Komáromi Lapok, 1926. július-december (47. évfolyam, 78-155. szám)
1926-10-30 / 130. szám
t926. október 30. Komáromi Lapok 5. olcfoi. izzólámpa a legj ob b, használatban a leggazdaságosabb. Kapható nagyban kicsinyben „ELEKTRA" Jókai-ucca 13. szenemmel az egész magyar katholiku3 társadalmat azonosítsák Ez a társadalom a m-ga egészében sokkal egészszégesebb, becsületesebb, semhogy meg ne találhatnék vtle a testvéri találkozót. A pokol tüzének, az irigységnek, haragnak, gyűlöletnek fekete és vörös szinü nemzetközi szítóit tartjuk az ellenségnek, akik földi hatalmuk és nagyobb uraságuk érdekének minden ieikiismeretfurdalás nélkül feláldozzák közös keresztyén és nemzeti eszményeiket. Ezeket az eszménye* két megtévesztéssel a szájukon mondják, cselekedeteikben azonban megtagadják, megcsufoljáfc és összetörik. Nem tartom őket sem keresztyéneknek, sem magyaroknak. — Ha keresztények lennének, lenne bennük szeretet. Ha magyarok volnának, nem idegen földi hatalom, hanem a magyar állam szuveréniíásának elsőbbsége után igazodnának. Ha fgy igazodnának, akkor nem mélyítenék, de nem is kezdték volna c inálni és nem csinálták volna meg a társadalomban a felekezeti szakadékokat. Vallom, hogy nem a test, hanem a lélek minősége dönti el az ország életére tartozó kérdések vitáját. De hogy a haza elől a fajiság felkínált területén se térjenek ki, kijelentem, hogy a magyar kálvinizmus kilencven százalékban szinmagyar. Következésképpen a magyarságból sem tanácsot, sem oktatást, sem birálaiot nem fogad el semmi néven nevezendő felekezetíől vagy párttól, mely tagjainak, sőt lelki vezéreinek jelentékeny részében és fajilag legalább is vegyes. — Mi, magyar kálvinislák, ha számban kisebbségben vagyunk is, azért a vezetésre és közéleti érvényesülésre való szabad igényi hazánk iránti hagyó* mányos hűségünkben, szabadsághősökkel és vértanukkal koronázott múltúnk érdemeiben hordjuk. A magyar káiv;mumusban, akár történelmi értékeit, akár mostani erőit, akár jövő hivatásának jelentőségét és felelősségét nézzük, van elég hatalom s méltóság, hogy magára maradva is megoldja Istene és hazája oldaláról ránéző szent feladatait. Főbb vonásában ezeket mondotta a debreceni válasz és a magyarság sorsa iránt aggődók most szivdobogva lesik, hogy itt befejeződik e a harc a felekezetek között, vagy tovább megy és nő a lavina. Ugyancsak a felekezeti békéről beszélt Zsitvay Tibor, a nemzetgyűlés uj elnöke i?, a kiszombaton este több kormánypárti képviselő társaságában Kecskemétre érkezett, ahol vaaárnap délelőtt a 48-as kör helyiségében tiszteletére rendezett banketten a hozzáintézett üdvözlő szavakra válaszképen meglepően érdekes politikai beszédet mondott. Azzal kezdte beszédét, hogy felelős sége tudatában kijelenti, hogy az, aki a gyűlölet hozsánnáit fújja, azt teszi, amit a kommunisták tettek, majd igy folytaiig: — A nemzet életét csak a megéités, a béke és a törhetetlen nemzeti hűség biztosítja. Ha Magyarországot akarunk, akkor íélre kell dobnunk minden gyűlölködést. Törekvésem oda irányú', hogy a nagy, közös érdeket a felekezeti és osztályérdek felé helyezzem, mert a magyarság végtelen boldogságát akarom előmozdítani. Sok minden megváltozott a legutóbbi hat év alatt. Sikerült legyőznünk a gyűlöletet és sikerült reátérni arra az útra, amelyet a megértés utjának nevezhetünk. — Sajhos, hallunk ma is hangokat, melyek régi séma szerint békétlenséget hirdetnek. Ezek ellen iit, Kecskeméten emelem fel szavamat, ahol ma a felekezeti megbecsülés ragyogó példájával találkozunk. Innen hirdetem, Kecskemétről, hogy nagy, szent közösségben kell küzdenünk a boldog Magyarországért és mindig csak egyre kell gondolni: vissza ne térjen soha többé a gyűlölet szelleme. A keresztény erkölcs a megértésben gyökeredzik. A felelőtlen elszólások kora lejárt és ebben az országban nincs joga senkinek veszélyeztetni a békét 1 A Komáromi Koronabank betevőinek monstre értekezlete. — Saját tudósítónktól. — Komárom, 1926 október 28. A Komáromi Koronabank kényszeregyezségi ügyében a bank közgyűlése által kiküldött revíziós bizottság elnöke, Alapy Gyula dr. értekezletre hívta össze az összeomlott bank betevőit, akik több, mint ötszázan jelentek meg a kultúrpalota színháztermében és azt zsúfolásig megtöltötték. Az értekezletet összehívó Alapy Gyula dr. nyitotta meg az értekezletei zajos helyesléssel fogadott megnyitó beszéd| del, melyben a bank hitelezőinek súlyos helyzetét vázolta. Bizalommal voltak — úgymond — a bank iránt Komárom és annak nagy környéke betevői, akiket I most ezzel a bizalommal szemben nagy ! károk érnek. A bank veszteségei két csoportba oszthatók, vannak legális veszteségek, amelyek az államváltozássa! kapcsolatosak, de vannak illegális veszteségek, amelyért a bank vezetősége felelősséggel tartozik. Sürü közbekiáltások: Igen, a fele! lŐEségről kell beszélni 1 ; Alapy dr.: Majd rátérünk a felelősség : kérdésére is, amely alól az igazgatóság nem is akar kibújni, de a törvények i szerint nem is bújhat ki. | A revíziós bizottság nemcsak a bank i úgynevezett státusát, cselekvő és szen| védő állapotát tette beható vizsgálat ; í tárgyává, hanem kiterjesztette ezt a bank általános ügyvitelére is, főképpen az összeomlás okaira. Az igazgatóság a részvényesek október 3i közgyűlését ; befejezett tények elé állította, midőn az | előtt 24 órával kényszeregyezséget kért, í amelyet még ugyanezen napon el is | rendelt a komáromi törvényszék és kií nevezte a vagyonfelügyelő személyét. i A bank közgyűlése nagy küldöttséggel i kereste fel a törvényszék elnökét, aki ; azonban álláspontját meg nem válíoz! tatta. Ez ellen a bank igazgatósága a | közgyűlés nyomása alatt feifoiyamodás: sál élt, amely most a pozsonyi itélő! táblán fekszik. A kényszeregyezség tár; gyalása ki van tűzve, ezzel tehát fog; Ialkoznunk kell. A bank hitelezőinek két ! rossz közt kell választania és | a saját érdekükben a kisebbik roszszat keit választaniok, a kényszer; egyezséget, ha el akarják a na- j gyobb rosszat kerülni: a csődöt. ■ ; Az értekezlet célja egyértelmű megálla- * ; podási létesíteni, a közös érdekeket egy [ j nevezőre hozni. A feielősségrevonás egy ; I másik etappja a betevők mozgalmának l I és arra ez az érdekeltség nem hivatott, í ■ de ebben a bank november 7-re ősze- I I hivott, közgyűlése fog határozni. I A bíróság előtt levő 65 százalékos > : kényszeregyezség elfogadását ajánlja, j : amelyet el kell fogadni a további köj veteiési igények fentartásával. Erre a j I célra bejelentési iveket oszt szét a revíziós bizottság és annak benyújtására ki akarja tanitani a betevőket, az ülés végén. A betevő közönséget higgadtságra és nyugalomra inti, mert csak ily módon : tud rgy véleményre jutni, mely a felszólalásokból kialakulhat. (Éljenzés) ! Az értekezlet második szónoka Hacker Ríchárd ny. munkáspénztári igazgató volt, aki ismertette a revíziós bizottság munkájának vázlatát, mely a bank ad- \ minisztrációját teljes világításban mu- I tatja be és annak minden részletére kiterjed. A cimek felsorolásából is meggyőződhetett a hitelezők értekezlete, hogy alapos munkát végzett a revíziós bizottság és abban feltétlen megbizhatik. Hacker kijelentette hogy a bank felelős exponensei nem állottak feladatuk magaslatán és súlyosan vétettek a bank \ bizalma és a betevők érdekei ellen, > ezért felelősségük anyagilag teljesen ! kétségtelen. Felolvas ö! határozati javaslatot, melyet a bank legközelebbi köz- I gyűlése elé terjeszt, amelyek a bank igazgatóságának haladéktalan távozását, uj igazgatóság vá- f Eíéefijssfik kezűit« feétkdzaap «st« V 8 g irata tióao&sek kezdete | va-ár- és Dnnepet.p UÚVfcUL Saombaf ée vcsárnsp, október 30. és 31-én Foxfilm! IMLIX Foxfilm! ü, vadon éré Szenzációs cowboy dráma 6 felv. Fősz.: Tom Mix a cowboykirály. Hétfő és kedd, november1 I. és 2-án Conrad Veidt, Lucy Doraine végzet Az elveszett paradicsom Elsboruahnak nem alkalmas. Megkapó filmregény 6. felvonásban. Főszerepben: Conrad Veidt is Lucy Doraine 1^8 " m lasztását, a régi igazgatóság anyagi felelősségrevonását, erre a célra két meghatalmazott választását kívánják kimondatni, akik a kártérítési pert a bank igazgatóságával szemben megindítják. Azoknak a tisztviselőknek, igazgatósági tagoknak és bankadösoknak, akik az Összeomlás körüli időkben ingatlanaikat átíratták, ennek hatálytalanítását fogják per utján kérelmezni. Hacker beszédét az értekezlet általános helyesléssel fogadta és lelkesen megéljenezte. Ekkor Hajdú Gyula dr. ógyaltai ügyvéd emelkedett szólásra és a legnagyobb elismeréssel emlékezett meg a revíziós bizottság nagy és önzetlen munkájáról és nekik köszönetét mondott. A maga nevében is örömmel csatlakozik Alapy dr. fejtegetéseihez és elfogadja Hacker indítványait is, mert a mostani igazgató Sággal szemben a legmesszebbmenő bizalmatlansággal viseltetnek a betevők, akiknek bizalmával ruiul visszaéltek. A betevők éideke a kényszeregyezségnek gyors megkötése, hogy a kibontakozásnak alapja megteremthető legyen, Lengyel Ármin dr. ügyvéd a büntető pert megindította az igazgatóság ellen, mert kétségtelt n, hogy itt megtévesztés vagy csalás büntette forog fenn. A maga részéről kívánja, hogy a reviziós bizottság tegye meg részletes jelentését, hogy az idejekorán felhaszáíhatő legyen. A revíziós bizottság több tagja azt jelenti ki, hogy ezt nem áll módjukban a bank közgyűlése elölt megtenni, mert a megbízást ettől a szervtől kapták és a betevők értekezletét csak magán elhatározásukból hivíák egybe, hogy alkalmat nyújtsanak az állásfoglalásra. Telkes Miksa tanító a kányszeregyezség részleteit kivánta felderíteni, Nádor Ernő dr. Lípscher Mór kórházigazgató kérdésére reflektál, aki a kányszeregyezség benyújtásának igazi okai után érdeklődött és leszögezte, hogy az igazgatósági elnök feivilágcsitásai ebben az irányban nem feleitek meg a tényeknek. Schreiber Lajos dr. ügyvéd volt az egyedüli, aki a csődeljárás mellett töri lándzsát, de ezzel a véleményével egyedül maradt. Mandula Imre felszólalásában a véieménykülömbségeket akarta egyesíteni, ami siket Ült is. mert az értekezlet teljes egyöntetűséggel foglalt állást a kényszeregyezség mellett. A követelések bejelentése céljából megfelelő nyomtatványt osztott ki a revíziós bizottság és az értekezlet, mely hellyel-közzel izzó hangulatban tárgyalt, másfélőrai tanácskozás után nyugodtan oszlott szét. A beíevők a helyi sajtó utján nyernek értesítést a teendők felől. Ezek után a legnagyobb kíváncsisággal tekint mindenki Komáromban a bank nov. 7-i közgyűlése elé. I alján, a másik már a zenith szélén ra• gyog. Mit tudta azt az oktalan, de emberséges muszka? Hát a jó Kerekes István azért az egypár kopekért, amit szegénységünkben vethettünk neki, szorgalmasan szíveskedett körülöttünk. Még mi nem szoktunk a mosogatáshoz, elvégezte ő és több mást. Kivált Kalandos Pistát szerette nagyon, ki eleven, pelyhes állu fiú volt még. Az édesanyja szoknyájától sorozták a háborúba. A bolondság, tréfa mindig készen volt nála s legtöbbször Kerekes Istvánt tette lóvá. Mégis ez az ember úgy ragaszkodott hozzá, mint az eb a gazdájához. Egyszer csak Kalandos Pista elkezd nyügösködni. Kedvetlen, ingerült lett, s amit eddig a világért se tett volna meg, gorombáskodoít hűséges Istvánjával. És hervadt, sápadt, fogyott a fiú. Nagy nehezen be tudtuk tuszkolni a kórházba; néhány nap múlva Kerekes is beszédelgett kicsi gazdája után. Elővette őket a przemysii foglyok könyörtelen nyavalyája, a hastífusz. Kedves két betegünket különös figyelmébe ajánltuk dr. Szabó Gyula főorvosnak. Fölösleges volt. Ez az emberséges orvos minden betegéért a lelkét is odaadta volna. Úgy gondozta maga személyesen őket egész a kimerülésig, mintha édes gyermekeinek az élete volna a kezében. Nem sajnálta értük a fáradságot, vigasztalást, jó szót; mert hiszen csak ezzel gyógyiihatott, gyógyszer nem igen volt a lazaretben. Minket közel se ereszlettek e ragálytelephez, csak az időnkint kiszivárgó hírekből (udíuk meg, hogy a No. 1036. Kalandos Pista állandóan 40 fokos lázban ég, a No. 1317. Kerekes István már tut van a veszélyen. A hírszolgálat megbízhatóságát igazolja egy későbbi hir: Kalandos Pista gyógyultan hagyta el a kórházat s a gyengélkedőbe kerüit ulókurára, Kerekes István pedig csütörtökön reggel meghalt; a hullaházba szállították, temetése szombaton délután lesz. A Pista gyerek felgyógyulása feletti háiaistenkedésre legott elszorult a szivünk. Egy derék, szorgalmas, munkás családapát nyelt el ez idegen föld. Még sírjára sem borulhat fiatal hitvese és három apró árvája! Kádár Lajos barátunk, akinek otthon is mestersége az ilyesmi, azonnal félrevonult és bús temetési beszédet gyártott Istenben idvezült Kerekes István jóravaló reformáiu3 atyánkfia porhüvelyének eltakarításához. Láttuk, hogy könnyezett a toilrágás közben. Hát hiszen... van nekünk sírni valónk mosl, akár élünk, a*<ár halunk! Mi pedig hevenyében dalárdát ütöttünk egybe. Már csak a mi jó Kerekes Szeroyno ! Irta: U. Szabi János. Tömött, sürü ember volt Kerekes István és úrbecsülő, már amilyen ur a káplár, az önkéntes, meg a többi feljebb ... a fogságban. A hadnagy ur paprikajancsi mérgében képen törül egy gefreiíert. Látja ezt a muszka őr, azon melegében visszaadja a hadnagy urnák, cs?k úgy szikrázott tőle a szeme. — Hogy mered te emezt bántani? Hiszen neki is egy csillagja van, mint neked 1 Csakhogy az egyik csillag az ég ÚRI U DÓ! fODRA>ZAT, TEREM '.vkgzporííhyÁv.t -; HAZiAl /ZtMBf r.
