Komáromi Lapok, 1926. július-december (47. évfolyam, 78-155. szám)

1926-12-02 / 144. szám

1926. december í.

Komáromi Lapok

6. óidat

— Ostora kérőinek a bécsi titkos levéltár legérdekesebb aktái. A bécsi udvari levéltárba gyűjtötték a Habsburgok mindazokat a titkos aktákat, amelyeket minden okuk meg volt jól elrejteni a világ szeme elöl. Itt rejtőznek azok az iratok, amik császárok, kirá'yok, főhercegek, udvari családok családi bot rányaira, bűneire vostatkoznak. Ide dugták azokat az uralkodói levelezéseket, amikben a „népek atyái“ ígérgettek, alkudoztak bizalmasan, hogy miért vigyék a bábom mészárszékére népeiket. Itt vannak azok a magánlevelek, amelyekben előkelő urak teltek spicli* jelentéseket az udvarnak. így tudtuk meg, hogy negyvennyolcban 8 aiután, milyen urak végeztek spicliszolgálatokat titokban, akik pedig itthon mint jó hazafiak verték a mellüket. Hogy árulásukért milyen birtokot kaplak, milyen jutalmakban részesültek a mai előkelő családok ősei. Hogy milyen nemzetrontó terveket faragtak, tanácsokat adtak azok, akiket a nemzet jó férfiainak tartott. Szomorú adatok ezek. Most dolgozzák fel a titkokat magyar tudósok és egészen másként fogjuk látnia magyar történelmet, ha ezek nyilvánosságra kerülnek, ragyogóbbnak, a magyarság históriáját, hősebbnek igazi vezéreit és népét, de álnokibbnak a bécsi uralmat és azok magyar szolgáit. Az osztrákok most e titkos udvari levéltár aktáit elkóiyavetyélüc. Román, cseh, szerb tudósok is vájkálnak a titkok közt, de sok angol, francia, amerikai tudós is. Az antant-tudósok kormányaik megbízásából sok olyan iratot vesznek meg, amivel később leleplezhetnek és saját igazaikat bizonyíthatják. Nem hozzík ezeket nyilvánosságra, kivárják a jő alkalmat, amikor meglepő szenzációként robbanthatják ki. Különösen jó vásárlók a csehek, románok, szerbek de sokat vesznek a franciák is, főként olyanokat, amik a világháború kulisszatitkai voltak, a német császár és Ferenc József háborús levelezését, titkos fővezeri jelentéseket s a követek bizalmas írásait. Az angolok csak mureumi értékű dolgokat vásároltak.

— Meghalt a fcorhá b n. Szörnyű esst utolsó fejezete játszódott le a napokban a komáromi közkórházbsn. Madarász Sándor nagyölvedi lakos a kéméndi országos vásárról tért haza, amikor az elhagyatott országutoon úgy 9 óra tájban régi haragosa Csömör Zsigmond két társával Zsidó Ernővel és Kiss Józseffel orozva megtámadták. A szerencsétlen Madarászt lőccsel ütötték féjbe, amire a földre bukott. Ott aztán a torkát szúrták át. Haldokolva szállították a komáromi korházba, ahol már nem lehetett megmenteni életét. Hamarosan kiszenvedett. Támadóit letartóztatták.

— Kukoricát loptak. Kuralon Varga Sándor gazdától négy métermázsa morzsolt kukoricát loptak ismeretlen tellesek, akik után most kutatnak.

— Veszett kutya. Sóki József bátorkeszi-i lakos kutyája megharapta az öt éves kis Egyeg Józsikát. A kutyáról megállapították, hogy veszett volt, agyonlőtték. A kisfiút Prágába vitték a Pasteur intézetbe.

— Már ekéket is loptak. Két bucsi lakosnak, Szarka Józsefnek 400 és Olvedi Ferencnek 600 K. értékű ekéjét ellopták a mezőről. A tetteseket keresik.

— Elveszett értékes csomag. A

Köbölkút és Bucs közötti országúton Kella Izidor bucsi kereskedő kocsijáról leesett egy csomag, amelyben több ezer korona értékű selyem volt.

— A gyengéd férj. Tárnok András, bucsi lakos valamin összeveszett a feleségével. A perpatvarnak aztán az lett vége, hogy a feleségét annyira elverte, hogy eszméletét elveszítve esett a földre. A gyengéd férj ellen súlyos testi sértés cimen megindult az eljárás.

— Tolvaj koidoo. Varga István gutái származású csavargó már régóta koldulásból él. Úgy látszik a koldusok pályája se fenékig tejfel, mint régente volt és Varga ezt azzal kárpótolta, hogy néha enyves kezű lett, amelyre minden ráragad. így cselekedett Karván is, ahol a Kocsis féle uradalomban és egy Navratil nevű gazdánál több ezer korona értékű holmit lopkodott össze. Most körözik.

— Tűzesőt Libádon ismeretlen okból tűz ütött ki Ipolyi István házában és azt jó részt elhamvasztotta.

— Az é] sötétjében. Köbölkuton egyik éjjel a korcsmából gyanútlanul tért haza Újhelyi Baltazár, mikor valaki a sötétben reárontott és megbicskázta. Az ismeretlen tettest keresik.

Irodalom.

f iiaüözi Élni második estje

vasárnap ismét zsúfolásig megtöltötte a primáspalota tükörtermét érdeklődő, lelkes közönséggel és ismét a szokott ünnepies kerete«; között zajlott le.

Az estét Bicsák Erzsébet, bájos ma- j gyár uriieáay zongorajátéka vezette be, j aki Liszt Ferenc egyik tanulmányát és Beethoven Rondo a capriccio-ját játszotta el meglepően kiforrott technikával és kivételes zenei tehetségének félreismerhetetlen jeleivel úgy, hogy játékával a legszebb reményeket váltotta ki a közönségből további fejlődése iránt. Albrecht Sándornak erről a kiváló tanítványáról még sok szépet fogunk hallani.

Utána Birtai Iván, régi csallóközi család sarja, csallóközi emlékeket elevenített fel zamatos csallóközi anekdotákkal fűszerezve. Hangulatosan és találóan jellemezte a csallóköziek kedély világát és nem egyszer hangos derültségre késztette hallgatóit. Bírtál Iván rövidségében is élvezetes előadását, melyet a közönség lelkesen megtapsolt, Trattner Károly hegedüszáma követte, aki Polkák Ede csellómüvész akadályoztatása miatt ugrott be szereplőnek. Bihari János kesergőjét, rekviemjét és huszártoborzójáí játszotta el szépen, hatásosan. Sendlein János kifogástalan és megértő zongorakiséreíe melleit és a közönség kívánságára ráadást is adott.

Majd Alapy Gyula dr. Komáromi iró, a Jókai Egyesület főtitkárának eiőádása következett Csallóköz íróiról, aki a szellemi munkások három százados fényes ■ torosaiét vonultatta fői a haliagatók előtt.

Előadásában előbb ismertette C sallőköz szerepét a reformációban s ellenreformációban és felsorolta a csallóközi hitszónokoHat és egyházférfiakat. Mijd az irodalomtörténészekkel és történelmi j írókkal és munkásságukkal foglalkozott, többek között felemlítve a komáromi származású Beöthy Zsoltot és Szinnyei I Józsefet, aki a „Mígyar Írók É eté“-t j adta ki. A politikai irók között neveze- j tes szerep jutott Bittó Istvánnak, Ghyczy Kálmánnak, az ifjabb Birtai Györgynek, de a diplomaták, filozófiai, pedagógiai irók egész sorát adta a magyar kultúrának ! Csallóköz, éppúgy a legnagyobb nyelvésrek egyike, Vambáry Ármin is Csalló- j közben (Duiászerdihelyen) született és j Jedlik Ányos, a dinamó, az akkumulátor es a szódavíz feltalálója, a tudós tanár is komárommegyei származású.

Ezután részletesen foglalkozott a csallóközi vonatkozású szépirodalmi írókkal, akik közölt Várkonyi Amadé Lászlónak jutott a régebbi időben különösebb fontosság és Csokonai Vitéz Mihály Vajda Julianna iránt érzett reménytelen szerelnie is Csallóközben, Komáromban lángolt fel. Csallóköz írói között Péczely József. Beöthy László, a kiváló humorista, Czuczor Gergely és még néhányan lettek maradandó értékei a magyar irodalomnak, és végül a legnagyobb magyar mesemondó: Jókai Mór is itt született Komáromban.

Alapy Gyula tanulmánya végén részletesebben újította fel a közönség em!ékezeíében Jókai Mór komáromi életének fázisait és a Kom írómban őrzött Jókai relikviákat.

A rendkívül gazdag tartalmú ás élénken összefoglalt előadás után, melyet jól sikerült diapozitivek íarküotiak még, a közönség hálásan s hosszasan ünnepelte a tudő3 előadói, aki értékes, alapos és becsületes munkát végzett tanulmányának megírásával.

(*) „Az Őrszem“ c. keresztény társadalmi és szépirodalmi kétheti folyóirat most megjelent I évf. 3-4 száma Kersék János, Dienes Adorján, ifj. Inczinger Ferenc, Virsik Mária, Marek Antal és Derfényi János tollából értékes és kedves verseket és elbeszéléseket közöl. A szépirodalmi részt változatos tartalmú Kultúra, Szilánkok, Társadalom, Közgazdaság és Háztartás rovatok egészítik ki. A lap előfizetési ára 1 negyed évre 12 korona. A lapot ajánljuk keresztény olvasóink figyelmébe. A szerkesztőség és kiadóhivatal címe: Igló, '

Masaryk sor 48/1. A lap munkatársai: k Kergék János, Inczinger Ferenc, Virsik Mária, Marek Antal, Darkó István, Dienes Adorján, Mael Ferenc, Schalkház Sára, dr. Bognár Cecil 8 többen Szlovenszkó jótollu és nevű irói közül.

Színház.

;A magyar színészet

a magyar kultúrának egyik régi támasza, amelynek rajongói a nélkülözésektől re riadnak vissza csak hogy szolgálják a magyar kultúra szent ügyét. Ezek b rajongói a magyar színészetnek | kétszeresen megérdemlik, hogy a ma- 1 gyár közönség érezze, hogy a magyar | színészet iránt kötelességei is vannak. I De uem csak érezni kell ezt a köte- 1 lességet, hanem tenni, áldozni is a ma- | gyár színészet érdekében.

Hétfőn nagyon nívós előadásban 5 látta a közönség Szenes Béla Az alvó ; férj cimü szellemes vígjátékot, amely | a férjektől észre nem vett, elhanyagolt | feleségek típusát mutatja be. A házas- l ságok sokkal boldogabbak volnának, j ha minden férjnek akadna egy barátja, aki felhívná, felcsigázná az érdeklődé- S sét, a figyelmét a saját felesége iránt, i akiről eddig nem is sejtette, hogy mi- | csoda kincset, micsoda szépséget bir j benne. Ez a témája a szellemes vig- j játéknak. A főszerepeket Kolár Mária, j Révész Ilonka, Cserényi Adel, Pataky, \ Justh, Vágó, Farkas, Némethy adták. ; Kedves jelenség volt Farkas Pálnak j kisleánya. Farkas Baby, aki a korzón j eltévedt kislány szerepét bájos közvet- \ lenséggel adta. Meg is tapsolta a ked- j vés kisleányt a közönség.

Kedden a Muzsikus Ferkót ismétel- jj ték meg az ismert szereposztásban j igen nagy sikerrel félház előtt.

(S-rausz bájos opsretjs), a Búcsú l

keringő ma, csütörtökön este kerül be- j bemutatásra. A gyönyörű zenéjü ope- j rettben az egész operett együttes fel- 1 lép. Aá operett a legfényesebb kiállt- I tásban kerül színre. A darab Varsóban j játszik 1910 ben.

(Pjer Gynt pénteki előadás*.) A nor- ; végek nagy írójának, Ibsen Henriknek j hatalmas drámai költeményének, a Peer G/ntnek holnapi, pénteki bemutatója nevezetes dátuma a komáromi színházi ku'tura történetének. Pjer Gynt, a hazug fantaszta, az önzés és álmadozás j rabja, aki mindenkit megroat, ha a közelébe ér. Az anyát, a kedvesét, a más ! jegyesét, az utitársait; szerencsétlen természet és mégis tele erővel, életkedv- | vei, a vállalkozásra való hajlandóság- ; gd. A reális valóság egyedül nem ■ volna elegendő arra, hogy kellő milieut i adjon e fantaszta álmodozásainak. Az j álmok testi alakot öltenek, a Dovre véne, a manók, a sovány személy, a | gomböntő, a vészmadár és az idegen utasban. Az egész drámai költemény § azt az igazságot példázza, hogy fél- | emberek nincs jogosultságuk itt a föl- 1 dön. Légy egészen erényes» vagy égé- jj szén bűnös. Pozitív vagy negativ kép, t amint a sovány ssemély mondja. De aki élete fél tartalmát széjjelöntötte, . fél tehetőségét elherdálja, fél cseleke- j detet nem hajtotta végre, az csak arra \ való, hogy a gombőntő olvasztókana- 1 Iára kerüljön. A darab Grieg halhatat- | lan kisérő muzsikájával kerül színre, a zenekart Ruttkay Béla vezényli. Teljes felkészültséggel várja a pénteki bemutatót a Peer Gynt s a közönség minden bizonnyal méltányolni fogja az igazgatóság törekvését, amidőn abszolút irodalmi értéket ad, A darabban a drámai együttesen kívül fellép Kovács Kató primadonna is.

(A Tűi déri aki lányok) ez a bájos 1 vígjáték tele csattanó életkedvvel, ele- j venséggel szombaton d. u 3 órai kéz- I dettel kerül színre félhelyárakkal a vígjáték együttes fellépésével. Fellép Trsztyánszky Margit az uj szerződött tag is, aki a Miss Lilian cimü angol vígjátékban olyan szép sikert ért el.

(Noszty f u esete Tóth Marival) ezt a nagysikerű vígjátékot a közönség kívánságára vasárnap d. u. még egyszer színre hozza az igazgatóság mérsékélt helyárakkal. Közönségünk bizonyára nem szalasztja el a kedvező alkalmat, hogy ezt a pompás vígjátékot láthassa.

(Á feleségem babája). A sikerült zenéjü operett szerzők között első

helyen áll Stolcz Róbert, akinek a legnépszerűbb operettje a Feleségem babája szombat, vasárnap kerül színre, Az eleven darab fiataloknak nem alkalmas, csak felnőtteknek.

Színházi miikor,

A pozsony-kassai magyar színtársulat vendégjátéka a Kultúrpalotában. Igazgató: Iván Sándor.

Az esti előadások 8 órakor, a délutániak 3 órakor kezdődnek.

Csütörtök, dec. 2. Bucsukeringő. Strauz gyönyörű zenéjü operettje. Péntek, dec. 3. Peer Gynt. Ibsen ha« talmas drámája Grieg zenéjével.

Szombat, dec. 4. d. u. Tündérlaki lányok. Vígjáték féthelyárakkal, Trsztyánszky Margit fölléptével.

Este: Feleségem babája. Stolcz népszerű operettje. (Csak felnőtteknek 1)

Vasárnap, dec. 5. d. u. A Noszty-fiu esete Tóth Marival.

Este: Feleségem babája. (Operett másodszor. Csak felnőtteknek 1)

Hétfő, dec. 6. Muzsikus Ferkó. Operett.

Közgazdaság;,

Kótiyszsregyazaágek és csődök Silavanazkobin es Ruj/.iusák jöan. Kényszer* egyezségek: Cnamott fis agyagárugyár Kainó, Seidner Ilona divatáru es ka>ap* üzlet Besztercebánya, Rosenthal Sándor cipó és divatáruüzlet Turócszentmárton, Adler Móric Kereskedő Munkács, Hock Jenő rövidáruüzlet Leva, „Allantika“ (túl, Míchalenko József és Rosenberg Izsó) cukorárutlziet Kassa, Gottesmann Lajos vegyesáru kereskedő Ungvár, Atlas Sámuel rővidáruüzlet Eperjes, Malicek Ádám vegyeskereskedő Miava. — Csőd: Weiner Artur Kereskedő Ivánka.

Tözadabiró választás a pozsonyi iőzadan. A pozsonyi termény tőzsdén hétfői választották meg a tőzsdebiróság tagjait. A 64 tagból álló tőzsdebiróságba beválasztották Pick Richárd Komáromi lisztkereskedői és TieOitsch Jakab nagymegyeri terménykereasedői is.

A leipzigi nagyvásárok. A leipzigi évente kéts ser, tavasszal és ősszel rendezett mintavásárok Kétségtelenül a mai kor legnagyobb arányú kereskedelmi eseményei. Ezeken a vásárokon nem a kiállított tárgyak és anyagok cseré.nek gazdát, hanem azok csupán mintául szolgálnak a legnagyobbarányu üzletkötésekhez. Innen van a leipzigi nagyvásárok mintavásár neve is. A vasárikiáliitók és vevők hatalmas seregében a világ minden népe képviselve van. A kiállítók közölt természetszerűleg a németek száma a legnagyobb, amennyiben a 1925 évi tavaszi vásáron is 10667 kiállító cégből 10075 volt németországi s 592 más otszágoeli. Ez utóöbiak — számuk nagyságának sorrendjében felsorolva — Csehszlovákia, Ausztria, Magyarország, Svájc, Olaszország, Franciaország, Anglia, Holland, Danzig Jugoszlávia, Svédország, Belgium, Nor, vágia, Afrika, Amerika, Dánia, Lengyelország, Oroszország, Romania és Lettország. Néhány ezek közül saját épületében állít ki: Ausztria, Csehszlovákia és Svájc. Mások, mint például Olaszország, Jugoszlávia és Görögország saját zárt osztályokkal rendelkeznek. A kiállítók közti számaránynál sokkal nagyobb az idegenorsságbeiiek arányszáma a vásárlók között. PJ. a legutóbbi (1926 -os) tavaszi nagyvásár 140 ezer látogatója közül nem kevesebb, mint 19610 külföldi voU, amely számból 17300 esik az európai államokra, 2310 a többi világrészekre. Az európaiak között Anglia 1680, Ausztria 2450, Belgium 360, Bulgária 100, Csehszlovákia 3690, Dánia 686, Danzig 140, Észtország 35, Finnország 120, Franciaország 520, Görögország 90, Hollandia 1600, Spanyolország 160, Magyarország 809, Olaszország 560, Jugoszlávia 280, Lettország £130, Divádia 100, Luxemburg 30, Memel 25, Norvégia 270, Lengyelország 540, Portugália 50, Románia 320, Oroszország 350, Svédország 567. Svájc 1300, ükránia 40 látogatóval volt képviselve. A 2310 más földrészbéli közül Észak-I