Komáromi Lapok, 1926. július-december (47. évfolyam, 78-155. szám)

1926-12-25 / 154. szám

1938 december 25. Komáromi Lapos; 9# oídai. lés gordolatával foglalkoznak fsggyak­­fábbsn, kuhtva az élet alán köveiké­­zcsdöke?, a halál áfán eljövendőkei Töprengve kérdezi a halálról: álom talán, tudat- a álomtalaa; Embernek végre cjöude* nyugta van? Örökre, minden etnmlt. elenyészett? ézomern bár, es vei»’ a jobbik végzet Sok rs fogla kozik a halál gondolatá­val, de nem tud megnyugtató magyar rtealot találni a nagy kérdésre. Ezek a költemények, ha még olyan teisselős mézbe vannak is burkolva, szorongó érzést keltenek ez olvasóban, mint ahogy maga a böllő is érez. Csak néhány vázlatos vonás ez a pár sor a „társíaian" költőről, a Vir­rasztó’* halhatatlan poétájáról. Sserény kis mécses a kegyelet érzésének iflzé­­bfli, amelyet a magyarságnak lobogó lárrggá keli élesztenie, hogy annak fé­nyénél áldozzon Vajda János emléké­nek. A j’ivő esztendő az ő ceníennáríu­­mát virrárífja reénk, emlékezzünk reá kegye! eitel és iga* bensőséggel! A Jékai Egyesület tizenöt éve. 1911-1926. (8) EgyísUleti élet 8 háborúban. — A kunyrlár kénysser-saünete. — A gyűjtemények gyara­podása is szünetel. — A kulturpalotai kórház megszűnése a háború Tágén A lorrndníacn. — Vörös gárda a kulíurházban, A világháború felemészett lassan­ként minden értéket és energiát. A társadalom lázasan figyelte á harc­téri eseményeket és már az első ősszel a falevelek lehullásától kezdve várta türelemmel, később türelmet­lenül a háború végét, Mindenki ér­dekelve volt ebben a nagy erőfeszí­tésben, melyben a monarchia egy nagy táborhoz hasonlítóit, Az egyesületi életnek természete­sen nem kedvezett az időszak. A tagok létszáma nem emelkedik, in­kább hullámzásnak van kitéve. A Jókai Egyesület kiveszi a részét a háborús társadalom leikének ébren­tartásából, szórakoztató hangverse­nyek előadások rendezésével, ame­lyek, nem szünelelnek ezekben a nehéz években sem, sőt a maga szerény eszközeivel minden módon elömozdiija a háborús jótékonyság igyéí és segítségére van a Vörös Keresztnek a szenvedők könnyeinek letörlésében. Sajnos, a könyvtár a háború alatt szünetei tartani volt kénytelen, mi­vé! a küliurház helyiségei a hadi­­kórházi célokra vét élv én igénybe, annak látogatása a nagy közönség részére nem volt megengedhető. Ezek az esztendői; a könyvtárra nézve is meddőén múltak el, de leg­inkább a gyűjteményekkel éreztették kedvesöllen hatásukat. Az államse­gélyeket a kormány beszüntette és az egyesület a maga korlátolt anyagi eszközei mellett nem tudta azokat a kellő támogatásban részesíteni, így azután sem a könyvtár, sem a ínuzeum a háború alatt nem mutat­hatnak fel jelentős fejlődést. Ehhez járult a pénz értékében beállott vál­tozás is, amely a háború vége felé már észrevehetően kezdett jelent kezdi, Az 1918. év tavaszán a Jókai Egyesület vezetősége lépéseket felt a kultúrpalota hadikórház iak a le­szerelése iránt, hogy az egyesület megbénított tevékenysége felszaba­duljon. A Vörös Kereszttel megálla­podás jött létre a kullurház helyi­ségeinek jó karba hozása iránt, amelyek a háborús évek »Haft igen sokat szenvedlek a kórházi hasz­nálat alatt. A tatarozás költségei meghaladták a 20,000 korona összeget, de ezen év nyarán tel­jesen elkészültek. Az egyesületet igen érzékeny veszteség érte tevé­keny és kiváló vezető elnökének Kiirthy István főispánnak ez állásá­ról történt visszavonulásával, akit nagy és felejthetetlen érdemei elis­meréséül a Jókai Egyesület liszté­­leli elnökéül választ később. Rövid ideig Asztalos Béla alispán veszi ál az egyesület vezetését, aki később szintén elhagyta Komáromot. A kulturház az 1918. év őszén teljesen készen állott arra, hogy ab­ban ismét meg induljon a közrhive­­lödés munkája. A háború ügye re­ménytelennek látszott és már min­denki csak a tisztességes békekö­tést áhította E helyett azonban el­öntötte az egész országot abábom nyomában járó forradalom áradata. Aki visszagondol Komárom életére a háború végén, annak tehetetlen még ma Is szomorúságot nem érez­nie a közállapotok hihetetlen elfa­julása felett. Mikor a frontokról el kezdődött a katonák visszaözönlése, Itthon már a nemzeti tanácsok vették a kezükbe a végrehajtó hatalmat, azonban gyengéknek bizonyultak a rend feníartására. így alakultak meg mindenütt a a nemzetőrségek és Komáromban is polgárőrség működött a közbin­­tonság fentertása céljából,amire igen komoly szükség volt abban az idő­ben. A forradalom Komáromban is lezajlott. Mindszeníek ünnepén. Egy igen szomorú külsejű katonai szá­zad vonult fel a nemzeti tanácsnál; a hüségi fogadalom letételére, a me­net élén katonai zenekar maradvá­nyai haladtak és orosz hadifoglyok egy ágyul is cipeltek. Nem voit ez forradalom, csak annak a karika­túrája. A komolyabb következményei azonban a hivatali és rend kötelé­kek teljes meglazulásában jelent­keztek. A városháza erkélyéről minden nap más-más szónok agi­tált a legkorlátlanabb felelőtlenség­gel. A vörös gárda pedig a forra­dalom jogán megszállotta a kultúr­palotát, ahová a katonai raktárak anyagát cipelték, mely könnyű hadi­­zsákmányul kínálkozott. így lelt a kultúrpalota a hadikórház után ka­szárnya, ahol a vörös gárda Őrkö­dött. A kultúrpalota tornyára egy Ytybradász kitűzte a forradalmi vö­rös zászlót Egész kis arzenál köl­tözött be a múzsák hajlékába, ahon­nan a forradalom liquidálása idején nagy iárszekerekkel szállították el a Mannlichereket. A magántulajdon igen gyenge Iá bon átlván, minden megkérdezés nélkül gyüléseztek itt a forradal­­mosiioít hivatalnokok és más meg­­a'akuió szocialista szervezetek az egész ősz és a tél folyamán. Talán nem is kell mondanunk, hogy ezek a rohamok a kultürház ellen vajmi keveset használtak az imént meg­újított épüleínek, amely így a hadi­­kórház csöbréből a forradalom vödrébe esett. Egy betörési esníet leszámítva, az ingókban esett ká­rokkal szenvedie el ezt a megszál­lást a Jókai Egyesület. Később, az 1919, év tavaszán a szociáldemo­krata párttal folytak tárgyalások a helyreállítás és a károk megtérítése iránt, de azoknak semmi eredménye sem lett A forradalom kilengéseinek véget vetett az 1919 január 9-én bekövetke­zett uj államalakulat, amikor két szá­zad cseh légionárius érkezett Ko­máromba a népíanács előzetes tár­gyalásai után. A forradalom alalt feízaklaíoíí kedélyek azonbanekkor sem voltak képesek még lecsilla­podni, mert Komárom mozgalmas napjai csak ezután következte!; el a város megtámadásával és későbbi ostromával. 1848 óta nem látott Komárom háborút, a világháború­nak kellett bekövetkezni, hogy benn az ország egykori szivében is os­tromállapotok következzenek be. (Folyt, kör.) Utazás a korenabank vagyon felü gyelete körül. Ebből a riportból a nyájas olvasó magtudh Íja, hogy az ügyvéd urak sem mind szerény ibolyák. — A légiót; bankja, — Adós fuss vagy fizess. A laulkori Koronabank riportunkban az ügyvédek rohamaival foglalkoztunk, melyet ennek a szegény banknak kellet kiáltania és úgy mellesleg felemlítettük Bartci Lajos dr, vagyonfelügyelő fel ■ folyamodásai, aki a részére megállapí­tott 109000 K összeget kevesli és azt kéri a nagytekintetü ítélőtáblától, hogy azt legalább 150000 K-ra emelje fel. Azóta ezt az írásművet ismételve átolvastuk és abban olysn takarm részletet találtunk, amelyek egyenesen a nyilvánosságot szomjazzák. Mehr Licht! sóhajtotta Goethe, inielőít meg­halt volna, Mehr Spesen! vonul át a kilenc oldalra terjedő felfolyamodáson végig a vagyonfelügyelő kérelme. Előre keli bocsátanunk, hogy az irástüü olyan goromba részleteket is tar­talmaz, amilyen hangnemben ne­künk, újságíróknak nem szabad eny elégnünk, mert a kmeíbiróság kdömben elbánnék velünk : ezeket tahit elhagyjuk, ezeket az ügyvéd urak házilag iai&ik el a legközelebbi periratban és ott majd Barin dr. vagyonfelügyelő úrról szedik le a keresztvizet. H i mi, szerkesztők, azt írnánk ma­gunkról, hogy ez és ez a dolog asért sikerült, tíiert ennek kx érdekében mi hetek óta agitálunk, a saját kollégáink nevetnének ki bennünket és azt álla­pítanák meg rólunk, hogy ekkora hiúság betegéé, patológiái tünet. De egy ügy­véd az megteheti ezt és még a tör vényszék se veszi neki rossz néven, A feUo’vamodásban özek állanak: — Az iilteretbf.k a Légióbank ré­széről a legnágyobtt részében az éh te­vékenységemnek köszönhető szanálása folytán az ezen hitelezőknek jutandó fiio'yad '« legnagyobb Vít’ósYftt'üáég szerint 70% lesz . . . — ... én nagy munkát és HC/71 sabíó­­nos mankót végeztem s hogy nekem nem csekély érdemem van abban, hogy a felajánlóit kvóta tényleg fkelhető is lesz egy szanáló bank által. A kevés ügyvédi djat dbUja a bank. A vagyonfelügyelő ezt mondja a íe!* folyamodásban: — Meii píSit a <fij' mé ^állapítására Indok az’; hogy i»y is 100 000 K ári felüli összeg jön ki mint dijarás, mert azt az intézeti vagyon nagyon is megbirja és az intézet hitelezők szempontjából a vagyonhoz arányí­totton számba sem jöhet, majd igy folytá'ia : p$ipüíkr It? — hogyha a nagy tekintetű ítélőtábla érdemeimre és eljárásomnak különös eredményére, értve az óriási nagy én a Légió banknak, mint szanáló banknak* megszerzését . • . vagyonfelügyelői dija­mat 150 000 K-ra felemelni kegyesked­nék ... mert még ez az összeg sebt mentené ki az intézeti vagyonnak még a 2®/« át sem, holott azt a 2®/o-ot ma­gáért a Légióbanknak a megszerzéséért1 is megérdemelném, az intézet hitelezőitől anélkül is, ha a vagyonfelügyelői rend­szeres ténykedésemmel elvégezni szük­ségelt óriási, nem sablonos munkát külön nem is teljesítettéin még volna . . . Mi tudjuk, hogy az ügyvédeknek sok jogi tanulmányt kell folytainiok és sri­­gorlatokat, ügyvédi vizsgát, az egyete­men pedig alapvixsgákat kell tenniök, de azt nem tudjuk, hogy melyik jogi tanszéken is tanítják a provízióért való üzletszerzés jog­­tudományát, amire itt a vagyonfelügyelő nyíltan hi­vatkozik Itt tévedésnek kell lenni, mi eddig azt hittük, hegy ez nem ügyvádi. Kenem ügynöki feladatkörbe tartozó valami. No de sebaj, hó iig tanul a jó pap is. Mágiát az érdem és szól az irsU tovább : — Vagyonfelügyelői dijaimat és ki­adásaimat ... oiykép kegyeskedjék meg­állapítani, mintha az előnyös kielégí­tésre nem jogosult hitelezőknek 75°/o on felüli hányad jutna... kerek összegben 130 0Ó0 K-i és külön még a légióbanknak, mini szánáló banknak megszerzési érdemeiért to­vábbi 20000 Ki... Őh ezek az érdemek I Mi szegény halandók legfeljebb jegyzőkönyvi kö­szöneteket aratunk érdemeinkért, minket újságírókat pedig megdicsérnek, ha azt mondják rólunk: — Ügyesen megírta a cikkét. De ha a cikkben valami nem síim­mel, ilyesmit kapunk : — Micsoda marhaságokat irt megint! A Korohabank betevői nem háborodtak fel... Majd a vagyonfelügyelő a törvény­szék végzése ellen beadott felíolyamo­­dásokkal foglalkozik és erősen vagdal-Tudja On már: 1. Hogy a Foltkon traktor megtakarítja asokaak a küitságeknek falót, amikbe Önnek az igavonó ál­latok ksrüinck (négy óra aítiut felszánt két ás fát katasztráüs holdat, ami egy fogatta! teJjesen ki van zárva)? 2. Hogy petróleumot, tehát a legolcsóbb nyersanyagot ; fogyasztja ? 3. Hogy a föMmegmuakálásán kivit! .számtalan sznf* gálatot tesz Ősnek a majorba«, mint álíómotor? 4. Hogy bárkinek, bármily keveset ért is a gépekkel, csak néhány órai gyakorlatra van szüksége, hogy a traktort könnyedén elvezethesse? Ha Ón mindezt tudja és földjét mégsem Fordeonn«! munkálja meg. Ügy sáját érdekei ellen cselekszik. Ha On azonban mindezt híég nem tudná, úgy kérje föl a legközelebbi Ford képviselőt, hogy a saját földjén ingyen bizonyítsa ezt be önnek. A traktor ára Ke 32.800*— Ar kötelezettség nélkül I I cf 1 ■I 1 A Ford Motor Company gyártmánya UtogtWR még ma msg aa országban lévő száma« egyikéi

Next

/
Oldalképek
Tartalom