Komáromi Lapok, 1926. július-december (47. évfolyam, 78-155. szám)
1926-10-16 / 124. szám
1826. október IC. Komáromi Lapok 3. oldal. „Tungsram“ r> lámpa a leggazdaságosabb és legtökéletesebb« fi közgazdasági helyzet. Percutka kereskedelmi miniszter előadása. Komárom, — október 15. Ezelőtt két héttel Peroutka miniszter előadást tartott pártjában, a nemzeti demokrata pártban és ennek keretében élesen világította meg a gazdasági helyzetet, amelyet kevéssé kedvezőnek állít be. Fogalmazzuk ezt valamivel világosabban és érthetőbben : a csehszlovák köztársaság gazdasági helyzete kedvezőtlen. Mi lehet annak az oka, hogy immár gazdasági mérlege a passzivitásra tér át ? Mi az oka annak, hogy a havi másfélmilliárdos plusz mostan már mínusszá változik és az ipar hatalmas visszaesést mutat. így a hires üvegiparban múlt év decemberétől kezdve ez év aagusztusáig csaknem felével csökkent a termelés és az ipar kapacitásának 55 százalékára sülyedt. A porcellángyártásban alkalmazoítl7000 munkásból négyezer nincs foglalkoztatva. A nehézipar 30 százalékos visszafejlődést mutat, az emailipar kapacitásának felére csökkent, a legnagyobb kivitelt reprezentáló textilipar 15 százalékos visszafejlődést kasában melegitő fiaskók voltak. És egy este csakugyan megjöttek most is. Az öreg béres egy kézilámpást lóbáit a kocsi előtt. November nyurga, epés agglegény volt. Zergeszakállat viselt a kalapjánál és csak a vadászat érdekelte. Decembernek lengő fehér szakálla volt. Hahotázva anekdotázolt és nagy botosai nyomán' havas tócsák maradtak a padlón. Elmesélték Rózsának, hogy ahol ők laknak, messze északon, Zimankó, Zúzmara és Fergeteg ispánjaikkal: párás a lehelet, farkasnóta süvölt és arra ... arra nincsenek Rózsák. .. — Szegény férfiak, milyen árvák lehetnek ottan, — sóhajtotta Rózsa részvéttel. — Ah, sohase fonódik Rózsa az életükbe. Milyen boldogtalan tájék lehet az. Aztán a testvérpár bevonult Október szobájába, aki ágyban feküdt és Rózsát, a feleségét be sem hivatta. Rózsa elkeseredve hallgatta, hogy kiabálják túl egymást a beteg ágya körül. December rostopcsint hozatott és káposztát ettek esikkal. Rózsa utálta ezt az ételt. Aztán a végrendeletét diktálta Október odabent. A szomszédszobából áthalatszott a sógorok lármája, amint vitatkoztak. Közben érezte Rózsa, hogy nagy pipájáéból egészen telefüstölték a szobát. Aztán kártyázni kezdtek és Rózsáról teljesen megfeledkeztek, — Oh, oh, — zokogta Rózsa a párnáiba és Júliusra gondolt, aki őt egyszer annyira szerette és a csalogánydalos forró éjszakákra. Később papilottokát csavart a hajába és elővette Tárkányi imakönyvét és elimádkozta estvé’i imáját Másnap reggel, mikor Rózsa felébredt, minden be volt borulva. Szürke felhődrapériák csüngtek az ég lapján és I rekedthangu, feketeszárnyu madarak szálltak a fák sudarára. Az utakra bá- 1 15873 13887 21688 24136 20156 25538 23812 35975 1235 1390 1576 1754 722 351 1113 1778 j 3513 8596 8119 7693 mutat. Minden, de minden visszafejlődik ebben az államban, ami bizonyára a legszorosabb oksági viszonyban áll a kormány kereskedelmi politikájával és csak kisebb részben Írható a gazdasági világhelyzet számlájára. Roppant tanulságos a miniszternek a munkanélküliségre vonatkozó statisztikája : 1926, áprl. máj. juni. juli. Textilipar Munkátkeresők Munkanélküliek m. n. segéllyel Üvegipar Munkátkeresők Munkanélküliek m. n. segéllyel Fémipar Munkátkeresők Munkanélküliek m. n. segéllyel 3108 2351 4270 3996 A számok egész világosan beszélnek. Az állam kifizetett a munkanéküliek számára segélyeket a következő munkásoknak : 1925. február junius december 79920 40290 48384 1926. április május junius julius 66098 66991 69372 71548 íme a munkanélküliség állandóan emelkedik, az üzemek egyre korlátozódnak, a kivitel csökken és a kereskedelmi mérleg passzív lesz. Gondolkozó emberek Peroutka felvilágosítása nélkül is kitalálják, hogy itt valami nem megy rendben, hogy itt régi bűnök kelevényei fakadnak fel. Elsősorban hibás az államnak eddigi kereskedelmi politikája, amelyért a felelősség túlnyomó része Benes Eduárdot terheli, mert ő építette fel a kínai falakat a köztársaság vámhatárain, ő volt az, aki következetesen elgáncsolta a kereskedelmi megegyezést a szomszédokkal, ha pedig kötött ilyet, mint a lengyelekkel, arra a köztársaság termelése súlyosan ráfizet. De hát Benesnek, aki a külpolitikának közismert európai primadonnája, jobban esett az, hogy magát Varsóban ünnepeltesse, mint az, hogy megvédte volna közgazdaságunk jól felfogott érdekeit ezzel fa súlyos válságban levő mezőgazdaságot még rosszabb helyzetbe hozta. Benes volt az, ki Magyarországgal és Németországgal nyolc év után sem tartotta szükségesnek a kereskedelmi szerződések megkötését a nagyon is labilis franciabarát politika miatt és ennek a közgazdaság issza meg a levét. Kanada, Japán és Chile sokkal fontosabb volt rialfátyolokat eregettek az őszi párkák és Rózsa érezte, hogy őt már senki sem szereti. Kisvártatva kopogás nélkül benyitott Rózsához November és tudtára adta, hogy immár özvegy, mert az éjszaka meghalt Október. — Úgy dukálna, — tréfálkozott durván — hogy az özvegye a sírján haljon meg, mint a hinduknál. Hidegen és ellenségesen beszélt és követelte, hogy Rózsa adja át neki a ház kulcsait, mert itt immár ő a gazda. Rózsát elfogta a zokogás. Sehol egy testvér, egy barát, — gondolta és majd megrepedt a szive elhagyatottságában. November azt is elmondta, hogy később December is ide fog költözni, aki most egy időre még visszavonul a hegyekbe. Aztán fütyörészve kiment a szabadba November. Rózsa büszkén hátravetette a fejét. Elhatározta, hogy ő már tovább nem marad. Kinyitotta az ablakot és kinézett, hogy most már merre menekülhetne. Akkor látta, hogy az ablak tele van jégvirággal és kívülről hideg párák, kod és zimankó száll be és fojtogatja a tüdejét. Kihajolt, de hirtelen szédülés fogta el és egyensúlyt veszítve, könnyű karcsú teste áthullott a párkányon és ottmaradt lent összetörve, holtan. Az első hó vékony rétegben takarta a földet és Rózsa szétpergő szirmai úgy szóródtak szét rajta, mint a vércseppek . . . — Hihetetlen, — szólalt meg egy zengő bariton, — Novemberben még ilyen friss rózsa a havon. — Az utolsó rózsa, — muzsikálta egy csengő szoprán. — Szegény Rózsa... — Hagyja édes. Jöjjön, mert hüvösödik. Hiába, ez az őszutó ... — És elhangzott egypár kemény és egypár tipegő női lépés és a ködben lassan elveszett egy sétáló fiatal pár alakja. — „Kár .. . Kár .. .“ kiabálta egy varjú és fölszállt a jegenyefa tetejére. FERRONIA ELEKTROTECHNIKAI VÁLLALAT ÉS MÉRNÖKI IRODA. Hővé Zámky (Érseinjvár) K^máromi-n. 10. Tervek mérsékelt díjazás mellett, költségvetések és szakszerű felvilágosítások díjtalanul eszközöltetnek. Ugyanott RADIO felvevő állomások beszerelése és javítása. Legjobb anyagok! Szolid árak! 678 Cégtársak: Dipl. Ing. Mandler I , Schmidt Sy. és Szénássy I. a Paris és a Quai D’Orsay járszalagján táncoló Benesnek, mint a közvetlen kivitelnek a közvetlen szomszédokhoz való minden körülmények közt biztosítása. Benes gyűlölködő expozéi sokkal többet ártottak a csehszlovák közgazdaságnak, mint amennyit a konstruktív gazdasági munka építhetett. Ezek a bajnak politikai okai. A második pénzügyi természetű é* az adózás és hitel kérdéseivel van összes függésban. Ismeretes, hogy a mai adózási rendszer az adóalanyok rendszeres elpusztítására vezet és teljesen tarthatatlan. A haute financier'k ezt éppen úgy megállapították, mint a kiskereskedők vagy kisiparosok. így adóztatni nem lehet és nem szabad, mert ebben elsorvad ipar és kereskedelem egyaránl. Olvashatta a kormány az országos érdekképviseletek jelentéseiből, hogy ez nem túlzás, hanem szomorú valóság. A megoldatlan hitel-kérdés a második akadály a közgazdaság nagy versenyében, amelyen főleg a közép és kisüzemek buknak fel Hogy hiteléletünk roppant egészségtelen, arról tudomást kellett szereznünk nekünk is a szemeink előtt lejátszódott pénzügyi tapasztalatokból, melyek bankok elvérzésére vezettek. A mobil hitel teljes szervezetlensége erősen hozzájárul ahhoz, hogy az ipari üzemek nera rendelkeznek a megdrágult termeléshez és nyersanyag bevásárlásához szükséges forgó tőkékkel, viszont az ismét elárusító kereskedő sem kap támogatást a bankoktól akkor, amikor a gyár, vagy a nagyipar áruhitelt csak korlátozottabb mértékben képes nyújtani. A kereskedelmi miniszter ezekről nem szólt ugyan, de ezeknek bi onyára tudatában van. O a vámpolitika revíziójában keresi a megoldást. Mi exportállam vagyunk,—szól nyilatkozatában — nekünk áruink számára piacokat kell biztosítanunk és ezért nem zárkózunk el a behozatal elől, ha viszont a kivitelünk elé nem gördítenek akadályokat. Bízunk egy alacsonyabb vámtarifa színvonalában. Kereskedelmi politikánk ezen irányvonala azonban csak úgy tartható be, ha a külföldi államokkal való kivitelünk egyensúlyba jöhet. Mi a középút politikáját fogjuk követni. Peroutka felismerte a benesi politika nagy veszedelmét és a szomszédos államokkal való szerződések kötésében látja a kivezető ut helyességét, amiben nekünk sincsen okunk kételkedni. Eiiyiieo magyar iskolába csak az a zsidl tanuló illat, aki — tereinél}. — Hogyan tárttá be a román kormány a paktumot ? — Romániában mint mindenütt, az uj iskolai év javában folyik, de körülbelül ötvenezer tanulni akaró kisebb nagyobb gyermek még mindig nem tudja Erdélyben, hogy hol tanulhat, illetően tanulhat-e egyáltalában valamilyen iskolában az idén, vagy könyörtelenül elzárják minden kul! urától. Megérdemelnék mindenesetre, hiszen szörnyű a bünük: magyarok akarnak maradni. Az erdélyi zsidó családok gyermekeiről van szó. Amikor a Magyar Párt megkötötte a paktumot Gogáékkal, annak egyik legfontosabb, jegyzőkönyvre vett pontja az volt, hogy minden szülő maga állapítja meg gyermekének anya- J nyelvét és olyan iskolába küldheti, amilyenbe akarja. Hogy a paktumnak ezt a pontját hogyan ímziáir-haíasztották, gyúrták, nyirbálták, arról már több Ízben beszámoltunk,így csak a végeredményt kell itt a világ tudomására hozni. Ezt a végeredményt be kelleti volna különben jelenteni minden nemzetkö* fórumnál, Népszövetségnél, Páneurópánál és egyéb hivatalnál, ámbár sokkal inkábbélclapba való, mint komoly helyre. A közoktatásügyi kormány ugyanis a következő rendelettel intézte el a magyar iskolába iratkozni óhajtó zsidó gyermekek ügyét: Magyar tannyelvű bármiféle intézetbe zsidó származású növendékek csak a legkivételesebb esetben vehetők fel. Ezek az esetek három csoportba sorolhatók; 1. Felvehetők azok a vegyes házasságokból származó gyermekek, ahol a szülők egyike keresztény és a gyermek ennek a vallását követi. 2. Felvehetők vegyes vallásu elvált házastársak gyermekei is, da csak abban az esetben, ha a gyermek a keresztény házasfél rendelkezése alatt áll és annak vallását követi. 3. Végül felvehetők azok az árva növendékek, akik keresztény-zsidó vegyes házasságból születtek, de a keresztény vallásban neveltetnek. Hogy miért kellett ezt ilyen szépen pontokba foglalni Seini főigazgató urnák, aki a rendeletet aláírta, igazán nem érijük. Sokkal egyszerűbben is meglehetett volna fogalmazni a következőkben : „magyar iskolába csak az a zsidó vehető fel, aki keresztény.“ Mert mind a három pont világosan csak ezt mondja ki. A Magyar Párt, ahogy ez a rendelet nyilváaosságra került, rögtön tiltakozott a pakíum megszegése miatt és Willer József képviselőt küldte ki a kormánynyal való tárgyalásra. Petrovici miniszter óvatosan szabadságon lévén mig a beiratkozások ügye elintéződik, Dumitrescu vezérigazgatóval, Bratianuék exponensével tárgyalhatott csak, aki megígérte, hogy mindent megtesz az ügy igazságos elintézésére. Nyilatkozata alep'< ján néhány naivabb erdélyi l?p már azt j irta, hogy a zsidó tanulók mégis csak tanulhatnak magyarul. Tegnap aztán megérkezett a várt miniszteri rendelet, \ mely először is a tankerületi főigazgatóságokra bízza a jelentkező tanulók anyanye\vének megállapítását, másodszor pedig kimondja, hogy a zsidó tanulők csak abban az esetben vehetők t fel felekezeti iskolákba, ha eddigelé állami iskolába nem voltak beíratva. A főigazgatóságok energikusan rendezik is már a kérdést. A kolozsvári például rendeletét küldött Marosvásárhelyre a református kollégium igazgatóságának, kogy azonnal zárja ki az intézetbe beiratkozott zsidó növendékeket, akik csak állami vagy zsidó felekezeti iskolákba járhatnak. A főigazgatók ugyanis hivatalos bizonyítványt követelnek a szülőktől arról, hogy ők magyar anyanyelvűek. Ilyen igazolványt természetesén egyetlen zsidó sem mutathat fel, minthogy az 1920 as népszámlálás alkalmával belügyminiszteri rendelet utasította az összeíró hatóságokat, hogy a zsidók hivatalból zsidó nemzetiségünknek írandók össze és anyanyelvűk csak vagy a héber, vagy az államnyelv lehet. A kérvériyezés, anyanyelvmegállapifás s más ilyen közoktatásügyi heice-hurcának az lett a vége, hogy eltelt az idő s lejárt a beiratkozási határnap az állami és a zsidó iskolákban, megkezdődtek az előadások is és most már a magyar iskolákból kitiltott körülbelül ötvenezer főnyi erdélyi zsidó gyermek csakis külön és egyéni miniszteri éngedelemmel vehető fel az állami iskolákba is. De kérvényezni is csak úgy lehet, ha az illető iskolánál nem telt •mm m Szanatórium „CARITAS“ Bratislava, Torna n. 18/b. W 274 Sebészet — Nőgyógyászat I. oszt napi 80—100 koronáig, Ii. oszt. napi ÍMS—65 koronáig. Szabad orvosválasztás Külön szülészeti osztály (Both dr.) 1. oszt. pausal szülés 8 napra 1600 korona II. oszt. pausal szülés 1000 korona. Vezető orvos: FRANKEHBEEQER dr. egyetemi tanár. Az intézet főorvosa: BOTH JaNOS dr. egyetemi tanársegéd operatőr, — REZUCHA LAJOS dr. igazgató. 1!
