Komáromi Lapok, 1926. július-december (47. évfolyam, 78-155. szám)
1926-11-04 / 131-132. szám
1926. november 4. Komáromi Lapok 3. old borúban a magyar névnek és közsé' güknek csak becsületet szereztek. Rátermetségüket legjobban igazolja az a tény, hogy a nyitrai és pozsonyi ősi. távirda építési felügyelőségnek, amelyek kezdetben idegenkedtek tőlük, mind sűrűbben alkalmazzák a kürtieket, mi által számos család nyer megélhetést. A zászióanyai tisztet Kürthy Gyözőné sz. Szittyay Piroska úrnő válalta, akit lakásáról a templomba a távirda munkások 100 főből álló küldöttsége kisért el a felszentelendő zászlóval. Megható volt látni a menet élén haladó összeborult aggastyánokat, akik 1876-ban még mint fiatal munkások húzták a táviró drótot az ország egyik végétől a másikig. Az ünnepélyes szentmisét Siposs Félix Antal udvardi kerületi esperes celebrálta, melynek végeztével szabad ég alatt történt meg a zászlónak ünnepélyes felszentelése. A kiváliő szónok Siposs F. Antal esperes gyönyörű beszédben méltatta az ünnep jelentőségét, megemlékezett azokról a derék munkásokról, akik ezen 50 év alatt baleset következtében estek áldozatul hivatásuknak, és a munkásokat Istenfélelemrc, az ősök erkölcseinek megtartására és további kitartásra buzdította. Kíválló szónoki rutinnal felépített beszéde alatt igen sok arcról peregtek le a meghatottság könnyei. A távirda munkások nevében Kanyicska József és Kanyicska János előmunkások tartottak beszédet, a pozsonyi és nyitrai kér. építési hivatalok részéről pedig Holub, Szeif, és Ferenczy vonalmesterck. Megjelentek az ünnepélyen zászlójukkal és annak fényét emelték a helybeli iparosok Jókay Imréné úrnő zászlóanya vezetése alatt, ez által is kifejezést adván a kürtit távirda munkásság és iparosság között fennálló jő viszonynak. A szép ünnepélyt a kürti fogyasztási szövetkezet összes helyiségeiben reggelig tartó táncmulatság követte, amelyen a zászlóanyán és igen sok vendégen kívül részt vett a község vesetősége is. Tungsram M. R. rádiócsövek Tökéktsi vétel. 679 Föltámadunk! (Halottak estje a prágai temetőben) Prágai sirkertben vagyunk. Kis domb, nagy domb egymás mellett. A szegény, a gazd2g itt nem elnevezés. Most egyenlők. Csak a sírkövek csillogása és az egyszerű fakeresztek mutatják, hogy ki volt azelőtt pénzgazdagon ielkiszegény és lelkigazdagon pánzszegény. Ma mindenki a haioiiak emlékének áldoz. Még a napsugár is melegebben süt, pedig már november van. Mégegyszer végig simogatja a sírokat egyformán, aztán eltűnik a hegy mögött. Helyette nemsokára az esti szürkületben felcsillannak az uj napocskák, a gyertyák. Ezek azonban már nem az élőknek, a holtaknak világítanak. Egyik síron több, másikon kevesebb. Megnézünk egy pár sírkövet. Itt egy tábornok nyugszik. Hadi sikereiről, kitüntetéseiről a fekete márványra kiaranyozott dicshimnusz tanúskodik. Itthagyta ezeket a földi sikereket, mert hiszen abban az idegen országban úgyis más kitüntetéseket, rangokat osztogat- * nak. Szemben egy kéthónapos csecsemő éli a második évét az uj hazájában. Két kis gyertya ég csak sirján, de annál többet kifejez a mellette imádkozó fiatal asszony visszasíró anyai szeretete. Tovább megyünk. Felvirágzott sir körül a család áll fej nélkül. Az édesapát gyászolják. Már három éve itthagyta családját. Nem messze innét már két család imádkozik egy simái. Azt beszélik, hogy azelőtt halálos ellenségek voltak. Most a halál kibékítette őket. Halottjaik közős sírban nyugosznak. Egy húszéves fiú és tizennyolcéves lány. Szerették egymást. A fiú gazdag szülei nem engedték. EidobSa magától életét, a lány utána halt. Tehát még mindig élnek Gyulayék s a romantikus szerelem is felcsillan még néha ebben a hideg pénzszázadban I Majd tovább nézzük a vasrácsos kripták márvány obeliszkjeil, az esőmosta fakeresztek fekete penészbetüit. Mindenütt: született, meghalt Csak ez a két határkő, a születés és a halál van felírva. S e kettő között szalad, vánszorog az élet. Az egyik percek alatt átrepüli az élet marathoniját, másoknak pedig több évtized kell hozzá, néha pedig már egy egész évszázad, hogy elvánszorogjon a pihenést jelentő halál határkövéhez. Az egyiknek rózsás ez az élet, a másiknak csak a tövise jut...! Ki hogyan szakit,r ki hogyan él: Születés, élet, halál 1 És mi jön a halál után ? Újra a szülelés, feltámadás. Feltámadunk, mert hiszen ezt ragyogják a temetői napocskák, ezt kívánja az emberi természet... 1 Az esti köd csendes szürkesége lassan ráborul a néma országra és mi a feltámadás reményében megyünk vissza az éleibe, hogy minél több rózsát szakítva, kevesebb tövisbe nyúljunk. Prága, 1926. november 1. róság a legszigorúbb elkülönítést rendelték el, de a járvány még sem állt meg, pedig minden házat őriznek, ahol beteg van. Orvos mindennap látogatja a falut a szomszédos Gútáról. Az egész község megriadt arra az intézkedésre, hogy nem szállíthatják a földeken termelt káposztát, sárgarépát, petrezselyemgyökeret, hagymát a piacra: nem csoda, hiszen a kamocsaiaknak novemberben van az aratása. A tilalom ellenére is sok kocsi viszi a zöldségfélét a szomszédos Érsekújvárra, Komáromba, bár féló, hogy igy a járvány más helyekre is befészkeli magát. Kamocsa községben fekete fályolokat lenget az őszí szél a kalapok mellett, a bánatos anyák fekete keszkenőket szednek elő a ládából. Nagy a szomorúság, ennek az esztendőnek megint szomorú lesz a mérlege, mert sokkal több lesz a halálozások száma, mint a születéseké és igy megy mindaddig, mig Kamocsán el nem hiszik, hogy a sok gyermek Istennek áldása. Kocsis Lajos. A vörheny és az egyke. — Kamocsa község fekete napjai. — lsen súlyos a járvány lefolyása. — — Saját tudósítónktól. — Alsócsallóköz, 1926 nov. 2. Kamocsa község, a Vág balpartján még honfoglaláskori szállásbirtok. Lakosai gazdag, csaknem kivétel nélkül református magyarok Századokon át sok tanitó, prédikátor, mester került ki a kamocsai Pethes, Kősa és a Sóky nemzetséj :kböl, amelyek ma is uralják a fah Dolgos kemény nép, zöldségferm éssel foglalkozik a vágmelléki teavény földön nemzedékről nemzedékre. Valamikor ez a föld arannyal fizetett, még a háború alatt is. Ma azonban sokat elnyel a jövedelemadó feneketlen Molochja. A jómódú, sőt gazdag lakosság azonban nem szaporodik. Még a békében is alig volt számottevő a természetes szaporulat, mert a kálvinista magyar egykézik, hogy a vagyon egy kézben maradjon... Az Isten ujja azonban keresztülhúzza az emberek vakmerő számításait, Kamocsa községre most egy igen súlyos lefolyású vörheny járványt bocsátott, mely egyre terjed. Az első húsz belegedésböl három, majd hat kis koporsót kísértek a sirkertbe és az őszi verőfény könnybe borult anyai arcokat simogat és komor tekintetű apákat, akiknek egyetlen gyermeküktől kellett szívfacsaró búcsút venniök. A régi magyar közmondás azt tartja, egy gyerek nem gyerek. De a nép földhöztapadt anyagias felfogására nem lehet hatni sem a vallás utján, sem a felvilágosításokkal. Egy ilyen járványnak kell szörnyű tanulságokkal szolgálnia. A hatóság mindent elkövetett a járvány leküzdésére. A község jegyzője, Mitosinka István és az elöljáRöntgen intézet Sebészeti és nőgyógyászati = betegek részére. = Mérsékelt árak! = Mérsékelt áraki Dr. Seiye Hugó Operateur Komárom, Deák Ferenc-u. 3. sz. Telefon 68. 780 Telefon 68. Uj telefon szabályzat. (November elsején lépett életbe. — Könyj nyités a telefon beszélgetéseknél. — Nem l lehet pont a hivatalos óra leteltével bezárni a telefon hivatalt.) Sok boszuságot okozott a telefonon beszélgető közönségnek az a körülmény, I hogy a hivatalos óra leteltével még be \ nem fejezett meghívást, beszélgetést a i tisztviselő a hivatalos óra elmúltával kettészakította. Mint igen sok hivatalban a hivatalos órák kezdetén az órák : késnek, a hivatal végén pedig sietnek, a közönség boszusága természetesen j kéíszeres volt. Ezeken a viszás állapotokon most némileg segítettek. Ugyanis a postaj ügyi minisztérium a telefonra és távírdára vonatkozó rendeletében számos módosítást eszközölt, amelyek novem: bér elsején léptek érvénybe. Az uj ha: tározatok közül a legfontosabbak a következők: A szolgálatban levő telefontisztviselő köteles hivatalos szolgálatát 6 perccel meghosszabbítani, hogy a megkezdett telefonbeszélgetés befejezhető legyen, illetve a szükséges összeköttetést megadhassa. A beszélgetésre jelentkezett személy kérheti a jelentkezés törlését, ha az összeköttetést az általa követelt időben nem kapra meg. Az előfizetett telefonbeszélgetések reggel 8-tól esti 20 óráig legfeljebb két egységet tehetnek ki, esti 20 órától reggel 8-ig pedig maximum 4 egységet. Az esti beszélgetéseknél az előfizetett időn kívül csakis a teljes beszélgetési teiefonilleték megfizetése mellett lehet beszélni, azonban ezt is csak akkor, ha a vonalon más beszélgetés nincsen bejelentve. Ha a beszélgetést a beszélő hibájából nem bonyolíthatják le, vagy ha rövidebb volt a megengedett időnél, úgy azt pótlásul meghosszabbítani nem lehet. A telefonilletékek módosításai a következők: Előfizetett beszélgetések illetékei 20 órától 8-ig és hírlapi beszélgetések a j rendes illetékek felét teszik ki. Az abonált beszélgetések illetéke 8—20 j óráig az interurbánbeszélgetések illető- í kének háromszorosa lesz. Hova is repült az a nehéz kő? hta: egy katholikus. Komárom, — nov. 3, A Komáromi Lapok közölte Balthazár Dezső debreceni református püspöknek beszédét; ezt a katolikus vallást sértő tendenciájánál fogva nem tarhalunk olyannak, amely akár odaát, akár itten a felekezeti békét szolgálhatná. Komárom tizenkétezer katolikus hívője mindenkor erre törekedett és éppen azért szólalok fel, hogy igen-igen sok katolikus hittestvérem nézetét is tolmácsoljam, akiknek a nevében azt kell kérnem a Komáromi Lapok szerkesztőségétől, hogy a magyarországi vallási ügyek felesleges pertraktálásával, hozzáteszem egyoldalú beállításával, ne veszélyeztesse a meglevő felekezeti békességet. Hogy a beállítás egyoldalú, azt azért állítom, mert a K. L. elfelejtette a Balthazár-féle beszéd visszhangját közölni, amire most nekünk kell kitérnünk. Az ilyen cikkek jogos felekezeti érzékenységet sértenek és arra nehéz helyzetünkben igazán nincsen szüksége senkinek sem,annyival kevésbé mert a Komáromi Lapoknak olvasó közönségében sok száz katolikus, talán ezreket is mondhatnánk, hogy találkozik. Balthazár püspök beszédéből a katolicizmust sértő kitételeket kiahagyta a szerkesztőség, de a tendenciát nem hagyhatta el, mert az egész beszéd merő tendencia és amily szívesen olvassuk mi, katolikusok is a protestáns egyház nagyjainak a.felekezeti torzsalkodás alantas szintjéből messze felülemelkedő beszédeket, egy Ravasz László, egy Raffay Sándor vagy Antal Géza részéről, épp úgy felmentve érezzük magunkat a debreceni szózat és szónoka iránt és tiltakoznunk kell ennek a szellemnek határainkon való behurcolása ellen. Mi katolikusok mindenkor a felekezeti türelem alapjára kívántunk elhelyezkedni és ha ez ellen történtek vétségek, azzal maga a katolikus közönség nem azonosította magát. Baithazár ezt a békét sohasem szolgálta sem lelkipásztori, sem püspöki működése alatt. Most a jezsuita szellemet hazaárulózza le, hogy kibúvót hagyjon magának, kétes, vegyes és gyanúsnak minősíti a katolicizmus többi lelki vezetőit is. Legyen neki az ő akarata szerint. Nekünk azonban meg kellett figyelnünk a beszéd visszhangját is és erről a következőket olvastuk: Klebelseerg Kunó gróf vallás és közoktatásügyi miniszter csak rövid pár szóval nyilatkozott felőle, de abból mégis eleget lehet értenünk. A miniszter a feltett kérdésre csak azt válaszolta, hogy az a szerencse, hogy a beszédnek nem támadt visszhangja; tehát maradt elszigetelt debreceni jelenség. A katolikus népszövetség kaposvári naggyülésén Ernst Sándor nemzetgyűlési képviselő, az országos szövetség igazgatója felelt Balthazár támadására és a kővetkezőket mondotta : Igazán sajnálom, hogy egyes emberek a felekezeti villongás szitását saját kötelességüknek tartjáLMagyarországon nem engedhetjük meg azt a luxust, hogy testvér testvér ellen forduljon. Azt, hogy egyesek vallási okokból másokba beleakadjanak, nyíltan kárhoztatjuk. A magyar katolicizmusról beszélve egyesek zokon veszik, — mondotta, — ha mi számarányainkra hivatkozunk. Azok teszik ezt, akik évtizedek óta egyebet sem tesznek, mint igényeket emlegetnek és megütköznek azon, ha a katolicizmus igényeket emleget. A magyar katolicizmus nem szorul védelemre. Pirulnom kellene, ha védeném a magyar katolicizmust. Ez a katolicizmus Mohinál és Mohácsnál dicső szerepet vitt és azóta sem játszik kisebb szerepet. A katolicizmus nevelője volt a nemzetnek, tehát nincs miért pirulnia, Rendkívül rosszul cselekednek, akik a magyar katolicizmust bántják. A nyitrai vadász és kynologiai club lezajlott 12 élő és agyaggalamb versenye közül kilenc első, 4 második és 3 harmadik. A két nagyszombati versenyen pedig mindkét első 1 második és 2 harmadik díj léit Seifertféíe fegyverekkel és töltényekkel megnyerve. — Számok beszélnek! Érdeklődők kérjenek árajánlatot special galamblövő töltényekben és agyaggalamb lövészeti berendezésekben: 439 Seifest József cégtől, BRATISLAVA, Halászkapu u. 4. sz. Alapítva: 1840. Telefoa * 25?.
