Komáromi Lapok, 1926. július-december (47. évfolyam, 78-155. szám)
1926-07-13 / 83. szám
Komáromi Lapok 5. oldal. 1926. július 13. A könyvpiac legnagyobb szenzációja! F^lév alatt 500,000 K példány kelt el! “ HEÜB1 a § g; s fi fi fi i fi fi fi fi fi fi fi fi fi sí «suttSi Egy kommunista író borzalmas élményei és hatalmas erejű megfigyelései a vörös Moszkvában, 240 oldal. Ára 24 Kor. Megrendelhető és kapható a SPITZER-féle könyvesboltén KOMÁROMBAN. H5S525Z52525ZSZ5£5l2515aj^5ZSZ525E5 * 33 jól ismert nemzetközi betörők, akik hasonló tetteikért többször állottak a büntető bíróság előtt. Franz Károly morvaországi cseh anyanyelvű, Stark József bécsi születésű német anyanyelvű fiatalember. A harmadik elfogott Naszticzky Gyula, mint bűnsegéd szerepelt. Véletlenül belekerült a slamaszfikába Haller Sándor, akinek Naszliczky a lopott pénzből kölcsön adott. Haller azt hitte, hogy Naszticzky kár/yán nyerte a pénzt és ezért fogadta el tőle a kölcsönt. Hétfőn állottak a tettesek a komáromi törvényszék büntető tanácsa előtt, dr. Vincze Aurél törvényszéki elnök elnöklete alatt. A vádhatóságot dr. Moesz Géza vezető államügyész képviselte, a vádlottakat dr. Witausek Károly és dr. Zsombor Miklós ügyvédek védték. A károsult szikvizgyár képviseletében Goldschmied Vilmos igazgató jelent meg. A vádlottak az igazi nemzetközi betörők formáját mutatták. Szünet alatt kedélyesen eiviccelődtek egymással és megköszönték Goldschmied Vilmosnak, hogy olyan jó cigarettákat hagyott hátra az irodában, mert a jól sikerült kasszafurás után vagy 10 cigarettát elszittak az ottmaradt cigarettákból. Ismeretes, hogy a szikvizgyár aznap adott fel 33 ezer koronát, amely igy menekült meg az ellopástól. A betörők azt mondották, hogyha az az összeg is a kezükbe kerül, akkor sikerül a szökésük. A tárgyalás nagyon simán ment, mert mindegyik vádlott beismerte tettét. Csak azt nem ismerték et, hogy ők 30—40 ezer koronát vittek volna el, mert ők csak 12 ezer K-t találtak ott. A vádlottak szépen sorjában elmondták, hogy hogyan történt a betörés, az ellopott pénzzel kimentek a vágóhidhoz, ott a nagyobb összeget elásták, a többin megosztozkodtak. Goldschmidt Vilmos, a szikvizgyár képviselője elmondja, hogy a gyárnak 23.883 K kára volt és ebből a biztositó társaság csak 15 ezer K-át fizetett meg, 8 ezer K-át azért nem, mert az nem volt az üzleti könyvekbe bevezetve. így a gyár kára 8 ezer K, mert a megrongált pénzszekrény árát is megtéritette a biztositó társaság. A vádlottak kihallgatása, a vád- és védbeszédek után a bíróság meghozta ítéletét, amely szerint Franz Károlyt és Strark Józsefet 3—3 évi fegyházra, Naszticzky Gyulát, mint bűnsegédet 6 havi börtönre Ítélték. A vizsgálati fogságot beszámították. A megmaradt 1200 K-át a károsult szikvizgyárnak Ítélték. Haller Sándort teljesen felmentették, Franz és Sirark fellebbezett, Nasziiczky megnyugodott az ítéletben. (§) Az eltűnt palatető. A komáromi törvényszék a napokban vonta felelőségre Dejczó Antal perbetei lakost sikkasztás büntette miatt azért, hogy Perbetén 1924. évfolyamán Schwarcz Adolf és társa pozsonyi cégtől bizományba átvett 7461 Ke értékű palát felhasználta, az árát pedig a cégnek be nem szolgáltatta. A terhelt beismeri, hogy az árut átvette, de tagadta, hogy bizományba kapta volna. Az árát ez ideig nem volt módjában megfizetni, mert az építkezésen sokat vesztett. A kihallgatott Schwarcz igazolta a könyvkivonattal, hogy az árut bizományba szállították, ezért a törvényszék az enyhiíő szakasz alkalmazásával feltételesen 1 hónapi fogházra Ítélte. (§) A bizományi űzlst. Steiner József gutái korcsmárost sikkasztás büntette miatt vonta felelőségre a komáromi törvényszék azért, hogy Gután 1924. évi december hó 10 én nála lefoglalt italokat és üres hordókat eladta és az árát Reisner és Schön pozsonyi szesznagykereskedőknek be nem szolgáltatta a 2545 Kc-t. A terhelt beismeri, hogy a lefoglalt ingóságot eladta és az árát élelemre használta fel, de ezt azért tette, mivel a végrehajtató megengedte az értékesítését. Az árát azért nem szolgáltatta be, mivel 6 tagú családja van és nem akarta, hogy éhezzenek. A törvényszék 14 napi fogházra ítélte, de 1 évre felfüggesztette. Az ítélet jogerős. (§) Elítélt betörők. E héten vonta felelőségre a komáromi törvényszék Sánta Ernőt és Dolog Mihályt lopás büntette miatt, Mihályka Sándor és Zilai Gyula lévai lakosokat pedig mint bűnsegédeket azért, mert Léván 1926. évi május hó 28-án dr. Bargár Gábor lévai lakos lakásába Sánta és Dolog behatoltak, az ottlevő vasszekrényt megfúrták és abból 12001 Kc-t elvetlek. Mihályka a tett elkövetése előtt Dolognak elmondotta, hogy a helyiségben, melyben a pénzszekrény van, hogy lehet bejutni és hogy abban mindég nagyobb mennyiségű pénz van. Zilai pedig őrt állt és úgy a III. mint a IV. rendű vádlottak a lopott pénzből is részesültek A vádlottak a terhűkre rótt bűncselekményt beismerték és nagy nyomorukkal védekeztek és enyhe Ítéletet kértek. A ' törvényszék Sánta Ernőt 3 évi fegy; házra, Dolog Mihályt 1 évi és 6 hó: napi börtönre, Mihályka Sándort 1 j évi börtönre és Zilai Gynlát4 hónapi fogházra Ítélte. Közgazdaság, A Hitelbank közgyűlése. A Komárom Vidéki Hitelbank vasárnap délelőtt Vall órakor tartotta intézeti székházéban rendes évi közgyűlését. A város egyik pénzintézetét rövid idővel előbb ért katasztrófa keltette izgalom és a közgyűlését tartó hitelbank igazgatóságának már korábban ismertté vált azon álláspontja, hogy a múlt évre osztalék fizetését a közgyűlésnek nem javasolja, élénk érdeklődést biztosítottak a közgyűlés iránt, melynek lefolyásáról a következőkben számolunk be : Dr. Gaál Gyula igazgatósági elnökhelyettes a szépszámban megjelent részvényesekből megalakult közgyűlést a jelenvolt részvényesek és a letett részvények száma alapján határozatképesnek jelentve ki, az intézet 53. közgyűlését megnyitotta és üdvözölte Litochleb Vladimir pénziigyigazgatóf, az intézet kormánybiztosát. A tárgysorozatra áttérve, a közgyűlés elnöke a következőket mondotta: Ha a t. közgyűlés az igazgatóság jelentését felolvasottnak kívánja tekinteni, úgy annak kiegészitésekép s az igazgatóság előterjesztésének indokolására óhajtok néhány megjegyzésben ii. Az igazgatóság becsületes törekvésének eredményekép megállapíthatom, hogy intézetünk az elmúlt évben is erős lépésekkel haladt a konszolidáció utján. Á hadikölcsönök átalakítása folytán birtokunkba került 6 % és 5 %-os IV. államkölcsönkötvényeket, illetőleg ezek maradványát a múlt év elején eladtuk. Az eladás folytán jelentékeny tőkénk szabadult fel, a mi lehetővé tette a drága bankkölcsön kiküszöbölését. Ezen transakció folytán csupán a magyarországi bankok ellen fennálló követeléseink fejében kapott 4 %-os esi. járadékok vannak tulajdonunkban, a melyek lombardképesek és a tőzsdén bármikor eladhatók úgy, hogy az intézet likviditását nem csökkentik. Mint örvendetes tényre, rá kell mutatnom arra, hogy ezen cserejáradékok kamatszolgálata már ez év elején megkezdődött s igy közel 1 Va millió koronát kapott intézetünk részben felgyülemlett, részben folyó kamatok fejében. Ennek kamathaszna természetesen csak ez évben fog kifejezésre jutni. Intézetünk likviditására az eWt évben is nagy súlyt helyeztünk, miért is nagyobb pénzkészletet tartottunk. Ugyancsak fontos e szempontból a váltótárca növekedése, amely közel 1 millió korona emelkedést mutat. Ugyanezen célt szolgálja az intézeti áruosztálynak a jelentésben említett átalakítása, a melybe idegen tőkék vonatván be, készpénzárdekeltségünk csökkent. Az uj árukereskedelmi társasággal szemben az üzlstrészérdekeltségen felül csak korlátolt hitelviszonyban állunk Meg említem, hogy az uj társaság kereseti kilátásai elég kedvezőek. Intézetünk betétállományának emelkedése az előző évvel szemben mintegy 800.090 koronát tüntet fel, jóllehet, a vármegyei régi betétekből nagyobb összegek kerültek kifizetésre. Visszleszámitolási hitelünket erősen ki kellett használnunk, ami az állandó pénzkeresletben találja magyarázatát. A Szlovák Alt. Hitelbank mint anyaintézetünk által szerződésileg rendelkezésünkre tartott hitelt csak átmenetileg és csupán kis mértékben vettük igénybe A fő visszleszámolási forrá; sunk a Hypoteca Banka a több milliós reeskompte hitelt készséggel és aránylag kedvező feltételek mellett nyújtotta. Igazgatósági jelentésünkben is rövi- I den rámutattunk az igazgatóságnak a múlt évi osztalékot illető, alapos meg, fontolás és minden számbavehető ellenvetés elbírálása mellett kialakult állás: foglalására. Ezúttal is arra kérem a t. j közgyűlést, hogy az elmúlt évre tel kintsen el az osztalékok kifizetésétől s ■ használja fel ezt az összeget is tartalékolásra, az intézet további belső meg; erősödésének céljára. A törvényszerűleg megengedett osztalék csekélységénél fogva a kis részvényes háztartásá\ ban alig jelenthet számba vehető öszí szeget, a nagy részvényes pedig anyagi helyzeténél fogva könnyen nélkülözheti S azt. S e csekély áldozat, e megfontolt \ lemondás meghozza t. részvényeseink ; számára a gyümölcsöt részvényeik belső értékének s igy árának emelkedésében, j De itt nem mellőzhetek hallgatással í egy súlyos indokot, a mely az igazga! tóság ismert álláspontjának kialakuláj sánál első sorban bírt nyomatékkal. A | törvényből merítem ez indokot, mely s törvény a betevők biztonságát célzó i több rendelkezése közt a „háborút kö\ vető viszonyokból eredő veszteségek mérj séklésére szolgáló külön alap létesítését“ j rendelte el. Ezen alap, mely az összes pénzintézetek bizonyos kulcs szerinti hozzájárulásából alakul, több száz millióra rúg. Intézetünk itt, a határszélen, a határ által ketté szelt városban természetszerűleg szenvedett ilyen veszteségeket, melyek alapján jogot érvényesítünk arra, hogy ezen vagyonból, amint azt nálunk sokkal tőkeerősebb intézetek is megtették, intézetünk is részesedjék. Könnyen érthető s mindenki belátja, hogy sokkal eredményesebben s kedvezőbb kilátások mellett járhatunk el e cél érdekében az alapot kezelő kuratóriumnál, ha osztalékfizetéses gavallérkodásra, fényes üzleti eredményre nem hivatkozunk. Igazgatóságunk küntlevőségeink körül csakis intézeti érdekeinkre figyelemmel, a legszigorúbban jár el. Mégis kisebb veszteségek elkerülhetetetlenek. Csak egy példát említsek. Az intézet által ez évben vagy korábban indított perek, habár valamenyi az intézet javára dőlt el, legalább kamatveszteséget jelentenek, mert a peresített tőkéket az intézet kamattal nem terhelheti. Ezen kisebb veszteségek évközben leiratnak. Nem is ezek pótlását célozza az igazgatóság által javasolt tartalékolás, hanem azon, ez idő szerint számszerűleg még meg nem állapítható veszteségekkel szemben van fedezetül szánva^ melyek a magyarországi követeléseink lipuidálása alkalmával esetleg előállni fognak. Nem hagyhatom említés nélkül az itt közel szomszédságunkban egyik társpénzintézetet ért katasztrófát, de csak azon hatásában kívánom megemlíteni, amennyiben az azt elmeritő események felverte hullámcsapások intézetünkig is eljutottak. Tagadhatatlan, hogy súlyosan érintették a Komáromi Vidéki Hitelbankot is, de szilárd alapjában megingatni, fennállásában megrendíteni nem tudták. Az ismert események által bizalmát vesztett közönség erős igénylést támasztott pénzintézetünk ellen is s intézetünk e rohamot fennakadás nélkül kielégítette. Ne hogy azonban ily indokolatlan betételvonás oly méreteket ölthissen, hogy intézetünknél zavart idézzen fel, miután a pénztár már az összes betétállomány tiz százalékát visszafizette a jelentkezett betevőknek, az igazgatóság a betétek kifizetését bizonyos összegen felül egyes esetekben az alapszabályszerü felmondás előrebocsájtásához kötötte. Hogy mennyire alaptalan és indokolatlan minden biza' natlanság intézetünkkel szemben, egy-két számadatot fogok felsorakoztatni, melyek alkalmasak arra, hogy e bizalmatlanságot teljesen eloszlassák. Intézetünk saját vagyona : részvénytőkéje s tartalékalapjai 2210000 koronát tesznek ki, ehhez intézeti székházunkban s egyébb belső alapban rejlő titkos tartalékokban 7 —800000 kor. járul. Ez összesen 3 mihió korona vagyonértéket jelent, mellyel szemben nincs adósság, csai^ a magyarországi követelésekből előállható veszteség jelentkezik. Ha a közönség bizalma kitart intézetünk mellett, a clearing lebonyolításáig már minden esetleges veszteség tartalékolható lesz s az intézet 3 millió vagyona intakt és érintetlen marad. De nemcsak anyagi feltételei vannak meg az intézet iránti bizalom helyreálltának, de az igazgatóság becsületes törekvéseiben, tagjai egyéniségében erkölcsi biztosítékai is. S ez okból én tisztelettel kérem fel minden a közgyűlésen megjelent s távol maradt részvényes társamat, hogy érintkezésük és összeköttetéseik egész vonalán világosítsák fel a meggyőzés lelkes erejével ismerőseiket s barátaikat az intézetünknél fennálló helyzet e biztonságáról s ajándékozzák meg bizalmukkal intézetünket, hogy ez múltjából ismert, régi utakon képességgel és erősullyal szolgálhassa városunk és vidékének gazdasági érdekeit. A beszéd keltette jó hatást csak fokozta Litochleb Vladimir spontán felszólalása, aki mint kormánybiztos hivatottnak érezte magát e tárgynál felszólalni. Hivatalos ellenőrző működésem alatt — úgymond — meggyőződést szereztem arról, hogy ennek az intézetnek pénzügyi helyzete minden tekintetben csak bizalmat érdemel. Kijelentem, hogy a bemutatott mérleg reális alapokon nyugszik, amiről a felügyelő bizottság is meggyőződést nyert. Az intézet vezetése — folytatta a kormánybiztos — kifogástalan. Az igazgatóság tagjai szívós kitartással és kötelességtudással járnak el az intézet érdekében. Ennek köszönhető, hogy a múlt üzleti év olyan eredménnyel zárult, amelyből a részvényeseknek osztalék is volna adható. Dacára ezen kedvező eredménynek, az intézet vezetősége úgy a bank, mint a részvényesek és betevők jól felfogott érdekében arra az álláspontra helyezkedett, hogy az elért tiszta nyereményből ezúttal osztalék a részvényeseknek ki ne fizettessék. Felfogásom szerint ez által a részvényesek alig figyelembe vehető csekély anyagi hátrányt szenvednek, viszont ezzel szemben az intézet belső tartalékai növekednek s igy a betevők érdekei jobban megvédetnek, az intézet erőképessége pedig fokozódik. Az éljenzéssel fogadott beszéd elhangzása után minden további hozzászólás nélkül egyhangúlag helyeslőleg tudomásul vette a közgyűlés az igazgatóság és felügyelő bizottság jelentését, helyben hagyta az 1925. évi zárszámadást és az előterjesztett mérleget s megállapítva 117903 kor. 93 fillérben a múlt év tiszta nyereségét s annak a külömbőző alapok s leírások céljaira leendő felosztása iránt előterjesztett igazgatósági javaslat elfogadásával az igazgatóság és felügyelő bizottság részére a felmentvényt megadta. A közgyűlési jegyzőkönyv hitelesítésére Fektor György és Lauffer Nándor részvényesek kiküldésével az egész lefolyásában sima és nyugodt közgyűlés véget ért.
