Komáromi Lapok, 1926. július-december (47. évfolyam, 78-155. szám)

1926-08-05 / 93. szám

Negyrenhetedtk évíolyaw. 03. szám. Csütörtök, 1926. angnsztns 8.

POLITIKAI-LAP.

EISfixetési ír csehiixlorík értékben: Helyben és vidékre postai sxétküldéssel: Sféss érre 80 K, féléire 40 K, regyedérre 20 K. — Külföldön ISO Ki. lyyei sxám árat 80 fillér.

ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS.

Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr.

Sxerkesxtőség és kiadóhivatal: Nádor-u. 82 Megjelenik hetenkint háromszor j

kedden, csütörtökön és szombaton.

't

Tárgyalások és kiutasítások.

Komárom, — aug. 4.

Valahá zor Csehszlovákia kormánya tá .alásokat kezd Magyarország képviselőivel, mindannyiszor olyan politikai túlkapások történnek a köztársaságban, amelyek igen alkalmasak arra, hogy az esetleges jóviszony elérésére megindult akció eredményét veszélyeztessék. Mintha a csehszlovák kormány ilyen cselekedetekkel akarná megmutatni, hogy bár leül Magyarország képviselőivel a zöld asztalhoz, azért teljes tudatában van hatalmának, amelynek erejét tüntetőén érezteti. Három évvel ezelőtt is, amikor szó volt a magyar tárgyalások fölvételéről, egy határincidens következtében a csehszlovák kormány represszáliák fejében közel száz békés polgárt utasított ki a köztársaság területéről.

Lám, most is, amikor ismét együtt tárgyal a két szomszéd állam egymással, olyan hallatlan túlkapások történnek, amelyek minden igazságérzettel birő embert joggal háborítanak fel. Hatvannál több kiutasítás történt a napokban Munkácson é3 Ungvári, de ezt megelőzően a mi vidékünkön élő két derék plébánost tettek földönfutóvá. A kiutasítottak valamennyien tekintélyes polgárok, akik a magyarságnak soraiból kerültek ki és akiket olyan időben parancsolnak ki az országból, amikor az állampolgársági törvény életbeléptetése küszöbön van.

Mindenesetre a csehszlovák kormányra vall, hogy e kiutasítások épen akkor rendeltetnek el, amikor gazdasági tárgyalásokat kezd Magyarországgal s amikor a dolog természete szerint mindenki azt várná, hogy az az ellenséges hangulat, amelyet a soviniszta cseh pártok mesterségesen szítanak és tartanak fenn a magyarok ellen, legalább egy időre enyhülni fog és lehetővé válik az általánosan oly régen óhajtott rendes szomszédi békés viszony megteremt se. Ezzel azonban a csehszlovák kormány nem törődik, hanem tűri és elnézi, hogy alsóbbfoku közigazgatási hatóságok törvény és igazság ellenére járjanak el békés polgárokkal szemben.

Meg lehet állapítani, hogy az uj agrárvámok után a csehszlovák kormány nyíltan kifejezést adott ama hajlandóságának, hogy Magyarország delegáltjaival újra fövegye a már annyiszor megszakadt tárgyalás fonalát, ez a hajlandóság azonban csak megtévesztésére szolgált a jóhiszemű magyaroknak, akik békességes, komoly szándékkal és bizalommal közeledtek újra Csehszlovákiához. A gazdasági szerződés a normális

békés szomszédi viszony megteremtését célozta, ami a »béke« nyolcadik esztendejében ugyancsak aktuális volna. Azonban a tapasztalt események megingathatják a magyaroknak bizalmát a tárgyalások komolysága irán* és könnyen lehetséges lesz, hogy ezúttal is eredménytelen marad a tárgyalás.

Igazán megmagyarázhatatlan az a magatartás, amellyel Csehszlovákia viseltetik Magyarország iránt. Mintha a csehszlovák politikusokból kiveszett volna minden előrelátás, minden meggondoltság és minden békeérzés, mintha feészakarva arra törekednének, bogy a szomszédos állammal, amelyre pedig igen rá van utalva Csehszlovákia, semmiféle békés kapcsolat létre ne jöjjön Vájjon gondolnak-e ezek a politikusok arra, hogy az 1 állam igazi érdeke mit kivan ? I Aligha, mert akkor magukbaszálltan igyekeznének a világ minden népével békés, sőt barátságos öszszeköttetést keresni, nem pedig fenhéjázó módon a feléjük nyújtott békejobbot elutasítani. A mostani felháborító kiutasítások csak azt igazolják, hogy a Csehszlovák köztársaság kormánya még mindig nem tud szabadulni abból a légkörből, amelyben a magyarok elleni bizalmatlanságotszítják és épen ezzel a magatartásával szolgáltat okot arra, hogy vele szemben is csak a legnagyobb bizalmatlanság érvényesüljön továbbra is.

= Kihirdetik ez uj állampolgársági törvényt. Az egyesült ellenzéki pártok központi irodája a belügymi- j nisztérium illetékes osztályától nyert értesülés alapján közli, hogy az állampolgárságra vonatkozó uj törvényt a legközelebbi napokban fogják közölni a törvények és rende- j letek tárában. Ezzel egyidöben a belügyminiszter körrendeieiben fogja a közigazgatási hatóságoknak és hivataloknak a végrehajtásról és eljárásról szóló utasításokat megadni.

A lörvény a kihirdetéstől, illetve a megjelenéstől számított 15 nap alatt ép életbe, az érdekellek tehát várák meg ezt a napot és azután adák be kérvényeiket, amelyeket a lalóságok akkor már kötelesek lesznek elfogadni.

= Vi'-a»i»t G'jda tábornok Havában.

A vezérkar főnökének ügyében megindult vizsgálat közeledik a befejezéshez. Prágai lapok híradása szerint Gajda ügyében hivatalos közlés fog megjelenni, amelyben a vizsgálat eredményéről értesítik a közönséget. Arról is beszélnek, hogy Gajda vezérkari főnök önként kérni fogja nyugdíjaztatását Ezt a hirt ugyan hivatalos helyen nem erősítik meg, de meg sem cáfolják. Azt is mondják, hogy Gajda gondoskodott már magának polgári állásról, amennyi ben a Zivnovstenska banka egyik igazgatói állását foglalná el, aminek nyugdíjaztatása esetén semmiféle akadálya nem is lehet. A hivatalnokkormány nemzetvédelmi minisztere, Syrovy tábornok ez ügyből kifolyólag néhány nappal elhalasztotta szabadsága megkezdését.

= Megszakította« a kereskedelmi tárgyalásokat. Mint már megirtuk, a '

magyar kormány kiküldötteivel szombaton kezdték meg a kormány képviselői a kereskedelmi szerződésre vonatkozó tárgyalásokat. Alig indultak meg a tárgyalások, máris félbeszakították azokat. Hétfőn este rövid tanácskozás folyt a bizottságok között, amelynek főpontját a vámtarifa képezte. A magyar delegáció itt nyert betekintést a vámtörvénybe és arról kellett meggyőződést szereznie, hogy az uj vámtörvény igen nagy különbséget mutat föl az eddigiekhez képest. Ezért Nicki dr., a magyar delegáció vezetője, Budapestre utazott uj utasításokért, mivel a régiek nem bizonyultak elégségeseknek. Az eddigi terv szerint Nicki dr. csütörtökön visszaérkezik Prágába, úgyhogy a tárgyalásokat aznap újra folytatni fogják. Beavatott helyről nyert értesülés szerint a tárgyaláson a magyar delegáció azt a nézetét fejtette ki, hogy Magyarország a minimális vámokat is prohibitív vámoknak tekinti, amivel szemben a csehszlovák delegáció hangsúlyozta, hogy Csehszlovákia nem hajlandó a minimális vámokon semmiféle változást tenni. Ha magyar részről augusztus 31-ig pozitív ajánlat nem érkezik, akkor a csehszlovák kormány a minimális vámok provizóriumát is hatályon kívül helyezi. Csehszlovákia kormánya a minimális vámok provizóriumának fentartásdért is súlyos kompenzációkat követel, ami felette megnehezíti a magyar delegáció helyzetét. Innen merültek fel a nehézségek és ezek következtében kellett elnapolni a tárgyalásokat. Mint értesülünk, a magyar kereskedelmi érdekeltségek nem sokat várnak a prágai tanácskozástól és már most hangsúlyozzák, hogy eredménytelenség esetében a magyar kormánynak feltétlenül revízióval kell élnie. Úgy látszik tehát, hogy azok a nehézségek, amelyek éveken kérésziül lehetetlenné tették a szerződés megkötését, nemcsak hogy nem múltak el, de az uj vámtörvénnyel inkább súlyosbodtak és így a most újra fölvett tárgyalások sem kecsegtetnek biztos eredménnyel.

= .Ezután követkéz k a legvéresebb háború“. Egy keresztény kongreszszuson Lloyd George nagyhatású beszédet tartott a háború és a béke kérdéséről :

— A legborzalmasabb háború — mondotta — csak ezután következhetik, ha a világ ifjúsága nem látja be a háború szükségtelenségét. A békének két' feltélele van: a választott bíróság és leszerelés. A fegyverkezés sohasem volt más. mint kísértő eszköz a háborúra. Példa erre az 1870-iki német-francia háború, amely tisztán arra vezethető vissza, hogy a franciáknak uj fegyverük volt és azt akarták kipróbálni. A franciák a mostani fegyverkezéssel ismét kisértésbe mennek A béke ügyét az ifjúságnak kell kezébe venni.

= B*»th«en István nyilatkozott. Budapestről jelenik: A Magyarország munkatársa meginterjúvolta Bethlen István grófot inkei magányában. Bethlen a kereskedelmi szerződésekről beszélt. Az orosz—magyar szerződésről többek közölt a következőket jelentette ki:

— Mintegy másfél éve annak, hogy a nemzetgyűlésen felvetették az orosz-magyar szerződés gondolatát és elkészítették tervezetét is, akkor azt a nemzetgyűlés éles ellenvetéssel fogadta. Mindenki kommunista propagandától félt Akkor én is helyeseltem ezt. Mióta azonban a nyugati államok rá jöttek arra hogy Oroszországot a világkereskedelemből kikapcsolni nem lehel, felfogásom szerint Magyarországnak is meg kell változtatnia eddigi magatartását Oroszországgal szemben. Majda szomszéd államokkal kötendő szerződésekről beszélt.

— Most, hogy a nyugati államokkal rendbejöttünk, — mondta —, sor kerül a szomszéd államokkal való szerződések megkötésére. Remélem Csehszlovákia észhesz tér rövidesen és be fogja látni, hogy az ő érdeke is a magyar—csehszlovák szerződés megkötése. Azután Jugoszláviával kezdünk tárgyalásokat

Ezeknek a szerződéseknek kell meghozniok a gazdasági helyzet álialános javulását és mindnyájunktól óhajtott fellendülését.__________

Magyar iskoláink.

A köztársaság iskoláiról kiadott állami statisziika szerint a magyar népiskola állapota az utolsó előtti helyen van és 91627 tanulóra 1422 osztály jut, egv osztályra tehát 64-nél több tanuló. Ez a statisztika humbugnak minősiti azt a sokszor hangoztatott állításunkat és panaszunkat, hogy számarányunkhoz képest kevés a magyar iskola és a magyar népoktatást sikerült viszszafejleszteni a kormány nemzetiségi politikájának.

Eltekintve attól, hogy a magyar nyelvterületen fut már magyar iskola nincsen és így a felvidéki városok tekintélyes számú magyarsága nem tudja gyermekét magyar nyelven tanhatni, addig a szinmagyar vidékeken, ahol a hivatalokból kiüídözték a magyarokat és azok helyét cseh és szlovákok foglalták el, felállítják a kisebbségi szlovák, vagy csehszlovák iskolát, ahol egy osztályra nem jut sokszor 20 tanköteles sem.

Komárom, Léva, Losonc, Ipolyság, Rimaszombat, Beregszáz városokban csaknem száz százalékos még mindig a magyar lakosság, de ezekben ott van a kisebbségi iskola is. Ellenben Nyitra, Besztercebánya, Zólyom, Ungvár, Selmecbánya, Iglő és más városok tekintélyes magyar lakosságának nem állítanak fel egyetlen magyar osztályt sem, hogy gyermekeit azokban neveltethetné. Nincsen 20% magyarság, hangzik az elutasító válasz. Vagvecsén a statisztika szerint is több mint feie a lakosságnak magyarnak vallotta magát és éveken át, nem is szlovákul, de csehül oktatták olt a magyar gyermekeket és csak a legenergikusabbfellépésre nyitctak magyar osztály*. A vegyes nyelvterületen, a nyelvhatárokon nincsen magyar iskola, ezekről hallgat a kormányozható statisztika.

Szomorú számok ezek nekünk magyaroknak, mert céljuk, hogy a kisebbségi jogok csak a papiroson maradnak. Polgári iskolák létesítését is állami feladattá tette a törvény és Gután, ahol tizezer lakos van, ryolcadik esztendeje nincsen polgári iskola, de bezzeg építtettek olya» helyeken, ahol a lakosság feleannyi, de persze szlovák iskolákat.

Nekünk be kell érnünk ezzel magyaroknak és féltő gonddal vigyáznunk, hogy iskoláink el ne néptelemdjenek a szlovák állami iskolák versenyétől, mert azonnal beszüntetik a magyar tanítói állást az elnéptelenedett magyar iskolában, amely ellen tanfelügyelő, közigazgatás, referens, iskolaminiszter alkotnak támadó frontot, A mi kisebbségi jogunk, mey iskola nyitáshoz ad jogot, ahol a magyarság számaránya eiéri a húsz százalékot, a statisztikai hivatalban pihen, ahol a nemzeti kisebbségeknek számokkal fizetnek iskola helyett.