Komáromi Lapok, 1927. január-június (48. évfolyam, 2-78. szám)
1927-02-12 / 19. szám
1927. február 12. Komáromi Lapok 5. oldal, -----------------Csak ideiglenesen intézik el a lakáspolitikai kérdéseket. Prágai lapok értesülése szerint a kormánypártok között a régebben benyújtott építkezési törvényről megindult tárgyalások még eddig nem fejeződtek be. A mostani helyzet arra en^ed következtetni, hogy a kormánytöbbség a javaslatot nem fogadja el eredeti alakjában. Az építkezési mozgalom és a lakbérvédelem kérdését most sem akarják végle. esen elintézni, hanem csupán {»rovizoriumot fogadtatnak el a paramenttel. A jelen’egi lakbérvédelmi határozatokat valószínűleg meghosz■szabbitjak az év végéig. A lakás po itikai kérdések vég eg es megoldása tehát későbbi időpontra halasztódik. Hogy a száj kellemetlen illatát elveszítse és fogait épségben tarthassa, ne mulassza el még ma egy üveg valódi ALPA menthol-sósborszesz vételét. — Minden étkezés után, lefekvés előtt és után, rendszeres használatnál elég egy csepp ALPA liter vízbe. — I ■V* f Komáromi levelek. fOh azok a kézfogások és azok a kézcsókok! — Egy hatezer éves titok, amely közkincs lesz.) Kedves olvasóim! Most az egyszer nem csak egy olvasómhoz intézem soraimat, hanem az összeshez. Fogadják szívesen. Komárom városát joggal lehetne nevezni a kézfogók városának No nem úgy kell ezt érteni, hogy itt nagyon sok a kézfogó, az eljegyzés, a házasság. Sót ellenkezőleg ! A házasság már egészen kiment Komáromban a divatból. Ellenben Komárom arról nevezetes, hogy az emberek mód felett szeretnek parulázni, pacsit adni még akkor is, ha egy nap többször is találkoznak egymással. Ez a rossz szokás most kőlönösen súlyosan érezteti káros hatását, amikor az emberek tele vannak spanyollal, influenzával, náthával és egyéb nyavalyával A kéz az, amely leggyorsabban megfertözödik. Aki az orrát kifújja, vagy köhögés, köhécselés közben ^nagyon helyesen) a szája elé teszi ü tenyerét az legtöbbször meg is fertőzi a nyálban rejtőző sok-sok bacillussal a tenyerét. Ha aztán ezzel a megfertőzött kézzel leparoláz az összes ismerőseivel, akkor aztán valóságos hólapdaszerüen terjeszti a megfertőzött tenyerek szárnál. Ahol beteg van a háznál, még ezenkívül is ezer és ezer módon fertőzhetik meg a családtagok, a beteglátogatók kezeit, amelyek aztán •lsösoraan a kéz tulajdonosának az egészségét veszélyeztetik. Nagyon tévednek azok, akik keztyüt hordanak és azt hiszik, most már biztosan lekezelhetnek embertársaikkal, a keztyü megvédi a haditusoktól a kezet Ez igy is volna, ha naponta többször uj és tiszta keztyQt húzna fel, de mivel a keztyü legalább is egy telet kiszolgál, hát az a keztyü valóságos bacillus, baktérium és egyéb veszedelmes csira raktár, amelyet a keztyü tulajdonosa állandóan magával hord, megfertőzi vele a zsebeit és felhúzáskor a kezeit Ezek a keztyüs urak aztán valósággal bacillus gyűjteményt plántálnak át a kézfogásnál a másik embertársaikra. A keztyütelen kézzel való kézfogás tehát nem olyan veszedelmes, mert a kezet legalább egyszer naponta csak megmossák, de mikor mossák meg a svéd, a szarvasbőr, a kötött, a trikó és a flanelt keztyüket ? Amíg közludaíba megy, hogy nem jó olyan sokszor parulázni, addig egyetlen védekezésünk e rossz szokás ellen, hogy lehetőleg sokszor mossuk a kezünket és világért se üljönk le étkezni addig, amig a kezeinket alaposan meg nem mostuk. Sajnos az éttermekben, a kávéházakban étkezők ezt legtöbbször j elmulasztják. Legtöbbször nincs is I a kéznél mosdó eszköz. Örömmel láttam, hogy egyik komáromi étté remben egyenesen e célra készíteti mosdómedence áll a vendégek ren delkezésére. A többi vendéglők is kövessék ezt a szinte elvárható jó szokást. Sajnos, hogy intelligens, úri emberek közölt is egész sokan vannak, i akiknek fogalmuk sincs, hogy ho| gyan kell mosdani. A legtöbb ember í úgy mosdik, hogy a bacillusoklól megfertőzött kezét megmossa alaposan a mosdóban és aztán abban a már szennyes és bacillusos vízben mossa meg az arcát is és a szeménél, az orránál, az ajkánál a vékony nyálkahártyák miati kiteszi magát sok sokféle megfertőzésnek. ! Okos ember alaposan megmossa a kezét s azt a vizet kiőnti és tiszta kézzel, tiszta vízben mossa meg az arcát. Legrosszabb napjaim közé tartoznak azok, amikor valahol vendég vagyok és nem áll rendelkezésemre annyi viz, hogy reggel előbb a keze imet mossam meg. És a legnagyobb lakoma is szegényes é kezés előttem, ha kézmosás nélkül kell leülnöm az asztalhoz És azok a kézcsókok! Amikor az ember mondjuk, nagytakarításkor vágódik be valahová, a draga urnö keze minden, csak nem tiszta és nem bacillusmentes És legtöbb hölgy valósággal tolja a kezét az ember orra alá és nem egyszer örök haragját vonja magára az ember, ha a piszkos, poros kezére nem leheli az ember az obiigáit kézcsókot És ha önagysága nagytakarításkor már a szemetes ládába való rettenetes keztyüt húz fel, hogy a drága kis kacsóit védje. - mi történik mégis ? Tudok eseteket, hogy a ház úrnője elvárta, hogy erre a piszkos keztyüre adják le a látogatók a kézcsókot. És mit szóljunk, amikor tömeges kézcsókra kell járulnunk a ház úrnője elé. Mondjuk, amikor a nagy társaság megköszöni az ebédet, a vacsorát, vagy amikor egyszerre távozik a társaság. Hányszor megesik felebarátom ilyenkor, hogy az előtted kezetcsókoló nyálmarad ványát a száddal ott érzed az urnö kezén, amelyet te a száddal onnét lemosol, de a magad nyálazását hagyod ott, hogy azt az utánad következő élvezze. Hát ez minden, csak nem egészséges, nem gusztusos dolog. Grönlandban lakik egy eszkimó faj, ahol az a szokás, hogyha egymással találkoznak, szépen összedörgölik az orruk hegyét. Ugye megbotránkoznánk, ha igy kellene nekünk is köszönni az ismerősöknek.Szeretném.ha az egészség iránti ösztönünk olyan nagy volna bennünk, hogy a felesleges kézcsókot és kézfogást is olyan abszurdumnak tartanók, mint a grönlandi eszkimók orrösszedörgölését. A tömegkézcsók után mondjuk, a gyermekek is kezet csókolnak a mamának s az előző kézcsókoktól agyon fertőzött áldott anyai kéz segíti elő öntudatlanul, hogy a család szemefénye, a gyermekek valami bajt kapjanak amely amikor bekövetkezik, azon tépeiödik az egész kétségbeesett család, hogy ugyan GIOVANNI RÖSADI: JÉZUS PŐRE Boross Ferenc fordításában. Kapható Spitzer Sándor könyvesboltjában. Ára vászonkötésben 65*— Kő. kitől kaphatta? Ekézcsókellenes írásom bizonyára nem tetszik a szerelmes fiatalságnak, amely szívesen csókolja a drága ideál édes kezét. Mit törődik a szerelmes ember a bacillusokkal. Hát kedves szerelmes ifjak, ha már csókolőznf akartok, hát akkor az legyen a jelszavatok, hogy „Hoci a szádat“. Csókoljátok a szájat, s ne a kezet, mert hát a száj nem olyan közpréda, mint a kéz. De mit érne az én kézcsókellenes agitációm, ha nem zárnám azt be egy jó tanáccsal, amellyel védekezhelünk a kézcsók ellen anélkül, hogy azok haragját magunkra vonnók, akik még mindig sokat adnak a kézcsókra. Hiszen vannak helyzetek, amikor lehetetlen elkerülni a kézcsókot. Hát elárulok egy hatezeréves titkot. Én sok sok kézcsókot leadtam már a hatezeréves pályafutásom alatt, de azért valójában még sose csókoltam kezet. Az én trükköm a következő: Megfogom a hölgy kezét mélyen lehajolva (hogy ne lehessen észrevenni az ártatlan csalást) és nem az ajkamat ülöm a kézfejre, hanem az államat. Elvégre az állam ha szed is fel bacillust, nem olyan veszedelmes, mini ha az ajkamra ragadnának rá, amelyek már okvetlen bejutnak a szervezetbe. Tehát az állatokat nyomjátok és ne az ajkatokat a kézcsókra nyújtott kézre. Ha pedig valamelyik drága kézen szívesen pihentetitek az ajkatokat, mint már előbb mondám, hódítsátok meg, vegyétek el és akkor aztán: .Hoci a szádatI“ Minden jót kíván Faun. HÍREK. A mester. Elment. Orcáját istenfény borítja, Mögötte gyászos árnyék fátyla leng. Emelt homlokkal megy a büszke szittya, Az ég kapuját győzötten kinyitja, Sirón repesve nézzük idelent . ., A tárt kapun csodák fénye lobban Örök dicsőség orgonája búg. Isten kézrakta égi csarnokban A himnuszorkán tombol egyre jobban, Bus angyal könnytől párnázott az ut... ö megy nem nézve jobbra balra... Száll mint a nyíl, mit biztos kéz kilőtt, Szivbői köszöntik hangját meg se hallva, Az Urra néz. Mindnyájunk Atyja Kitárt karokkal, hívón várja őt. Fény teste mellett szótlan angyaloknak Sok százezre bután lépeget. — Az égi utón rőt fáklyák lobognak Kart- karba öhve cserfalombot vonnak A banduklónak lábnyoma felett. Rövidke perc és célhoz ér a Vándor Tenger s Folyam szent ölelésbe forr. Tárt keble csöppnyi titkot sem palástól S ki nem kért semmit senki mástól Kérő szó torkán tompán zakatol... A büszke tölgy meghajlik ... Nád a [szélben .. J .Maradtam volna.. Hívtál.. Itt vagyok. Ki szent titkodból sok csodát meséltem. Ne rám nézz .. Lásd a messzeségben .,. A fajtám.. Vérem .. várnak Magyarok. StaU S. Zilgaoad. — Vu'kan es sir koffer, utazókosir, börretikül, aktatáska, aprópénzemén?, legszebb választékban, — gyári árban Etbertnél, Nádor-u. 1». — Egyházmegye! biréságt Olé«. A komáromi református egyházmegye időszaki bírósága folyó hó 10-én délelőtt a Kollégium nagytermében Gyalokay László esperes és Gadt Gyula dr. egyházmegyei helyettes gondnok együttes elnöklete mellett ülést tartott A bíróság egy fegyelmi ügyben és egy közigazgatási ügyben hozott ítéletet. — Gyász. A komáromi református egyházmegye Jelkészi karának mély gyásza van. Mint igaz részvéttel értesülünk, id. Kár Gáza, kulcsodi reformé us lelkész, Isten hűséges szolgálatában eltöltött életének 67- ik, boldog házasságának 37-ik évében, folyó hó 10-én délután hosszú és súlyos, de keresztyéni megadással viselt szenvedés után elköltözött e földi életből A megboldogult lelkipásztor 45 esztendőn át működött a református egyház szolgálatában, 38 év óta állott a kucsodi gyülekezet élén, melynek gondos és odaadó, híveitől szeretett lelkipásztora volt. Mint segedieikész a múlt század nyolcvanas éveinek végén, boldogemlékü Pap Gábor ref. püspök-lelkész melleit két évig a komáromi ref. egyháznál is működött. De különösen a háború előtti időkben a közügyekből is kivette bőséges részét s mint az Alsó' csallóközi Armentesitő társulat gátfelügyeiöje, e hasznos közintézmény érdekében 1895 tői élete végéig lelkesen munkálkodott. Halála hírére az Ármentesitö székházán kitűzték a gyászlobogót. Kihűlt porrészeit vasárnap, február 13-án, délután két órakor helyezik a kulcsodi református sirkerlben örök pihenőre. A megboldogultat szerető hitvesén szül. Nagy Vilmán kivül gyermekei ifj. Kúr Géza csicsói ref. lelkész és Kűr Klára tanítónő, unokái és kiterjedt rokonság gyászolják. A halálesetről a gyászoló család a következő gyászjelentést adta ki: Alulírottak úgy a maguk, mint a rokonok nevében is mély fájdalommal, de az Isten akaratán való megnyugvással jelentik, hogy a legjobb és iegszeretőbb férj, apa, após, nagyapa és rokon id. Kűr Géza, 38 év óta kulcsodi ref. lelkész, az alsécsallóközi árm. társ. gátfelügyelője munkás és áldásos életének 67-ik, boldog házasságának 37-ik, lelkészi működésének 45-ík esztendejében folyó hó 10 én d. u. 3 órakor hosszú és súlyos, de ön megadással viselt szenvedés után az Úrban elhunyt. Felejthetetlen drága halottunk kihűlt tetemét folyó hó 13-án délután 2 órakor fogjuk a kulcsodi sirkertbe kísérni s ott a boldog feltámadás reményében örök nyugalomra helyezni. Drága jó lélek! Családunk hűséges gyámola, Isten országának lelkiismeretes sáfára, nyugtasson meg tégedet az Úr Isten s az 0 kezeiből vedd el jutalmadat: az örökélet hervadhatatlan koronáját. Kulcsod, 1927. február hó Kién. Id. Kúr 06- záné, szül. Nagy Vilma neje. Ifj. Kúr Géza, Kúr Klára gyermekei. Kúr Zsuzska, Kúr Csaba unokái, ifj. Kúr Gézáné, szül Rácz Irén menye. — Halálozás. Bécsben pénteken hoszszabb szenvedés után elhunyt Krammet Sándor nyitrai gyáros 57 évas korában. Elhunytát nagyszáma rokonság gyászolja akik között Nádor Ernőné, komáromi szesznagykereskedő neje édesapját siratja az elhunytban. A megboldogult földi maradványait vasárnap február 13-án d. u. 3 órakor helyezik örök nyugalomra Nyitrán a családi sírboltban. — Gyimlatézsti és nyugdljblzettsági ülés. Február 10-én, csütörtökön, délelőtt 9 órakor tartotta Komáromban a komáromi református egyházmegye lelkészözvegy és árvagyámintézeti igazgatótanácsa és a nyugdijbizotlság szó-
