Komáromi Lapok, 1926. július-december (47. évfolyam, 78-155. szám)
1926-11-11 / 135. szám
4. oldal. Komáromi Lapok 1986. november 11. — Gyászhir. Egy szép fiatalasszony elhunytéról vesszük a messze ivóiból a szomorú hirt. Horváth Zoltán szombathelyi m. kir. honvédszázados neje szül. Hetzer Dóra asszony Szombathelyen okt. 31-én, vasárnap délben hosszas szenvedés után elhunyt. Benne Hetzer Adolf köztiszteletben álló lévai lakos leányát vesztette, kit családi boldogságának közepéből, szerető férje és két szép gyermeke mellől szólított el a könyörtelen halál.. — Meghívás. Boross Leonát, ki két évig a békési polgári leányiskola tanárnője volt, a nyíregyházai Kálvineum polgári iskolához hívták meg hasonló minőségben a számtan és természettudomány szakra. Uj állását okt. 31-én foglalta el. — A kamocsai vörhenyjárvány. A kamocsai vörhenyjátvány tovább terjedését a jelek szerint sikerült megállítani. Ugyanis már huzamosabb idő óta nem történt uj megbetegedés, mert az elkülönítés és az őrizet pontosan végre leit hajtva. Ami a járvány lefolyását illeti, az rendkívül súlyosnak mondható, mert a 24 megbetegedés közül 8 volt halálos kimenetelű A szomszédos községekben, Gúlán és Szimön nem volt vörhenyjárvány és a község fertőzését más helyen kell keresni. Gúlán enyhe kanyaró járvány lépett fel és Szimőn is ilyen szórványos és enyhe lefolyású esetek voltak. A szimői körorvos naponta átlátogat Kamccsára és ellenőrzi az elkülönítési rendelkezések betartását. A közigazgatási hatóságok annak idején Kamocsa székhellyel rendezték az egészségügyi kört, ez a község azonban nem volt hajlandó a körorvos számára lakást építeni s igy az Szimőre került. — Növekedik a komáromi kikötő forgalma. A komáromi kikötő forgalmának emelkedésével az illetékes köröket az a kérdés foglalkoztatja, hogy az átrakodás munkálatait, melyet ma 400 munkás végez, mechanikai utón végezhessék. Ez a jövő évben lépne életbe a komáromi munkásságnak nem valami nagy örömére. A kikötő forgalma a háború utáni években évi 30000 tonnára rúgott, mely 1924-ben a kikötő fejlesztése után már megháromszorozódod és 90000 tonnára emelkedett, a múlt évben már 2160CO tonnát tett ki a forgalom és ez év szeptember végével már a 250000 tonnát elérve, az év végéig meghaladja a 300000 tonnát is. A legfőbb kereskedelmi cikk a lengyel sziléziai szén, amelynek szállítása jói meg van szervezve, ez szükségessé tette a kikötő technikai kiépítését. Ezért volt szükség a lőszergyár melletti Dunsparí szabályozására, raktárok és vágányok építésére. — A komáromi csikóst nagy kár érte. Mikolai József, a komáromi gaz. dák csikósa eipanaszoita az ő nagy baját szerkesztőségünkben. A komáiomi ménest őrzi és ebben a minőségében érte a baj, mert a ménesből még okt. 4-én eltűnt egy harrnadféléves, zsemlye deres, hóka fejű csikó, a Meszlényi csíkaja. Valószínűleg oláhcigányok csenték e). Azóta már tűvé tette érte az egész környéket. Aki nyomra vezeti, szívesen ad az illetőnek 300 K-t. — Helyreigazítás. Dr. Májer Imre apáiplébános ünntpléséről irt cikkünkben tévesen azt irtuk, hogy a Katolikus Legényegylet ifjusfga nevében Németh Lajos mondott az ifjúság nevében felköszöntőt. Ezt helyre kell igazítanunk, mert a szép üdvözlő szavakat Németh Gyula, az egyesület jegyzője tartotta. — Még mindig vannak hadifoglyok. Szomorú, de úgy van. íme ez alábbi hir is ezt bi2onyiíja. Soltész János 35 éves nős tüzér, még az 1914. tvben háboiuba vonult s mindjátt hadifogságba esett s azóla semmiféle éíetjelt nem adott magáról s a hadifoglyok listáján az eiíünlek között lett kimutatva s ennek alapján holttá ny ilvánítva. Most' tizenkét év után jött az értesítés t óla, hogy mini hadifogoly éi egy kínai fogolytáborban, hol vele együtt sok nus társa van internálva. — Maghalt u Franck póikávéjtyár főnöke Linzbő* Jelentik, hogy kedden esíe halt nug olt 78 éves korában Franck Károly, a hires póikátégyér szénióra. Az elhunyt 33 évig volt a cég főnöke. — Tegeztély. A nagymegyeri tisztviselők folyó évi november hó 13 án Raáb Zsiga nagyteriréb*. n esíe fél 9 órai kezdettel teaestélyt tartanák. — Katalin bál. A komáromi vas- és fémmunkások szakcsoportja 1926. évi november hó 27-én (szombaton) este 9 órai kezdettel a Dósa-féle „Vigadó“ nagytermében szigorúan zártkörű Kaolin bált rendez. Belépődíj személyjegy 6 K a vigalmiadéval együtt. Az estély tiszta jövedelme a munkanélküli vasmunkások segélyezésére fordiltatik. — Felülfizetéseket a jótékonyáéira köszönettel fogadnak. Confetti, szerpentin és szépségverseny. Kitűnő cigányzene. — Tánc reggel 4 óráig. — A legnagyobb magyar namesopáí. A legnagyobb magyarországi nemesopál darabot Bécsben, a természettudományi muzeum ásványtárában őrzik. A hir szerint egy Haupt nevű tűzkőkereskedő találta, midőn tűzkövek után kutatott a sárosmegyei Libánka hegyen s Mária Terézia királynőnek ajándékozta. A kő 6C0 gramm (30C0 karáí) suiyu, ékalaku, 115 cm hosszú, 6 cm vastag s 2—7 cm széles. A kő í z idők múlásával remek szinjátékából sokat veszített. Krenner, Schmidt Sándor s a régibb osztrák szerzők, kik e nemesopáit lesriák, még úgy emlékeznek meg róla, mint „a teljességében legremekebb opál“-ról, melynek szinjátéka semmi kívánnivalót sem hagy maga után. Ma már másképen áll a helyzet. A kő közepe tejfehér, lényegesen gyengébb színjátékká!, mint a szélek, bár egykor e rész szinjátéka semmiben sem maradt a széleké mögött. Úgy látszik, Írja K. S. dr. a Természettudományi Közlönyben, e kiváló magyar drágakő lassan vizet vészit (dehidralÍ2áIódiK) s ennek következtében állt elő a középrész tejfehér színe s gyengébb szinjátéka. Elősegítette a dehidraJizáidaást az a körülmény, hogy a drágakő egy féldrágakövekből készült „csokor“ közepén évtizedeken át ki volt állítva s a világosság, napfény hosszú időn át érte. A múlt század nyolcvanas éveiben Hörnes, az ásványtár akkori igazgatója, megpróbálta, de sikertelenül, olajjal megcsöppeniette a drágakövei, hogy némileg visszaadja színjátékét, A kő most nincs kiállítva, el van zárva a fény;ő!, igy talán sikerül legalább mostani színjátékét megőrizni. E b£c?i hatalmas nemesopálnál sokkal szebb színjátékot mutat a Nemzeti Muzeum ásványtárában levő 60 karát súlyú, csiszolt, elsfiosztályu nemesopál, mely a csiszolt drágakövek szekrényében van kiállítva. Izsap- és Sárkánypusztai teavaj. Sajtkülönlegességek. Legfinomabb kárpáti málna szörp. Dessert bonbonok. Torta- és osiyaiapok. Olajos és konserv halak, rák, kaviár, francia szardíniák, valamint a legfinomabb francia Oliva olaj. Horniman angol és orosz teák. Bel- és külföldi rum, likőrkülönlegességek Asztali és Palugyay fajborok. Pezsgők. A legfinomabb fajkávék naponta frissen pörkölve kaphatók: Berger F. Vilmos csemegeüzletében Komárom, Városház-ucca. 804 — F.-.rksa Inme cikk» a Csalóközi H3p4sfb*n. A Csallóközi Naptár nemcsak készül, hanem a napokban már el is hagyja a sajtót. A közkedvelt naptár immár a Vili. évfolyamába lépett. Nyolc éve már, hogy legelőször bekopogtatott magyar testvéreink ajtaján, szerényen, bátortalanul. Akkor még senkise sejtette, hogy az első szerény évfolyamot nyolc megerősödött, megnőtt kötet fogja követni. A naptár-I nak 1927- ík évre szóló VIII. évfo| lyamát ez idén is dr. Baranyay József, jenevü naptárszerkesztő állította össze. Az ő szerkesztése biztosíték arra, hogy a naptár érdekes és értékes cikkekkel van tele. A naptárszerkesztés terén több évtizeden át lefolyt eredményes munkássága korán kifejlesztette benne azt az érzéket, amely megmutatja, hogy a naptár olvasó közönség mit vár a naptártól és mit szeret olvasni ! Természetesen az idén ’s találunk Csallóközre vonaikozq cikket a naptárban tBaranyay József dr.: A rejtelmes Csallóköz). Komárom nagynevű ícrlénettudósa dr. Takáts Sándor: A magyar virágos kert című töríészeü cikke az idén is méltó feltűnést fog kelteni. De különösen íeihivjuk Farkas Imre, a népszerű iró komáromi rajongói figyelmét Farkas Imrének, a Csallóközi Naptár ez uj évfolyamában megjelenő cikkére. Az iglói diákok, a Debrecenbe kéne menni, a Nótás kapitány és a Királyné rózsája cimü bájos daljátékok zseniális szerzőjének egy megkapó elbeszélését fogja a nagy közönség- olvasni a pár nap múlva megjelenő Csallóközi Naptárban : a Szepl a köpönyeg alatt. A megtörtént eset főhőse ő maga, Farkas Imre és a történet színhelye Dobrovina bácsi hires iglói korcsmája, a Kék golyó, ahol Farkas Imre egyik legbájosabb vigjátéka s az Iglói diákok egyik felvonása is játszik. A Kék golyóban mulatnak a nagy diákok és isszák Dobrovina bácsi borát és erre a nagy diák mulatságra elviszik a kis diákot, Farkas Imrét is, Ezt a jóizü történetet irja meg Farkas Imre az ő közvetlen, keresetlen, vonzó stílusának. Komáromban igen sok rajongója van Farkas Imrének és biztosra veszik, hogy mindenki szeretettel olvassa Farkas Imrének ezt a bájos elbeszélést A díszes kiállítású naptárt igen sok, szebbnél szebb kép díszíti. A naptárra még visszatérünk. Szanatórium CARITAS“ Bratislava, Torna-u. 18/b. W 274 Sebészet — Nőgyógyászat í. oszt. napi 80—100 koronáig, II. oszt. napi 55—65 koronáig. Szabad orvosválasztás Külön szülészeti osztály (Both dr.) I. oszt. pausal szülés 8 napra 1600 korona II. oszt. pausal szülés 1000 korona. Vezető orvos: FRANKENBERGER dr. egyetemi tanár. Az intézet főorvosa: BOTH JrtSOS dr. egyetemi tanársegéd operatőr. — BE2UCHA LAJOS dr. igazgató. >a — Gyermek Újság képes hetilap fiú és leány gyermekek részére. Kapható és megrende helő a Spitzer- féle könyvesboltban, Egyes szám ára 1 K, Magyar R!dió Újság szá> rr.cbkint 4 fcc*ért beg)ható | lapunk kiadéhivatsiáhan. — Mfecskatiszlelet Sziámtkn. Nagy btcsüíeíe volt a macskának régente Sziámbán. Ha az uralkodó családnak valamelyik íegjái temették, vele együtt tették sírba a kedvelt macskáját is. A I sirboUozat tettjtbe kisebb lyukakat vágtak. Ha a macskában volt annyi ügyesség, hogy a lyukak valamelyikén kijutott a szabadba, a papok ezt biztos | jeléül vették annak, hogy az elhunytnak lelke a macskába költözött át; a macskát azután ketitcbe tették, a templomba vitték és szent állatként tisztelték. — Jaíhat-a a íeas-y nadrágban iskolába ? A toaletkéidést nemcsak náíunk vetették fel az iskolában. Három középamerikai városban a bíróság elé kei ült az iskolásleányok viselkedésének kérdése. Az indianai Pult Fulionban az egyik iskolából kitiltottak egy kilencéves kisleányt, névszerini Virginia Aílent, mert térdnadrágban, úgynevezett „knickers“-ben akart az előadásokra jérrii. Édesanyja feljelentést tett a bíróságon azon a címen, hogy kisleányát megfosztják a tanulás tehetőségétől. Kijelentette, hogy a jelenlegi anyagi he yzeíe nem engedi meg, hogy uj luhái vegyen kisleányának, s kérte a bíróságot, hogy kötelezze az iskolai vezetőséget, hogy engedje be a tanterembe a nadrágos kisleányt. A nebraskai Grand Island egyik iskolájában éppen ellenkező eset történt. Égy ottani lelkész leánya a tornaóra alatt nem volt hajlandó felvenni az előírásos tornanadrágot. Az iskolai hatóságok a leányt ezért ki akarták zárni az iskolából. Az apa az ügyészséghez fordult és az ügyész úgy határozóit, hogy az iskolai vezetőség nem kényszerithei egy leányt sem arra, hogy tornanadiégot viseljen és meg* tiltotta, hogy a leányt kizárják az isko; iából. A harmadik eset ugyancsak a nebraskai Genoaban történt. Az ottani high shod vezetősége o'yen rende'etet hozot , amely szerint az iskola tizenhat éven felüli leánytanulóink nem szabad léiden felül érő szolnyáb-n az előadásokra járni. Egy Hanzei O’Brien nevű leány megszegte a rendelt te*. Nem a karlék beengedni az előadásra. Bíróság fog dönteni ebben az ügyben is. — Hogyan büntették meg a hollandunk b rossz ssszcnyokfct. A tizenötödik századtól a tizennyolcadikig sajátsai ü büntetést róttak Németalfölden az erkölcs ellen vétőkre. A büntetésnek ezt a nemét szégyenhordóval gyakorolták s a szégyenhordó, büntetésnek csakugyan kínos és szégyenitő volt. A fölül széles, alul jóval szükebb hordót ráhúzták a delikvens testére olyképpen, hogy csak a feje látszott ki belőle, azután a hordóban levőt kiszolgáltatták a nép minden csufondárosságának. Ha a szégyenhordó büntetését erkölcstelen asszonyra vagy leányra rótták ki, akkor az elitélteket a rájuk húzott hordóban szemeteskocsira tették s háromszor körülhordozíák a piacon. Az idegen illetőségű nőket előbb rnegvirgácsolták, aztán rájukhuzva a hordót, kiguritoíiák őket a város kapuján. Egy ilyen szégyenhordót még mai napig is mutogatnak Hertongenbosch városkájában. — Hogyan élelmezik repülőgépen a Montblank csillagvizsgáló állomását? Fent a fellegek feleit 4367 méter magasságban van Montbiankon a Valiotféle csillagvizsgáló állomás. Ott fent, ahol a levegő már nem ködös és jóval ritkább, mint lent a völgyekben, sokkal jobban meg lehet vizsgálni és figyelni az égitesteket. Vallót, mikor halálát közeledni érezte, Dina nevű mérnökére bizta az obszervatóriumot, aki folytatja a tudományos munkát és életét emberektől távol, a magasban tölti. De egy tudós sem mondhat le egészen az emberekről, neki is kell ennie, mert a csillagok legfeljebb elméjét és képzeletét, de nem a gyomrát táplálják. A kivételes helyzetet pedig a Montblank lejtőin levő falvak lakosai kihasználták s olyan drágán szállították fel az élelmet Dina mérnöknek, hogy az egyszerűen nem tudta megfizetni. Amikor pedig rossz idő volt, nem is vállalkoztak a veszélyes hosszú útra és a csillagvizsgáló iakosai éhesen maradtak, A mérnök gondolt egy nagyot és merészet és megállapodott egy repülő hadnaggyal, akit a francia hadügyminisztérium rendelt az obszeivatórium mellé. Elhatározták, hogy repülőgéppel fogják éielmezni a csillagvizsgálót. A hadnagy naponta két kis ejtőernyőt vitt magával s mindegyikre negyven-negyvenöt kiló élelmet kötözött. Amikor felért a magasba, leereszkedett e hegy felé, ahol a csillagvizsgáló lakosai vártak reá s itt leboctátotta az álelmet, azután a magasba emelkedett s ismét leszállt a völgyekbe. Harmincegyszer ismételték mog ezt a légi utat, anélkül, hogy bármilyen baj lett volna. így látták el télire élelemmel s mindennap friss kenyérrel a csillagvizsgálót. Sőt még egy rádióleadó és felvevő állomást is felszállitottak ekként a magasba, melynek összes alkatrészeit a repülő apránként dobálta le a Montblank csúcsára. Dina mérnök most villanykályhákat szállíttat igy, részletekben a csillagvizsgálóba és egy teret planiroztat a közelben, ahol a sível felszerelt repülőgép leszállhat s újra a levegőbe emelkedhetik Hangárt is épittet a téren a tudósok fogadására, akik, ha a csillagvizsgálót meg akarják látogatni, ezután nem lesznek kénytelenek nyaktörő turisztikára vállalkozni: egyszerűen beülnek a kényelmes repülőgépbe és hamarosan fent vannak a Montblank csúcsán. izzói ampa a leg j óbb, használatba» a leggazdaságosabb. Kapható nagyban kicsinyben „ELEKTRA*4 Jókai-ucca 13. — M'be kerül Amerikának a szesztilalom? Amerika az elmúlt pénzügyi évben pontosan 114 millió 724 ezer dollárt költött el a prohibiciós törvényre. A p’ohibiciós osztagnak fentariása 2,902 514 dollárba került, az italcscmpészés megakadályázására létesített pgríőrség fentartása 52,151 560 dollárba, a prohibiciós pörök letárgyalása pedig millió meg millió dollárba a bíróságoknak. Ölvén prohibiciós ügynök életével fizetett a törvény betartásának ellenőrzéséért és 150 embert öltek meg a szövetségi detektívek
