Komáromi Lapok, 1926. július-december (47. évfolyam, 78-155. szám)
1926-10-12 / 122. szám
1926. október 12. „Tungsram“ D lámpa a leggazdaságosabb és legtökéletesebb* Hplc amikai kfttö, aoielpkre m felel! Ha. Érdekes amerikai levelet közöl a Robotokká Noviny Hlinka palmentori előadásáról. Az előadásnak egy Ruzsícska János nevű hallgatója kérdést intézett Hlinkához, miért adta 25 hoidnyi rózsahegyi gazdaságát zsidónak bérbe. Hlinka azt válaszolta, hogy nem akadt keresztény ember, aki bérbe vette volna, ezért volt kénytelen azt zsidónak adni Egy másik kérdésre azt felelte, hogy a turóc>>zentmártoni deklarációt Hodzsával együtt ő is aláírta; de annak más volt a szövege, mint amelyet nyilvánosságra hoztak. A deklaráció szövegét tehát meghamisították. Még nyolc kérdést tettek föl Hünkának és pedig a következőket: 1. Ha a csehek annyi kellemetlenséget okoztak, tettek-e valami jót is Szlovenszkón ? 2. Ha meg lesz az autonómia, menynyivel fognak kevesebb adót fizetni Szlovenszkón ? 3. Mi biztosítja azt, hogy az autonómiával rendelkező Szlovenszkó fenn tud maradni? 4. Miért jelentette ki 1918-ban, hogy csehszlovák s utazott el egy évvel később Berger álnéven Párisba ? 5. Hogyan veszhette el rózsahegyi bankja a nép húszmillió koronáját ? 6. Visszakapja- e a nehezen dolgozó nép valaha a pénzét ? 7. Hány iskolát vívott ki a volt magyar rezsimtől a szlovákságnak? 8. Mi volt a szándéka az amerikai előadásaival ? Kettőre válaszolt is, hogy a cseheknek egyet köszönhet a szlovákság és pedig azt, hogy kinyitották a szemét s most már tudja a szlovákság, hogy a cseheket ki keli hejigálnia. Az autonómiára vonatkozó kérdésre viszont azt válaszolta, hogy az autonómia esetén a 300.000 cseh hivatalnok helyén szlovákok tudnának elhelyezkedni. A többi kérdésre már nem adott feleletet. Kisicky lansdorfi lelkész karonfogta s elvezette a teremből ezekkel a szavakkal: — Mit törődik vele, jöjjön. És Hlinka nem felelt. Ment. Komtai. Járási Általános Ipirtaisulai kiMiiei. 1325/1926. Tárgy: Szakosztályok megalakítása. Az Ipartársulat valamennyi t. tagjaihoz! Az Ipartörvény 215. §-a, valamint az alapszabályaink 30. §-a előírják, hogy ugyanazon, vagy rokonszakmákhoz tartozó tagjaink a társulaton belül szakosztályokat létesíthetnek. Minthogy az egész társulati szervezet teljes és céltudatos Kiépítése csak úgy válhatik lehetővé, ha a szakosztályok is megalakulnak, tisztelettel hívjuk fel a t. Tagjaink szives figyelmét, hogy a Komáromi Lapok 3. oldal. társulati kézbesítő, pénzbeszedő által kiküldött aláírási ivén a megjelölt szakmák szerint a szakosztály megalakulását kérjék a törvény előírása szerint. Mihelyt az összes községekből is az aláírások beérkeznek, az összes szakosztályokat meg fogjuk alakítani, s ezál'al a társulat keretén belül a szakmabeliek különleges érdekeinek rnegvédelmezését is hathatósabban fogjuk tudni előmozdítani. Ipartátsuiai elnöksége. 1350/1926. A kocsi', szíjgyártó-, kovács-, kocsifényező munkák árjegyzéke az összes előforduló szakmabeli mun kákra megjelent, megrendelhető társulatunk utján a pénz előzeiek beküldése mellett. Ajánlatos, hogy minden szakmabeli iparos tagunk azt beszerezze. Ára 25 K. 1267/1926 sz. Tárgy: Magyar nyelvűpatkoló tanfolyam. A Szlovenszkói Gazdasági Tanács (Zemedelská Rada) magyar nyelvű patko!ó kovács tanfolyam tárgyában tett előterjesztésünkre értesített, hogy ily tanfolyamok rendezése magyar nyelvű jelentkezők számára akadályba nem ütközik. Minthogy a patkolókovács tanfolyam és vizsgáknak rendszeresítése Komáromban az egész járás és környék érdekeltjeinek javát szolgálná, éppen mert az érdekeltek lakhelyeiktől messzire fekvő városokba kénytelenek eljárni, ahol még az előadás nyelve tekintésében is a magyar anyanyelvűek részéről nehézségek merültek s merülnek fel, a területileg is egymás szomszédságában levő járások patkoló kovács jelöltjeire válnék szükségessé, s bizonyulna előnyösnek, ha Komárom székhellyel ily tanfolyamok s vizsgák megtarthatók iennénekt Felhívjuk s felkérjük ezért a társulatunkhoz tartozó e szakmabeli érdekelteket, hogy a tanfolyamra, illetve vizsgára jelentkezés szándékát mielőbb bejelenteni szíveskedjenek. Megjegyezzük, hogy a patkoló kovács mesteri vizsgálat előtt eltöltött 5 esztendeig tartott segédi alkalmaztatás igazolása kívántatik meg. Igen ajánlatos ezért is, hogy m?guk a kovács iparosok is vagy a tanfolyamon való részvételükkel, vagy vizsgájukkal szerezzék meg a szakszerű s állategészségügyi szempontból megkövetelhető képesítésüket, mert ezzel is a nem vizsgázottakkal szemben anyagi javakat szolgáló előnyöket tudnak maguk számára biztosítani. Magyar mágnások a kanadai farmokon. Pálffy Géza és Szópáry Béla grófok mintagazdasága. Kanada, 1926. okt. Kanada a lehetőségek, meglepetések és a különlegességek hazája. Tudja ez, minden uj bevándorló, aki ma itt küzd, vergődik azért, amit az Élet megtagadott tőle odaát. Vájjon beválnak-e az álmok vájjon lesz-e állandó harcunknak meleg békessége örökös vívódásunknak nyugodalmas pihenője, nehéz, gondterhes munkánknak istenáldásos fizetsége —■ ez a kérdés mered elénk, akik csak mostanában hagytuk el születésünk megszentelt földjét —- és a hazai kenyér, melyet emlékül tartottunk meg, talán még ki sem száradt egészen a tarsolyunkban? Negyven éve, hogy az első magyar telepes Kanada földjére tette a lábát. — Azóta jövünk jövünk szüntelenül. Az első kanadai magyar telepesek egyszerű emberek voltak. Nincstelenek, szegények zselléremberek — igen ritkán akadt közötlük jobbmédu. Ma — ha eljárunk Békevár, Székely- Kid tájékára — a szegénység helyén jómódot, megelégedést találunk. Mindezt a munka teremtene meg. És ha most elnézem azt a két nagyinteliigenciáju fiatal magyar embert itt, ez előtt a tipikus kanadai farmerház előtt —■ arra gondolok, vájjon sikerül e az ő élelük, megmarad-e a kietlen télben, hideg egyedülvalőságban az ő nagy akaraterejük, mely őket idáig hozta — mi lesz belőlük ebben az irdatlan mész szeségben? Mindketten történelmi nevek viselői: Pálffy Géza gróf és Szápáry Béla gróf. Mert hogy Szabó Jánosok, Mátai Ferencek és más egyszerű munkásemberek, akik a kapa-kasza mellé születtek, keresztülvágták magukat ennek a vad országnak minden nehézségén, még az is csodálatos dolog, de hogy magyar főúri családok fiatal fiai vállalkozzanak erre az óriási feladatra, akik a fizikai munkái nem szokták meg, az igazán nem mondható mindennapinak. A világháború jött —öt évig dúlt — végigsepert a Pálfy és Szapáry birtokokon — ezt a két fiatalembert pedig elhozta Kanadába. Most itt vannak. A ruhájuk, a szó báik a bútorzatuk — mindenük épen olyan mint a többi farmeré. A karjuk kemény munkáskar, az arcuk tele van a száántás fekete porával, de jókedvüek, fütyörésznek és nem cserélnének a mai élet akárhány vezető tagjával. Hát — hogy mit is csinálnak? A télen a ház körül dolgoztak, (ez volt az első telük) rendbehozták a lakás tájékát — a régi ház leégett, most a magtárban laknak — Szápáry Bála különös nagy szeretettel űzte a favágó mesterséget, A télen annyi fát kivágott, hogy elég lesz három évre — ahogy mondják. Aztán, hogy a tavasz jött, rendbe hozták a gépeket, az első tehénhez vettek társakat, ma — ha jól tudom — már tizennyolc van a farmon. Mind a két fiatalember kitünően képzett gazdász: a magyarővári gazdasági akadémiát végezték. Elmondják nekem, hogy jóformán kizárólag állattenyésztéssel fognak foglalkozni. Egy szekció földjük van, azon zabot, árpát, krumplit, répát, lucernát, lent termelnek, se búzát se rozsot nem veíeltek. Az első időkben volt munkásuk, de most mindent maguk végeznék Arnenynyire lehetett, gépüzemre rendezkedtek be. Vettek egy ügyes kis Ford-traktort — azzal szántottak, — de azért van két lovuk is — a legújabb esemény azonban a farmon a villamos fejőkészülék. Estefelé mikor behajtották a teheneket és a Rózsa, Viola, Szegfű, Rezeda (mert minden tehénnek magyar neve van — szépen fel is van Írva mindegyiknek a feje fölé) már jóllakott s a tisztaszőrü jószágok békésen lehajtották a nyakukat a jászol fölé, Pálffy Géza megindította az istálló mellett a- kis benzinmotort, Szápáry Béla pzdig felszerelte a kannákra a gumicsöveket. Azután sorra jártak. Gyönyörű, tiszta munka ez a villamos fejés, csak a gumicsövek végét kell a tehenek tőgyeire igazítani, a többit elvégzi a gép negyedannyi idő alatt, mintha kézzel fejnének. Minden áilat tejét külön lemérik — azt hiszem, a legjobban a Rezeda viselte magát: az Ötvenkét font tejet adott aznap. Egyelőre ez az üzlet: a tej. De azért másról sem feledkeznek meg a gazdák: az udvar másik sarkában igen szép kocák röfögnek, kölün tőlük, odébb kis malacok, süldők, csak a baromfiakkal nincs szerencséjük, olyan huncut fajts került a farmra, amely megtojja ugyan a tojást, de azon módon ki íb issza. Ez azonban a kezdet nehézsége csupán, Kató, a szakácsnő, a turóscsusza elkészítésének kiváló művésznője majd ellátja a bajukat. Modern mintagazdaságot akarnak Pálffyék. Nem dicsekszenek, csak lassan, lépésrőllépésre dolgozzák magukat előre. Szántanak, vetnek, boronáinak, fejnek, tyúkokat ültetnek, mindent a világon maguk csinálnak. És nagyon, nagyon meg vannak'elégedve. Nem jár hozzájuk se jövedelmi, se forgalmi adóbiztos, semmiféle hivatalos személyiség nem háborgatja őket, amióta itt vannak, ilyent még nem is láttak. Ha egy kicsit több idejük lesz, rendbehozzák, kicsinosítják a háza*. A kapuba két magas oszlopot állítanak, az egyikre az angol lobogót húzzák fel, a másikra a háromszinü magyar címeres zászlót. Társaságuk nem igen van, csak Piossek, volt magyar huszárezredes, aki tőiük néhány mérföldre gazdálkodik — haEonló módon. Magyar más a környéken nincs. Mint ismeretes, fent Albertéban, Calgary mellett vett farmot a két Csávossy és az egyik Jósika báró. ők is nagyon meg vannak elégedve. Mikor aztán esténként ráborul a tanyára a csillagos ég és ahogy Izsák Gyula, a kanadai magyar költő mondja: „az Északi Fény bontogatni kezdi szárnyát“ és titkos bájában feltámad a preirek nyüzsgő éjjeli élete, akkor ez a két kedyes, dolgos, csendes ember bekapcsolja a rádióját és ha valahol New Yorkban Rimanóczy János magyar cigány játszik, szemüket lehunyva, elgondolkoznak arról a kis leányról, amilyen nincs több ezen a világon ... És egészen bizonyos, hogy nekik is fáj, hogy nem sétálhatnak a Margitsziget őszi pompájában, hogy eldobtak maguktól egy nagy darab poézist az életből, de vele együtt eldobták a keserű lemondást, az otthoni csüggedést és helyette fejszét, kapát-kaszát fogtak a kezükbe. ••sa Szanatórium „CARITAS“ Bratislava, Torna-u. 18/b. *ar 274 Sebészet — Nőgyógyászat I. oszt napi 80—100 koronáig, n. oszt. napi 5B—65 koronáig. Szabad orvosválasztás. Külön szülészeti osztály (Both dr.) I. oszt. paasal szülés 8 napra 1600 korona. II. oszt. paus&i szülés 1000 korona. Vezető orvos: FRANKENBERGER dr. egyetemi tanár. Az intézet főorvosa: BOTH JaNOS dr. egyetemi tanársegéd operatőr, — REÍUCHA LAJOS dr. igazgató. H ÍREK. — A Jókai Egyesület igazgató tanácsának üláse. A Jókai Egyesület igazgató tanácsa vasárnap délelőtt tartott ülésében a közgyűlés előkészítésével foglalkozott. Napirend előtt dr. Szljj Ferenc elnök meleg szavakkal emlékezett meg Bognár Ctcil dr.-nak, az irodalmi osztály tevékeny és kiváló elnökének távozásáról, valamint Major István és Adler Izidor haláláról. Majd az egyesület tizenötéves fenállásának évfordulója alkalmából rövid visszapillantást vetett a másfél évtized gazdag eredményeire. Az igazgató tanács meghallgatta dr. Alapy Gyula főtitkár évi jelentését, melyet helyesléssel vett tudomásul, elfogadta a költségvetést és a zárószámadás megvizsgálásara bizottságot küldött ki. A főtitkár terjesztette elő Faragó Ödön szinigazgató kérelmét, akinek a kultúrpalota színpadát és a szükséges helyiségeket rendelkezésre bocsálja november 1-től január 3-ig terjedő időszakra minimális előadásonként! bérleti dij ellenében. A vonatkozó szerződés megkötésévei az elnökséget bizta meg a tanács. Tárgyalta a villamos világítás bevezetését is. A^közgyülést, mely a tisztujitást is hivatva lesz megejteni, október 24 re tűzte ki az igazgató tanács. — Major István temetése. Vasárnap délután temették Major István nyugalmazott árvaszéki ülnököt a katolikus temető kápolnájából. A temetésen megjelentek a megboldogult pályatársai, a nyugalmazotf megyei tisztviselők teljes számmal, hogy végső búcsút vegyenek felej hetlen kartársuktól. Megjelent Asztalos Béla nyugalmazott alispán is. A gyászszertartást Majer Imre apátplébános végezte, amely után nemrégen elhunyt, kis leánya sírja mellé helyezték örök nyugalomra. — Hatályon kívül helyezett kiutasítások. Emlékezetes, hogy micsoda konsternációt keltett úgyszólván nemzetiségre való külömbség nélkül egész Szlovenszkón az a julius 7-én nyilvánosságra került zsupáni rendelet, amely Farkas Sándor gyógyszerészt, Néder János kereskedőt és Pólya Elek kéményseprősegédet 3 napi hatállyal kiutasította a köztársaság területéről. A nyugtalanság annál nagyobb volt, mert mindenki nagyon jól ismeri a kiutasitottakat, tudja, hogy kifogástalan előéletű, békés polgárai a városnak, amelynek 25 esztendőnél hosszabb köztiszteletben álló hasznos polgárai s adófizetői. Az érdekeitek Kukán Béla dr. utján természetesen felebbezést nyújtottak be a sérelmes s igazságtalan rendelkezés ellen s felkérték Holota János dr. városbiró, nemzetgyűlési képviselőt, hogy interveniáljon érdekükben. Holota dr. a legnagyobb áldozatkészséggel megszakította nyaralását s Prágában Cerny .miniszterelnöknél, Pozsonyban pedig a
