Komáromi Lapok, 1926. július-december (47. évfolyam, 78-155. szám)

1926-11-25 / 141. szám

4. oldal.

Komáromi Lapok

19B6. november 85,

igazi érték előtt leborult, az álértéket véresre korbácsolja.

Elkezd lapozgatni a szanaszét heverd naplórészletekben, amelyeknek minden sora Lehel István megállapítását látszik bizonyítani. Túlfűtött sorok, egekig magasztaló dicséret, vagy véres csíkot huzó korbács Ütés: ez a napló. Judiciumát érzelmei determinálták. Ez leginkább a Herczeg Ferencről irt sorokból derült ki. Herczeg Ferenc volt Jászai Mari életének haláláig kisértő nosztalgiája: a számára elérhetetlen. Herczeg Fereneben látta a férfi ideált. Naplójából írom ki a következő sorokat: „ ... teljesen ellenkező lélek, mint én, de nyugodt ésfenkölt gondolkodásával mindig megnyugtatóan hat rám.. .“ A nyilvánosság elé nem kerülhetnek egyelőre azok a sorok, amelyek Jászai Marinak arról a pályatársnőjéről szólnak, aki miatt Herczeg, az elérhetetlen ideál maradt.

Csathó Kálmán.

A naplójegyzetben íegymás után sorakoznak holt és élő nagyságok nevei Csodálatos, megrázó megfigyelések és észrevételek karakterizálják ezeket. Megkérdem Lehel Istvánt, a nyilvánosság elé kerülnek-e ezek az intimitások.

— A holtakról szóló megjegyzések benne lesznek a mostan kiadandó naplóban, az élőkről szólók csak az esetben, ha az illetőknek nincs kifogásuk ellene. Nap-nap után kapom a leveleket és felszólításokat, hogy szakítsak ki egy-egy oldalt a naplóból.— Természetesen ezt nem teszem, de az is természetes, hogy nem élek vissza azzal a fegyverrel, amelyet a nagyaszszony hagyott rám naplójával örökségül.

így például valószínűleg nem kerül be a mostani kiadásba a ,Csathó ur* cimü fejezet, amely Csathó Kálmánnal, a Nemzeti Színház főrendezőjével foglalkozik. Véletlenségből sikerült kijegyeznem ebből a fejezetből a következő sorokat:

»B.'eg embez az, aki nem bírja a széken üiő foglalkozást. Ezért a minisztériu.nban, ahol folyton ülnie kellett, elhatározták, hogy olyan állást szereznek neki, ahol mozogni lehet. Ezért és semmi másért a Nemzeti Színház főrendezője.“

A napló egyébként kát részből áll: az első az önéletrajz, amely izgalmasabb, érdekfeszitöbb a legfantasztikusabb regénynél. Megrázó őszinteséggel írja meg csodálatos ívelését a pokoli szenyből a fénybe.

A markotányos leány.

Lehel István szerint ez a rész lesz a karácsonykor megjelenő könyv egyik páratlan zsenzációja. Belepillantottam néhány sorába, amely az őszinteségnek, a tragikus kegyetlen önlátasnak hasonlithatatlan megnyilvánulása. Halálos borzongatón sikolt a nagy szinésznő hangja, amikor borzalmas, tizenhét esztendős fiatalságáról ir, arról a korszakáról, amikor még kis szinésznő sem volt. A halál mesgyéjén szédül a kis vézna, sápadt maikotányoslány, aki a königgrätzi csata ezer katonáját szolgálja ki. Idegrázó olvasmány Jászai Mari históriája a königgrätzi csatatéren: a sötétben megjelenik a részeg őrmester és az izzó, rakétás, ágyugolyóbisoktól fényes éjszakában durva kardforgató marok fojtja bele az ájult sikolyt a szép szinpados álmokból a sáros rögre potytyant fiatal leányba.

„Szétfoszlottak az álmok. Ereztem, hogy ellenállhatatlan erők szédítenek az utolsó állomások: a bűn és a kórház felé. Te jóságos Isten! 11 Hogy ebből a pokoli szennyből eljutottam a fény és dicsőség országába!“

Dermedten nézem ezeket a sorokat. Lehel István hangja riaszt fel a kábulatból:

— A napló második részének cime ez: »Egy becsvágyó iratai.“ Ez a rész a benne szereplők kvantitásánál és kvalitásánál fogva még érdekesebb, mint az első.

Jászai Mari, az antiszemita.

Nézem ezeket a jegyzeteket és egyszerre egy fölötte érdekes passzusra akadok, amely Lehel István szerint Jászai Mari állandó mondása volt és amely híven fejezte ki a nagyasszony úgynevezett antiszemitizmusát Ez szó szerint így hangzik: »Üsd addig a keresztényt, amíg olyan életrevaló nem lesz, mint a zsidó,“ Ezután megkérdeztem Lehelt, hogy dolgozik-e már a nagy tragika tudományos életrajzán, i

— Nagy munkám csak az emlékiratok megjelenése után kezdődik és ehhez a nagyközönség közreműködését kérem. A legkisebb adatért is hálás lennék. Így például szeretném tudni, milyen lapban irta Jámbor Pál első kritikáját Jászairól, amikor ő Budán kórisianő volt. Ez volt az első fellépte, egyszavas szerepe volt, mindössze nagy felháborodással kelleti mondania azt, hogy „Julia I“ Ezért az egy szaváért dörgő tapsot kapott a tizennyolc esztendős lány, úgyhogy ijedtében leült egy székre. Ekkor irta Jámbor Pál: „Engedjék meg, hogy egy levelet átnyújthassak ennek a fiatal hölgynek abból a koszorúból, amelyet egykor a nemzet a fejére fog tenni.“

— Jászai Mari ezt akkor jegyezte fel, amikor körülbelül negyven esztendős volt és az Elektra hatodik előadásán fejére tették a nemzet aranykoszoruját.

Az ólet komédiája.

As 5sti lombnak hull aranyesője,

Mosolyg reánk a nyájas őszidő.

Óh ne tekints rá mint egy költözőre,

Ki távozik és vissza sohse’ jől Megérheted még — nem csupán jövőre,

Hogy nyárra ősz jön szőllőérlelő,

Az őszi búra tél farsangja vár rád,

— Játszuk az élet nagy komédiáját.

Szép is az élet színes ragyogása;

A* ég, a nap, a völgyek és hegyek,

Kacagás, sirás, ifjú évek álma 3 a győzve küzdő hős e nbersereg.

De haj, — egyszer csak éj borul pilládra

S a kedves szinmii többé nem pereg------Habzsold addig csak minden bűvét — báját:

— Játszuk az élet nagy komédiáját:

Színésznek lenni, sirva is nevetni Ott, ahol bánat, baj és könny terein,

S közönyös arccal titkon elepedni Óh mily felséges, édes gyötrelem!

Ne feledkezz el hát színházba menni,

Sokat okulhatsz ott egy jó helyen S adhatod otthon a szín folytatását:

— Játszuk az élet nagy komédiáját.

Lobogni vágynál? Légy csak csendesebben!

Ha a szerencse már Így elhagyott,

Jóbb fejet hajtva megnyugodni ebben,

Mint ostromolni eget és napot.

Késett utas vagy egy kis állomáson,

Soká kell várnod még a vonatod,

Takard mosollyal lelked sajdulását:

— Játszuk az élet nagy komédiáját.

Öreg szivünkkel vágyunk jobb napokra, Viharvert kányák égett háztetőn.

Sokat küzdöttünk még sem vittük sokra, Tekintetünk száll céltalani mezőn.

Fel a szivekkel még ha a poklok árnya Szakadna is ránk mindent elfedőn !

Fojtsd dalba, borba könnyeidnek árját :

— Játszuk az élet nagy komédiáját.

Vxálonga.

Milyen magas volt a Bábel tornya?

Nincs még egy épület a világon, amelynek akkora szerepe lett volna a világtörténelemben, mint Bábel tornyának. Oly magasra akarták építeni, hogy az égig érjen, de a köveket összehordó népek összezavarodtak s a nagy mü abbamaradt. Az örök emberi baisors: nagyot akarunk és belebukunk a gyöngeségünk miatt. így maradt abba ez a hatalmas építmény s valamennyiünkben, akik ezt a történetet az iskolából magunkkal hoztuk, úgy él az emlékezetünkben, mint egy valóságos torony, olyan, mint a mi tornyaink. Aki pedig még olvasgatott is róla s tudja, hogy 92 méter magas volt, az csodálkozva gondolt a legősibb kor építőire, akiknek építménye csupán harmadrészben marad el a legmodernebb technika tornya mögött. Nos hát, ez a torony, mint a legújabb ásatások által megerősített Herodotosz-féle adatokból kiderült, nem torony volt, hanem emeletekre beosztott s az oldalában egyenes s kevéssé meredek vonalban haladó, hatalmas lépcsőzetekkel ellátott mesterséges kőhegy; ezért lehetett olyan magas. Amikor a legmagasabb volt, hat párkányszerü emelet volt és tetejében még templomot is emeltek. Akadtak olyanok is, akik azt mondták, hogy az egész bábeli torony csak monda, hiszen ahány leírást találjuk az ősi könyvekben, mind eltér egymástól. Ezt a kifogást is megcáfolja az a tény, hogy ezt a tornyot számtalanszor lerombolták, meg újra fölépítették, átépítették. Innen a sok ellenmondó leírás. Az első újjáépítését a Krisztus előtti harmadik évezredben végeztette el egy babilóniai uralkodó, ebből a korból azonban nem igen sokat tudunk róla. Részletesebben csak a Krisztus

előtti hetedik évszázadtól ismerjük a történetét. Utoljára Nagy Sándor romboltatta le, hogy azon a helyen alapítsa meg világbirodalmának fővárosát. Helyébe uj épületet akart emelni, de közben meghalt s csak romok mutatták a torony helyét, azonban ezeket a romokat is széjjelhordták később az arabok s helyét csak a német archeológusok ásatása derítette föl.

Mielőtt vásárol, tekintse meg dús választékú

csillár raktárunkat.

Szép kivitelű, ízléses és modern

Lusterek olcsó árban.

Nagy raktár az összes "390! IMK* villamossági olkkekben.

„ELEKTRA“ Jókai-ucca 13.

Telefon 38.

Komáromból Palesztinába

nem sokan vándoroltak ki eddig, de azért mégis akadtak egynéhányat!. így többek között Székely Antal, a Vár megyei Mezőgazdák Szövetkezetének igazgatója családostul kiment Palesztinába. Velük vándorolt ki Darida Zoltán is, a Szövetkezet volt könyvelője Nagyon érdekes, hogy amíg a zsidó vallása Székely nem tudott megbarátkozni az ottani viszonyokkal és onnét tovább vándorolt Amerikába, New- Yorkba, addig a keresztény Darida ott maradt Palesztinában, sőt amikor onnét 4 év múlva visszajött Budapestre, ott nem sokáig maradt, hanem újra viszszavándorolt Palesztinába.

Hogy Szkelyék nem tudtak ott megmaradni, annak oka az, hogy Palesztinában igen gyakoriak a pogromok. És ki hinné, hogy ezeket a pogromokat az orthodox bens2ülött zsidóság rendezted az arabokkal az ujhitü, neológ beköltözött zsidóság ellen. A benszülött zsidóság ugyanis engesztelhetetlen gyűlölettel van a beköltözött neológ zsidóság ellen.

Vannak azonban Palesztinának egyes vidékei, ahol most már szilárdabbak a közbiztonsági állapotok.

Darida Zoltán sokszor irt a Komáromi Lapokban palesztinai élményeiről. E leirásokat olvasóink nagy érdeklődéssel olvasiák. Bizonyára örömet szerzünk olvasóinknak, ha jelezzük, hogy Darida Zoltánnak ígéretét bírjuk, hogy legközelebb ismét fel fogja keresni lapunkat palesztinai cikkeivel.

Addig is szolgálunk olvasóinknak egy frissen érkezett palesztinai tudósítással. A napokban jött meg Palesztinából egy vidékünkről való fiatalember, Marosi Ignác, aki 14 hónapot töltött Palesztinában és az oltani életűiről a következőket mondotta:

— Két nyitrai fiúval együtt voltam: Krausz Ferdinánddal és Klein Jenővel Rub el Nazrában (arabul annyit jelent, mint Názáret negyede), 6 kilométernyire Názárettől, a jeruzsátemi országút mentén. Mezőgazdasággal foglalkoztunk. 25 telepes lakik itt együtt, kooperativ alapon, vagyis a közös nyereséget egységesen osztjuk fel. 1500 duma (400 kát. hold) te üiet áílt rendelkezésünkre Egymás közt héber nyelven beszéltünk. Főképp gabonanemüek (búza árpa) konyhai és kerti vélemények tenyésztésével foglalkoztunk. Barakkokban lakunk, 2—3 egy szobában. Van tejgazdaságunk is, egy egy tehén napi 18 liter tejet ad — csupa hollandi vagy keletfriesi nemes tehén adja, áruk 15 000 K. Van modernül felszerelt baromfitenyeszetünk is, keltő gépekkel, az idén 1200 tyúkot neveltünk fel. A családos emberek, nyolcán, kűiön barakkokban élnek.

— A fenti két nyitrain kivül Simkő Mór Petash Tikvában lakik, kútfúrással foglalkozik, mint önálló munkavezető, Megnősült, berlini chaluza a felesége.

— Legjobban jellemzem életünket, ha elmesélem egy nap törlénetét. A 25 telepes közül hetenként változtatva egy sómer éjjeli szolgálatot teljesít, fegyver nélkül, ami az arabokkal való jó viszony elegendő bizonyitéka. Nyáron reggel 4 órakor ő kelt fel. Munkába megyünk

7-ig dolgozunk, azután közös éíleremben reggelizünk. Ismét munkába, fél 12 kor hazamegyünk, amikor megfttrdünk. (Telepeseink javarésze német, frankfurti, kölni stb) Ebédhez fehérbe öltözünk át. A reggeli: tej, vaj, túró, olajbogyó. Ebéd: német konyha, hideg gyümölcsleves vagy ^húsleves, hetenkint háromszor hús,főzelék,pudding vagy egyéb tészta. Ebéd után 2 órai alvás, azu án forró teát iszunk (mely tudvalevőleg nyáron erősen hüsit). Újra kimegyünk a mezőkre 4 kor uzsonna, azután munka alkonyaiig hazamegyün fehérbe öltözünk és megvacsorázunk: teát vagy kávét és főzeléket. Vacsora után következik a szidur a voda a másnapi, vagyis a munkabeosztás megbeszélése.

— Szórakozások: a városokból gyakran járnak ki a falvakba színtársulatok, Sokszor van hangverseny is. Nemrég ott járt Jascha Heifetz, a világhírű hegedűművész, ki szabad ég alatt 6000 ember előtt játszott teljesen ingyen. Ott volt Schorr tanár, a kiváló hegedűművész is. Lerándul néha a Teatron Arcis Israelis, az országos szintárzulat.

— Péntek este egy órával a naplemente elölt fejezzük be a munkát. Templomba a szomszédos erdélyi faluba megyünk. Ugyanis egy erdélyi falu zsidó lakosságát ide üitet.ük át. Kolozsvári környékbeli földbirtokosok eladták otthon mindenüket és rabbijukkal é ükön idejöttek. A zsidó nemzeti alap összesen 50 családot lelepiíe t ide — 300 embert. 25 holdon gazdálkodik minden család

— Orvos 4 km. re lakik tőlünk Tel Adaszban. Négy faluja van, lóháton látogatja meg őket naponta és minden faluban két órát tölt. Gyógyszertár minden faluban van, egy-egy ápolónővel.

— Három héber napilap jelenik meg Palesztinában. A Daar H-»jom (Napi Posta) Jeruzsálemben, konzervatív lap, a Hierez (Az Ország) Telavivban, liberális és a Hadaver (A sző) szintén Teiavivban, a munkások lapja. Persze ezenkívül sok a hetilap, szaklap stb. Óit járt nemrég dr. Patai József is Budapestről, a nyitraiak régi ismerőse.

— Az útiköltség III. osztályon 1600 korona.

— Az egészségi áüapot kifogástalan. Maláriamentes vidéken lakiunk, jó éghajlati viszonyok között. Súlyosabb megbetegedés egész éven át nem volt.

— Az idei gabonalermés teljesen fődözte szükségleteinket, a fölösleget gép vételére, az állatállomány szaporítására fordítottuk. Általában a nyereséget az első években befektetésekre fordítják.

— A mi telepünket Kvucat Bét Zérónak, vagy Markenhofnak h vják. — Uíóbbi elnevezés onnan ered, hegy telepeseink — érettségizett vagy egyetemet végzett németek — mezőgazdasági szakképzettségüket a Scwarzwaldban fekvő Markeahof faluban nyerték.

JBLI I t JE K.

— Vallásos estóly a Kollégiumban.

A ref. Egyház harmadik vallásos esté-1 lyét vasárnap, nov. 28 án tarlja meg a f Kollégium nagytermében este 6 órai! kezdettel. Programm: 1. Közének. 2. Imádkozik Parais Árpád. 3. Szaval Erdélyi Mariska. 4. Saját énekét adja elő zongora kiséretíel Tóth István. 5. Bibliát magyaráz Parais Árpád lelkész. 6. Szavai Bajcsy Lenke. 7. Szavai Németh Lsjos. 8. Imádkozik Parais Árpád. 9. Közének. Helyszámos már péntektől kezdve kaphatók a lelkészt hivatalban.

— Elhunyt lelki pásztor. Súlyos csapás látogatta meg az Ipolysági esperesi kerület lelkészi karát. Amint őszinte részvéttel értesülünk, Schreiber Aladár ipolysági c. apátplébános a hívőknek nagy fájdalmára 'csendesen elhunyt. Temetése igen nagy részvéttel történt.

— Hirtelen halál. Megdöbbentő haláleset történt a napokban Csúz községben Pongrácz Alfréd állatorvos lakásán hirtelen rosszul lett és röviJesen meghalt. Az egész környéken nagy megbecsülésben állott élete delén állott férfiú hirtelen elhunyta általános részvétet kelteti.

— Baleset. Raáb Mária párkányi cselédleány szolgálati helyén leesett a pincébe. Súlyos sérüléseivel az érsekujvári kórházba szállították.