Komáromi Lapok, 1926. július-december (47. évfolyam, 78-155. szám)
1926-12-25 / 154. szám
1938 december 25. Komáromi Lapos; 9# oídai. lés gordolatával foglalkoznak fsggyakfábbsn, kuhtva az élet alán köveikézcsdöke?, a halál áfán eljövendőkei Töprengve kérdezi a halálról: álom talán, tudat- a álomtalaa; Embernek végre cjöude* nyugta van? Örökre, minden etnmlt. elenyészett? ézomern bár, es vei»’ a jobbik végzet Sok rs fogla kozik a halál gondolatával, de nem tud megnyugtató magyar rtealot találni a nagy kérdésre. Ezek a költemények, ha még olyan teisselős mézbe vannak is burkolva, szorongó érzést keltenek ez olvasóban, mint ahogy maga a böllő is érez. Csak néhány vázlatos vonás ez a pár sor a „társíaian" költőről, a Virrasztó’* halhatatlan poétájáról. Sserény kis mécses a kegyelet érzésének iflzébfli, amelyet a magyarságnak lobogó lárrggá keli élesztenie, hogy annak fényénél áldozzon Vajda János emlékének. A j’ivő esztendő az ő ceníennáríumát virrárífja reénk, emlékezzünk reá kegye! eitel és iga* bensőséggel! A Jékai Egyesület tizenöt éve. 1911-1926. (8) EgyísUleti élet 8 háborúban. — A kunyrlár kénysser-saünete. — A gyűjtemények gyarapodása is szünetel. — A kulturpalotai kórház megszűnése a háború Tágén A lorrndníacn. — Vörös gárda a kulíurházban, A világháború felemészett lassanként minden értéket és energiát. A társadalom lázasan figyelte á harctéri eseményeket és már az első ősszel a falevelek lehullásától kezdve várta türelemmel, később türelmetlenül a háború végét, Mindenki érdekelve volt ebben a nagy erőfeszítésben, melyben a monarchia egy nagy táborhoz hasonlítóit, Az egyesületi életnek természetesen nem kedvezett az időszak. A tagok létszáma nem emelkedik, inkább hullámzásnak van kitéve. A Jókai Egyesület kiveszi a részét a háborús társadalom leikének ébrentartásából, szórakoztató hangversenyek előadások rendezésével, amelyek, nem szünelelnek ezekben a nehéz években sem, sőt a maga szerény eszközeivel minden módon elömozdiija a háborús jótékonyság igyéí és segítségére van a Vörös Keresztnek a szenvedők könnyeinek letörlésében. Sajnos, a könyvtár a háború alatt szünetei tartani volt kénytelen, mivé! a küliurház helyiségei a hadikórházi célokra vét élv én igénybe, annak látogatása a nagy közönség részére nem volt megengedhető. Ezek az esztendői; a könyvtárra nézve is meddőén múltak el, de leginkább a gyűjteményekkel éreztették kedvesöllen hatásukat. Az államsegélyeket a kormány beszüntette és az egyesület a maga korlátolt anyagi eszközei mellett nem tudta azokat a kellő támogatásban részesíteni, így azután sem a könyvtár, sem a ínuzeum a háború alatt nem mutathatnak fel jelentős fejlődést. Ehhez járult a pénz értékében beállott változás is, amely a háború vége felé már észrevehetően kezdett jelent kezdi, Az 1918. év tavaszán a Jókai Egyesület vezetősége lépéseket felt a kultúrpalota hadikórház iak a leszerelése iránt, hogy az egyesület megbénított tevékenysége felszabaduljon. A Vörös Kereszttel megállapodás jött létre a kullurház helyiségeinek jó karba hozása iránt, amelyek a háborús évek »Haft igen sokat szenvedlek a kórházi használat alatt. A tatarozás költségei meghaladták a 20,000 korona összeget, de ezen év nyarán teljesen elkészültek. Az egyesületet igen érzékeny veszteség érte tevékeny és kiváló vezető elnökének Kiirthy István főispánnak ez állásáról történt visszavonulásával, akit nagy és felejthetetlen érdemei elismeréséül a Jókai Egyesület lisztéleli elnökéül választ később. Rövid ideig Asztalos Béla alispán veszi ál az egyesület vezetését, aki később szintén elhagyta Komáromot. A kulturház az 1918. év őszén teljesen készen állott arra, hogy abban ismét meg induljon a közrhivelödés munkája. A háború ügye reménytelennek látszott és már mindenki csak a tisztességes békekötést áhította E helyett azonban elöntötte az egész országot abábom nyomában járó forradalom áradata. Aki visszagondol Komárom életére a háború végén, annak tehetetlen még ma Is szomorúságot nem éreznie a közállapotok hihetetlen elfajulása felett. Mikor a frontokról el kezdődött a katonák visszaözönlése, Itthon már a nemzeti tanácsok vették a kezükbe a végrehajtó hatalmat, azonban gyengéknek bizonyultak a rend feníartására. így alakultak meg mindenütt a a nemzetőrségek és Komáromban is polgárőrség működött a közbintonság fentertása céljából,amire igen komoly szükség volt abban az időben. A forradalom Komáromban is lezajlott. Mindszeníek ünnepén. Egy igen szomorú külsejű katonai század vonult fel a nemzeti tanácsnál; a hüségi fogadalom letételére, a menet élén katonai zenekar maradványai haladtak és orosz hadifoglyok egy ágyul is cipeltek. Nem voit ez forradalom, csak annak a karikatúrája. A komolyabb következményei azonban a hivatali és rend kötelékek teljes meglazulásában jelentkeztek. A városháza erkélyéről minden nap más-más szónok agitált a legkorlátlanabb felelőtlenséggel. A vörös gárda pedig a forradalom jogán megszállotta a kultúrpalotát, ahová a katonai raktárak anyagát cipelték, mely könnyű hadizsákmányul kínálkozott. így lelt a kultúrpalota a hadikórház után kaszárnya, ahol a vörös gárda Őrködött. A kultúrpalota tornyára egy Ytybradász kitűzte a forradalmi vörös zászlót Egész kis arzenál költözött be a múzsák hajlékába, ahonnan a forradalom liquidálása idején nagy iárszekerekkel szállították el a Mannlichereket. A magántulajdon igen gyenge Iá bon átlván, minden megkérdezés nélkül gyüléseztek itt a forradalmosiioít hivatalnokok és más mega'akuió szocialista szervezetek az egész ősz és a tél folyamán. Talán nem is kell mondanunk, hogy ezek a rohamok a kultürház ellen vajmi keveset használtak az imént megújított épüleínek, amely így a hadikórház csöbréből a forradalom vödrébe esett. Egy betörési esníet leszámítva, az ingókban esett károkkal szenvedie el ezt a megszállást a Jókai Egyesület. Később, az 1919, év tavaszán a szociáldemokrata párttal folytak tárgyalások a helyreállítás és a károk megtérítése iránt, de azoknak semmi eredménye sem lett A forradalom kilengéseinek véget vetett az 1919 január 9-én bekövetkezett uj államalakulat, amikor két század cseh légionárius érkezett Komáromba a népíanács előzetes tárgyalásai után. A forradalom alalt feízaklaíoíí kedélyek azonbanekkor sem voltak képesek még lecsillapodni, mert Komárom mozgalmas napjai csak ezután következte!; el a város megtámadásával és későbbi ostromával. 1848 óta nem látott Komárom háborút, a világháborúnak kellett bekövetkezni, hogy benn az ország egykori szivében is ostromállapotok következzenek be. (Folyt, kör.) Utazás a korenabank vagyon felü gyelete körül. Ebből a riportból a nyájas olvasó magtudh Íja, hogy az ügyvéd urak sem mind szerény ibolyák. — A légiót; bankja, — Adós fuss vagy fizess. A laulkori Koronabank riportunkban az ügyvédek rohamaival foglalkoztunk, melyet ennek a szegény banknak kellet kiáltania és úgy mellesleg felemlítettük Bartci Lajos dr, vagyonfelügyelő fel ■ folyamodásai, aki a részére megállapított 109000 K összeget kevesli és azt kéri a nagytekintetü ítélőtáblától, hogy azt legalább 150000 K-ra emelje fel. Azóta ezt az írásművet ismételve átolvastuk és abban olysn takarm részletet találtunk, amelyek egyenesen a nyilvánosságot szomjazzák. Mehr Licht! sóhajtotta Goethe, inielőít meghalt volna, Mehr Spesen! vonul át a kilenc oldalra terjedő felfolyamodáson végig a vagyonfelügyelő kérelme. Előre keli bocsátanunk, hogy az irástüü olyan goromba részleteket is tartalmaz, amilyen hangnemben nekünk, újságíróknak nem szabad eny elégnünk, mert a kmeíbiróság kdömben elbánnék velünk : ezeket tahit elhagyjuk, ezeket az ügyvéd urak házilag iai&ik el a legközelebbi periratban és ott majd Barin dr. vagyonfelügyelő úrról szedik le a keresztvizet. H i mi, szerkesztők, azt írnánk magunkról, hogy ez és ez a dolog asért sikerült, tíiert ennek kx érdekében mi hetek óta agitálunk, a saját kollégáink nevetnének ki bennünket és azt állapítanák meg rólunk, hogy ekkora hiúság betegéé, patológiái tünet. De egy ügyvéd az megteheti ezt és még a tör vényszék se veszi neki rossz néven, A feUo’vamodásban özek állanak: — Az iilteretbf.k a Légióbank részéről a legnágyobtt részében az éh tevékenységemnek köszönhető szanálása folytán az ezen hitelezőknek jutandó fiio'yad '« legnagyobb Vít’ósYftt'üáég szerint 70% lesz . . . — ... én nagy munkát és HC/71 sabíónos mankót végeztem s hogy nekem nem csekély érdemem van abban, hogy a felajánlóit kvóta tényleg fkelhető is lesz egy szanáló bank által. A kevés ügyvédi djat dbUja a bank. A vagyonfelügyelő ezt mondja a íe!* folyamodásban: — Meii píSit a <fij' mé ^állapítására Indok az’; hogy i»y is 100 000 K ári felüli összeg jön ki mint dijarás, mert azt az intézeti vagyon nagyon is megbirja és az intézet hitelezők szempontjából a vagyonhoz arányítotton számba sem jöhet, majd igy folytá'ia : p$ipüíkr It? — hogyha a nagy tekintetű ítélőtábla érdemeimre és eljárásomnak különös eredményére, értve az óriási nagy én a Légió banknak, mint szanáló banknak* megszerzését . • . vagyonfelügyelői dijamat 150 000 K-ra felemelni kegyeskednék ... mert még ez az összeg sebt mentené ki az intézeti vagyonnak még a 2®/« át sem, holott azt a 2®/o-ot magáért a Légióbanknak a megszerzéséért1 is megérdemelném, az intézet hitelezőitől anélkül is, ha a vagyonfelügyelői rendszeres ténykedésemmel elvégezni szükségelt óriási, nem sablonos munkát külön nem is teljesítettéin még volna . . . Mi tudjuk, hogy az ügyvédeknek sok jogi tanulmányt kell folytainiok és srigorlatokat, ügyvédi vizsgát, az egyetemen pedig alapvixsgákat kell tenniök, de azt nem tudjuk, hogy melyik jogi tanszéken is tanítják a provízióért való üzletszerzés jogtudományát, amire itt a vagyonfelügyelő nyíltan hivatkozik Itt tévedésnek kell lenni, mi eddig azt hittük, hegy ez nem ügyvádi. Kenem ügynöki feladatkörbe tartozó valami. No de sebaj, hó iig tanul a jó pap is. Mágiát az érdem és szól az irsU tovább : — Vagyonfelügyelői dijaimat és kiadásaimat ... oiykép kegyeskedjék megállapítani, mintha az előnyös kielégítésre nem jogosult hitelezőknek 75°/o on felüli hányad jutna... kerek összegben 130 0Ó0 K-i és külön még a légióbanknak, mini szánáló banknak megszerzési érdemeiért további 20000 Ki... Őh ezek az érdemek I Mi szegény halandók legfeljebb jegyzőkönyvi köszöneteket aratunk érdemeinkért, minket újságírókat pedig megdicsérnek, ha azt mondják rólunk: — Ügyesen megírta a cikkét. De ha a cikkben valami nem síimmel, ilyesmit kapunk : — Micsoda marhaságokat irt megint! A Korohabank betevői nem háborodtak fel... Majd a vagyonfelügyelő a törvényszék végzése ellen beadott felíolyamodásokkal foglalkozik és erősen vagdal-Tudja On már: 1. Hogy a Foltkon traktor megtakarítja asokaak a küitságeknek falót, amikbe Önnek az igavonó állatok ksrüinck (négy óra aítiut felszánt két ás fát katasztráüs holdat, ami egy fogatta! teJjesen ki van zárva)? 2. Hogy petróleumot, tehát a legolcsóbb nyersanyagot ; fogyasztja ? 3. Hogy a föMmegmuakálásán kivit! .számtalan sznf* gálatot tesz Ősnek a majorba«, mint álíómotor? 4. Hogy bárkinek, bármily keveset ért is a gépekkel, csak néhány órai gyakorlatra van szüksége, hogy a traktort könnyedén elvezethesse? Ha Ón mindezt tudja és földjét mégsem Fordeonn«! munkálja meg. Ügy sáját érdekei ellen cselekszik. Ha On azonban mindezt híég nem tudná, úgy kérje föl a legközelebbi Ford képviselőt, hogy a saját földjén ingyen bizonyítsa ezt be önnek. A traktor ára Ke 32.800*— Ar kötelezettség nélkül I I cf 1 ■I 1 A Ford Motor Company gyártmánya UtogtWR még ma msg aa országban lévő száma« egyikéi
