Komáromi Lapok, 1926. július-december (47. évfolyam, 78-155. szám)
1926-07-24 / 88. szám
1926. júlios 24. Komáromi Lapok 6. oldal. díst s egyetemes emberi szolidaritást erősítő munkába s a maga részét ki kell venni a feladatból, mely mindany' nyiunkra elosztva, rá is háramlik. Az önállók minél szélesebb s egyetemesebb műveltsége előidézője lesz annak a már ma gondolkodóba ejtő probléma megoldásának, miként fog a kézműves kisipar a gyáriparral szemben emberek százezreinek kenyeret s polgári jólétet biztositani. Az igazi műveltség megérthetővé teszi majd a kézműves iparosaink előtt, hogy a társulási, szövetkezeti rend nem veszi el az önállósá-Íot, nem csinál bérért dolgozó munást az iparosból, hanem csak formáját adja annak a termelési rendnek, amelynek erősödését az egész emberi társadalom civilizációja idézi elő s melyet megállítani úgy sem lehet. A kézműves iparosnak ma kell már azzal számolnia, hogy csakis összefogva, az önállók önkéntes társulása révén tud nagyon sok iparágban boldogulni. Tudás, az ismeretek minél szélesebb körű gyarapítása nagyobb látókört ad, az emberi élet minden körülményeiben tanáccsal szolgái és kinyitja a szemet oly jelenségek okos és józan mérlegelésére, amelyek nemcsak az iparos, hanem vele s benne az egész emberi társadalom boldogulását mozdítják elő. JÉten Eorúpa UHU u íitaisfi Mié teteit bitéit" Beszélgetés a halálra készülő Rabindranath Tagoréval. Európai körutazásán Bécsbe érkezett India nagy költőbölcsésze, mert beteg, szívbajos és egy kiválló bécsi orvosprofesszorral akarja magát megvizsgáltatni. N. W. J. egyik munkatársa meglátogatta Rabindranath Tagoret s hoszszabban beszélgetett vele. Az indusok legnagyobb költőjét halálsejtések foglalkoztatják. — Attól félek, hogy nem sok interjút fogok már adni, de a haláltól nem félek. Etetem gyorsan közeledik vége felé. Szivem nem akar többé rendesen működni. Olaszországi utamon, amelyről éppen most érkeztem, nagyon kellemetlenkedett szivem. Turinban nem is tarthattam meg a tervezett előadásokat s azért jöttem Európába, hogy egy szivspecialistától tanácsot kérjek. Itt Bécsben felfogom keresni Wenakebach tanárt. — Halálfélelem? — folytatta Rabindranath Tagore. Odaát minden egyéni gondolat és személyes érdeken tűi van még egy más sztéra. Az ember élete éppen olyan, mint a népeké. Ezen a vnagon örökös a küzdelem és a konfliktus, a túlvilágon fényeskedik az embernek az igazi világosság. Kétszeresen örülök, hogy mégegyszer utoljára Euró-E ába jöhettem és az európai ifjúságnak irdethettem az emberiség jövőjébe vetett hitemet. Szivem vágya volt minden ország ifjú nemzedékének megmondani, hogy anyagi célok kergetése sohasem teti igazán naggyá egy népet, csak az a nép tudott igazán viiághatalomra szert tenni, amely minduntalan és folytonosan gyarapította a világot szellemének halhatatlan kincseivel. A politikai hatalom rendesen kihal egy győztes generációval, csak a szellemi művek élnek örökké és csak ezek emelik ki az egyik népet a többi fölébe. Mióta a kontinensen tartózkodom, sűrűn foglalkoztat egy politikai probléma: Pán-Európa. Mondjam meg róla a véleményemet? En nem tartom Európa politikai egyesülését olyan fontosnak, mint általában hiszik. Európa igazi egyesülése már megtörtént. Az idegen, aki más világrészből j*n át, mindig csodálkozik az önök kontinensének egységén, szellemi és kulturális tekintetben. Ezen kell tovább dolgozni és le kell rombolni az utolsó korlátokat, amelyek ma még a szellemeket elkülönítik A teljes politikai egyesülés — erősen hiszem — addig lehetetlen, míg önző és egyéni érdekek vannak, azok pedig még jóidéig lesznek. A munkásbiztositó áthelyezése. Az ember természettől nyert, rend kívüli alkalmazkodó képességének tudható be, hogy idővel a rosszat is megszokja. Annyira azonban még ezen különösen fejlett sajátosságával sem vitte, hogy a folytonosan növekvő rosszat is megszokja s afelett minden lelki emóció nélkül napirendre térjen. Azt hittük — s teljes alapossággal hihettük, — hogy Komáromot már öszszes régi közintézményétől megfosztották, hogy községgé degradáiása minden állami (?) érdeket és magasabb kívánságot kielégítően, abszolút teljességgel sikerült és ime most meg kell állapítanunk, hogy tévedtünk, mert meg mindig van »leépíteni“ való. Ezúttal a munkásbiztositót szándékoznak elvinni. A íjunk meg itt egy szóra. A közigazgatás, az adóhivatal, a pénz- ’■ ügyig izgaióság, a törvényszék stb. stb. állami intézmények, amelyekkel a mindenkori kormány rendelkezik. Másként áii a munkásbiztositóvai. A munkásbiztositó autonóm intézmény, amely törvényben nyert önkormányzati jogánál fogva, ügyeit önmaga — a munkáltatók és munkásérdebeltség —• intézi. Az érdekeltségnek legtermészetesebb joga ez, mert az intéz- I mény fenntartásának költségeit kizáró- j lag ók viselik. A kormányt csak a törvény végrehajtása feletti ellenőrzés illetve i felügyelet joga illeti meg. Az 1907. XIX. t. c. a munkásbiztositó kerületének vagy székhelyének megváltoztatását csak abban az esetben en- j gedte meg, ha azt a pénztár közgyűlése kívánta, vagy ha a pénztár törvényszerű kötelezettségeinek anyagi okok miatt nem tudott eleget tenni. Sőt az uj szociális biztosítási törvény is úgy rendelkezik, hogy a kér. betegsegélyző intézetének és székhelyének megválioztatása csak az intézet érdekeltségének meghallgatása után lehetséges. Vájjon kit kérdeztek meg Komáromban, vagy a komáromi munkásbiztositóhoz tartozó községekben, hogy hozzájárul-e a pénztár székhelyének megváltoztatásához? Senkit vagy talán — bizalmasan — a pénztár jelenlegi fizetett funkcionáriusait. Egyszerűen a pénztári épüieí egy eldugott sarkában kis nyomtatványt függesztettek ki, amelyen bejelentik, — lehetőleg úgy, hogy észrevehető ne legyen — a pénztár áthelyezését Érsekújvárba. Eljárásuk érihető, mert az áthelyezésre elfogadható okot adni nem tudnak. Az igazi ok, hogy a törvény ellenére 3 éven át autonómia nélkül működő munkásbiztositó nem maradhat Komáromban! Át kell helyezni, de hová? — Hetényre, Izsá-a vagy Hodísovára? — (Bár az utolsót szívesen vették volna, még sem lehetett.) Végül is megoldották a gordiusi csomót, Érsekújvárt választva. Igen ám, de Érsekújvár nem tartozik a komáromi körzethez. Kérdik is. (Lehet, hogy nem is tudják.) Szépen visszájára for ditják a török mondást: ha Mohamed nem megy a hegy hez, a hegy megy Mohamedhez. Érsekújvár nem tartozik a komáromi kerülethez? Hát Érsekújvárhoz kell csatolni a komáromi munkásbiztositót egész körzetével — mintegy 80 helyiséggel I — Képzelhető-e fényesebb megoldás. A munkásbiztositó jelenlegi vezetői az uj szabászat! iskola tanitványai: ők gombra varrják a kabátot. Cél szentesíti az eszközt s szemükben minden eszköz szent, amellyel menekülhetnek a tetemrehivástól, 3 esztendő hosszú során át a munkáltatók s a munkásság ellen elkövetett törvénysértések és jogfosztások felelősségétől. Mert az áthelyezés legfőbb oka ez. Szabadulni eljárásuk következményeitől. Az önkormányzat jogtalan feloszlatása, a pénztárnak törvényes alap nélkül kizárólag bürokraták és fizetett alkalmazottak által való irányítása — természetesen ugyancsak kizárólag a komáromi és környékbeli munkáltatók és munkások költségére, — a beteg munkások segély iránti jogainak megcsorbitása, a szanatóriumi és fürdősegélyeknek az ezrelék számítási módszer szerinti intézése, a táppénzek megvonása, a műnkaadók indokolatlan molesztálása és jogtalan járulékkiróvásoktcal való zaklatása, a magyar tisztviselők elbocsátása és nyugdijuktól való megfosztása stb. stb. súlyos bűnök, amelyek a mai pénztári rezsim lelkiismeretét terhelik. Ezért keli az áthelyezés. Nem a mi niszter akaratából történik ez, mintahogy a pénztári érdekeltségeket ért egyéb sérelmek sem kormányintézkedés következményei. Minden régebbi és ujabbi jogfosztás és sérelem a csehszlovák szocialista vezető alatt álló és az autonómia védelmére hivatott pozsonyi Orsz. Munkásbiztositó Hivatal sugalma zására történt Az uj törvény értelmében vissza kellene állítani az autonómiát. Bár a helyreállítás ismét kinevezés utján történik, a pénztári vezetők háta borsódzik a komáromi igazgatóságtól. Érsekújvárban kedvezőbb a talaj a kinevezendő egyének kiválasztására azért, mért ott nem ismerik a pénztári urak viselt dolgait és mert az ottaniak — szerintük — kevesebb joggal hivatkozhatnak a magyarság magas számarányára. Elfelejtik, hogy a körzet nemzetiségi számaránya mit sem változik, hogy az ugyanaz marad, mint eddig s túlnyomóan magyar. Ha a törvényszerű választásokat kiírnák, hiába volna az orsz. hivatal intrikája, megmutatnák a pénztári választók, kiket és milyen igazgatóságot akarnak. A munkát,biztosítónál, illetve az uj szociálisbizíositási törvénnyel még szélesebb alapokra fektetett beíegsegélyző intézetnél Komárom és a környékező községek valamennyi társadalmi rétege érdekelve van, részint anyagi, részint szociát higiéniai szempontból. Ha tehát vissza asarjuk szerezni a pénztár autonómiáját és meg akarj us tat tani a munkásbiztositót, minden módot fel kell használnunk az áthelyezés megakadályozására. Mint említettük az áthelyezés az ország s hivatal müve. Ez az intrika a népjóléti minisztériumnál ellensúlyozható. E célból tiltakozó előterjesztéssel keli élnie úgy a munkaadói, mint a munkásét dekeítségeknek, ipartestüknek, szervezeteknek, politikai partoknak és a városi képviselő testületeknek is. Hogy milyen súlyos károkkal és hátránnyal járna Komáromra és környékére, különösen Csallóközre a munkásbiztosító áthelyezése, arra más cikkünkben fogunk rávilágítani. Alig kerülhet a kezünkbe olyan lap, amelyben ne olvasnánk valami vasúti szerencsétlenségről. Ezzel kapcsolatban egy volt vasutas keresett fel bennünket és arra kért minket, hogy a lapok hasábjain hívjuk fel az irányadó kötök figyelmét arra, hogy a folytonos esőzések és a sok helyen előtörő fakadó vizek Csallóközben nem folyásohák-e be a csallóközi vasútvonal biztonságát és nem kell e esetleg gátsüly'edéstöl, gátcsuszamlástól tartani és nem kell e esetleg a vonat sebességét korlátozni? Vagyis egy szó, mint száz, az irányadó köröket arra kérjük, hogy a pályatesteket szakértőkkel járják be és alapos vizsgálat tárgyává tegyék magát a vasúti töltéseket, a reá helyezett talpfákat, hogy nem rolhadtak-e már és, hogy a szegecselések megvannak-e minden talpfánál és ha megvannak, nem lazultak-e meg már? Mert hát hiába, az idő vas foga mindent megemészt, még legjobb talpfákat is megrohasztja és a legjobb szegecselést is kihullatja vagy meglazíthatja. Különösen nagy volt az idő romboló hatása az idei természet ellenes időjárásban, amikor állandóan a vízben álltak a talpfák. A vasutigazgatásnak nagy gondot ád a fővasut vonalak jó karban tartása, de bizonyára fognak időt és költséget fordítani a mellékvonalak, igy különösen a csallóközi vasút jókarban tartására is. Az irányadó körök figyelmét azért hívjuk fel különösen a csallóközi vonalra, mert ez a vasútvonal szenvedett legtöbbet az abnormis időjárásban és azt hisszük, mostanában nem esett át alaposabb tatározáson. Ez a két sürgős és fontos ok bizonyára nem fogja késleltetni az arra hivatottakat es szakértőkkel bejárják az egész pályatestet és alapos vizsgalat alá veszik az esetleg meglazult töltéseket és mirdengyes talpfát. Van egy régi magyar közmondás, hogy jobb félni, mint megijedni, vagyis jobb a dolgoknak elejét venni, mint később siránkozni, ha ne adj Isten valami vasúti szerencsétlenség történne. Egész Csallóköz lakossága nevében hívjuk S2 illetékes tényezőket, hogy az általános köz: hajnak tegyenek eleget. Broiomer Andit, a leüli iw yuitl ömnekUegemis. Simor Jenő tanítványa. A Music Week Association aranyéremmel tüntette ki. New York, — jun. 13. Mindig örömmel vesszük kezünkbe a tollat, ha tőlünk messze elszakadt földink sikeréről Írhatunk. Most ismét részünk van ebben az örömben. Simor Jenő amerikai hegedűművész földink tanítványáról ir nagyon elismerő sorokat az Amerikai Magyar Népszava a fenti cim alatt. Simor Jenőt magát nem kell dicsérnünk, hiszen nemcsak nálunk, de nagy városokba tartott nagysikerű hangversenyei révén ismerjük kiforrott művészetet, amely Amerikában is soksok sikert szerzett neki. Az Amerikai Magyar Népszava különben ezeket írja: A New York Music Week Association évi zeneversenyei az idén junius 7-én kezdődtek. A tiz éven aluli gyermekek számára rendezett versenyeknek magyar szenzációja van. A legjobb gyeimekhegedüs szamára kitűzött arany! Címet Biummer Andor, Serly Lajosnak, ; az amerikai magyar zeneszerzők és | karmesterek nesztorának unokája, Brummer Imre és Serly Etus fia nyerte el. Biummer Andor, aki Simor Jenő hegeoűművesz tanítványa, az etóversenyeken a 13. kerületben bronz- és ezüstérmet nyert. Az ezüstérem feljogosította a nyerteseket, hogy a kerületek között az egyetlen aranyeremért rendezett versenyben részt vegyenek. Így került bele Biummer Andor a döntőbe, amelynek eredménye az ő diadala volt. Érdekes, hogy Simor Jenő másik két tanítványa is ezüst eimet nyert: Honhazy Sáiika 15 éves leánya junior versenyen, Kerson Náthán a 10 — 14 éves fiuk versenyén. I tisztvisM cstikolödzlk a vállalat igazlatUjM: m ok az azonnali elhocsátátra. Korszerű tárgyalás a munkaügyi bíróságon. Amint a címből láthatja a nyájas olvasó, itt olyan témáról van szó, amely igen sok helyen szóba kerül, ahol csinos leány az alkalmazott és csókra szomjas a főnök ur. Ilyenker bizony a legfőnököbb érzelmek is háttérbe szorulnak a csókszomjas vágyak elölt. Mindennapi dolgok ezek, csakhogy nem mind-A nyitrai vadász és kynolegiai club lezajlott 12 élő és egyeggalamb versenye közül kilenc első, 4 méso dák és 3 harmadik. A két nagyszombati versenyen pedig mindkét első 1 második és 2 harmadik dij lett Seifertféle fegyverekkel és töltényekkel megnyetve. — S.írnok beszélnek! Érdeklődők kérjenek árajánlatot special galambiövö töltényekben és agyaggaiamb lövészeti berendezésekben: 439 Seifext József cégtől, BRATISLAVA, líal&szkapu u. 4. sz. Alapítva: 1840. Telefon: 252. 8 vasi szHiMiiEb bs a tsallözi vasút.
