Komáromi Lapok, 1927. január-június (48. évfolyam, 2-78. szám)
1927-02-15 / 20. szám
k aid*!. Komáromi Lapok 1 m. Mmftr i*. GIOVANNI ROSADI: JÉZUS PŐRE Boross Ferenc fordításában. Kapható Spitzer Sándor könyvesboltjában. Ára vászonkStósben 65*— Kő. A Noszty fíu esete a Tóth Marival. Előadták a Kom romi Katolikus Legényegyesület színpadán 1927. február 13 án. Nagy feladatra vállalkozott a katolikus legényegyesület agilis vezeősége, amikor elhatározta, hoey sJnpadjuKon elátszák Mikszáth Harsányi Zsolt sokat ünnepelt daraoját. Kétségen kívül elismerés illeti az egyesület vezetőségét ezért az elhatározásáért, hogy a könynyebb fajsúlyú operettek helyett komomolyahb, irodalmi értékű darab műkedvelői előadására vállalkoztak. Mik. száih-Harsányi darabjáról újat Írni ma egyenlő a bőbeszédűségével, a darab nagy vonzóerejét nem lehetett vitatni még akkor sem, ha a színmüvet már ismerték is a hivatásos színészek előadásai révén Komáromban a darabot Iván társulata vitte sikerre, — ha jói emlékezünk — négy előadásban és valószínűéi még lett volna közönsége a további Noszty & Tóth M tri előadásokra is. Így hát a ka holikus legény - egylet jól bevált műkedvelő gárdájának sem kellett attól tartania, hogy előadására nem lesz közönség. A szombati bemutató szép:n igazolta a nagy érdeklődést amit a katolikus iegenyegyesület rendezése váltott ki a közönség, bői a Noszty fiú és a Tóth Mari történetével Így hát az előadást kedvező auspiciumoK előzték meg és a közönségnea nem kellett csalódnia az előadás után. ! A Noszty fiú esete a Tóth Marival előadása méltó folytatása volt a legényegyieti mükedveiőgárda eredményes munkának, amellyel már eddig is megérdemelek a közönség bizalmat és szeretetét. Úgy a rendezők, élűnön Király József ügyvezető elnökkel, mint a közremÜKÖdő szereplők, tehetségük, tudá-uk legjavát igyekeztek nyújtani a kö ö iségnek és ezáltal is biztosították a szép sikert. A címszerepet Pataky József játszotta, a gárda bonvivánia, aki most is ügyesen vált be a nehéz szerepben és néha a műkedvelő színészt is meghaladó, érzésteli és rutinos játékot produkált, A raásiK címszerepei Curja Rózsi kreálta, aki a Tó h Mari szerepeben mutatta be színpadi készséget és az ő játékában is sokszor megtaláltuk az igaz hangokat. Tóth Iza a Noszty-leányban nagyon jó tudott volna lenni, ha meghűlése, illetve rekedtsége nem gátolta volna. Bíró Koperczy szerepében Baogh Miklós nyújtott nagyon jó alakítást, épugy Bubenyik szerepébe test vére Bilogh Kálmán is. A harmadik felvonásban Lenhardt Kati játéka férkőzött nagy közel a közönség szivéhez. Azután volt még nagyon sok szereplő, akinek nevét hosszadalmas lenne felsorolni és így meg kell elégedjünk azzal, hogy általánosságban tudunk csak megemlékezni róluk: de a legnagyobb elismerés hangján, mert a szép Osszjátéknak és az előadás sikerének valamennyien együtt részesei. A rendezés Kirá'y József s. lelkész, ügyvezető elnök és Pataky József egyesületi titkár érdeme. A díszleteket Balogh Miklós tervezte hatásosan. Mint örömmel halljuk, a sikeres bemutató előadás után a legényegyesület műsoron tartja a Noszty fiú esetét a Tóth Marival, (—a —k.) P D 1 p 1 automoblljry«r n A U A PRAG-Vili. 77 Eladási hely: BRATISLAVA. — Kolbes palota T.Ufón 34-«4. Divatos éa leselegt aabb ki Itclfi éa lagrosaxabb utad mmélyukn U alk.inuui éa teherautók. Milyen valóságban a bolsevizmus eldurádója. Megdöbbentő munkdsvlszonyok Oroszországban. — Folyton növekvő munka• ' nélküliség. — Túlmunkáért semmi bér. — A balesetek Ijesztő emelkedése. A Nemzetközi Munkaügyi Hivatal januári kiadványa az orosz szakszervezetek Moszkvában tartott VII. kongresszusának a beszámolója nyomán megdöbbentő adatokat tesz közié az oroszországi munkásviszonyokra vonatkozóan. Schmidt munkaügyi népbiztos a kongresszuson nyiltan bevallotta, hogy a munkanélküliség állandó veszedelmévé vált Oroszországnak. 1926-ban a munkanélküli tömeg több mint 100.000 fővel növekedett. A munkaközvetítőknél 1,023.000 munkanélkülit tartanak nyilván. Ha ehhez a nem nyilvántartottak számát is hozzá vesszük, a munkanélküliek összes száma kétmillión felül van. Különösen siralmasnak mondotta a népbiztos a munkanélküliséget a fiatalkorúak között, ami nemetak gazdasági, de erkölcsi szempontból is szörnyű bajokkal fenyeget. Több mint egy millió 18 éven aluli fiatalember csavarog Oroszországban teljesen munka nélkül. A különféle szakszervezetek képviselői rámutattak, hogy a munkanélküliség a szakmunkások kötött sokkal nagyobb, mint a tanulatlan munkásoknál, ami a fejlettebb iparágak végleges pangására mutat. Csaknem valamennyi szónok vádolta a munkaügyi népbiztosságot és annak alsóbb hivatalait, hogy tétlenül nézi a fenyegető veszedelmet A népbiztos aszal védekezett, hogy lehetetlen visszatérni a munkapiacnak a kommunista módszerekkel való szabályozására. Egyebek kö.ött minden vitán felül ál! az, hogy lehetetlen elrendelni a munkaközvetítő hivataloknál minden egyes munkanélkülinek kötelező jelentkezését, amit egyes szakszervezeti vezéremberek javasoltak. Elrémitő képet mutat az ipari balesetek arányának ugrásszerű növekedése. Egyetlen évben, 1925.juiius 1-tői 1926. évi julius 31 ig a baleseti arány 10 000 munkanaponkint 310-ről 410 re szökött. A cári uraló n idején, 1913 bin a bányaiparban 43 baleset jutott 1000 munkásra. A jelenlegi rendszer alatt ez az arány 54 és 70 között mozog. A bányászszervezet központi bizottsága az 1923, 1924. esztendőkre vonatkozóan kimutatta, hogy 1000 munkásra 109, 1924 25. évben pedig 152 baleset jutott. Az orosz munkások közül tehát évente ezer és ezer pusztul el, csonkul meg vagy veszíti el munkaképességét hosszabb-rövidebb időre a balesetek miatt. Az 1925/1926 év első fele azt mutatja, hogy az ipari balesetek aránya 48 szá zalékkal nagyobb, a megelőző év első felének arányszámánál. De a bányaiparon kívül más iparágban is jelentékeny a balesetek számának az emelkedése Az úgynevezett időszaki iparoknál, jelesül az építkezésnél 1926-ban Moszkvában tízszer annyi volt a baleset, mint 1925 ben Ezt a borzasztó emberpusztulást a következő okoknak tulajdonítják: 1 a gépek rosszak s a biztonsági rendszabályok az üzemekben elégtelenek 2. az állami iparok vezetőségének szisztematikus ellenállása, a biztossági szabályok végrehajtása és megfelelő berendezkedések létesítése ellen. 3. a munkaügyi népbiztosság s alárendelt hatóságainak energiában, a munkások érdekével nem törődő, cgőggeteg magatartása. 4. az ipari felügyelet teljes eláglelenságe, A munkafeltételek és viszonyok a legtöbb üzemekben a lehető Ugroszszabbak. A gépek és berendezések siralmas állapotban vannak. A használt nyersanyag rossz. A bányákban számos robbanás következett be, melyek igen sok emberéletet követeltek, pasztán a miatt, hogy a bányászok lámpái rossz karban voltak. A nem ipari szervezetek, különösen a kereskedelmi alkalmazottak, tanítók, orvosok stb. szakszervezeteinek képviselői felpanaszolták, hogy rendkívül fárasztó körülmények között túlzott munkával vannak megterhelve, a nélkül, hogy a hatóságok védelmükre csak a fülük botját is mozgatnák. A kereskedelmi alkalmazottak nagyobb részét alacsony, rosszul válogatott, nem szellőzött helyiségekben dolgoztatják. Munkaidejük egyáltalában nincsen szabályozva, mert a munkaügyi törvény rendelkezéseit nem tartják meg és nagyón gyakran órákon át végesnek túlmunkát a legcsekélyebb éradij nélkül. Hiába fordultak a munkaügyi hatóságokhoz nem törődtek velük. Az iparfelügyelők az állami, kereskedelmi vagy szövetkezeti üzemeket egyáltalában ucm is vizsgálják, Úgy hogy az ezekben alkalmazottak korlátlan kizsákmányolásnak vannak kitéve. A falusi tanitók felpanaszolták, hogy a munkaügyi törvény intézkedéseit sem a túlmunkánál, sem pedig az elbocsátásnál nem alkalmazzák. Minden felmondás nélkül elbocsátják őket, máról-holnapra a legcsekélyebb ellenszolgáltatás nélküL Kényszerítik őket arra, hogy kétszer-háromszor annyit dolgozzanak, mintamenynyire a szabályrendeletben megállapított munkaórák alapján kötelezhetők volnának. £s ezért a túlmunkáért semminemű fizetést nem kapnak, jóllehet maga az alapfizetésük is hihetetlenül alacsony. Az orvosok hasonló állapotokról panaszkodnak. Néha 12 óránkint egyhuzamban keli dolgozniek, minden ellenszolgáltatás nélkül. A kórházakban lévő állapotok valósággal kétségbeejtők. Az ipari munkássághoz hasonló a közüzemi alkalmazottak helyzete is. A vasutasok képviselője is szenvedélyes kiftkadások kő ben mutatott rá a nanakaügyi törvényhozás intézkedéseinek n szállítási üzemekbe való szándékos és sorozatos megsértésére. .Nincs egyetlen vasút sem —mondotta, — amely a munkaidőre és munkabérekre vonatkozó intézkedéseket tiszteletben tartaná. Az állam és n hatóságok védelme egyenlő a semmivel*" Hangoztatnunk kell, hogy mindezek az elképesztő adatok a teljesen pirtatlan Nemzetközi Munkaügyi Hivatal hivatalos megállapítása. A mi nagyapánk az 'ó frisseségét az ÁLPA menthol-sósborszesz napi használatának tulajdonítja és ezt már évek óta meggyőződéssel állítja. 840-)| DalosMIntán a Gyermekkonyha javára A Komáromi „Egyetérife*“ Munkás dalárda nemes célra vállalkozott akkor, mikor a vasárnap délutáni dalos hangverseny rendezését határozta el, mivel a dalosdéután tiszta jövedelmét a gyermekkonyha javára fordították. A vasárnapi dalesdélutánnak a lehető legnemesebb célkitűzés miatt is okvetetlenül a teljes siker jegyében kellett lefolynia, ami úgy is történt. A Kultúrpalota előadó termét szintűiig megtöltötte az érdeklődd közönség, és a megjelenteknek elsőrangú műélvezetben volt részűk. A műsor legtöbb számát a munkásdalárda énekszámai képezték. A műsort a függöny mögött elénekelt hatalmas nyitány vezette ne, mely a közönségnek nagy élvezetet nysj. tott és a kar értékéről tett tanaságot Különösen nagy hatású volt a nyitány uán a Ernini operából énekelt .Banditák bordala*, amelyet nagy precizitással és fegyelemmel énekelte! a kar, éppígy Kováktól: „Odabenn a nagykorcsmában" dmfl dal is a közönség legnagyobb fokú tetszését váltotta kL De a műsor többi énekszámaival is bebizonyították, hogy mennyire fejlődő képes az énekkar Különösen hatásosak voltak a Révfy: „Dunátuii nóták" ésá Petőfi versére megzenésített .Mi volt nekem a szerelem" című karénekek. A közönségre mégis a legnagyobb hatást az utoljára elénekelt Volkmann: Dalos induló volt, amelynek ritmusai a legjobban hatottak a közönség leikére, úgy hogy a közönség sokáig tartó tapssal a megujrázását kérte. A dalosdélután másik kiemelkedő része az énekszámokon kívül Qtuber Lőrinc csevegése volt, amelyet Farsangi tréfa helyi dolgokról, az Ámorról, leányokról és fiukról cimen tartott meg Ctruber Lőrinc közvetlen hangon, kedvesen cseveged el az aktuális dolgokról és beszélgetésében sokszor villogtatta meg természetéből fakadó, jóleső {tumorját, amit néhol a szatírával váltott fel. Előadását a közönség mindvégig éles figyelemmel hallgatta ét a beszéd közben sűrűn kitört spontán tapsok különösen az előadás végén hangzottak sokáig, jeléfli annak, bogy előadását nagy szeretettel fogadta a közönség, és annak, hogy csevegétévet megtalálta azt az utat, mely a közösség jókedvéhez vezetett. A műsoron szerepelt még két szavalat is Sehldr Vilmos előadásában, amelyek szinten jól illeszkedtek be a dalosdélután sikerébe. Legutoljára, de a legnagyobb elismeréssel és dicsérettel kell megemlékez* nans Kraust Mórról, a kitűnő karmesterről, hiszen a dalárda minden eddig elért sikerének az ő nagy tudása és még nagyobb idealizmusa a forrása. Az ő lelkes idealizmusa teszi a kar által előadott dar bokát annyira közvetlenné, szívhez szólóvá. Farsangi naptár. Február 19. Dtákbái a Kulturpilotábin. Február 26. A Dalegy--sülét farsangi estélye a Kultúrpalotában. Február 27. A Katolikus Egyházi Énekkar mü toros farsangi estélye a katolikui Legényegyletben. Március 1. A KFC. Jeimezsstélye a Vigadóban. Március 5. Beethoven hangverseny a kultúrpalotában Farkas Márta, Föidesyné Hermann Lulá fölléptével. Március 5. Cigánybál a Vigadóban. Március 12. Zsidó Egyházi Énekkar hangversenye a kuliarpalatában. Március 19. Cziczka Angela zongoraművésznő hangversenye a kultúrpalotában. — Szanatórium .Caritas* Bratislava Torna-u 18. Telefon: 28-95, Szülészet, sebészet, nőgyógyászat, urológia és aryugológia. I. osztály napi 90 Kcs. II osztály napi 60 Kcs. Szabad orvos választás. A munkásbiztosito, Lieőebnf Fond és a szegénysorán betegek az intézet rendelkezésére álló jótékonysági tlapot vehetik igénybe, amelynek alapján műtét esetén 8 napra teljes szanatóriumi Költségek fejében 400 Kcs-t fizetnek, jelentkezni erre az alapra az intézőt igazgatóságánál leint naponta ifr— J&fc
