Komáromi Lapok, 1926. július-december (47. évfolyam, 78-155. szám)
1926-10-14 / 123. szám
1926. október 14. Komáromi Lapok 3. oldal. „Tungsram" D lámpa időre évenkénti költségvetésébe, mert ellenkező esetben inkább hagyja kátyúban az utcáinkat, azokból még könynyebben tudunk kikerülni, mint azokból az uj terhekből, amelyek egyszerre szakadnak a nyakunkba. A háborús generáció éppen elég áldozatot hozott, igazság és kötelesség, hogy az utánunk jövők is résztvegyenek a hosszú évtizedekre kiható munkák költségeinek előteremtésében. liliialoiniaiiilalÉisi? (.Komárom Léván) Mindig örülünk, ha szükebb hazánk, Komáromról valami dicsérő szót hallunk. Ebben az örömben ismét részünk van, amennyiben egyik laptársunk, Kersék János költő és szerkesztő lapja, a Léván megjelenő Bars cirnü hetilap legújabb száma igen meleg hangon ir a komáromiak lévai látogatásáról. A meleg sorok olyan sok kedves dolgot mondanak el á komáromiakról s a magyar kultúra iránti kötelezettségről, hogy i!lő dolog, ha mi is elolvassuk. Éppen azért a szépen megirt cikkbő' kiemeljük az alábbiakat. A lévai Bars legutóbbi számának tárca rovatát a komáromiak látogatásának szenteli és Komárom Léván cim alatt többek között ezeket mondja: A Komárom és Léva között fennálló társadalmi és kulturális kapcsolatot a komáromi iparos kör műkedvelő gárdájának látogatásával szorosabbra fűzték. A komáromi iparosok a magyar élet fejlesztését fűzték ki célul. Ma a korszellem megkívánja, hogy a magyar iparos és a magyar munkás egyik kezében a kenyeret adó szerszámot, a másikban psdlg a tudást fejlesztő, kulturszellemet emelő könyvet tarisa, hogy méltó helyét megtarthassa, sőt emelhfsse, az eléje mesterségesen tornyosuló akadályokon is keresztül. A Komáromi Iparos Kör kebelében ezért alakították meg a művelődési osztályt, hogy ezt a felfogást érvényesítse és valóra váltsa. És a komáromiak, ennek a szenvedő ősi magyar városnak iparosai, akiknek fülébe a nap minden percében bánatos panaszokat csobog a szőke Diné, nagy lelkesedéssel szolgálják a magyar kultúra élete biztosításának nemes ügyét. És a lévaiak azért fogad:ák őket oly meleg szeretettel. A komáromi műkedvelők munkásságának jelentőségét fokozza ama tény, hogy rácáfolni igyekeznek azon régi felfogásra is, hogy a magyar nép nem muzsikáló is. A komáromiaknak már meg van a saját műkedvelő zenekaruk is. Ennek a lelkes kis magyar amatőr színjátszó társaságnak azonban nemzeti szempontból még nagyobb jelentőségű feladatot lehetne kijelölni a szlovenszkói magyar színpadi irodalom terjesztése terén s ebből a célból fel kellene venni az összeköttetést a szlovenszkói magyar irodalmi körökkel. Vasárnap délelőtt a vasúti állomáson a vendéglátó lévai asztalos, lakatos és bádogos ipartársulatt küldöttsége Kostyek Józseffel az élén fogadta a vendégeket, akiket Boldoghy Gyula ipa ros köri elnök vezetett, Veiük érkezett Fiissy Kálmán nemzetgyűlési képviselő is családjával együtt és dr. Baranyay József komáromi szerkesztő. A vendégek bevonulása olyan impozáns volt, hogy diadalmenetnek is mondható. A menet élén ötven fiatalemberből álló csoport haladt feldíszített kerékpárokon. A színes csoportot követték mintegy busz autón a vendégek, akiket a város közönsége barátságosan köszöntött a járdák mentén sorfalat állva. A vigadóban villásreggeli volt, majd a város megtekintése került sorra. A tatárjárás korabeli lévai várban a nagy magyar múlt emlékei fölö tt el merengtek a látogatók. A lévai vár történelme megihleíte Komárom nagy fiát: Jókai Mórt is, aki Szeretve mind a vérpadig cimü remek szép müvében állított emléket Lévának. A vár alatt, a város szélén fehérük ; Tisza Ilona háza, aki (később sértett hiúságból Rákóczi ügyének árulójához) Ocskay brigadéroshoz ment nőül. A magyar színpadi irodalom egyik nemes ívelésű alkotása lett belőle Herceg Ferenc szellemén keresztül, az: Ocskay 1 brigadéros, amit éppen most újított fel j Budapesten a Nemzeti Színház. Délben ! a Vigadóban 150 teritékű ebédet adott ! a vendégek tiszteletére a vendéglátó : lévai ipartársulat. Ebéd alatt elsőnek 1 Frasch József, a lévai iparos olvasókör elnöke üdvözölte a komáromi vendé- : geket. A szives szavakra Füssy Kálmán ; képviselő, majd Boldoghy Gyula válaszolt, akik a magyar kultúra ápolására j és fejlesztésére hívták fel a független j iparos társadalom összefogását. Koperniczky Kornál a lévai katholikuskör titkára a kath. kör üdvözletét tolmácsolta és kifejezte a kör együttérzését a komáromi műkedvelők kulturális ' törekvéseivel szemben. Éder Kálmán, j Kostyek József, Presztolánszky Blla és mások felköszöntői után vig hangulatban \ töltötték az időt a délutáni órákig. Este zajlott le a szinielőadás. Ez alkalommal a városi színház hatalmas j terme szűknek bizonyult, sokan már nem ; férlek be. Martos—Bródy—Jakobi ope- j rettje: a „Leányvásár“ ment. Lendületes I szépen pergő előadás volt. A szereplők I könnyedén birkóztak meg a műkedvelők I számára súlyos próbát felállító operettelőadás nehézségeivel. A főszerepekben a kedves hangú'primadonna, D >mnánovics Bözsi éneke és játéka nyomán hangosan zengett fel a taps, amiben osztozott a jó színpadi megjelenésű és képzett hangú Langschádl János is, Prutser Magda és Baráth Ernő szintén kellemes duettet alkottak. Színes játékuk és táncuk hütása zajos volt. A darab nagyszámú szereplőit nem számolhatjuk elő név szerint, de mindannyian jókedvvel és rutinnal szolgálták azt a fényes sikert, mely ezt az elő adást jellemezte. A zenekar szintén lelkes és fáradhatatlanul derekas munkát, fejtett ki amiben oroszlán rész illeti a derék karmestert: Tóth Gézát, aki iparosember létére nagy idealizmussal áll a zene szolgálatába s az égés operett zenei részének betanítása az ő kitartó munkájának eredménye. Kaubek Frigyes az ügyes kezű és ötieles rendező tisztét látta el. Előadás után nagy szüreti mulatság volt, mely a hagyományos jókedvvel régi lévai szokás szerint reggelig tartott. Vonatinduláskor aztán bu csura nyúltak a komáromi és lévai kezek és felhangzott a: viszontlátásra.. - Ky -Ezeket mondja többek között a cikk és mi kétszeresen örülünk, hogy a komáromiak látogatása olyan meleg viszhangot váltott ki. DIANA sősborszesz DIANA erem DIANA púder DIANA szappan Szent Rókus lábsó uj lábat csinál. Hasz nál tyúkszem, kéményedégek, dagana tok, izzadtból-, bőrégés, dörzsölés és fagyási daganatok ellen Spekuláció a cukor körűi. (Mi a cukorhiány okai — Az elrejtett cukrot az uj gyártmányokkal együtt akarják forgalomba hozni. — Egyes kereskedők árdrágítása) Emelik a cukor árát I — riasztó hírként futott végig a cukorfogyasztásra szorult közönség körében. Emelik, mondották, még pedig azért, mert kevés a cukor, az idei cukorrépa termés nem nagyon kecsegtet valami nagyon. Az igazi cukorhiányt azonban nem az okozza és nem az növeli, hanem egyes kereskedők kapzsisága, akik elrejtették a cukrot, számítván arra, hogy a cukor árát emelni fogják és az olcsón beszerzett cukrot magas áron adhatják el és igy a hasznuk kétszeres lesz. Amint kipattant a titok, hogy a cukor árát emelni fogják, igen sok fűszerüzletből eltűnt a cukor és legfeljebb csak protekciós embereknek adtak igen kis mennyiséget. A legtöbb kereskedő sopánkodva panaszolta, hogy a nagy üzletekből nem tudnak cukrot kapni. Enné! azonban még nagyobb dolog 1 is történt. Dacára annak, hogy a cukor árának az emelésére vonatkozó tárgyalások még nem nyertek befejezést, már is egyes kereskedők 30 fillérrel felemelték a cukor árát, holott még az ár nagyságában a kormány nem egyezett meg a gyárosokkal. A hatóság érdeklődjék kissé a dolog iránt és döntse el, hogy jogos-e már most emelni a cukor árát a kormány és a cukorgyárak közötti tárgyalások befejezése eiőtt ? Ha igen (bár ezt kissé furcsának tartjuk), akkor bele kel! törődnünk ebbe a kissé korai és indokolatlan áremelésbe, de ha nem jogos ez az áremelés, akkor talán tudni fogja a hatóság a kötelességét a fogyasztók megvédésére. Legtöbb üzletben már 30 fillérrel drágább a cukor. De mi ehhez a 30 filléres áremelkedéshez a gyárosok által támasztott igény, ők nem filiéreznek, hanem koronákkal emelik azokat. A cukor a legfontosabb közszükségleti cikkek egyike. Éppen ezért is áll mindig az üzleti spekuláció központjában. Nemrégen publikálták a cukorgyárak, hogy az idei kevés cukorrépatermés következtében a mostani kampány produktivitása megköveteii az áremelést. Ennek következtében a cukor árát az eddigi 5 K 60 f-ről 8 K ra emelik fel kilónként. E bejelentés máris kellemetlenül érezhető a közönség körében. A kereskedésekből valósággal eltűnt a cukor. Valósággal a háborús időkben gyakran előfordult áruelrejtések eseté jut eszünkbe. A helyzet jelenleg az, hogy Komáromban nem igen lehet kapni cukrot. A kiskereskedő azzal okolja a cukorhiányt, hogy a nagykereskedőtől nem kap árut, a nagykereskedők viszont a gyárak rezerváltságával takaróznak. Az eredmény pedig csak az, hogy a kockacukor végképén eltűnt a piacról, mintegy két hét óta. Tiz-husz kilogramos tételek vannak csupán a kiskereskedőknél. De persze ez is kristálycukor. Nem célunk senkit ok nélkül gyanúsítani, de le kell szögezni a tényt, hogy a cukor elosztását és forgalomba hozását a spekuláció igyekszik saját szolgálatába állítani. A terv világos. Addig nem akarják forgalomba hozni a cukrot, mig az uj kampány 8 K-ás produktuma nem jön forgalomba. Amint ez bekövetkezik, egyszerre piacra kerül a most elrejtett 5 K 60 f es cukor is, — de természetesen az uj magas egységáron. Ezáltal érzékeny károsodást okoznak a fogyasztó közönségnek. Szigorú vizsgálatot kell indítani ez ügyben az illetékeseknek s elejét venni annak, hogy néhány ember spekulációs céljainak kísérleti nyulaként szerepeltethesse a fogyasztó közönséget, Ds mit használ mindez az előre vetett árnyékban ? A szegény nép, a betegek és a kisgyermekek legfontosabb táplálékát, a cukrot, amely nélkül még a legszegényebb háztartás se képzelhető el, olyan nagy szökkenéssel akarják emelni, amely katasztrófát jelenthet a közélelmezésben. Ezen okvetlen segíteni kell. Madame Kalontai* — Szovjetoroszország női nagykövete Mexikóban. — Ez a magyaros nevű hölgy egy vérbeli orosz tábornok felesége, maga is vérbeli orosz, mag«s, karcsú, nagyon elegáns és még mindig szép asszony, (körülbelül 45—50 éves) akit a sors egészen különös romlottságokkal vert meg. Madame Kalontai nagyravágyó asszony létére középosztálybelinek született. Ennélfogva gyűlölte az arisztokráciát és az udvart, amelyhez, bár vidéki garnizonokban fölcseperedett férje elég szép rangot ért el, — semmi köze nem lehetett. Kárpótolta magát apró kis kalandokkal s tán enynyiben marad, ha el nem következik * forradalom. Attól a perctől madame Kalontai kommunista lett. Nem haraggal, hanem nagyravágyásának és lelki romlottságának feneketlen mélységével. Sokat utazott, eszes asszony, de nem lángelme. Mégis fascináló előadásával, forró „lelkesedésével“ csakhamar vezéralakja lett az uj rendszernek s több kisebb csillag után — Lenin mindenható barátnője. Ettől a naptól kezdődik a szerencsétlen Oroszország tiz éven és tiz generáción átváló jóvátehetetlen megrontása. Madame Kalontaira bízták az ifjúság nevelését. Korlátlan ur lett mindenkin, akinek valami köze volt a gyermekhez, lett légyen az szülő, tanár, iskola, orvos, ápoló — vagy maga a szegény, szerencsétlen gyermek. Madame Kalontai elvei szerint ugyanis lopni nem bűn, csupán egészzéges kommunista ösztön, mely nem ismeri a magántulajdont. Gyilkolni nem bűn, csupán jogos kommunista Ítélet mások hitványságáról, A kokain, körispor, morfin és hasonló szerek használata az egyén joga és senkinek sem áll hatal mában beleszólni, ha a gyermek élni akar e jogával. A test — hirdette ez az átkozott asszonyi állat — mindenkinek korlátlan tulajdona: Annak adhatja, akinek akarja. Nincs „erény", ez csak a polgári társadalom rabbilincss. A vágy (nem a szerelem — eddig a nemesebb fogalomig fel sem tudott emelkedni) természetes ösztön, melynek bármilyen kielégítése természetes. Nincs testvér és testvér, szülő és gyermek, ez mind nem bűn. A test és a vágy joga korlátlan .. . Madame Kalontai tette szállóigévé azt az elvet, hogy „áldott az anyaság“ s különös dicsőségnek hirdette szerencsétlen megrontott gyermekek, 13—14 éves leánykák anyaságát. A nyitrai vadász és kynologiai club lezajlott 12 élő és agyaggalamb versenye közül kilenc első, 4 második és 3 harmadik. A két nagyszombati versenyen pedig mindkét első 1 második és 2 harmadik dij lett Seifertféle fegyverekkel és töltényekkel megnyerve. — Számok bestéinek I Érdeklődők kérjenek árajánlatot special galamblövő töltényekben és agyaggaiamb lövészeti berendezésekben: 439 Seifeart József cégtől, BRATISLiVA, Halászkapu a. 4. sz. Alapítva: 1840. Telefon: 252.
