Komáromi Lapok, 1926. július-december (47. évfolyam, 78-155. szám)

1926-11-18 / 138. szám

1M6. november 18. Komáromi Lapok 3. oldal. DIANA stisborszeszl DIANA crém DIANA púder DIANA szappan Sient Rókus lábsó uj lábat csinál. Hasz­nál tyúkszem, kemé­ny edégek, áagana­­tok, i«adtb5r, b8r­­égés, dörzsölés és fa­gyási daganatok ellen Kaptató minden oyögysifriárttan. Ara« Kő 12*— Í5B4/1 harmadrészét elöntötte a viz és iszap­áradat. Az egész csak annyi ideig tartott, mint egy nyári zivatar. Amint kiderült az ég, a vizek lefolytak a tengerb?. Csak az utcákat vastag rétegben boritő sikos iszap emlékeztet ma az itéleinapi éjszakára. A pincék azonban még szí­nükig vannak vízzel s ez ma mág össze nem omlott házaknak legnagyobb vesze­delme. Ha a vizet idején kiszivattyúzni nem tudják, újabb házösszeomlások elkerülhesetlenek lesznek. Nagy baj az, hogy a másfétszázezer lakosú Barinak mindössze busz tűzoltója és három szivattyúja van. Igaz, hogy a közeli városok sietve küldtek segítséget, de igy is csak húsz szivattyú van munkában, holott legalább §zá?ra lenne ssürgős szükség. A szivat­tyúzás egyébiránt csak újabb bajokat okoz. Mert a pincékből az utcára szívott víznek nincsen lefolyása. A kanálisok nyiiásait egészen betemette a sürü iszap, amely valóságos torlaszokká gyűlt az u'ak testén és annyira meg­keményedett, hogy a viz át nem képes hatolni rajta. Tehát ismét visszaszivárog a pincékbe, amelyekből már egyszer eltávolították. Tengerészek, katonák, diákok dol­goznak ásóval az u-cá^on és igyekeznek a gyalogjárók mentén barázdát ásni a kemény iszapban, hogy szabad lefolyást biztosítsanak a víznek. Ugyanők (lol­­goznak a c :atornanyjlások kitakarításán is. Éppen ma érkezett meg és kötött ki az Abba és a Cosenz, két torpedó­vá dász hajó, hogy legénységével részt vegyen a takarítóm unkában Foggiábói, Bariettábó!, Brindisiből a fascista milícia csapatai jöttek még ásóval, csákánnyal. Megérkezett mér Rómából Bisnehi köz­­munkaügyi államtitkár és nagy erélyesen fogott be!«: a helyreállító munkálatok intézésébe. A vizár pusztításáról ime sebtében néhány pillanatnyi felvétel. A legször­­nyübb pusztítást az áradat a Picone nevű városrészben művelte. Bari iparos­negyede ez a városrész s a hatalmas gyártelepekben óriási károk estek. Leg­többet a „Sspos“ nevű gyár szenvedett, amelyben kénes olajok, egyéb ásvány­olajok és szappanok készültek. Angliának leghataimasabb ilyennemü vállalata volt ez a gyár. Az árada*, amely rátört, magával sodorta az olajjal és szénké­­heggel teli hordók tömegét. Számos hordót a vasúti vonalra vetett ki, a többit bevitte a tengerbe. Elöntötte az ár az olaj- és kénsavascisztc-rnákat, sőt magával vitt jó s?áz méternyire egy rengeteg méretű és súlyú kazánt is. Á gyár géptermében vastagon borit az iszap mindent. A hatalmas pénzszek­rényt is oldalt döntötte az ár hatalmas ereje. Az egész város szép időért imádkozik. Elmondható, hogy Bari sorsa a derült időtől függ. Ha hamarosan újra esősre fordulna az időjárás, kiszámíthatatlan méretű újabb katasztrófa elkerülhetetlen lenne. Az utcák tele holmijukat száritgatő szegény emberekkel. Elázott derékaljaikat, ru­háikat, takaróikat szárítják a gyenge napfényen. Az államtitkár katonai kor­donnal vétette körű! a leginkább fenye­getett utcákat, nehogy a lakóktól elha­gyott házakba tolvajok férkőzhessenek. Bari Szent Miklós püspök városa. Szent Mikulás egy s^ö nyü éjszakára mintha megfeledkezett volna az ő ked­­vés városáról. Tungsram M. R. rádiocsGvek Tökéletes vétel. 679 tagore magyar cigányai Szinte kellett ez a rehabilitáció a muzsikus cigányoknak, amelyet nagy indiai testvérük, Rabindranat Tagore Budapesten adott nekik. A Geilért­­száilóban vacsorát rendeztek a gyön­géd érzelmek ezüslhaju prófétájának, amely mindenütt másutt bizonyára sablonosán folyt volna le. De Buda­pesten a bankettet a cigányok édes muzsikája fűszerezte. Szerencsére még az ilyen hivatalos vacsorákról a mi kedves fekete igriceinket nem szorí­totta ki a jazz-bandos komédia. Tagore mind nagyobb bűvölettel hallgatta a cigányok muzsikáját. Nem csoda. Ő, aki megszokta gyermekkora óta, hogy a madárcsicsergést órák hosszat hallgatja, felfedezte a cigány­zenében is az ártatlan ösztönnek, az érzelmek közvetlen kifejezésének azt a báját, amely a madarak zengő torká­ból tör elő. Nem szabad tréfára venni: az indiai bölcs és a cigánymuzsikusok minden legendás faji vonatkozástól el­tekintve, lelki rokonok. Egyforma metafizikai szükség hajtja őket, hogy §z élet bölcs értelmét könnyedén, a művészi közlés szivét kereső forma­­játékával fejezze ki, A bölcsnek szemét ellepte a könny, amikor a magyar dalt indiai testvéré­­j nek interpretálásában hallgatta. A ci­gány is megértette, hogy rokoniélekre tájait. Közel ment hozzá, régi prófé­tákra emlékeztető szép fejéhez hajolt s a fülébe húzta, akárcsak egy sze­relmes kisleánynak a Kidőlt a fa man­dulástul t. Tagore hallgatta-hallgatta és lelke kéjesen ringott az élvezet hul­lámain, akárcsak a fekete csolnak az ős indiai nádasok vizén, amikor a bölcs a természet szemléletébe merülve, az életproblémák megoldásán szokott töprengeni-Azután, mikor a dal elhalt, Tagore kéretlenül, felszólítás nélkül maga is felállt s lágy, érzelmes hangján elő­adta egyik gyönyörű költeményét Nem szégyelte a maga művészetét a cigányoké mellé állítani. És most a cigányokon volt az ellágyulás sora Az ázsiai nyelv ős muzsikájának halla­tára figyelmesen hegyezték zeneértő fülüket, s valami különös remegő hon­vágy foghatta el őket, mint a kutyá­kat, amikor téli éjszakákon az erdő­ből a farkasüvöltést hallják... Ázsiai leikük összeért és szikrázva kapcso­lódott egymásba. Bizonyára sokáig fognak még erről a jelenetről beszélni a budapesti cigá­nyok. És mi leírtuk itt, hogy szegény cigányaink is olvassák, akikre úgy rá jár a rúd, amióta a jazzband esek di­vatba jöttek. Gyönyörű elégtételt kap­tak a nagy Rabindranat Tagorétói. Egyelőre könyveljék el magukban az erkölcsi diadalt s bizzanak benne, hogy az ő ügyüknek végeredményében sem­miféle divatszeszély sem árthat, mert bármily szerényen is, de a művészetet szolgálják, amely felett a halhatatlan Múzsák gondja őrködik. KSlálOOl Él l liel ÜÜ. Ugy-e bár, sokan csodálkoznak, hogy miképen kerül össze ez a két név: a mfszerény kis városunk, Komárom és a hatalmas Nobel dij? Azért, mert van e két név között egy kis kapcsolat. Tessék csak egy kicsit idefigyelni! Zsigmondy, a Nobel dij idei nyertese, a fényűző magyar nem­zet fia, ha ő maga mír Bécsben született is, Unokája annak a Zsigmondynak, aki mint csere gyer­mek Komáromba jött magyar szóra a Jókay családhoz, hogy helyét a pozsonyi Zsigmondy csa­ládban elfoglalhassa Jókai Mór, aki ugyanakkor németül akart ta­nulni. A csere-gyerek viszonyt az­tán meg is irta gyönyörű vonzó stílusban Jókai, Mire megvénülünk cimü művében. A minap mondia egy áliamférfiu, hogy a magyar nemzet nem lehet oly fényűző, hogy lemondjon csak egy fiának a munkásságáról is. A bölcs sza­vakra ime fele! az élet, Zsigmondy Ríchárd, a Nobel- dij nyertese kül­földön találta meg érvényesülését. És Lánárd Füiöp, a Nobel-dij ré­gebbi nyertese szintén egy német egyetemen fejlődött világhírű tu­dóssá és a Röntgen sugarak egyik felfedezőjévé. És Bárány, a fül élettanának nrgy tudósa, szintén csak az idegenben talált olyan munkakört, mely zsenijéhez méltó volt és csak így jutott el ő is a Nobel dijhoz. Van- e a viiágon még egy olyan nemzet, melynek három olyan fia kapott már Nobel dijat, akit otthon nem tudtak, vagy nem akarlak foglalkoztatni ? Való­ban mi vagyunk a világom a leg­­fényűzőbb nemzet: mi adjuk a legtöbb lángeszű embert a többi nemzeteknek, — a nagy tehetsé­gek oly nagy sokaságával rendel­kezünk ifihon 1 H ÍR E K. — A Komáromi lótékoy Nöegyiat köréből. F. é. november 15-én d. u. 4 órakor tartotta a Komáromi Jótékony Nőegyiet az őszi választmányi ülést a választmány igen élénk érdeklődése melleit Csepy Dánielné egyesületi el­nök vezetése alatt. Az ülésen Igó Ala­dár egyesületi titkár ismertette a f. é. szeptember 23 án megtartott szegény, napi gyűjtés eredményét, ismertéttte a gyűlésre vonatkozó elszámolási, amit a választmány nagy örömmé! és meg­elégedéssel vett iudomásu), mert a gyűjtésből igen szép összeg, 1691 kor 70 fillér jutott az egyesület nemes cél­jaira Majd a titkár az egyesület jelen­legi vagyoni helyzetéről tette még a szokásos jelentést és evvel kapcsolato­san beszámolt az egyesületnek a Ko­rona banknál levő betéteinek jelenlegi helyzetéről, jelentette a titkár, hogy a törvényszéken a a Korona bank kény­szeregyezségi tárgyalásán sz egyesület képviseletében megjelent. Mindezeket a választmány jóváhagyva tudomásul vette. Az egyesület jelenlegi rossz pénzügyi helyzetére való tekintettel,— mert a vagyona a Korona bankban van elhelyezve s ahhoz most még bi­zonytalan ideig nem tud hozzá jutni— elhatározta a választmány, hogy a jö­vő 1927, évi tagságdijakat a jövő hó­napban, december közepén beszedeti, mert jelenleg nem áll elég pénz az egyesület rendelkezésére, a szükségelt átlagos havi 800—850 koronát ki­tevő segélyek kifizetésére és viszont most a téli időben nem akarja, hogy az egyesü­let szegény agg gyámoltjai épen most ne kapják meg a havi segélyeiket. Végül több kisebb ügyben határozott a vá­lasztmány.-- A Jókai Egyesület igazgató taná­csnak ülése. A Jókai Egyesület igaz­gató tanácsa csütörtökön délután 6 órakor a könyvtárteremben ülést tart, melyen folyó egyesületi ügyeket tárgyal. — Az ómküjvílri Assisi Szent Fa­­renc ünnsfek. Hatalmas méretekben zajlottak le az érsekujvári Ferencrendiek temp’omában Assisi Szent Ferenc hét­száz éves cenfennáriumának ünnepsé­gei. Kedden dr. Ma jer Imre spá! plébá­nos celebrált ünnepélyes szent misét nagy papi segédlettel a templomban, utána pedig háromnegyedórás szent­­beszédet mondott. A templomban — vásári nap is lévén — a hívek nem fér­tek el és eiiepték a rendháznak összes folyosóit, úgy hallgatták Ma jer apát telkekhez szóló szentbeszédét a nagy széniről. A nagy fényárban üsző tem­plomban délután dr. Hajdú Lukács bencésíanár mondott egyházi beszédet. A templomban éielves'zedelmes volt a tolongás. A fiatal költő ielkti paptanár gyújtó hatású beszéde alatt a templom­ban ievő hi vek szemeiben könnyek ra­gyogtak. Csulen Márk ferences ház­­főnök meleg köszönetét mondott a komáromiaknak szereplésükért. — Ruhakíosxtás. A Szent Erzsébet Egylet, melynek alapszabályszerü célja a szegény gyermekek felruházása, hol­nap, pénteken délután, Ssent Erzsébet ünnepén osztja ki a szegény iskolás gyermekek között a ruhanemüekeí. Va­sárnap pedig ünnepélyes szentmisét tart védőszenijének emlékére, amelyen az egyesület választmánya testületileg vesz részt. — Mégis felépül a negyed! Vághld. Hosszú évtizedek óta vágya a vágmenfi községek lakosságának, hogy a Vagon keresztül építendő híddal könnyítsék meg az itt élő nép mozgási szabadsá­gát. Mint megbízható helyről értesülünk egy Pozsonyban, a teljhatalmú minisz­tériumban járt negyed! küldöttségnek kijelentette, hogy az állami költségvetés 1926 re előirányozza nemcsak a Vág­ódnak az építését, hanem egyidejűleg az érseliujvári országutat is rendbehoz­zák, úgyhogy Délsziovenszkőnak az a nagy forgalmi akadálya el íeg tűnni s ha valaki például Érsekújvárról autón Pozsonyba akar menni, nem kénytelen óriási kerülővel Nyilrán keresztül, egyéb­ként ugyancsak elég rossz ufón menni. Mint értesülünk, ez a terv az érdekelt községek lakossága körében osztatlan örömet keltett s kétségtelen, hogy ezek a községek anyagi áldozatok hozatalá­tól sem fognak visszariadni, hogy ez a terv a legrövidebb időn belül valóra váljon. A hirek szerint a tervek máris készü’nek. — A várssi koryvtárfanács ülése. Komárom város magyarnyelvű könyv­­íárianáesa ma, csütörtökön délután a kultúrpalota tanácstermében ülést tart, hogy azon a könyviár megnyitásának akadálya felől tanácskozzék. — A szociális biztosítási járulékot csak a tényleges napokra keil megfi­zetni. A neudeki kerületi hivatal, majd felebbeíés folytán a prschtzi politikai hatóság egy konkrét esetből kifolyólag kimondotta, hogy a biztositó intézet olyan alkalmazottaknál, akik egy héten csak hat napot dolgoznak, csupán hat napra jogosult számítani az 1924. évi 221 számú törvény 160 szakasza alap ján. Az indokolás kimondja, hogy a munkaadó ázol napokra köteles a dí­jakat fizetni, amikor az alkalmazott munkát vagy szolgálatot teljesít. Fi­gyelmükbe ajánljuk az iparosoknak, hogy a biztosító intézet min­den kivetését a törvény 160 szaka­szára való hivatkozássá! az illetékes 1 járási hi vajainál -- Pozsonyban és A nyitrai vadász és kynolegiai club lezajlott 12 élő és agyaggalamb versenye közül kilenc első, 4 máso­dik és 3 harmadik. A két nagyszombati versenyen pedig mindkét első 1 második és 2 harmadik dij lett Seifert­­féle fegyverekkel és töltényekkel megnyerve. — Számok beszélnek! Érdeklődők kérjenek árajánlatot special galambiövő töltényekben és agyaggalamb lövé­szeti berendezésekben; 432 Sei£©s?t József cégtől, u. 4, S3. Alapítva: 1840. Telefoss: 252.

Next

/
Oldalképek
Tartalom