Komáromi Lapok, 1926. július-december (47. évfolyam, 78-155. szám)

1926-07-27 / 89. szám

Negyvenhetedik éviol^am, 89. szám Kedd, 1926. jolios 2? POLITIKAI» LAR S38fiie'.éfi ár ccehnlovák értékben: Helyben é* vidékre postai szétküldéssel: 8géss évre 80 K, félévre 40 K, negyedévre 20 K. — Külföldön 150 Kő. Eftyea nzám érát 80 fillér. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: B ARANY A Y JÓZSEF dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádorba. 19., Megjelenik hetenkint háromszor: kedden, csütörtökön és szombaton. Ilii i! iUAsi lömías? Komárom, —jalius 96. Méltán keltett megdöbbenést a pozsonyi zsupánétusoak az a mi­napi rendelkezése, amely a magyar­ság egyik tiszteletreméltó vezér­alakjának kiutasításáról intézkedett. A kiutasitott 42 évig működött megszakitás^géikül lelkészi hivata­lában, itt élt állandóan 1884. óta, magatartásában és az állam iránti lojalitásában semmiféle komolyan vehető kifogás nem volt s mégis egy zsupáni rendelet földönfutóvá teszi őt. És mindez akkor történik, amikor a csehszlovák törvényho­zás uj törvényt alkotott az illető­ség kérdéséről s amikor már-már azt hittük, hogy a nemzeti kisebb­séget eme oly közelről érdeklő kérdésben ha nem is teljesen, de hetven százalékban legalább is bizonyos nyugvóponthoz érkeztünk. A !ex Dérer—Szent-Ivány, tudjuk jól, nem teljesen elégíti ki az érde­keitek igényeit, de egyelőre mégis csak haladást jelent az eddigi álla­potokkal szemben és remélni lehe­tett, hogy kedvezőbb helyzetben az illetőség kérdése végre is minden érdekeltet kielégítő módon nyer majd megoldást. Ezt a reményün­ket azonban most nagyban le­­lobasztja a Palkovich-íéle lesújtó eset, amely nemcsak arra nézve teszi bizonytalanná a helyzetet, hogy az illetőség kérdésében az eddigi zaklatás megszűnik, hanem arra is enged következtetni, hogy mindazon illetőségi és állampolgár­­sági ügyek, amelyek folyamatban vannak, még a törvény megjele­nése előtt hirtelen és úgy intéz­teinek el, ahogyan azt az eddigi rendelkezések szerint döntésre hi­vatott hatóságok akarják. Lám, azok a törvények, ame­lyeket a legutolsó ülésszakban a német és magyar kisebbség támo­gatásával meghoztak, mind meg­jelentek már, kivéve az illetőségi törvényt, amely úgy látszik, egy­előre még késik, pedig annak élet­­beléptetését százezrek várják akik­re nézve sorsdöntő életkérdés az, hogy végre valahára a cseh­szlovák törvény szerint az állam egyenlőjogu polgárai lehessenek. Nem akarjuk feltételezni, hogy a törvény közreadása azért késik, mert az államkormány néhány függő ügynek elintézését be akarja várni, de tény az, hogy a kése­delem számos hasonló szomorú példát szülhet. Az agrárvámokról, a kongruáról szóló törvények már a végrehajtás stádiumában vannak, csak az illetőségi törvény nem akar megjelenni! Lehetetlen, hogy az eddigi igaz­ságtalan rendszert mesterségesen meghosszabbítsák. A köztársaság lakosainak százezrei várták remény­kedve az illetőség rendezését és az e téreh uralkodó jogbizonytalanság végleges megszüntetését s mikor már azt gondolták, hogy ütött ra­jok nézve a megváltás órája, mint a derült égből jövő villámcsapás jelentkezett Palkovich kiutasítása, mint elrettentő jel, amely azt mu­tatja, hogy még a törvénynél is van nagyobb hatalom. Kíváncsian várjuk, hogy azok a lépések, ame­lyek ebben az ügyben a magyar pártok részéről történtek, micsoda eredménnyel járnak. Az bizonyos, hogy magának a kormánynak kell közbelépni, hogy a pozsonyi zsupán minden demokratikus elvet neg­ligáló rendelete hatályon kívül helyeztessék, de az is szükséges, hogy hasonló sérelmes esetek to­vábbi megismétlődését a legfelsőbb helyen megakadályozzák. Az ilieiőségi törvény meghoza­tala után éreznie kell a kormány­nak, hogy mennyire fonák hely­zetbe kerül, ha az ilyen és hasonló rendeletek megjelenését és végre­hajtását megengedi és valóban prezslizskérdés az, hogy a kor­mány a meglevő törvénynek minden hatóság előtt teljes érvény tszerezzen. Az illetőségi törvénynek pedig ha­ladéktalanul meg kel! jelennie, hogy ez a fontos kérdés valahára tisz­tázódjék. = Megújítják a hadaerrg felügyelői állast. A hadseregfelügyelöi áüást, prá gai hirek szerint ismét felújítják. Ed a hivatalt nem régen még Machar iró töltötte be, akinek működése azonban a katonai köröket nem elégítette ki. A megújítással egyben átszervezik a hadi ért gfePugyeiői hivatalt, s úgy ellen­őrzői, mint szervező hatásköréi kiter­jesztik. Az a terv, hogy ezt a nagy­­fonlosságu állást a jövőben kizáróan szakemberrel, tehát hivatásos katona­tiszttel fogják betölteni. Egyelőre még betöltetlenül marad, de ha a hivatalnok­kormány távozik, Syrovy tábornokot, a mostani nemzetvédelmi minisztert fog­ják kinevezni. = A kommunisták tüntetése a prágai magyar követség előtt. A csehszlovák kommunista párt pénteken tüntető gyű­lést tartoti Prágában a magyar követség előtt. A tüntetés Magyarországnak szólt s a gyűlésen tiltakoztak a Rákosi Má­tyás volt kommunista népbiztos és tár­sai ügyében megindított büntető eljárás ellen. Harus képviselő követelte a Rá­kosi és társai ellen folyamatba tett per megszüntetését és a magyarországi kommunista mozgalom törvényesitését. A rendőrség és a kommunisták között összeütközésre került a sor, több jelen - voltat letartóztattak. A magyarországi la­pok megemlékezvea tüntetésről,követelik hogy a prágai kormány a magyar kö­vetségnek teljes elégtételt adjon azért mert a rendőrség a tüntetést nem aka­dályozta meg. A Pester Lloyd az ügy­ről többek között azt írja: A prágai kommunista párt rendkívüli és meg­gondolatlan vakmerőségét bizonyiija, hogy tüntetésével halni akar Magyar­­országra és a külföldre. Sohasem fog azonban sikerülni az, hogy a magyar hatóságokat eltérítse attól az úttól, amelyen most haladnak. = Akció Palkovich Viktor kiutasítása elltn. Mint jelentettük, a pozsonyi zsupán kiutasította Palkovich Viktor gálái esperes-plébánost, aki 42 éve tartózkodik állandóan Gután, tehát a mai köztársaság1 területén. Az egész országban felháborodást keltő zsupáni rendelkezésre a nemzetgyűlés magyar pártjai azonnal akcióba léptek, hogy a iduiasitás végrehajtását megakadályoz­zák. Szent Ivány József a Magyar Nemzeti Párt elnöke, nemzetgy. kép­viselő, Szína dr.- ral, a Bund der Land­wirte elnökével együtt levelet intéztek Cserny miniszterelnökhöz, amelyben a kiutasitási eljárást a humanitás elvével összeegyeztethetetlennek tartják és azt kívánják, hogy a kiuiasiiást haladékta­lanul vonassa vissza. Gregorovics Lipót keresztényszocialista nemzetgy. képvi­selő pedig interpellációt intézett a bel­ügyi kormányhoz és azt kérdezi, haj­landó-e a miniszter intézkedni, hogy a bratiszlavai zsupanátus ezen minden tekintetben sérelmes intézkedése ha­­táiytalanittassck ? Az ügy érdemleges elintézése elé érthető kíváncsisággal tekint a magyarság. = A koítjjruR végrehajtása. Most jelent meg a közoktatásügyi miniszter rendelete, amely 1926. január l ével hatályon kívül helyezi a kongiu t eddig érvényben volt pótlékait, valamint az egyházi közigazgatásnál alkalmazott lel­készek összes eddigi fizetését is. Az uj kongruaíörvény alapján kiadott rendelet szerint az eddig kifizetett összegeket az uj fizeíésrendezás számlájára való előlegnek kell tekinteni. A minisztérium egyidejűleg uiasifotta a Bzámfejiő hitó sagokaf, hogy olyan lelkészeknek, akik főképen a kongruabevé elekre vannak utalva és a törvény értelmében az eddigi Összegben kétségtelenül igényük lesz a kongruapínzre, szept. 1 tői saját belátásuk szerint engedélyezzenek to­vábbi előlegeket az uj kongruaszámitás számlájára, maximálisan az eddigi fize­tések összegéig. Olyan lelkészeknek, akiknek az új törvény szerint az eddigi­nél kisebb igény ök lesz, a kongruára csak arányos összegben engedéiyezhe­­tők ilyen előlegek. Azok a lelkészek azonban, akik másnemű bevételeikre való tekintettel a kongruatól az uj tör­vény szerint elesnek, előlegek a kon­gruára egyáltalában nem foiyósi h dók. Ramánia—Hajjaroitzíi—Laplonzlg tHiüiliitse. A Pravda cimü lapban Síudnicki Ulászló, a legtekintélyesebb lengyel poblicisták egyike, igen érdekes ének­ben fejtegeti, hogy Lengyelország nak királysággá kell átalakulnia. Azt ajánlja, hogy lengyel királlyá a kicsiny Róbertét, Ottónak, a magyar trónköve­telőnek öccsét válasszák meg. Lengyel­­országnak ugyanis 4000 kilóméter hosszú határa van, amely, kivéve a rövid ro­mán-lengyel határt, mindenütt ellensé­ges. Bizonytalan a körülbelül 1400 ki lóméteres orosz határ, a mintegy 1700 kilóméternyi német határ, valamint a litván és csehszlovák határok. Magyar­­országot, a lengyel publicista szerint, északon azért csonkították meg, hogy Csehszlovákia határos legyen Oroszor­szággal. Ha nem jött volna a boiseviz­­mus, úgy Keletgaliciát Oroszország kapta volna meg. Romániát Lengyelországnak ki kell békitenie Magzarországgal, ren­dezni kell az erdélyi magyarság hely­zetét. Erről a lengyel publicista szó­­szerint a következőket Írja: — Lengyelországnak védelmi szerző­dése van Romániával Oroszországgal szemben. Ez a viszony szükségessé teszi a magyar-román viszony rendezését Ha ugyanis Romániát Oroszország és Ma gyarország két oldalról megtámadnák, Csehszlovákia és Jugoszlávia, tekintettel a náluk uralkodó orosz befolyásra, sem­legesek maradnának és Románia igen kritikus helyzetbe kerülne. Ez nagy ve­szélyt jelentene Lengyelországra nézve is. Lengyelországnak tehát nyomást kel lene gyako ölni Romániára, hogy autó nómiát adjon Erdélynek. Lengyelország Magyarországgal és Romániával szövet­kezve, domináló szerepet játszhatna Középeurópában és a szövetséget Bul­gáriára és Törökországra kiterjesztve, a Balkánon is. — Ha Ausztria csatlakozik Német­országhoz, akkor a csehek kénytelenek lesznek Lengyelország felé orientálódni, sőt Lengyelország vazallusai lennének. Studnicki cikke, szerzőjének szemé­lyénél fogva, politikai és diplomáciai körökben óriási feltűnést keltett. .. .ís mi mozog a Föld... {Földrengések pusztítják a Földet. — Mi az oka a gyakori földrengéseknek ?) Komárom halhatatlan nagy szülötté­nek, Jókai Mór egyik népszerű regé­nyének, az „És mégis mozog a Föld“­­nek a címe jut eszünkbe a gyakori föld­rengések hírére. Komáromban, a föld­rengésfészekben is éreztünk földrengést a közeli hetekben. Hála Isten, ezek R3gyon gyenge rengések voltak. Ebben az esztendőben szószeriat el­mondhatjuk a szólás-mondást: „Mozog a föld“. Valóban az 1926 os esztendő bővelkedik mindenféle természetokozta katasztrófád pusztításokban. Pusztító viharok, jégeső, felhőszakrdás, árvizek és fö drengések rombolják vak, eszte­len dühve!, amit a természet és az em­ber békésebb időkben felépített. Az elemi pusztítások között nem áll­nak utolsó helyen a földrengések által okozott károk sem. Az 1926-os esz­tendő emlékezetes fog maradni úgy a Föld, mint az emberiség emlékezeté­ben. Árvizek és más elemi pusztítások kárt tesznek az emberek vagyonában, de a Föld arculatát nem változtatják meg, A földrengések azonban nemcsak átmeneti károkat okozhatnak, hanem heiyenkint lényegesen megváltoztatják a Föld alakját is. Évszázadok óta nem volt a Föld belső erőinek a működése oly intenzív, mint az utóbbi években, de különösen az 1926 os évben A Canadában lévő „Oiíava“ obszervatórium ez év február havának első tizenkét napjában 13 nagy földrengést jelentett. Ugyancsak az ógyallai obszervató­rium jelző készüléke 16 nagyobb és rengeteg kisebb földrengést tapasztalt. Szerencsére, a legtöbb nagy földrengés emberéletben és vagyonban nem oko­zott kárt, mert Szibéria lakatlan vidé­kein, elhagyatott szigetcsoportok, vagy a hatalmas Óceánok vize alatt játszó­dott le. Ebben az esztendőben átlagosan tu­dományos statisztikai adatok szerint minden 2V* órában megmozdul valahol a Föld kérge. A földrengések zónája az egyenlítő és a két térilő közötti terület. A pólusok vagy a mérsékeltebb kiimáju vidékeken vagy egyáltalán nincs, vagy csak nagyon ritkán fordul elő földrengés. Ember lakta vidékek közül a legtöbbet Japán, — ahol 1924. évben csaknem két mil­lió ember és rengeteg vagyon pusztult el — Mexikó, a kis és nagy Antillák szigetcsoportja szenved földrengések kö­vetkeztében. Az a theória, amely a földrengéseket a föld izzó belsejébe leszivárgó vizek gőzzé változása következtében előálló feszültségnek tulajdonította, tudományos körökben ezidő szerint teljesen megdőlt. A föld kérge ugyanis sokkal vasta­gabb, (50—100—150 km.) minthogy azon keresztül a földkéreg alatti izzó salakhoz leszivárogni képes lenne. A viz aránylag csekély hőfoknál már gőzzé változik, a földkéreg pedig mái

Next

/
Oldalképek
Tartalom