Komáromi Lapok, 1926. július-december (47. évfolyam, 78-155. szám)
1926-12-25 / 154. szám
d,. oldal. Komáromi Lapok 1926. december 2d. IMiiiei 1 ive iiil IiiiiÉi Csendes munkában, a magyar ifjúság oktatásában éltéit másfél évszázad ívfordu ójához érkezeit el a Bsftcés rend Komáromban, amelynek gimnáziuma korábban szintén másfél évszázadon át a jezsuita atyák kezében volt. A magyar Bencés rend működését és ezeréves munkáját fölösleges méltatni, hiszen közismert és tudott dolog az, hogy az ö munkás kezeik ismertették meg a magyarokkal a földmivelést, Ők tanították meg az iparra, békés foglalkozásokra a harcok fiait. A magyar áliamalkottás konszolidál Jában nagy részük van ezeknek a komoly szerzeteseknek, akik Isten dicsőségét a letűnt századok ban kétkázi munkával is szolgálták, terjesztették a civilizációt, hogy azután a későbbi századokban a tudományokra oktassák az ifjúságot és azt felvértezzék a kút’ura fegyverzetével A Bencések rendje Mária Terézia kiráiyasszony idej ben települt meg Komáromban, aki 1775. évben meg látogatta a szentmártoni apá Ság hírneves monostorát és a re *d munkája nagyban megnyerte a buzgó kiráiyasszony tetszését, A jezsuita szerzet eltörlése után sok gimnázium maradt tanárok nélkül, ahol eddig az oktatást a Jézus Társaságának atyái végezték Az exjezsuiták etszéledtek, egy része tanár maradt, de a nagyobb része világi pappá lett. Mária Terézia a komáromi jezsuita főgimnázium vezetését a Bencés rendre szándékozott bízni. Ebből a célból a rend főapátjával 17,76. év nyarán tárgyalások indulnak meg a királyasszony parancsára es azok eredményeképpen az iskolai év elején — mely abban az időben meg november í-érí, Mindszentek ünnepén ke dődött, -- 1776 október 27 én érkeznek Komáromba az uj Bencés tanárok A kiráiyasszony különös kegyének jeléül Komáromban beiktatja őket a jezsuiták volt rendházának (a mai székház), a jezsuita gimnáziumnak (a mai kultúrpalota), a régi jezsuita gimnázium és társháznak (a sétatéren a tiszti paviilonnal szemben levő katonai épület) a bir okába, amelyet akkor Csupinszky kúria néven ismertek. Később pzdig átadja nekik a Szent András templomát is konvent- templomul. A királyi a‘apitó levelet 1780. évben adja ki a kiralyasszony, halaia évében és fia, II József 1782 ben megerősíti azt. A hatosztáuu nagygimnáziumban akkor öt professzor, egy hitelemző és egy hitszónok működőit, aki heiydtes tanár 13 volt egyszemelyben. Pontosan tíz esztendeig dolgoztak a Bencés atyák Komáromban, amikor II. József az Összes szerzetes rendeket eltörölte. 1786. nov. 27 kelt diplomája szerint a Bencés rend is me a sorsra Pest elfoglalása után Eörsyre és Strozza olasz tisztre bízták Pest védelmét. Hasszán basa megszállván a várost, Eőrsy hősiesen védte azt s embereivel gyakran kiütvén, az ellenségnek nagy kárt okozott Mielőtt a török abbahagyta volna az ostromot, a fővezér farancsára több német ezred és Eőrsy éter magyarjai rohamot intéztek a török sáncok ellen. Nem tudni, mi rémitette meg Eőrsy Péter csapatait, de a legvadabb rémület kőit rohantak vissza a pesti kapu felé, ho?y a városba menekülhessenek. Eőrsy Péter kivont karddal állta útját a megrettent futóknak s néhányat köiülök meg is vágott. A tolongó s rémülettől űzött tömeg azonban eltiporták a derék embert. Éktelenül elrútított holttestét alig lehetett felismerni. A?ok a csapatok, metyrket oly sokszor vezetett gyüzelemre, öntudatlanul oko'ták halálát. Mikor észbe kaptak s megtudták a szomorú esetet, bőségesen megváratták volt vezérüket s hiv társukat . . Eőrsy Péternek nem voltak gyermekei. Mikor Esztergom főkapitányává •evezték, feleségét nem merte a veszedelmes Esztergomba hozni, tehát Eger várába vitette Palffy ennak idején neki •dta a lédecí falut s jószágot, abból tartotta feleségét. Mivel Eger 1596 ban örök kézre került, semmi adat nem maradt ránk arról, hogy mi történt Eőrsy Péter feleségével. 1776-1926. Komárom, — december 24 Jutott. Ettől kezdve a Bencés főgimnázium királyi gimnáziummá let«, amelyben még jó darabig a volt bencés tanárok okiattak az ifjúságot és kimutat hatőlag még további tiz évig 1795. évig lakják is a rendházukat. A rend feloszlatása után megszűnt a komáromi kon vent és a templom, a S eat András rászállott Komárom városra, amely annak birtokáért már oosszu idő ó:a küzdelmei folyt ifoit. A királyi oskola igazgatói tisztét is a volt Bencés tanárok töltik be még évtizededen kérésziül. lay VezeriC3 D vid (1776—1783) és Bossányi Mór (1784 -1790). Da ebben az időben itt tinit a nemzet nagy deákos költője, B tróti Szabó Dávid exjezsuita is, aki székely haráj*böt elszakadva Komárom mellett, Vért pusztán fejezte be n urtkás éleiét, A hires j zsuita tudósok sorából itt tanakodik a két nagy történetírója a XVIII századnak: Pray György, a Halotti beszéd felfedezője és Katona István az első pragmatikus történetírónk. A rend el őrlése után a komáromi születésű Szenimiklóssy Alajos, a hír neves epigramm költő ia viseli a királyi nagygimnázium igazgatót tisztét (1790—1798), aki szintén a Bzncé3 rendnek volt tagja. A század elején itt tanít a nagy Révai Miklós is rövid ideig, legnagyobb nyelvújítónk. A napóleoni háborúk alatt (1796— 1812) a katonaság foglalja le a Bencés rend szó-házát kórházi és más hadi célokra és azt bírj-«, amíg I. Ferenc fcirá'y 1812. évben ismét visszaállítja a tanító rendeket, köziük a Bencések rendjét is. Örömmel üdvözölte ezt Ko mároni város és vármegye közönsége, mely ismételten ezt sürgette a Heiytanótan>csnál, hogy a komáromi gimnázium élére volt benediktinust nevezzen ki igazgatónak. A bencések ismét visszaköltöznek rendházukba és megindul az oktatásnak pár évre megzavart munkája a maga medrében Hogy ez mennyire nemzeíépiiő munka volt, arról tanúskodik az a fejedelmi alapítvány, melyet a szintén komáromi születésű Király József volt pécsi püspök tett a gimnáziumnál a megyei katolikus nemes ifjúság számára. A gimnáziumban jeles tanárok oktatnak. A múlt század barimdik évtizedében került ide C.uczor Gergely a hírneves magyar költő is tanárnak (1829—1835) | akit tanári katedrájáról szólít fel az Akadémia titkári tisztének elfogadására. Hisz tanárai a gimnáziumnak a múlt század első évtizedeiből Körmend/ Krizológ, aki két évi megszakítással (1819—1846) csaknem négy évtizeden át áll az intézet élén. Itt tanit « lelke« Kultsár ii Komárom nagynevű (ia. aki aiintén Sz. Benedek rendjében élt é« utóbb a Magyar Tudó lányos Akadémia egyik elhőharcosa a mint az el*5 magyarnyelvű pesti ujaág szerkesztője a nemzeti színészet nagylelkű pártfogója lett. A hires tanotok sorában ott ragyognak ma is a tudós Szeder Fábiánnak, a komáromi születésű magyar Írónak neve, Takács Bernardin, Bailay Vallér, Vagáce Cézár, a hires filológus, Sárkány Miklós, a későbbi babonybéli apát, Borbély Kornél, a mgy teológus emlékezetes nevei mellett. De a nagygimnázium csak 1848 évig állott fenn, azután a központi császári kormány kisgimnáziummá fejlesztette vissza az intézetet, mely hat évtizeden keresztül sínylette ezt az állapotot. A kisgimnáziumban tanit Vaszary Kolos, később Magyarország hercegprímása, a nagy történettudós. Itt tanárkodon Nyulassy Antal, a költő pap, Haibik Ciprtán kormányfőtanácsos, ez idős/ennt tihanyi apát, itt müKÖdnek a kiünő monográfusok: Németh Vilmos igazgató, Gyulai Rudolf, a komáromi muzeurn tudós megdapitója, aki élet rehozta a Történeti es Régészeti, utóbb Muzeum Egyesületet és Komárom város és vármegye múltjához annyi becses történeti adatot hordott össze a korán elköltözött Magyary Szu'pic, aki egyike lett volna a legjobb histoiikusa- i tiknak. Komárom társadalmi életében milyen szép emlékek fűződnek Vértest Leánder Magyary Szulpic, Reznyák Albert, Hevesi Bemát, Vidóczy Asztrik neveihez. A legutolsó évek történetében pedig ki ne tartaná emlékezetében Bódiss Jusztin dr. nak, a Magyar Tudományos Aksdemia tagjának a hírneves filológusnak a nevet, akinek páratlan emlékező tehetsége a tudományos adatoknak végtelen mennyiségét vitte a sir homályába. lit műkődnek ma is és mint szakírók szereztek nevüknek tiszteletei szélesebb körben is: Gídró Bonific igazgató házfőnök matematikai és Hor váth Cézár dr. természetrajzi irók, az imént távozott Bognár Cecil dr. filozófiai és fizikai iró, a budapesti tudomány-egyetem magántanára, nemcsak irói, de nagyszabású kukurmüködésével j is ismeri nevet vívott ki magáaakStlo- j venszkón. 1908. óta a régi Algimnázium ismét főgimnáziummá fejlődött és azóta gyönyörű iskola palotájába költözött, amely Szlovákia legszebb és legminLszerübb intézetei sorába tartozik. Az uj tanári nemzedék sorában írodilmi téren Biró Lucián és Hajdú Lukács dr. aki jeles szónok is, szép sikerrel működnek. Kiki a maga körében arra törekszik, ezek közül a tanárok közül, hogy köte iességeit pontosan te jesiíse és az intézetet színvonalon tartsa. Nem is kell azt külön hangsu:yoznunk, hogy a komáromi Bencés főgimnázium a legjobb hírű intézetek közé tartozik. Ez a munka, a céltudatos és nerazelnevelő munka eredményeiben látszik csak meg igazán. Ha seregszemlét akarnánk tartani azok felett a híres emberek felelt, akik ebből a gimnáziumból kerültek ki, arra nem volna elegendő e lapnak csekély tere. És hányán váltak a társadalom jeles és hasznos tagjaivá az intézet neveitjei közül, azt láthatjuk a magyarság egyre túkulő soraiban is. A ritka évfordulónak ez a fontosabbik eredménye. De egy bizonyos: a komáromi Bencés gimnázium és tanárai beleírták neveiket a magyar művelődés történetébe, az innen elhivatott nagyjaink nevei pedig az országos történelem aranylapjún ragyognak. Ez a fény vetít most sugarakat is erre a csendben dolgozó tanító Rendre, amely Komárom társadalmával másfélszáz éve elválaszthatlanul összeforrott. Ez a Rend jelentette a város életében éveken keresztül a magyar kultúrát és annak zászlóhordozóit, amikor még a kulturális élet szabályozatlan vizek ereiben csörgedezett és nem dagadt hatalmas folyammá. A másfél évszazad megtermékenyítette Komárom földjének minden talpalatnyi rögét. A magyar nemzet, a magyar n. mzed irodalom, a magyar tudomány ez alatt az idő alatt bonto'ta ki szárnyait ése szárnyaknak sok sok fényes tolla Komárom és Komárom vármegye földjéből termett. Nemzeti mivelödésünk történetében, de főképpen helyi kulturális életünkben mindenkor első helyen állott a Bencés Rend, melynek másfél évszázados itteni müKödéséhez az itt élő magyarságnak a legteljesebb tisztelete és elismerése fűződik. A Gondviselés megádó kegyelme engedjen megérniök több szép és nevezetes Iusztrumot is a Bencés rendnek, melyet örömmel és büszkén köszönt az évfordulón nemcsak Komárom, de messze vidéknek sok sok magyar lakosa. A. Gy. A Virrasztók költője. Irta: FQtöp Zsigmond. Az elnyomatás korszakának s a nemzeti elaléltságnak egyik legmtgragadóbb képletes kifejezője a Virrasztók c. költemény, amely a szabadsagtiarc után letiport Magyarország akkori megbénult állapotát aliegorizálja . .A rabságba döntött ország ájulran hever a porban fiai tehetetlenül állják körül, égő fájdalom sajogtaija szivüket s kínos határozatlanságukban tétován tekintenek a sivárnak látszó jövő felé, ahelyett, hogy a nemzet őserejébe veted hittel megkísérelnék a tetszhalottat végzetes kábultságából felrázni. A költeményt Vajda János, a magyar költészet egyik legkiválóbb képviselője irta, akinek neve több érdemes társával együt, mintha valamiképp kiesett volna az emlékezet szűkös határai közül s ha az irodalonvönénet nem örökítette volna meg nagyságát, bizony a mostani, csak a mának éld utókor, amelynek emlékezetében mindjobban és jobban halványul a dicsőséges mait Prágai so^fca h~pattként fries virstli, finom felvágottak. — Sajtok: Teappista, Rrquefort, SSígn n «tb.» ssardmi-äb és mindennemű fcülőhslegeeségek tegjo ban és fiegolosóbban, a jrágai Hentesáru és eseategekeresled-sfeea váeápolhfttók, Kosnápom Kíspka-tér (¥ • posháza me lett), — Kereskedők és vendagfő$ő& riszere en yroa érák! toi ragyogó fénye, — aligha állítana nevének emléket. Pedig amely nemzet nem becsüli meg mustját ti annak ériékeit, az nem érdemit meg jövőjét sem. M;rt megbecsülhetetlen n-gv értékek teszik becsessé nemzeti múltúnkat, amelynek messzi homályából napvilágra kell hozni mindama kincseket, amelyek szellemi éleitek csodálatos gazdagságát mutálják. A nagy centenáriumok sorozatába» a ránkvirradó évben érkezünk el Vajda János c níennáriumához, a magyar lira ez egyik legeredetibb talentumának születése századik évfordulójához. 1827. május 7 én született és hányattatásokban, szenvedésekben gazdag életét 1897 január 17 én fejezte be, amikor megoldódott eő.te az életnek általa oly buzgón ku-atott nagy titka: a halál. A má cusi forradalom és az azt követő szabadságharc vihara az ő ifjúságát is áldoza ui követelte, de életének további korszakában sem nyíltak számára a boldogság virágai. Sorscsapások korbácsolták végig életpályáján, amelynek a csalódó ok, szerencsében házasétete, anyagi küzködéud úgyszólván kezdettől fogva sötét tónust adtak. Pesszimíszíikus hajlama csak sulyosbiíotta helyzetét, lelke sohasém tudott megnyugodni, folytonos forrongásban égett. Költői pályája megpróbáltatásokon keresztülment, zaklatod életének hűséges tűsre, amelybenélet nsk egyes fázisai élénken nyilatkoznak meg. Hazájának siralmas helyzete fölöít érzett fajdalma a nemzet gyászos napjaiban sokszor riadt föl kétségbeesett sirámban s igaz hazafias érzését mégis sokan félremagyarázták, nőt kétségbe is vonták. Szivének minden lángolásával szeretett ős olthatatian vágyódással viszontszerelem után sóvárgott, de a hűtlenség és érzékedenség gyógyíthatatlan sebeket ütött szivén. A Szerelem átka, Qina szerelme c. ciklusok hü tolmacsolói a költő fájdalmas csalódásainak. Nagy csalódásában kétségbeesett zokogással kiált föl egyik költeményében: Van-e még egy oltár, Tan-e még egy bálTátay, Hova térdepelvén, buzgón imádkozván, Kétségbeesésem enyhülését várnám? Mit én építettem, ékes templomodat. Ahol színről színre imádtam arcodat, Haragod üazkével magad íölgyuj toltad . . . Lelke rendkívül érzékeny volt és szenvedélye szinte határtalan, ami fájt,amisajgott szivében, hatványozott mértékben okozott neki szenvedést. A keserű csalódások és szenvedések zárkózottá, embergyüiölővé tették, csak a magányt kereste és egyedülvalo, társtatan életére a költésre ben keresett vigasztalást. Lírája mint egész élete, a legeredetibb s legegyedülálióbbegész irodalmunkban. A magyar költők legnagyobbjainak, Petőfinek, Aranynak volt kortársa, de költészete megőrizte a maga egyéniségét. Saját énje nyilatkozik meg költészetében, araelynetc 1 gnagyobb részében & fájdalom szenvedélyes kitörésekben tártál utat magának. Hozzá hasonló nincs a magyar lírában és ez szabja meg nagy jelentőségét is Vajdának egész irodalmunkban. Hazafias költeményein kivül szerelni költészete a legszebb alkotásokkal gazdagítja irodalmunkat. Szerelmi lírája I szenvedélyes szerelem lángoló forrásából árad szerte és az emésztő fájdalom rezeg végig rajta. Bölcsei kedd költeményei az élet nyomorúságaiba való elmélyedésről tanúskodnak s az elmu-
