Komáromi Lapok, 1926. július-december (47. évfolyam, 78-155. szám)
1926-12-11 / 148. szám
6, oldal. Komáromi Lapok 1926. december 11. Óriási választék mindennemű cipőkben, minden vásárló már 1 pár cipő vételénél ingyen kap 1 darab értékes sorsjegyet. Főnyeremény 15009 Ké Szép, tarlós és olcsó cipőt csakis „Vysco** Nádor-u. 14. alatti áruházában vásárolhat 884 Ezen ismét Szalay Imre báró, a Múzeumok és Könyvtárak országos főfelügyelője segített, aki a Vasvármegyei Muzeum uj berendezéséből fenmaradt régi szekrényeket a Jókai Egyesület számára kieszközölte és azok egy hatalmas vaggonrakomány alakjában meg is érkeztek. Persze ezek a berendezési darabok jórészben elavult tárgyak voltak, de a kellő adaptálás után mégis kilenc darabot tudtunk fel használni belőlük és igy a régi múzeumi szekrényekkel együtt összesen huszonegy szekrényben a muzeum közép- és újkori, néprajzi és 1848-as anyagát is el tudtuk helyezni a legcsekélyebb költséggel. Mikor ezen a feladaton is túlestünk, a muzeum berendezés első munkája gyors ütemben haladt előre és 1914. év kora tavaszán befejezés! is nyert. Husvét ünnepén, ápril ll-én meg is nyitottuk a múzeumot a nyilvánosság számára, amely ebben az évben egészen a háború kitöréséig minden vasárnap nyitva is állott a közönség látogatására. Az 1913. évre esik a Jókai Egyesület tudományos folyóiratának a „Komároménak a megindítása, mely Alapy Gyula dr. főtitkár szerkesztésében négy évfolyamot 1913— 1916 ért meg, amelynek újból való megindítására van reményünk. Hogy ez a folyóirat milyen szerepet töltött be és színvonala milyen nivón állott, arról tanúságot tehetnek az abban országos nevű írók és tudó, sok tollából megjelent dolgozatok, akik közül elegendő Beöthy Zsolt Konkoly Thege Miklós, Sörös Pongrác, Pauler Ákos, Polner Ödön és mások nevére hivatkoznunk A kulturház a 7000 K berendezési államsegélyéből terhére szereztük meg a nyilvános olvasóterem bútorait, négy linóleummal bevont keményfa-asztalf és 24 Thonet-karosszéket, melyek ma is a legjobb karban vannak. Ezzel az olvasóterem át is adható volt komoly hivatásának, ami 1914. január l ével meg is történt. Egyelőre még csak a városi népkönyvtár könyvei költöztek at a kultúrpalotába, amelyben ettől kezdve hetenként háromszor tartottunk nyitási napot és ezeken folyt a könyvek kikölcsönzése. Hátra volt még egy igen fontos kérdés megoldása : a könyvtár raktárának berendezése A könyvraktárát a legmodernebb és a technika akkori állása szerint a legcélszerűbb módon a Schlick-Nicholson gyár szabadalmát képező vas-üveg állvány rendszerrel építtettük meg, amely 1914. júniusában lett készen és szerelték fel Akkor is jelentékeny összegbe (15 634 K) került a berendezés, amely 54 000 kötet könyv befogadására alkalmas Ez összeget egyelőre a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank előlegezte, később a könzvtáralaptól felvett kölcsön utján'fedeztük vételárát. Julius élején a megyei könyvtár átköltözésbe kaptunk bélé, mely kézi erővel történt. Ekkor állítottuk fel végleges helyén a sok hányatáson átment KuHsár könyvtárat, amely évtizedeken át a levéltár polcain hányódott, a Ghyczy Kálmán féle könyvgyűjteményt és a muzeum könyvtárát, hogy ehhez később csatlakozzanak az egyesület gyűjteménye, az Ányos Lajos féle könyvtár és Szinnyei József könyvtárai egyébb gyűjteményeken kivül. Már az első évben meghaladta a könyvek száma a 20000 darabot és igy egyszerre a számottevő könyvtárak sorába emelkedett Az 1914 év lavaszán megvetettük alapját a Jókai Egyesület képtárának is. A képtár magvát az a hat kép alkotta, melyet egyesületünk nagy Mecénása. Weiss Fülöp társelnökünk küldött. Mednyánszky László bárz, Komáromi Kacz Endre, Ferenczy Károly, Rippl-Rónai József, Olgyay Ferenc és Boruth Elemér egy-egy képe volt köztük, amelyekhez nemsokára kaptunk Beöthy Zsolt közbenjárására egy Feszty Árpád képet és Komáromi Kacz Endre dijat nyert képét (Feleségem arcképe), ez utóbbiakkor a barcellonainemzetköziképkiállitásonisrésztvett, mint a magyar képzőművészet egyik reprezentáns darabja. Ezeket a képeket az első emeleti nagyobb teremben állítottuk ki, mely a modern képtárul szolgál ma is. Komáromi Kacz Fndre két tájképe, azután ugyancsak az ő ecsetéből való több portré kerül a képtárba, a muzeum és a kulturház alapításában résztvett férfiaké. Milch Hermann megfestteíle Gyulai Rudolfnak, a muzeum alapítójának arcképét, ezét a tudós és nagy munkássáau bencés tanárét, akinek elévülhellen érdemek jutottak Komárom kulturális életének megalapozásában. Az első esztendőn telén egymást érik a hangversenyek és az előadások. Nem kevesebb, mint 35 előadás pereg le november—április hónapokban. Több hangverseny, szabadoktatási előadások, mesedélutánok, népszerű munkás előadások, egy matiné. Ezeken csaknem tízezer látogatója van a kulturháznak. Nagyszerű kezdet és a legjobb kilátások a jövőt illetőleg. Márciusi ünnepünk a város közönségének impozáns és eddig nem látott megnyilatkozásával zajlik le; a közönség lelkes pártolása a tagok impozáns számú belépésében nyilvánul meg. A legszebb ulon van az uj kulturegyesület, hogy befussa eléje szabott pályafutását, amikor váratlanul, mint a derült égből aláhulló zivatar, tört ki a világháború fergetege Nem tudta és nem hitte senki, hogy itt pusztul el minden érték és energia, mely esztendők alatt összegyűjtve a magyar nemzetnek és fajnak oly erőt adott A háború kitört a múzsák elhallgattak és a kultúra hajléka augusztusban már Vörös Kereszt hadikórház. Folyt. köv. fl zsenik különcségei. (Folyt, és rége.) Az üldözési mánia egyáltalában nagyon elterjedt a zsenik között. Tasso, Mozart, Napoleon mind mind rabjai voltak. Mozart különösen félt, hogy az olaszok meg akarják őt mérgezni Az üldözési mánia egy formája a fenyegetődző hallucináció még jobban elterjedt, így Lutherről tudjuk, hogy wartburgi fogsága idején majdnem naponta küzdött az ördög szellemével; sőt egy alkalommal még a tintás üveget is hozzá vágta. Bizonyítéka ez annak, hogy milyen erős hallucinációnak kellett tényleg fennforogni. Columbus, Tasso, Hoffman olyan jelenések rabjai voltak, melyektől nem tudtak szabadulni. Schopenhauer is a hailucinációkra alapította szeszélyes, gyakran gyerekes gondolatait. Így minden nesznél kardjához kapott, csak a saját poharából ivott, mert számolt egy tervszerű támadással, sőt az aggodalomtól még borotválni sem hagyta magát, hanem úgy perzselte le a 8zakállát. És emellett — és vele együtt sokan a legnagyobbak közül — babonás volt mint egy vénasszony. Nem bizarr feltevés, hogy sok nagy lélek a sivár, absztrak számok között a kétségbeesésig kínlódott. Zola, Strind berg és még a ma élő költők között is rabszolgái voltak a háztartási és bérkocsi számláknak. Így egy séta alkalmával oszt, szoroz a költő, komplikált számításokat hoz ki és az eredménynek egy különös érteimet tulajdonit. Természetes ez csak a legritkább eset és mély lelki depressziót hagynak hátra, A szegény agy értelmetlen, gyerekes számtani feladványokkal foglalkozik ahelyett, hogy kipihenné magát. Nem csoda, ha a „nagyok" olyan idegesek, kedv telenek. A hiúság egy „kis“ emberi gyöngeség. Általában nagyon elővigyázatos ezzel az ember, ha egy ériékes, jelentőségteljes embernél leledzik. Ilyen egyéniségeknél azután nagyon is elterjedt Világos, hogy a tudat, hogy valami nagyot alkottam, kell, hogy növelje az önérzetet. Ebben az értelemben a hiúság már nem is „gyöngeség“ úgyszólván indokolt és teljesen elveszti nevetséges vagy szánalmas hatását, amely leginkább az uborkafára felkapaszkodottaknál jelentkezik. Ki nem érez egy kis borzongást, mikor pld. megtudja, hogy Beethoven és Goethe Karlsbadban sétáltak és egy osztrák főherceggel találkoztak, Beethoven ma gasra emeli fejjel ment el előtte, köszönés nélkül, miközben Goeíhe mély kalap emeléssel köszöntötte feleségét. Állítólag Beethoven kijelentette volna, hogy egy „Goethe és egy Beethoven semmiféle esászár előtt nem köteles meghajolni.“ Goethe az egyike azon kevés zseniknek, aki önkéntelenül bár, nem volt különösen hiú. Nála egyáltalában semmi szeszélyről nem tudunk, egyike volt a „legnormálisabbaknak.“ Az a kevés többi, aki vele együtt ment volt a hiúságtól, kizárólag szánalomra méltó különcök. Sokan vannak azonban, akik nagyzolóan, elviselhetetlenül öntudatosan sőt már a nagyzási hóborthoz kö. zel bámultatták a müveiket; Tasso, Columbus, Byron, Rousseau, Napoleon, Leniu Turgenjew Nietzsche, D'anunzio tartoznak ezekhez. Az ellentétes mánia, szóval az önlebecsülés, rabjai voltak különösképen a három nagy orosz, Gogol, Dostojevskij és Tolstoj. Látható, hogy az önismeret szélsőségei a zseniknél rendkívül gyakoriak és úgy szólván Goethe az egyetlen, aki magát helyesen értékelni tudta. Természetesen hibás lenne, az ilyen zseninek jellem, hibát tulajdonítani. A zseniális ember évszázadok óta az etikai átlagértékelésen kivül áll és éppen alkotásai által indokolja ezeket a különcségeket. Ez mindent eldönt. Végül van még egy osztálya a zseniális embereknek, hogy még egyszer bebizonyítsuk, mennyire hajlamos minden zseni ilyen különcségekre. Byron és Dostojewski] szenvedélyes játékosok voltak. Á skót lord nem tudott megválni a kártyától és Dosto-Mielőtt vásárol, tekintse meg dás választékú csillár raktárunkat. Szép kivitelű, Ízléses és modem Lustérek olcsó árban. gíagy raktár az összes "3S8 ***" villamossági cikkekben. „ELEKTRA*4 Jókai-ncca 13. Telefon 38. Szanalórium -Magánlórbáz Röntgen intézet Quarz fény Sebészeti és nőgyógyászati =* betegek részére, sas ■«nékelt árak! = Mérsékelt árak! Dr. Selye Hugó Operateur Komárom, Deák Ferene-u. 3. sz. Telefon 68. 780 Telefon «8. jewákij a komoly psichologus és jó keresztény, ha a szenvedélye rájött, faképnél hagyta a családját és Hamburgba vagy Wiesbadenbe sietett, hogy egész éjjeleket a szaladó golyó mellett töltsön. Napoleon féltékeny voit Nagy Sándorra és Julius Cézárra és dicsőségüket ahol csak lehetett lebecsmérelte, Zola az Íróasztalára pedáns volt. Hoffman a szineket és szagokat hangoknak vette. A zene szerint, amit komponált, a saját ízlésének megfelelő és meghatározott borfajtákat ivott. Hugo Vidor éveken keresztül vad gyűlölettel viseltetett Napoleon iránt. Shuhman hang hallucinációkban szenvedett, Turgenjev megállapította, hogy a kolerát szagolni lehet. Wagner Richárd rendkívül fényűző volt és örökösen adőságban nyögött. Daudet 18 órát tudott szakadatlanul dolgozni. Vergilius, Newton, Corneille és Lafontain alig voltak képesek egy nagy hallgatóság előtt Összefüggően beszélni. De elég! Talán még száz más különös gyöngeség van, száz más hasonló érdekesség. Azonban ezen felhozott dolgokhoz a történész, az orvos még sok mindent hozzáfűzhet. A laikus csak csodálkozik mindezeien, de a tudósok dolga, hogy meg/ágitsák a miért és hogyan kérdését. (Prága.)____________________§. , KATAR RHj j" ' SRUST-KARAMEUE«*' wsmsmamu Lerakat Komáromban: ws Bárdos Jenő, Kováoh Tihamér gyógyszertára, Kubányi Testvérek és Risxdorfer Károly drogériában. Uj korszak előtt Középeurúpa klímája. Közeledünk a melegebb éghajlat felé. Csokonai Vitéz Mihály jóslatától a Golfáram kiterjedéséig.—Október végén húsz fokos meleg volt Nyugatszlovenszkón. Az időjárási viszonyok, ugylátszik, megváltoztak : Herschel, Falb és Sirius revízió alá vehetik eddigi tapasztalataikat. Nem érnek azok egy fabatkát sem, mert 1926 szeszélyes időjárása halomra döntötte megállapításaikat. Ugylátszik, beteljesedik Csokonai Vitéz Mihály jóslata, aki azt mondotta egyszer, hogy a huszadik században kutya se szeretne lenni, mert olyan mostohák lesznek az időjárási viszonyok. Csokonai Vitéz Mihály jóslatát Vályi Nagy Pál, a debreceni református főgimnázium tudós fizikus tanára jegyezte fel és tudományos kutatások után maga is arra az eredményre jutott, hogy Középeurópa klimatológiai viszonyai az idők folyásával változást fognak szenvedni. E rövid bevezetés után, minden tudományos felkészültség nélkül, csupán a legutóbbi eseményeket és velük kapcsolatban itt-ott megjelenő tudományos megáll api tásokat figyelembe véve, kétségtelenül megállapíthatjuk, hogy K5- zépeurópa klimatológiai viszonyai lényegesen megváltoztak. Apáink és nagyapáink még emlékeznek arra, hogy a befagyott Dunán ringlispielt állítottak fel és nemcsak a nép gyermekei, hanem az előkelő társaság tagjai is dáridókat rendeztek a befagyott Dunán. Ez a hatvanas évek végén volt és azóta I sem volt ilyen hideg.
