Komáromi Lapok, 1926. július-december (47. évfolyam, 78-155. szám)

1926-10-26 / 128. szám

4. oldal. Komáromi Lapok 1986. október 16. Az előterjesztett kérelmet megfelelő javaslat elkészítése végett a tanácshoz tette át a közgyűlés. Nem szabad politizálni I A teljhatalmú miniszter megküldöite Komáromnak is azt a rendeletét, amely szerint a képviselőtestüiet tanácskozá­saiból minden politika ki van zárva és politikai kérdések tárgyalása meg nem engedhető. Ilyenek a tárgysorozatba fel nem vehetők és azért a városbirót teszi felelőssé a miniszter és ilyen esetekben felhívja a községi jegyzőke! vétójoguknak szigorú gyakorlására. A tanács azt javasolta, hogy vegye tudó másul a képviselőresíület a rendeleíet, ám a közgyűlés tagjai ezzel merőben ellentétes állásponton voltak, aminek élénk kifejezést is adtak. Dénes Emil nem tartja elfogadható­nak a rendeletet és ha már politikai kérdésekkel nem foglal kozhatik a köz­gyűlés, legalább a felirati jogát tartsa meg. Gáborek Károly helyettes város biró szerint alig van olyan a nagy általánosságot érintő gazdasági kérdés, amelybe beie ne lehetne valami po­litikát magyarázni a hatóságnak é-s ezért nincs értelme a rendeletnek, ame­lyet egyszerűen utasítson el a képvi selőtestület. Fried Jenő hivatkozik a közgyűlés összetételére, amely teljesen megcáfolja a rendeíetet. A képviselő­­testületet a törvény szerint politikai | pártok tagjaiból kellett megválasztani, \ de politikáról a tanácskozásokon szólni i sem szabad. Az ő felfogása e kérdés­ben Gáborek gondolkozásához áll kö­­zelebb, mert alig lehet valamely kér- ; dést a politika érintése nélkül tárgyalni. Jávor Jenő főjegyző a rendelet tudo­másulvétele mellett szólal föl és annak betartására hívja föl a képviselőtestület figyelmét, kilátásba helyezvén azt. hogy ő hivatalos kötelességéből folyóan min­­den ilyen esetben élni fog vétójogával. Mikász József tiltakozását fejezi ki a rendelet ellen és erre hívja föl a köz­gyűlést is. Flilöp Zsigmond kijelenti, hogy a képviselőtestület ezentúl is fog lalkozni fog olyan kérdésekkel, ame­lyeket a felsőbb hatóság esetleg politikának fog tartani. De a képvi­selőtestület nem térhet ki az élői, hogy kötelességét még akkor is tel­jesítse, ha a napirenden levő kér­dések valamelyike vonatkozásban van a politikával, vagy épp n politikai kér­dés. Szerinte nincs mit vitatkozni a rendeletén, hiszen a közhangulat máris megnyilatkozott etlene s azért javasolja, hogy a közgyűlés vegye le a napi­rendről. A közgyűlés egyhangúan igy is ha­tározott. A községi iskolaszékben Weisz Miksa dr. lemondásával megüresedett helyre Fleischmann S műt, a pénzügyi bizott­ságban Freisfadtl Pál elhalálozásával megüresedett helyre pedig Fried Miksát választotta meg a közgyűlés. A munkáslakások bérbeadása, A közgyűlésnek egyik legfogasabb kérdése volt a Gutái soron épített négy munkáslakás bérbeadása. A "lakásokat, amelyek az eddigi munkásházaknií modernebbek, Boldoghy Gyula vállal­kozó építette 95000 korona költséggel, a szakbizottság felülvizsgálta és a vá­ros átvette. A tanács és a pénzügyi bizottság az elszámolást tudomásul vette és olyan javaslatot terjesztett a közgyűlés elé, amely szerint a lakáso­kat egyenként évi 600 K bérért adja ki. Boldoghy Gyu'a és öt társa, a tanácsnak a lakásbérösszegre vonat­kozó határozatát megfellebbezték és azt javasolták, hogy a lakásokat árve­rés utján, a legtöbbet ígérőknek adj* ki a város. A közgyűlés a bérösszegre nézve a tanács és pénzügyi bizottság javaslatát tette magáévá és 600 K évi bért álla pi'.ott meg lakásonként. Az ügy nehezebb része azonban csak most következett. Csizmazia vá rosbiró ismertette ezután azoknak a tárgyalásoknak az eredményét, amelye­ket a tanács ebben az ügyben végzett. A lakásokra több mint százan jelen­tettek be igényi, olyanok, akik hagy családdal bírnak, de lakosuk nincsen és olyanok, akik kivannak lakoltatva. A tanács egy bizottságot küldött ki, hogy vizsgálja meg az igénylőknek la­kás viszonyaik A bizottság napokon keresztül lelkiismeretesen megvizsgálta a lakásokat és jelentést tett a tanács nak a tapasztaltakról. A tanács ekkor négy igénylőt kijelölt a lakásokra, közben azonban úgy értesült, hogy az egyik igénylő családi viszonyainak be­mondásánál megtévesztés történt s emiatt az illető igényét elvesztette, A tanács többsége egy másik új listát állított össze, azonban a kisebbségben maradt tanácstagok Boldoghy Gyulával élén ezt megfellebbezte. A közgyűlés elé ilyen stádiumban került az ügy és a képviselőtestületnek kellett határozni afelett, hogy a sok közül ! i legyen az a négy szerencsés, aki a lakást megkapja. Á kétféle ía nácsi liszta mellé még újabb négy ki­választott került és ezek közül kelleti választani. Steiner Gábor nemzetgy. képviselő sorshúzást javasolt, Flilöp Zsigmond pedig azt ajánlotta, hogy a két tanácsi tisztából közös megegyezés alapján vá­lasszon a közgyűlés négy olyan sze­gény munkást, akinek nagy családja van és tényleg rászorul a rendes la­kásra. A városbiró 5 percre felfüggesz­tette a gyűlést, amely alatt a közgyűlés tagjai megállapodtak s a közgyűlés a lakásokat Rózsa Antal (10 gyerm.) Rácz Sándor (5 gyerm.), Németh Lajos (5 gyerm.) és Kiss Imrének (4 gyerm.) adta bérbe. Ez a határozat felebbezásre való tekintet nélkül végrehajtandó A csehszlovák pártok részétől ekkor Vrkocs Rudolf fölemelkedett és kijelen­tette, hogy a képviselőtestület ebből a lakásbérletből nemzetiségi kérdést csi­nált, mert csak magyarok kaptak la­kást, az általuk bejelentett igénylő pe­dig, dacára, hogy öt gyermeke van. nem. Hasonló véleményen volt Peír Vladimír is és Mikász József, aki még azt is kijelentene, hogy ezek után a többi pártokkal nem tárgyainak és el­hagyták az üléstermet. Az elnöklő városbiró biztosította a csehszlovák pártokat, hogy a kép­viselőtestület pártatlanul járt el és sem nemzetiségi, sem politikai tekin­tetet figyelembe nem vett. Garantálta, hogy a csehszlovák pártok által beje­lentett Pesfco nevű igénylő még ez év­ben a gyepmesíeri lakás átalakítása folytán létesülő újabb négy munkás­­lakás egyikét meg fogja kapni Hasonló értelemben szólalt főt Fülöp Zsigmond is, aki a városbiró javaslatához hozzá­járult, amit a közgyűlés is elfogadott. Azonban ennek dacára az egyesült csehszlovákok izgatottan kivonultak a tanácsterembői. Konvertálás. Röntgen gép a kői háznak. Szerződés az államvasutakkal. Mint már említettük lapunkban, a i Hipotecna Banka ajánlatot tett a vá­rosnak, hogy az itteni pénzintézeteknél levő 1 760.000 korona tartozását haj­landó tiz éves amortizációs kölcsönnel konvertálni. Először záloglevelei ben nyújtotta volna a kölcsönt és pedig 76%-os árfolyammal, ami 2 200.000 K n é. kötvény átvételét tette volna szük­ségessé. Ez 13% mellett 17 79% évi amortizációnak felelt volna míg. A pénzügyi bizottság ezt nem tarioíta kedvezőnek a városra nézve és mivel a fenti pénzintézet hajlandónak mutat­kozik pénz amortizációs kötózön nyúj­tására is, azt javasolta, hogy egy ilyen természetű kölcsönre nézve kezdjen tár­gyalást a város vezetősége. A közgyű­lés e javaslatot elfogadta A városi közkórház részére beszer­zendő Röntgengépre vonatkozó javas­latot Lipscher Mór dr. kórházigazgató ismertette, aki egyúttal a beérkezett ajánlatokat is előterjesztette. A kórházi bizottság, a tanács és a pénzügyi bi­zottság javaslata a Siemens é3 Haiske drezdai cég gyártmányát ajánlja, mint amely legkedvezőbbnek és orvosi szem pontból is legmegfelelőbbnek mutatko­zik. Sándor Ernő h főszám vevő felvi­­lágositást sdoit a közgyűlésnek a gép 186000 K beszerzési költségének fede­zésére nézve, amely a kórházi Röntgen aíapbó', valamint az évi államsegélyből nyer kielégítés. A közgyűlés a felvilá­gosítás után a javaslatot elfogadta és a Röntgen gép megvásárlását elrendelte. Az államvasutak igazgatóságával szer­ződést köt a város, amely a vasútnak vizet szolgáltat. A csöveket a vasúi bérházig a város rakja le, onnan pedig az államvasut építi ki egész a pálya­udvarig és annak terűidén. A vasút min1 nagyfogyasztó köbméterenként 1 K dijat fizet, kát óra lesz felállítva és kötelezi magá1, hogy az általa kiépített csőhálózatot jókarban tartja Az állam- ' vasút havi 3000 köbméter vizfogyasz tást biztosit. A Mihola Ferenc dr. főügyész által ismertetett szerződéstervezetet a köz­gyűlés elfogadta és utasította a veze­tőséget, hogy az abban foglalt feltété lek mellett a szerződést kösse meg. Egyéb ügyek. A tanács és pénzügyi bizottság azon javaslatát, hogy az épilőbizotíság tagjai a magánfelek részére teijesiíeít hdyszini szemlék után fél napra 30 K, egész napra 60 K t számíthatnak fel, a köz­gyűlés elfogadta. Azonban a v^ros ér­dekében előforduló kiszállásokért semmi­féle díjazás nsm jár. A közgyűlés utólagosan egyhangúan jóváhagyta Darola Jakab jegyzőnek, Deckert Jenő városi fordítónak, Igó Aladár rendőrk pitájiynak és Sánior Ernő h. fősz ám vevőnek a tanács határo zata alapján folyósított külön illetmé­nyeit, amelyiket részükre továbbra is folyósított. A városi tűzoltóság részére még a tavaszi közgyűlés eihsőározta egy mo­toros gőzficskendő beszerzését. A ta­nács azt a javaslatot terjesztette a köz­gyűlés elé, hogy mivel & jelzett fecs­kendőt a szakértők megtekintették és azt a kívánt célra alkalmas­nak találták, rendelje el megvételét a közgyűlés. A 66450 kor. vételárnak le­fizetését pedig 1931-ig eszközölje éven­kénti részletekben a város és az egyes részleteket vegye föl évről évre a költ­ségvetésbe A közgyűlés a motoros gőzLeskendő megvételét a javaslat sze­rint elrendelte. A Megyercsi utcai közcsatorna meg­hosszabbítására, illetve kiépítésére vo­natkozó munkával Broczky és Nagy építőket 60015 K költség mellett bízta meg a közgyűlés. A városi házipénztár és alapok 1925. évi zárószámadását a h. főszámvevő előadásában egyhangnan elfogadta a közgyűlés. A város hirdetési jogának bérbeadása ügyében a megyebizoítság megsemmisítene a város határozatai, amely szerint' a közgyűlés a feltételek­nek nem mindenben megfelelő rokkant egylet ajánlatát fogadta el, illetve a jogot annak adta bérbe, A tanács uj pályázat kiírását javasolta, de ezt a közgyűlés 13 szóval 12 ellen leszavazta, mely után a közgyűlés a hirdetési jogot újra a rokkantaknak adta bérbe. A községi iskolai tanítók 1923 tói visszamenően kérték részükre a szlo­­venszkói segély kiutalását. A tanács és pénzügyi bizottság javaslatára az 1926. évre szavazta meg a közgyűlés a 28884 koronát kitevő segélyt az 1927. évi költségvetés terhére, korábbi évekre szóló igényükkel elutasította. Marcsa György és Tárnok Gyula kiérdemesült, nyugdíjas köss. isk. tanítóknak a köz­gyűlés, a tanács és pénzügyi bizottság javaslatával szemben, a pénzügyi biz. elnökének indítványára havi 300 - 300 K drágasági segélyt szavazott meg az 1927. évi költségvetés terhére mindaddig, amíg nyugdijuk az állam által végleges rent dezást nyer. A polgári leányiskolánál létesiíedő egy éves továbbképrő tanfolyam íelá Ir­tását elhatározta a közgyűlés olyképen, hogy a dologi kiadások t a város fe­dezi, a személyi kiadásokra pádig állam­segélyt kér. HÍBE K. — TanHóváiaeztáe a községi elemi iskol.ínéi. A komáromi községi iskola­szék szombaton, október 23-án tar­tott ülésében töltötte be a községi elemi iskolánál lemondás folytán megüresedett férfitanítói állást. Az ülést Jezsó Márton állami tanfelügyelő vezette, aki a határozatképesség megállapítása mellett az ülést meg­nyitotta, majd pedig a beérkezett pályázatokat terjesztette elő Össze­sen nyolc pályázat érkezett az isko­laszékhez. Az elnöklő tanfelügyelő a titkos szavazást elrendelvén, a szavazás eredménye következő volt. Beadatott összesen 21 szavazat, amelybői Zsolnai Béla tanító 20 sza­vazatot, Tóth Kálmán tanyi tanító pedig- 1 szavazatot kapott és igy a tanfelügyelő Zsolnai Bélát megvá­lasztott tanítónak jelentette ki — Gyász. S/.omoru hir érkezett Prá­gából, a Prágai Magyar Hírlap kiadó­hivatalától. A kiadóhivatal egyik min­denki által beesült és szeretett tisztvi­selője, Klimó József életének 35 ik évében péntekre forduló éjjel, súlyos gyomoroperáció után elhunyt. Régi gyomorbaja pár hónappal ezelőtt ki­újult és a súlyos kór csakhamar le­gyűrte gyenge szervezetét. Balegsc gét még a harctéren szerezte, ahol mint tüzérfőhadnagy küzdötte végig a háborút. Az egyetemi képzettségű, nemes lelkületű, élete legszebb korá­ban elköltözött férfiút nagy köteles­ségtudása, végtelen szerénysége és előzékenysége folytán mindenki szerette és halálának időelőtti bekövetkezése őszinte és fájó részvétet kelt azokban a körökben, ahol működött és ahol ismerték. Kihűlt porrészeit vasárnap helyezték Prágában az ottani magyar kolónia teljes részvétele mellett örök pihenőre. Az elhunytban Szent-lvány József, a Magyar Nemzeti Párt véréré unokaöccsél gyászolja. — Városi közgyűlés. Komárom város képviselőtestülete rendes őszi közgyű­lését szerdán, f. hő 27 én, délután 5 órakor tartja folytatólagosan a városháza nagytermében. — Komárom villamoiEtása. A villa­mos részvénytársaság emberei ugyan­csak dolgoznak Komárom utcáin. Ha­talmas létrák ágaskodnak az ég felé, amelyeken szerelők végzik a bekapcso­lást. Fúrják, vésik, nyesik a faiakat, hogy a vezetéket átvezessék a falakon. Az utóik tele vannak ilyen léirán dol­gozó emberekkel, arni azt bizonyítja, hogy igen sokan bevezetik Komárom­ban a villanyt. — A Korona bank betevői nagy türelmetlenséggel néznek a csütörtö­kön d. e. II órakor megtartandó betevők gyűlése elé, amely a kul­túrpalota nagy termében lesz és dr. Alapy Gyula a közgyűlés által választott hatos bizottság elnök hi­vott össze. E gyűlésen tájékoztatni fogják a betevőket a bank vagyoni helyzetéről és a kötendő kényszer­j egyezségi eljárás módozatairól és egyéb szüks ges dolgokról. Minden betevő saját érdekében cselekszik, ha e gyűlésen megjelenik — Halálozás. Mélyen szomorodott | szívvel vettük az alábbi gyászhirt. Alul­írottak fájdalomtól megtört szívvel, de Isten akaratában megnyugodva tudatják, hogy felejthetetlen jó férj, testvér, só ; gór és jó rokon Vasas Mihály folyó hő 25-én délután 3 órakor életének 57 ik és boldog házasságának 33 ik évében : hosszas szenvedés után az Urban csen­­- desen elhunyt. A megboldogult kedves halottunk hült tettemét folyó évi október I hó 27 én délután 3 órakor fogjuk a dunamocsi ref. temetőbe a ref. egyház szertartása szerint örök nyugalomra ! helyezni. Dunamoes, 1926 október hó ; 25. Áldás és béke drága poraira! — Vörheny Járvány. Kamocsa köz­ségben a vörheny járvány lépett fel ; olyan mértékben, hogy az is! oiát be ! kelleti zárni. A járvány megakadályozása érdekében a hatóság megtelte az óvó­­intézkedéseket. | — A királyné rózsája negyedszer vonzott a rossz idő dacára nagyon szép I számú közönséget a Cisnnal és izióssei ! restaurált legényegyleti székház sűrűn ■ látogatott és az" uj felszerelésével mi a : den igényt kielégítő dísztermébe, melyet : a lépcsőházzai együtt Tőrök János szo- I b&fesiő, egyleti választmányi tag festett át ügyes hozzáértéssel. Az előadásról a negyedik alkaiommel is a legjobbakat j mondhatni annak hozzátoldásával, hogy már annyira beleélték az öss-es szerep­lők magukat a darabba, mintha nem is színpadon s nem is nézőtér előtt ját* ; szamának, hímem a maguk szórakozta­tására játszatták ez élet megkapó s tré­fás jeleneteit. 3 ialán még abban kü | lörbözöít az előadás az eddigiektől, 1 hogy még több gratuláció, még több I tips, még forróbb elismerés jutalmazta a szereplők nagy rátermettségéi és iel­­j kesedését. A zene gyújtón s még a ; többszöri újrázás sem hüiöíte le a kö­zönség szóraját. — Halálozás. Idsb. Végh Miklós földbirtokos csallóköznyéki lakos f. hó 18 án életének 79 ik évében jobblétre szenderült. Földi maradványait f hó 20 án d, u 3 órakor helyezték a csal-Iióköznyéki r. k. sirksrtben örök nyuga­lomra nagy részvét mellett. Nevezette nemes egyszerűség és puritán becsüle­tesség mintaképe volt és általános köz­­tiszteletben és becsülésben állott 52

Next

/
Oldalképek
Tartalom