Komáromi Lapok, 1926. július-december (47. évfolyam, 78-155. szám)

1926-11-20 / 139. szám

8, oldal. Komáromi Lapok 1923. november 20. 139-1 I Életkedv és erőteljes frisseség csak az egészséges ember tulajdona. — A jól ismert — ALPA sósborszesz rend szeres hasz­nálata által Ön is egészséges marad. I a megeyilkolt sebei vérezni kezdenek, valahányszor a gyilkosa közeledik, ak­kor Tisza Istyán piros vére újból folyni fog, valahányszor a pártszenvedélytől elvakult magyar politikus ha'ad el a kriptája előtt.' Mil mill a dH ? Már az ó mythológia minden bű­bájt a nőkben személyesített. A nő magasztos hivatásának apoteozisét megtaláljuk a régibb időkben. Rómá­ban mint Veszta szüzek, Mexikóban mint nap szüzek őrizték a házi oltár szentségét. A világ legfontosabb eseményeinek nők voltak a titkos rugói. Trójának falait nő miatt rombolták le, Carthágót nő építtette, a hires actiumi csata Kleopátrának a müve volt, Rómának nagysága és enyészete dolgában nő határozott. Augusztus nagy reményű ; unokáinak meg kellett halni, hogy Ti­berius juthasson a világ legnagyobb trónjára, s vele együtt azok, afcik a római birodalom pusztulását siettették és ez Líviának Augusztus harmadik fe­leségének a müve volt, Lucrétia vér­­tanusága idézte elő, hogy Rómából el ■ űzték a királyi családot és azután szá­zadokon át virágzott a nagyszerű köz­társaság. Újabb korban Angolországot Erzsé­bet királyné tette r.agygyá. A francia ' forradalomban Dubarry grófnő XVI ik Lajos hírhedt kedvesét pazarlása miatt kolostorba zárták, majd 1793, év dec. 6-án Robespierre sürgetésére lefejezték. : Ott voit a szép Pompadour marquise j ugyancsak XVI. Lajos francia király kedvese, akinek nagy befolyása volt az ■ állam ügyekre. Továbbá a ritka szép- ! ségtí Mária Antoinette XVI. Lajos fele- \ sége, akit 1793. okt. 16 án végeztek ki ; a vérpadon. Egykori feljegyzések em­lítést tesznek Lenormand Annáról, aki I. Napoleon idejében kártyavetésével és jóslatával tartotta fogva a világot. Diderot Danis a francia forradalmi felvilágosodási korszak legbefolyásosabb írója azt tanácsolta, hogy aki a nőkről ir, mártsa tollát szivárvány színekbe és hintse be írását a lepkék himporával. A mi Petőfink azt mondja, hogy a férfi teremtésekor az Istennek homlo­kára sötét ború szállt — a felhő és az égi háború, de mikor a nőt alkotta, örömkönny ragyogott a szemében, me­lyeket ma is látunk a ragyogó csilla­gokban. A föld kerekségén igen sokféle asz­­szony van, legalább is annyiféle, ahány foka van a Jakab létrájának. A sok jó és szép között voltak és vannak So­crates feleségéhez Xantippéhez hasonlók is. Xeptippe neve típussá lett, vagyis anuyit jelent, mint: házsártos, zsembés, civakodó asszony, kihez igazi krisztusi türelem kell. Azt mondják, a nő rejtelmes ször­nyeteg, majd, hogy földöntúli teremtés, a mindenség tengelye, ki félistenné és gazemberré teszi a férfit; hogy a világ teremtése óta az asszony az alfája és ómegája mindennek. Máskép beszél róla a peszimista és máskép az opti­mista. Ezekután Schillernek világszerte is­meretes szép költeményét említem meg Ehret die Frauen (Tiszteljétek a nőt) és Eötvös Károlynak ama fejtegetését, hogy a nő tisztelete erkölcsi életünk legfőnségezebb alkotása, s hogy az ál­latból akkor lett ember, amikor a nőt tisztelni kezdte, s az emberbői akkor lesz állat, amikor a nőt többé nem tiszteli. Ez mind komoly megfigyelés, mely nagy erkölcsi és társadalmi cél szolgálatára van hivatva. Láthatjuk tehát, hogy a történelem évezredek előtii dolgokat feljegyzett, s a nőkről korszerűit ~ megemlékezik, ki nek előnyére, kinek hátrányára. Eljön az az idő, midőn a ma itt élő magyar nők cselekedeteit is megörökítik, a jövő nemzedék számára. Viselkedjék tehát úgy minden magyar nő, hogyha már nem is lesz Zrínyi Ilonához ha sonió — akiről Madách azt mondta: j »Hogy ha a magyar nemzet nem volna elég erős arra, hogy a magyar név tiszteletét fenntartsa, akkor Zrínyi Ilo- i nának neve elég arra, hogy évezrede­­kenker észtül fennmaradjon“ — legalább j. unokái előtt ne kelljen pirulni. Hogy ezt elérhessék, kötelességük a j kezükben összpontosuló házi nevelés keretében gyermekeik leikébe csepeg- : tetni nemzetünk szeretetét; a fiatal fo­gékony keblekbe oltsák bele azoknak az erényeknek csiráit, melyek a lélek irányát jelölik ki az egész életre 1 Mert az a régi igazság, hogy a jó nemzeti szellemet épolgatö anyáktól függ a jövő nemzedék. Sulyok Juliánná. Lerakat Komáromban; «3 Bárdos Jenő, Kovách Tihamér gyógyszertára, Kubányl Testvérek; * és THszdorfer Károly drogériában. Halálos baleset a komáromi áramfej­lesztő telep komáromi hálózatán. — Egy mázoló munkás a villamos dróto­kon halva maradt. — Saját tudósító nkiól. — Komárom, — november 19. Pénteken reggel halálos baleset tör­tént a Komárom Vidéki Hiteibank bér­háza oldalán vezető villamos áram drótjai közt. Csizmadia István 30 éves mázolómunkás azzal foglalkozott, hogy a falba erősített vaskarokat bemázolja és ebből a célból egy magas létrán az első emelet párkánya körül dolgozott. A munkás, ugyláiszik nem lett kellően kioktatva a villamos áram veszedelmei felől, mert kezével a villamos drótba kapaszkodott és a 380 volt feszültségű áram megölte. A halálos baleset okául két verzió lehetséges. A létra, melyen a munkás dolgozott, felső részén hiányos volt, egy foka kiesett belőle. Lehetséges, hogy mázolás közben, amint a létrán vissza akart lépni le­felé, erről megfeledkezett és ögztön­­szeiüleg a drótba kapaszkodott, amely halálos ütést mért reá. A másik lehe­tőség az, hogy amint fejével a villamos drótok között bujkált, akkor érhette már a villamos áram, mert az arcán egy ötkoronás nagy­ságú égéit seb látszott. A szerencsétlen sorsra jutott ember ott maradt a villamos drótokon halva és az elősiető mentőknek onnan kel­lett leszállitaniok. Nem szól a telefon. A baleset hírére az emberek gyor­san a közeli telefonállomásokra siettek, hogy az erőtelepnek hirt adjanak és az áram kikapcsolását kérjék, de még nem volt nyolc óra és nem lehetett összeköttetést kapni a vil­lamos teleppel. Elfedések kezdste tiétkSznap est* 17 ÉS IS Hl TISZTI PÄV ILLŐM Előadások kozdets § vasár- é3 ünnspasp 13,15,17 ÉS» jUlandé kalonaxene! Zensdij 50 fillér! A 12 gyalogezred 14 tagú zenekara! Szombat és vasárnap, november 20. és 21-én I. rész Hétfő és kedd november 22. és 23«án Dl. rész 819 BISCOT A kerékpárosok királya Nagy kalandordráma 20 felv. Főszereben : BíSCOt Bímtbuia a világhírű jellemkomikus. Eredeti felvételek: Nizza, francia Riviera és Paris» A szerencsétlen véget ért munkás elvált ember volt és családot hagyott hátra maga után. Már fiatal korában is súlyos baleset érte, mivel egyik szemét marólúggal kiégette. Nagy hiba az is, hogy az áramve­­zeték javítása alatt az áramot nem kapcsolják ki a város területén. Azt is hibáztatják sok felől, hogy erre a munkára nem alkalmaznak a szerelés­ben járatos és így a villamos áram veszélyével tisztában levő szakmunká­sokat. Komáromban a villamos társaság igazgatósága aképen nyilatkozott, hogy az árarnvezetékek izolálva vannak a telefon drótokkal való esetleges érint­kezés veszélyére való tekintettel és mégis halálos szerencsétlenség történ­hetett. A komáromi államrendőrség megindította a vizsgálatot, kit terhel a felelősség a munkás haláláért A villamosmüvek igazgatósága a következőképen nyilatkozott az esetről: Amennyire borzasztóan szomorú és megrendítő ez a szerencsétlenség, ép annyira érthetetlen. 380 voltos áram rendes körülmények közölt nem élet­­veszélyes é3 igen sokféle szerencsétlen körülményiek kellett összejátszania, hogy a baleset ilyen szomorúan vég­ződött, A szerencsétlenül járt ember a legnagyobb valószínűség szerint gyenge szervezetű voit. A Viilamosművek és a szerelést végző vállalat vezetősége azonban, an­nak ellenére, hogy az aiacsonyfeszült­­ségü áram általában kevésbé veszé­lyesnek van elismerve, annak tudatá­ban, hogy ha nem is ilyen szomorú, mégis elég súlyos balesetek előfordul­hatnak, idejekorán figyelmeztették erre a hálózaton dolgozó munkásságot és kimondottan megtiltották nekik, hogy d. u. 2 tői reggel 9 óráig tartó időközben, midőn a vezetékek feszültség alatt van­nak, azok közelében dolgozzanak. A rendőrségen jegyzőkönyvbe vett tanú­vallomások szerini a munkavezető még néhány perccel a szerencsétlenség előtt figyelmeztette társát, ne hogyavezeíé kék közelébe ne érjen, mert azok 9 óráig még feszültség alatt vannak. A szeren­csétlenül járt ember azonban nem hall­gatott a figyelmeztetésre, hanem átbújt a létra egyik fokán, hogy befejezze munkáját, közben hogy biztosabban dolgozhasson, megragadta az egyik drótot. Munkakörben úgy látszik, hoz­záérhetett fejével a másik dróthoz és igy kaphatta a halált okozó villamos­­ütést. jó logi (silóit a isiim (A gőzfürdőben. — A kis ebedi leány, aki korán kezdi. — Kaland a kocsmában. — A bőrkabát. — Ungvárról Komáromba.) Nem is egy, hanem több jó fogást csináltak a komáromi áliamrendőrség bűnügyi osztályának detektivjei a na­pokban. Több tolvajlás tetteseit csépték el és több körözöttet is sikerült a szem­füles detektiveknek elfogni. Mészáros Lajos János (Meos) A Hí­rek, a már megszűnt komáromi napilap volt szerkesztője a napokban elment a komáromi gőzfürdőbe fürdeni. Amig fürdőit, két komáromi tanonc álkulcs­­csal kinyitották kabinját és ellopták az aktatáskáját és a pénztárcáját, 68 ezer koronáját magyar értékben. A tolvajok a 68 ezer magyar koronát a bankban beváltották és elköltötték. A detektívek hamarosan elcsípték a két fiút, akiknél az aktatáskát és a pénztárcát megtalálták. Korán lépett a tolvajok görbe útjára az a 15 éves ebedi kis "cselédieány, aki fiatal kora dacára már több rend­beli lopást követelt el. Legutóbb Pár­kányban lopott. Mivel ott már égett a talpa alatt a föld. Komáromba jött. A párkányi rendőrség telefonon hívta fel a komáromi rendőrséget, amelynek sikerül! hamarosan elfogni a fiatal tolvajlányt. Eg-yütt szórakozott a Tomanőczy-féte Kossulh-iéri vendéglőben Tóth Imre, gútsi születésű 38 éves komáromi la­kos Nagy Józseffel. A nagy baráiko­­zást azonban Tó h Imre azzal hálálta meg, hogy baráikozás közben zsebtol­vajlásra vetemedett és kilopott Nagy József zsebéből 1700 K-t. Szerencsére a komáromi áliamrendőrség bűnügyi osztálya detektivjei ügyessége, a teltest hamarosan elcsípte. Még nem volt ideje a pénzt elkölteni vagy elrej­teni. Megtalálták a pénzt a zsebtolvaj­nál, akit átadtak az államügyészségnek. Szintén a vendéglői barátkozást hasz­nálta fel Takács Mihály 37 éves szimői születésű komáromi lakos, aki Kiitia Károlynak a bőrkabátját lopta el. Szin­tén sikerült elcsípni a detektiveknek. Komárom ugyancsak messze esik Munkácstól, de ez a távolság nem n3gy, ha valaki szökésben van. Reinhartz József 31 éves munkácsi születésű üve­ges segéd szintén a görbe útra tévedt és hogy a csinytevéseií elleplezze Ré­vész József álnév alatt szerepelt. Az ungvári rendőrség megkeresésére Ko­máromban elfogták. Szanatórium „CARITAS“ ifi Bratislava, Torna- u. 18,7b. 274 Sebészet — Nőgyógyászat I. oszt. napi 80—100 koronáig, n. oszt. napi 56—65 koronáig. Szabad orvosválasztás. Külön szülészeti osztály (Both dr.) I. oszt. pausal szülés 8 napra 1600 korona. II. oszt. pausal szülés 1000 korona. Vezető orvos: FRANKEN­­BERGER dr. egyetemi tanár. Az intézőt fő­orvosa: BOTH JüNOS dr. egyetemi tanársegéd operatőr. — REÍUCHA LAJOS dx. igazgató. A muszka Salamon. Irta: U. Szabó János. Már az úgy van hiába, hogy a fiata­lok füle mögött az ördög sugdos sza­kadatlanul és sarkukban jár folyton, suttog nekik édes, vérbizsergető doigo­­kát, mikre kinyílik mind a két fülük; mig a szelíd, szent őrzőangyel vissza­tartó, regulázó szózata a fülük mellett suhan el. Az ördögnek egész más filozófiája van, mint az angyalnak. Az ördög a földön ígér és ad, mindjárt van látsza­ta; a drága, jó szellemecske pedig a másvilágba veti a reménység horgonyát, ígérete nagyon messze van, odáig a fiatal nem bir megállni a lábán, amely alól a gyékényt húzogatja a sátán. A legényféle némi csintaianságra min­dig hajlandó az édes asszonyi nem kö­rül, nem sok fáradságába kerül hát annak a huncut Belzebubjának átfo­gatni vele a derekát. Hát iszen szépnek és édesnek terem­tette az alkotó Isten a fehérnépet. Más állatfajtáknál a hím délceg, fényes, ékes, — a nőstény egyszerű; nálunk a nő a szépség, a báj, a vonzó delej, Aztán, mikor úgyis olyan gyönyörű, még a virágszinek minden pompájába

Next

/
Oldalképek
Tartalom