett, de az előszoba felől már lépések zaja hallatszott s valaki hirtelen felrántotta mögöttem az ajtót s betoppant a szobába. Felrebbentem. Kemény szavak pattogtak a zongora felől. — Mégis csak impertinencia, hogy maga, Juli az én budoáromban bonyolítja ie a Mezonjait I Felegyenesedtem és minden izemben reszketve fordultam hátra ... Rubint Kiára állott előttem, prémekbe burkolva, pihegve, dühösen. 8. oldal Tolna községeket, amelyekhez még egy csomó kisebb, nagyobb puszta tartozik. Ezeket a községeket 'és pusztákat a közigazgatás ezer és ezer szála fűzte Komáromhoz. Ugyan kisek ne lelt I volna dolga a megyeházán, az alispánnál, . a főispánnál, az ármzéknéi, a ref. püspökségen, az államepitészeti hivatalnál, a főgimnáziumban, a kulíur, a folyammérnökségnél, a pénzügy igazgatóságnál, az adóhivatalnál, a törvényszékei az ügyészségen, a járásbíróságon, a telekkönyvnél, a sőadőnáf, a főtrafikban, a hajógyár javítóműhelyében és még sok sok más helyen ? Egy egy megye, tanítói, lelkészei, jegyzői, gazda és más gyűlés egész j nép vándorlást terelt Komárom felé. j Az ilyen gyűlésre rendesen bejött az l egész család. És itt vettek, vásároltak, | itt voltak a megszokott kereskedőik, I iparosaik, üzleteik, műhelyeik. Idehozták tanítani a fiukat és leáaye;; kát. Azok meglátogatásai is mind be| vásárlással kapcsolódott össze, Ezeket az összekölő szálakat miiá I elvágta az uj határ és az idtfüzésf eü; segítő hivatalok nagy részét pedig már | elvitték innét. t Az országhatárok ügye az országok j dolga, de ez nem jelenti azt, hogy ; Komárom most már összetett kézzel j nézzen a levegőbe, mint a holdkoros i ember. Az adott viszonyok és megen: gedeít keretek közben Komáromnak : szabad megmozdulni a saját jó! felfo. golt érdekében. Tessék oda ha-ni, hogy a határátlépés innét oda és onnét ide minél jobban megkönnyítessék és a határmentén az ipar és kereskedelem különös jóindulatban részesüljön. Minden áron azon kell lenni, hogy a hátát - : átlépés senkinek és semmi nehézségbe í ne ütközzék, hogy az elvesztett piacnak : legalább egyrésze, ha korlátozva is, de biztosítva legyen városunknak. Tessék e célból megmozdulni, gyűléseket tartani, mozgalmat indítani, memorandumoznf, küldötségezni. | Sitiit Röntgen intézet Quarz fény Sebészeti és nőgyógyászati = betegek részére, sss Mérsékelt áraki = Mérsékelt árskí Dr. Selye Hugó Operateur Komárom, Deák Ferenc-u. 3. sz. Telefon 68. 590 Telefon 68. Fogvacogva néztem rá. Homlokomon diónyira híztak a verejtékcsöppek s a dicsőség illúziója pillanat alatt úgy leomlott, a leikemről, mint megingott öreg fáról a vakolat. — Csak . .. egy sza-va-mat, i»S * vésznő, hebegtem — csak .. . egy sza va- mat . • . Rubint Kiára nagyot toppantott. — Takarodjék! — kiáltotta. Védelemért esedezve néztem vissza a paraván felé . . Juli fnldoklott a kacagástól ,.. Újra Rubint Klárára pillantottam . ,. Sasszemekkel kémlelt végig, villogva, engesztelhetetlenül. Áz ajtó felé támolyogtam A többire nem emlékszem. Csak akkor tértem magamhoz, mikor lent az utcán a februári vihar kegyetlenül belemarkolt a nyári nadrágomba, — Tévedni emberi dolog — mosolyodott föl bennem az eUő gondolat és félóra múlva már farkasétvággyal kanalaztam újra Borcsa néninél a paradicsom levest. H« A budai vár fölött már selymeskékké világosodott az égbolt, mire a bozontos öregur befejezte az elbeszélést. De még egy-két kegyeletes, széplelkü gondolattal körülsimogatta a Sós Boldizsár emlékét, aki a zengő harmóniák apostola volt, lobogószivű, örök bohém, aki csak azért nem emelkedett a művészet halhatatlanjai közé, mert életében egyszer — tévedett, A törzsvendégek derűsen és e iérzékenyedve hallgatták a történetet, majd felállottak és Sós Boldizsár emlékét idézve, halkan és áhítattal eldudolták a Szerenádot.
