Komáromi Lapok, 1926. július-december (47. évfolyam, 78-155. szám)
1926-07-03 / 79. szám
1M6. július 8. Komáromi Lapok 8. oldal. 10 K 17 fillér fizetés levonás eszközölheti. A bérosztály megállapítása az uj törvény szerint akként történik, hogy a heti bér (átlagos kereset) hat egyenlő részre osztatik s igy a heti bér egyhatod része a bérosztályt tünteti fel. így is látszik a változás a régi rendszerrel szemben, mert az a heti bér egyheted részével számolt. A járulékok beszedése mint eddig, ezentúl is a Munkásbetegsegélyző pénztárak utján hajtatik végre, amelyek julius 1-től mint a Szociális biztositó Központi Intézet kerületi pénztárai fognak szerepelni. Ezzel a törvénnyel egyidőben kellett volna életbelépni az önállók szociális biztositásáról, valamint a 65. évet elérők szociális biztositásáról szóló törvénynek, ezt azonban egyelőre még érni hagyja a törvényhozás. Érdekes és jellemző ennek a törvénynek a 65. évet betöltötték szociális biztosítására vonatkozó rendelkezése, amely szerint az állami járulék ezek- számára a legjobb esetben napi 1 K 35 fillért tenne ki. De még ez a kitünően szociális gondoskodás is elmarad azoknál, akik — elképzelhető 65. éven felülieknél! — gyanithatólag „szándékos munkakerülők.“ Ez a szociálisok törvényhozása! (i. g.) A „Híradó“-ra előfizetést elfogad a Spitzer-féle könyvkereskedés. — A „Hiradóu-t kívánatra házhoz szállítjuk. Aludt egy napig, kettőig, talán háromig is és amikor fölébredt, könnyű, fürge volt, mint a gyik, vagy a zerge. Föl is kiáltott nagy örömmel: — Tehát megvan 1 A favágásban van az álomnak a titka 1 Vágta tehát a fát. Tette a sok jót. Aludt éjszakákon át, mint a bunda. Nappal azonban annál többet gondolkozott. Többek közt ilyenformán: — Lám, amikor csak jót tettem, nem tudtam aludni. A jótett tehát nem okvetetlenül szükséges az — alváshoz. Elég a favágás is... S másnap elfelejtett jót cselekedni. Hanem álmosan is ébredt föl a következő reggel. Még több fát vágott tehát. De bizony hiába sirt-ritt, nyikor gott a fűrész, azon az éjjel egy szemernyit sem aludt. — No látod, vágom a fát s már megint nem tudok aludni. — Megint? Hát — aludtál felséges fáraó ? — Aludtam. — Akkor nagyon sok jót cselekedhettél ? — Persze, hogy cselekedtem. — De közben — fát is vágtál ? — Hát vágtam, te, minden lében nagy kanál... — Hát: vágjál még valamicskével — több fát. De tegyél valamicskével — több jót is... — Vigyétek vissza 1 — ordított a hatalmas fáraó. — Többet a szemem elé ne kerüljön, mert... Pedig oda került. Mert aznap éjjel a szemét se hunyta be. S reggel maga hivatta. Vitte egyenesen a fűrészelő bakhoz: — No látod, hogy vágom, hogy aprítom a fát, mint egy barom... S hogy ne mondhasd, hogy nem teszek jót, — intett a szolgáknak: menjetek, hirdessétek ki, hogy: felszabadítom az összes rabszolgákat... Felhívás a nyugdíjasokhoz. A Magyar Nemzeti Párt felhívja mindazokat a volt magyar állampolgárokat, akik 1910 január hó 1-én már legalább négy éve laktak Szlovenszkó vagy Ruszinszkó valamely községében s azóta is a ma Csehszlovákiához tartozó területen tartózkodnak, hogy amennyiben az állampolgárságuk megadásától a nyugdíjigényük elismerése függ, haladéktalanul jelentsék be a Magyar Nemzeti Párt rimaszombati központjánál (Tompa-tér 2) összes adataikat (vezeték és keresztnév, születési idő és hely, lakóhely, mily állást töltött be, mikor lett kinevezve, a kinevezési okmány száma, családi állapota, feleségének neve, gyermekeinek neve és életkora, mikor szűnt meg a szolgálati viszony és hogyan, van-e erről okirat, mennyi volt a szolgálati év), hogy megállapítható legyen annak az összegnek a nagysága, amely a nyugdíjügy végleges, törvényes rendezésénél és a nyugdíjügy végleges rendezését célzó és Magyarországgal történő megegyezésnél a Csehszlovák köztársaság terhére szóba jöhet. A Magyar Nemzeti Párt a nyugdíjkérdés megelégedést keltő megoldásának feltételeit úgy akarja beállítani, hogy azzal a megokolással, hogy a Csehszlovák köztársaság kormánya nem tudja áttekinteni, mily mértékű fizetési kötelezettséget jelent a köztársaságra a nyugdíjügy végleges rendezése és ezért eme kérdés tisztázásáig az ügy — Hohó 1 Elég lesz — fele is, nagy fáraó 1 Mert akkor ki dolgozik majd — neked? S mit eszik ez a sok — Iéhütő ? — Igaz, akkor hát csak a felét... S aznap pompásan aludt a felséges ur. Azután is, mert minden napra talált jótennivalót s aprítani való — fát. S egy napon hivatta bölcs tanácsadóját: — Figyelj, most fogom cselekedni életemben a — legnagyobb jót. Igazságot teszek, az igazság pedig a legnagyobb földi jóság. Cifra ruhákat hozatott. Felöltöztette a rongyos embert s igy szólott hozzá: — Mától fogva a legelső miniszterem vagy! A kitüntetett ember hálásan a porig hajolt. S a tömeg örömujjongva kisérte kijelölt fényes lakosztályába. Reggelre azonban felszedte sátorfáját. Egy hie roglifekkel teleirt papirszeletet hagyott vissza, melyet az ahhoz értő tudósok ekként fejtettek meg: — Nagy fáraó, miniszterré, pláne legfőbb minisztereddé tettél. Hát ez a — hála ? Azt akarod, hogy még kevesebbet aludjam, mint aludtál — te ? Hohó 1 Egy nyugodt álom többet ér, mint a legfényesebb, de álom, tehát pihenés nélkül való — miniszterség... Megyek aludni. Itt úgysem lehetett. Mert mondhatom, nagyon kemény párnákat rakattál a fejem alá... S eltűnt. Többé senki sem látta. A nagy fáraó pedig hűségesen tovább vágta a fát, tette a jót. Közben hol — aludt, hol — nem aludt. Amig egyszer aztán magától is rájött az álom igazi titkára s immár — ötezernél több éve — nyugodtan alszik az általa fáraókhoz illő: higiénikus kényelemmel megépittetett — legnagyobb piramis egyik hatalmas fülkéjében... nem rendezhető, a kérdés megoldását halasztani ne lehessen. Amennyiben a felhívott nyugdijjogosultak a kérvényükhöz szükséges adatokat és bizonyítékokat a Magyar Nemzeti Párt központi irodájához beterjesztik, a párt hajlandó a csehszlovák állampolgárság megadása iránti kérvényt megszerkeszteni, annak elintézését ellenőrizni és amennyiben az uj törvény alapján való elintézésnek leküzdhetetlen törvényes akadálya lenne, igyekezni fog a rendelkezésére álló mód igénybevételével az állampolgárság megadását más alapon az illető nyugdíjjogosult részére kieszközölni. Felhívja továbbá a párt mindazokat a volt magyar állampolgárokat, akik azon az alapon, hogy egy szlovenszkói vagy ruszinszkói községben 1910 január 1-én már négy éve megszakítás nélkül laktak, a csehszlovák állampolgárságot elszeretnék nyerni, de jogerősen ki vannak utasítva, vagy az engedelmességi fogadalmat megtagadták, miután az uj illetőségi vagy állampolgársági törvény alapján kérelmük elutasítást fog nyerni, hogy a Magyar Nemzeti Párt rendelkezésére álló módon kívánságuk teljesítését kieszközölhesse, összes adataiknak és okmányaiknak beterjesztése mellett forduljanak haladéktalanul a Magyar Nemzeti Párt központi irodájához Rimaszombat, Tompa-tér 2. Általában felhívja a Magyar Nemzeti Párt mindazokat a volt magyar állampolgárokat, akik az uj törvény alapján a csehszlovák állampolgárság megadása iránt folyamodnak, hogy ha elintézésénél az illetékes zsupáni hivatal nehézségeket támasztana, úgy haladéktalanul forduljanak panaszukkal a Magyar Nemzeti Párt központi irodájához, hogy a párt a nehézségek elintézése végett azonnal közbeléphessen. Kelt Rimaszombatban, 1926. jun. 28. Nagysándors.k. Törköly Józsefs.k. pártigazgató. a Magyar Nemzeti Párt ideiglenes orsz. elnöke. Szanatórium „CARITAS“ Bratislava, Torna u. 18/b. VB» 274 Sebészet — Nőgyógyászat I. oszt. napi 80—100 koronáig, II. oszt. napi 55—65 koronáig. Szabad orvosválasztás. Külön szülészeti osztály (Both dr.) I. oszt. pausal szülés 8 napra 1600 korona. II. oszt. pausal szülés 1000 korona. Vezető orvos: FRANKENBERGER dr. egyetemi tanár. Az intézet főorvosa: BOTH JÁNOS dr. egyetemi tanársegéd operatőr. — REÉUCHA LAJOS dr. igazgató. ••■SgKBBMIWWI—nmr Iliin ll'IIIWIBBIIl—• Tanito-egyesületi közgyűlés. A komáromi ref. egyházmegyei tanítóegyesület f. hó 29*én (kedden) délelőtt 11 órakor a nemesőcsai ref. népiskola tantermében tartotta évi rendes közgyűlését Kovács Alajos negyedi igazgató-tanító elnöklésével. Az egyesület a világháború nehézségei folytán már tiz é/ óta nem tartott közgyűlési, holott annak évenként való megtartása régtől fogva szokásban volt. Az egyház é3 iskola összefűző kötelékének lazulása folytán a közgyűlések elmaradtak, mivel a közismereti tírgyak tanításának eredménye, illetve annak fölülbirálásai joga, az anyagi ellátás elenártéke fejében úgyis a legnagyobb részben magát az államot illeti, s igy a felekezetek felügyeleti joga inkább csak a hittan és az egyházi ének tanítására szorítkozik. Az egyházmegye esperese: Gyalókay László a tanító-egyesületi elnökkel egyetértőig azonban idejét látta annak, hogy az egyházmegye tanítósága újra talpra álljon, és a vallás-erkölcsi nevelés ellen irányuló nagytársadalmi hatásokkal szemben megtegye a maga kötelességét: a romok eltakarítását és a megrongált épületnek helyreállítását; s hogy a kormányzó hatalomnak a legnagyobb tisztelettel tudtára adja azt, hogy a szlovenszkói ref. egyházak, mint iskolafentartók, érdemesek arra, hogy javaslataik és kéréseik nemcsak figyelemben részesüljenek, hanem teljesittessenek is. Ä hét pontból álló tárgysorozat előadását és megvitatását Gyalókay László esperes mély érzéstől áthatolt, igen szép imája nyitotta meg. Ez után az elnöki megnyitó és jelentés következett. A minden izében gazdag tartalmú beszédek bizonyságot nyújtottak arról, hogy az elnök tudása, akarata és tettre való készsége nemcsak arra érdemesitik őt, hogy egy vidéki, hanem arra is, hogy az országos szervezetnek legyen vezető embere. A bizalmasan közölt tények mindenesetre tájékoztatóbbak voltak, mint némely lapok nem teljes hitelességűnek talált híradásai. A sok munkával túlterhelt tanítóság, (kivált a nyugdíjas rész; nem sok vigasztalást talált bennük, de a szép remények sugarainak előrebocsátása mégis türhetővé teszi az anyagi ellátás miatt jogosan panaszkodók sorsát. Igaz, hogy most már megvan az állami és felekezeti tanítók között való fizetési egyenlőség, de a mindkét rendbeli tanítók ezáltal még nem jutottak az állami tisztviselők ellátásának magaslatáig, hanem csak azok és a szolgák közé, hogy mint két malomkő között, a méltánytalanság hevében tovább is őrlődjenek. S bár a most működők tisztességesen fognak nyugdijaztatni, a régiek csak ott maradnak, ahol eddig: a babilóniai vizeknél. A „Tanítók Háza fölállításáról“ Osztényi József ig. tanitó (Vágfarkasd) értekezett. Arról szólt t. i. hogy micsoda erkölcsi hatásokkal és anyagi módozatokkal lehetne Pozsonyban egy félmillió koronába kerülő házat épiteni a tanitók közép- és főiskolába járó gyermekei, és az ott ideiglenesen tartózkodó tanitók számára. Anyagi forrásul a részjegyeket, a biztositó társaságok jutalékait, az iskolai műsoros előadások jövedelmeit nevezte meg. A nagy tetszéssel fogadott, értekezlet koronáját képező javaslatot a közgyűlés teljesen magáévá tette. Tóth Mihály egyesületi tag igen alaposan és helyesen fejtegette azt az eszmét, hogy a szorgalmi időt népünk gazdasági viszonyaira való tekintettel legalább egy hónappal meg kell rövidíteni. Szerinte megmaradna az egy napi hétközépi szünet és minden óraszám, a karácsonyi és húsvéti szünetek 2—2 nap kivételével azonban törlendők lennének; igy aztán a még hiányzó 11 napot ki lehetne pótolni egy kis iparkodással. Da hogy egy 6—8 gyermekű családapát 2—3 napra elzárjanak a mulasztások miatt, s ezáltal a családot még nagyobb nyomorba sülyesszék, az már mégis csak sok egy szabad és népuraimi államban. Antal Árpád benkepatonyi taniló „A kántor-tanitók (igazgaíóíanitók, előkönyőrgők) Bérelmeirői“ beszélt, Teljes
