Komáromi Lapok, 1926. július-december (47. évfolyam, 78-155. szám)

1926-10-28 / 129. szám

2. oldal. Komáromi Lapok 1920. október 28. m- • ■ ■ —«-■■■! i ggjgg lt Innia Mffltilillaiaiiisi Mm wlfíliila , POLIO’ njospszappan utolérhetetlen minőségével nyTift. g •— MINDENÜTT KAPHATÓI iUBBIMIBMIMBa—MaHb——B—WWBBMMWriilllWiT** «BBB— SfMMM képviselői a militárizmusnak, de az állítólagos .béke" egyes államok­ban még dusabban tenyészd ki a militarizmust. Csehszlovákia is azok közé az államok közé tartozik, amely a militárizmust nagy áldozatokkal szolgálja, sőt fejleszti, aminek rette­netes anyagi terhei alatt görnyede­­zik a köztársaság népe. A cseh és német szociáldemokrata ifjúsági szervezetek vasárnap a köztársaság igen sok helyén tiltakozó gyűléseket rendeztek a militarizmus ellen, amelynek elviselhetetlen következ­ményei az egész ország lakossága közölt nagy elégületlenséget szülnék. Ezeken a gyűléseken cseh és német szociáldemokraták szónokoltak és Karlsbadban olyan határozatokat hoztak, amelyekben állást foglaltak a katonai szolgálati idő meghosz­­szabbilása és a katonai választó­jogosultság megszüntetése ellen. = Magyarország konszolidációjának legújabb bizonyítéka. Hogy az egyhar­­madara megcsonkított, rettenetes meg­próbáltatásokon keresztülment Magyar­­ország mily fokát érte el a konszoli­dációnak, annak egyik legfényesebb bizonyitéka az, hogy a belga frank talpraállitásáná! Magyarországot is számbavették. A belga frank megtá­masztásának nemzetközi munkájában résztvesz a Magyar Nemzeti Bank is, amely a múlt hét végén irta alá az arra vonatkozó megállapodást. A ma­gyar bank tehát a Bank of England-el, az amerikai Federál Reserve Bankkal és más világhirü bankokkal dolgozik együtt, hogy Belgium pénzét megja­víthassa és stabilizálja. A Népszövetség csak nem rég tartott ülésében ismerte el Magyarország sikeres talpra­­állását, de ennél az elismerésnél sokkal súlyosabban esik a latba az a körül­mény, hogy a világ legelőkelőbb és leghatalmasabb pénzügyi tényezői is meghajtják zázlajukat. a magyar erő és magyar siker előtt. Ez Magyarország gazdasági konszolidációjának legfé­nyesebb dokumentálása. — A magyar szociáldemokrata párt egyesült a csehszlovák demokratákkal. A múlt évi képviselőválasztás végzetes csapást mért a csehszlovákiai magyar szociáldemokrata pártra, amely saját soraiból egyetlen egy képviselőt sem volt képes beküldeni a parlamentbe. A párt teljesen elerőtlenedett, tagjai olyan mértékben leapadtak, hogy a ve­zetők jónak látták még az utolsó órák­ban csatlakozni a csehszlovák elvbará­taikhoz. Vasárnap tartotta a magyar szociáldemokrata párt Érsekújvárt utolsó kongresszusát, amelyen kevés delegátus vett részt. A csehek közé való beol­vadást azzal indoko ták meg, hogy mi­vel a németek is beléptek a kormányba és igy az első lépést a polgári pártok tették meg, a magyar szociáldemokra­táknak a csehekkel való szoros kap­csolata is igazolva van. A kongresszus kimondta, hogy a magyar szociálde­mokrata párt csatlakozik a csehszlovák szocialista párttal, mint önálló magyar alosztály. A pártot Schulcz Ignác, Fe­hér Ferenc, Ölvedy József és más ve­zérek parentálták el. = Megszűnik Magyarország katonai ellenőrrése. Budapestről érkezett hir szerint az ottani politikai körök úgy vannak értesülve, hogy Magyaror­szágon legközelebb megszüntetik a katonai ellenőrzést. Magyarország ugyanis a békeszerződés értelmében bizonyos pontig teljes mértékben eleget tett a katonai rendelkezések­nek, mire leszállították az antant katonai ellenőrző bizottság tagjainak számát. A bizottság maga azonban Magyarországon maradt és folytatta működését tovább. A magyar kor­mány mindent elkövetett az ellenőr­zés megszüntetése érdekében, a nagykövetek tanácsa azonban min­dig talált valami kifogásolni valót, hogy a bizottság tovább ott marad­jon. A magyar honvédelmi miniszter, Csáky Károly gróf, nyilatkozott a hírlapíróknak ez ügyben és többek közölt azt mondotta, hogy most ör­vendetes fordulat állt be az ügyben. Ugyanis a legutóbb tartott tárgyalá­sok alapján megállapíthat, hogy közel már az idő amikor teljesen megszűnik az ellenőrzés. = interpelláció a maradék b rlokok és a földreform végrehajtóba tárává ban. A Ma?yar Nemzeti Párt Sajtó­főnöksége jelenti : Füssy Kálmán és társai, a Magyar Nemzeti Párt kép­viselői interpellációt intéztek az összkormányhoz, amelyben rámu­tatnak arra, hogy a felelős kormány tényezőknek az interpellációkra adott válaszai és más nyilatkozata ellenére a földreform végrehajtása Szlovenszkó egyes részein olyan szellemben folyik, hogy az semmi­képen sem helyeselhető Így a Peresz­­lény község határában fekvőBreuner­­féle uradalom parcellázása kapcsán a község lakój az igényléseket annak idején a kellő határidőben bejelen­tették. Az összes igénylés mintegy 280 holddal múlta felül az egész birtok terjedelmét. A tulígénylés el­lenére a földhivatal mintegy 120 holdat osztott ki oly egyének között, akik között tévedésből sem akad más, mint a köztársasági foldmives pártban megszervezett egyén, mig azok az igénylők, akik nem tagjai a nevezett pártnak, semmit sem kap­tak, noha még jelentős terület áll rendelkezésre. Ebből a területből azonban maradékbirtokot akar csi­nálni a földhivatal, noh* ennek szük­ségessége egyáltalán nincs indokolva. Hasonló helyzetben vannak a csalló­­köztárnoki földigénylők, akik igény­léseiket ugyancsak a kellő időben adták be s ennek ellenére a fö d­­hivatal itt is teljesen fölöslegesen maradékbirtokot alkot. Az interpel­­lálók kérdik tehát az összkortnány­­tól, van-e tudomása a fenti két eset­ről és hajlandó-e oly értelemben intézkedni, hogy az említett maradék­birtokok vagy osztassanak fel a jogosult igénylők között, vagy a helyi igénylőkből alakítandó föld­bérlő szövetkezetnek adassanak át. = íntsrpshsció a tisztviselők és nyugdíjasok jövedelemadója tárgyáb n. A Magyar Nemzeti Párt sajtófőnök­sége jeleti: Szent-Ivány József és társai, a Magyar Nemzeti Párt kép­viselői interpellációt intéztek a pénz­ügyminiszterhez, melyben kifejtik, hogy az 1926. évi április hó 22 én kelt 30639/26—III/9. a szám alatt ki­bocsátott pénzügyminiszteri rendelet a jövedelemadó fizetés tekintetében 608—2000 Ké. havi összilletménnyel bíró alkalmazottaknál könnyítéseket engedélyezett olyképpen, hogy ezek május 1-től kezdődőleg bruttó illet­ményeinek 4°/°, illetőleg 5°/o.át, ha befizetik, mentesítve vannak ezen havi befizetések által 1926. évig terjedő időre szóló jövedelemadójuktól. Amennyire humánus ez az intéz­kedés a hanyag, adófizetési kötele­zettségüket nem teljesítő tisztvise­lőkkel szemben, annyira igazságta­lan az adófizetési kötelezettségeiket rendes időben teljesítő tisztviselők­kel és nyugdijasokkal szemben, amennyiben, akik eddig adókötele­zettségüknek eleget nem tettek, most a rendelet értelmében ezen havi 4°/*, illetve 5°/° befizetése által men­tesülnek 6 évi jövedelemadójoktól, mig ellenben azok, akik adófizetési kötelezettségüknek eddig is eleget tettek, a rendelet értelmében tőlük is levonják havonként fizetésük­nek 4°/°, 5°/°-át s igy ők tulajdon­képen kétszer fizetnek, azért, mert az állam iránti kötelességüket kellő időben és lelkiismeretesen teljesí­tették. Ez az eljárás igazságtalan és sérelmes benne az, hogy igazság­talansága éppen azokat sújtja, akik tisztességes honpolgároknak és adófizetőknek bizonyultak, — ezen igazságtalan eljárást másképp hely­rehozni nem lehet, csak úgy, hogy a Pénzügyminiszter Ur sürgősen intézkedik, hogy mindazoknak a tisztviselőknek, akik a rendelet életbeléptetése előtt jövedelmi adó­jukat részben vagy egészben befizet­ték, ideszámítva természetesen az összes nyugdíjasokat is, — az összes eddig befizetett jövedelemadójuk ha- | ladéktalanul teljes egészében vissza­­adassék a jövedelemadójuk a fenti rendelet értelmében történt levoná­sokkal rendeztessék Az interpellálók kérdezik tehát a pénzügyminisztert: 1. hajlandó-e ezen igazságtalanságot | megszüntetni ? 2. hajlandó-e azoknak | a tisztviselőknek és nyugdíjasoknak, akik adófizetési kötelezettségeiket eddig önként teljesítették, jövedelmi í adójuk fejében befizetett összegeiket j haladéktalanul visszaadni ? „Tungsram“ J> lámpa a feggazdsságosabb és legt5k6Eeiesebb,i Uoipli sfla - Jfos ss Mrsf Komárom, —október 27. A parlament költségvetési bizottsága a napokban kezdte meg az 1927 évre , 8?.íló költségvetés tárgyalását, amelyen Englis pénzügyminiszter 'is megjelent, hogy az általa előterjesztett javaslat körül felvetett kérdésekre személyesen válaszodon. A bizottság természetesen I foglalkozik a költségvetés fedezeti ré­­; szével és igy annak legnagyobb ösz- I szegét kitevő állami adókkal is, amely a bevéleleknek 70% át teszi ki. Több, mint tiz miliiárdot kell tehát közadóból bevenni az államnak, hogy a gépezet ! állandóan működjék. | Az állami adók egy tekintélyes ré­­: szét képezi a forgalmi adó, amely kát ; milliárddal gyarapítja a bevételeket, de amelyről már számtalanszor megálla­pították, hogy a lehető legigazságtala­nabb adó a világon. Még élénken em­­l lékezünk arra, hogy 1922-ben Novák | pénzügyminiszter az eléje járult érde- I kéltség képviselőinek kijelentette, hogy ő is igazságtalannak tartja a forgalmi I adót és megígérte, hogy abban az | évben meg fogja szüntetni az állam. | Azóta öt év telt el, de a miniszteri I ígéretet sem az, aki tette, sem utódai- I nak valamelyike nem váltotta be s I egyenlőre nincs is kilátás arra, hogy I ez alól a teher alól fölszabaduljunk. I Ez abból a nyilatkozatból is követ­­f kezik, amelyet Englis pénzügyminiszter [ tett a pénzügyi bizottságban. A minisz­ter, mint azt többi előde is, elismerte, hogy a forgalmi adó „súlyos és káros“, de kijelentette, hogy nem szüntetheti meg, ha nincs lehetőség arra, hogy máshol 2 miliiárdot megtakarítsanak« Meg van a hajlandóság azonban benne, hogy a rendes adók behajtása áltat csöskenteni fogja ezt az adót és haj­landó azt fii százalékkal leszállítani, ha csak valamivel becsületesebben fize­tik,. mint eddig. Ebbői a nyilatkozatból elsősorban is az ragadja meg figyemlünkef, hogy maga a miniszter is beismeri a íorgalmi adónak súlyos és káros voltát, ami régi igazság és csak erősebbé válik, ha is­méiében leszögezik azt. De hogy ha tényleg suiyos és káros, minthogy azt az érdekeltek érzik legjobban, akkor lehetetten eljárásnak kel! tartanunk, hogy még mindig ott szerepei a költ­ségvetés fedezeti rovatában. Hiszen ha az államhatalom elismeri valamiről, hogy káros, akkor azon segítem volna köte­lessége. A miniszter azt mondja, hogy nincs arra lehetőség, hogy két miliiárdot máshol takarítsanak meg. Pedig úgy tudjuk, hogy volna. Tessék csak redukálni a külügyi képviselet és a hadügyi tárca költségeit, majd akkor lesz megiakariíás. Lehetetlen az, hogy a köztársaság népe olyan terhekkel nyomorittassék meg, amelyről maga a kormány is tudja, hogy igazságtalan, súlyos, sőt káros. Nyolc éve fizeti az adózó közönség közvet­lenül és közvetve a forgalmi adót anélkül, hogy csak halvány kilátása volm arra, hogy e terhétől egyszer végre megszaba­dul és adózási kötelezettségénél?, dacára nehéz helyzetének, eleget is tesz. Az adók­nak különböző nemével megrótt adóalany egész keresetét és jövedelmét az állam­nak adja, de az állam nein kíván rajta segíteni. A megfeszített húr egyszer csak elszakad, az adóalany tönkre megy de ezáltal az állam is meg fog rendülni. A forgaimi adó igazságtalansága mu­tatja, milyen adómorál uralkodik a csehszlovák köztársaságban, már pedig az államnak nem szabad kiuzsorázni polgárait, mert azzal gyengíti önmagát. Szanatórium „CARITAS“ Bratislava, Torna-u. 18/b. W 274 Sebészet — Nőgyógyászat I. oszt. napi 80—100 koronáig, II. oszt. napi 55—65 koronáig. Szabad orvosválasztás Külön szülészeti osztály (Both dr.) I. oszt. paus&l szülés 8 napra 1600 korona II. oszt. pausal szülés 1000 korona. Vezető orvos: FRANKEN­­BERGER dr. egyetemi tanár. Az intézet fő­orvosa: BOTH JiiNOS dr. egyetemi tanársegéd operatőr. — RE^UCHA LAJOS dr. igazgató. Németek részvétele a kormányban. — Francia lap tárgyilagos véleménye a kevert nemzetiségű Csehszlovákiáról. — A szét foszlott legenda. — A nagy elterjedésnek örvendő fran­­! cia rojalista lap, az Action Francaise | egyik nemrégi száma hosszabb cikk­ben foglalkozik a cseh állam beipoli­­! tikai helyzetével. A cikk szerzője rá- i mutat arra. hogy az osztrák-magyar birodalom romjaiból feltámadt Cseh­szlovákia maga is kevert nemzetiségi! állam, ugyanúgy, mint az egykori mo­narchia. Az igazság azt kívánná, hogy Csehszlovákia ne csak cseheknek és szlovákoknak, hanem azonkívül magyarnak és németnek is mondja magát elnevezésében. A német elem amely különösen a Szudetákban tö­mörül, az egész lakosság számának egynegyedét alkotja. Egyike ez azok­nak a „nemzeti kisebbségeknek“, amelyeket Németország, a Népszövet­ségbe belépve, előzetes bejelentésé­hez képest védelmébe vesz, hogy visszasegitse jogaihoz. Németország érdeklődése sohasem gyengült cseh­országi testvérei iránt. Az első évek­ben, amelyek az uj cseh állam meg­alakulását követték, a csehek vissza­adták a kölcsönt a hosszú elnyomá­sért: megtiltották a német nyelv hivatalos használatát, bezárták a német iskolákat és a közhivatalok­ból eltávolilottak minden németet Ebben az időben még hittek a tisz­tán cseh nemzeti állam lehetőségében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom