Komáromi Lapok, 1926. július-december (47. évfolyam, 78-155. szám)

1926-10-09 / 121. szám

1926. október 9.

Komáromi Lapok

9. oldal.

Basilides olajfestményekkel szerepel. Szereti a szürke és sárga szineket. Legjobb a »Templom az esőben“ c. olajképe, amely igen hangálatos. Akvarel! vázlatai frissek. Igen tehetséges.

Germda István szintén régi tanítvány. Olajfestményekkel szerepel. Csendéletein az anyagszerliséget ügyesen vissza tudja adni és levegősek. Igazi olajtechnikával bir. A színfoltokat tudatosan veti a vászonra. Színei erőteljesek. Tanulmányai ariiszíikusak és alapos, valamint komoly megfigyelésről tanúskodnak. Ha komolysága megmarad, szép eredményt érhet el. Igazi tehetség.

Iván Károly főleg akvarellekkel szerepel. Akvarelljei levegősek. Komoly és lelkiismeretes megfigyelő. Képei hangulatosak. Színei finomak. A virágcsokor szinei elevenek. Valamennyi képein az igazi akvarell technika érvényesül Néha részletez. Linómetszetei jellegzetes vonalvezetéssel bírnak. Kompozíciója jól sikerült, igazi tehetség.

Somogyi olaj- és akvarellképeket állít ki. »Körmenet“ c, akvarelljét bátor ecseteles és élénk színezés jellemzi. Ceruza vázlatai közvetlenek. Tehetséges.

Standt Mihály tavalyihoz képest so- ] kát haladt. Képei biztos előadási mo* ' dórról tanúskodnak. Jól sikerült az j önarckép tanulmánya, amelyben a fér- j fiák vonalvezetés a színek finom átszürődésének kellemes ellentétével ; szembetűnő. Ugyanezen kompozíciója igen levegős. Tájképei komoly megfigyelés eredménye, úgy forma, mint hangulat tekintetében. Rendkívül jól sikerültek kéztanulmányaí, amelyeknek perspektívái elváltozásai kitűnő. A megfigyelése nagyszerű. Legmegkapobb az ősaryagot ábrázoló fantasztikus képe, amely forrongó művészi lelkének a megnyilatkozása. Az egész kép forma es szinkompozició harmonikus kiegészítése, háttérben a lüktető öserö. Igazi tehetség, igy folytatva szépen fog haladni.

Székhdzy csendéletein az anyagszerüség frappánsan sikerült. Nemcsak a külső, hanem a belső tényezők érvényesülésére törekszik. A befőbes üvegben a barackoknak egymásra való nyomását szépen érzékelteti. A fénypontokat és reflexeket bátran és tudatosan veti a vászonra. Részletes, de nem az őszhatás rováaára. Akvorell csendéletek finomak, levegősek. Igazi tehetség. Sokra viheti.

Taub //onAra.Virágtanulmányai frissek, vizesek és szinintenzitásuk nagy. Igazi akvorell képek.

Szénfejei artisziíkusak. Silhuette képei igen hatásosak és kiállításuk ízléses. Ebbéli kompozíciói igen ötletesek, eredetiek és élénk fantáziára vallanak. A technikát csapongó fantáziájának kifejezésére ügyesen tudja felhasználni. Figyelmet lekötő az alakok finoman átérzett vonalmenete és folthatása. Igazi tehetség. Csak igy tovább!

Weisz Sári igen sikerült szinfejekkcl szerepel, amelyek finom karakter érzékről tanúskodnak. A szintechnikában szépen haladt. Az egyik férfi arcképén a való élet tükröződik vissza. Alaposan megfigyel és jól átérez. Kár, hogy nem állított ki többet. Igazi tehetség. Szép reményekkel kecsegtet.

Zhorella olajtíjképei artisztikusak. Ecsetkezelése markáns. A fokozatos haladás meglátszik. Legjobb az udvarrészlet olajban. Akvarell képei szintén ügyesek. Komoly és lelkiismeretes megfigyelő. Szinei élnek. Igazi tehetség.

Ügyes virágtanulmányokat festettek: Denk Erzsébet és Horváth Margit. Kedves képek!

Az architektúrát Brocky Béla képviseli, aki sírkő és lakóház tervvel szerepel. Ügyes tervező. Munkái érdemes törekvésre vallanak. Jelenleg a felső épitő ipariskola hallgatója.

Ezek után még egy pillantást vetve az egész kiállításra elmondhatjuk, hogy arról nemcsak a laikus, hanem a szakember is a legnagyobb elismeréssel távozik, mert látható, hogy Harmos Károly festőművész és főgimn. rajztanár által kiváló szaktudással vezetett tanfolyamán magas nívón művészi oktatás folyik.

1926. okt. 8.

Mitterholzer Ágoston áll. polg. leányisk. rajztanár.

□ Nagy Márton kiállítása a kultúrpalotában. A mint a múlt számunkban jeleztük, a JESzO. őszi tárlata elmarad.1

Nsm maradunk azonban tárlat nélkül, mert szépkészültségü és tehetséges földiák, Nsgy Márton festőművész, a JESzO. egyik lelkes tagja okt, 17-én, jövő vasárnap nyitja meg kollekció kiállítását a kultúrpalota emeleti nagytermében. A fiatal művészgenerációnak nagy küzdelmeken, nélkülözéseken átmente rokonszenves tagja minden tekintetben megérdemli és rászolgált arra, hogy a közönség meleg pártfogással karolja fel a kiállítását, mert ennek a kiállításnak a sikeréből fog meríteni lelkesedést a jövő további küzdelmeire és azt tervezi, hogy kiállítást rendez képeiből Komáromon kívül Érsekujvá- “ ron, Nyitráa, Léván is rendez. Az erköl- j esi sikeren kívül az anyagi.sikerből akarja j Budapesten és más nagyobb városokban tovább fejleszteni szép tehetségét, így megérdemli tehát a fiatal és törekvő művész, hogy minél többen és : sűrűbben látogassák kiállítását, amelyen száz képe lesz látható a művésznek. A kiállítás, amelyre még többször visszatérünk, egy hétig lesz nyitva Belépődíj 17-én, a megnyitás napján 3 K, a többi napokon 2 K. Már most melegen f ajánljuk e tehetséges és pártolásra ér- | deines művész kiállítását a közönség | szives figyelmébe.

Színház.

Közeledik a színi szezon

(A színtársulat névsora.)

Mindenki, aki szereti a szinházat, örömmel állapítja meg, hogy november 3-iki kezdettel tervezett szini szezon rohamos léptekkel közeledik. A színházbarátok öröme annál érthe'őbb, mert a legnagyobb magyar színtársulat, Faragó Ödön pozsony-kassai színtársulata látogat el hozzánk, amelynek művészi játékában volt már alkalmunk gyönyörködni, amelyről csak jót hallottunk mindig. E kiváló társulat méltó Komárom és vidékének a legmelegebb támogatására, mert amit a mai körülmények között nyújthat egy színtársulat, azt Faragó színtársulata nyújtja is.

A társulat művészi nívóját az is mutatja, hogy a tavaly Prágában kétháüg tartott szezonja alatt állandóan teltháza j volt a társulatnak, Operett előadásait a cseh anyanyelvűek is, mint zenéi szerej tők, állandóan látogatták.

I A komáromi szezon a kuUurpalotá> ban november 3-án kezdődik és de- |

I cember 16-ig tart, de ha a körűimé- | í nyék úgy kívánják, a társulat január [ hó első napjaiig tart előadásokat Ko* í máromban.

\ Ha a komáromi közönség megértő í szeretettel fogadta és támogatta a ki- 1 sebb társulatokat is, lehet remélnünk, hogy a legnagyobb magyar szintársu; latot még nagyobb mértékben támogatja a közönség.

Ez alkalommal is felhívjuk a közönséget, hogy a kiadó lakásokat jelentsék be a Komáromi Lapok kiadóhivatalában. Viszont itt is megnyugtathatjuk a lakások miatt aggódó színigazgatót és a színtársulat tagjait, hogy Komáromj ban már nagyon sok szintársálat meg- I fordult, nagy társulatok is (Mezei Béla, |

] Kövesi Albert társulata stb.) de soha amiatt nem maradt el a szezon, hogy a társulat ne kapott volna lakást. A legtöbb ember kényelmes arra, hogy a kiadóhivatalba bemenjen és ott feljegyeztesse a cimét és kiadó lakását, ha azonban a színészek végig sétálnak a városon, a séta vége az lesz, hogy mind fog kapni lakást, amint hogy 100 év óta, amióta magyar színészet van Komáromban, minden színtársulat kapott lakást.

Melegen ajánljuk a hozzánk igyekező színtársulatot a magyar színészet, a magyar kultúra minden barátjának megértésébe, jóindulatába.

A Faragó színtársulat névsorát itt közöljük:

Igazgatóság és műszaki személyzet.

Faragó Ödön igazgató, főrendező, Iván Sándor helyettes igazgató, Varga Béla titkár, Fischer Károly és Ruttkay Béla karnagyok, Bellák Miklós és Justh Gyula rendezők. Keleti Lajos és Rajnai Jenő ügyelők, Gabos Károly pénztáros, R. Finta Lujza és N. Kiss Gizella súgók, Szencsák József gazda, Tóth János diszletmester, T. Markó Anna 1 kellékes, Krizsó József és K. Rétháti [f

Ica szabók, Pribelszky Béla fodrász, Unghváry Vilmos könyvtáros.

Színészek :

Faragó Ő Jön jeUemszinész, K ileti Árpád énekes bonvivant, Bellák M.klós ope* rette táncos komikus, Fellegi István komikus, Farkas Pál jellemicómikus, Vágó Arthur jellemkómikm, Mirossy Lajos operatte és drámai színész, Pataky Miklós szerelmes színész, Justh G/uta drámai színész, Némethy Zoltán Bakai Ferenc siheder komikus, U ig/ári Ferenc drámai színész, Tnuróczy Gyula drámai sziaész.

Színész nők:

Kovács Kata, Horváth Bőske, Szabó Giza, Tóth Magda, Cserényi Adél, Újhelyi Edith operett szinésznők, Kolár Mária, Nagy Erzsi, Erdődy Lili. Bogi Böske, Révész Ilonka drámai színésznős.

Zene és énekkar.

A társulatot 24 tagú ének- és 20 tagú zenekar egészíti ki Fischer Károly és Ruttkay B;la karnagyok vezetése alatt.

Legközelebb közölni fogjuk a társulat műsorát is.

Topvónykezós,

(§) Vareksdé lakótársak. E héten vonta felelősségre a komáromi törvényszék Hrutka Józsefet, ennek feleségét és két fiát, valamint Mihál Györgyöt magánlak sértés büntette és súlyos testi sértés vétsége miatt. A nevezettek Garam-Ujfalun még 1922 évi november hó 1 én, a velük egy udvarban lakó Skvarka Ferenc lakásába jogtalanul behatoltak és ott nagy port csaptak, majd tettlegességre került a sor és Hrutkáék az egész Skvarka családott megverték. Verekedés közben a támadók is kisebb nagyobb sérülést szenvedtek. A vádlottak a terhűkre rótt bűncselekményt tagadták, de a kihallgatott tanuk előadják, hogy a Hrutka család a Skvarkáák ajtajai sarkából kifeszitette és a lakásba behatolt és ott össze verekedtek. Hogy ki kit ütött, azt határozottan Dem tudják Ez ügyben a törvényszék már egyszer hozott Ítéleteit, de a felsőbíróság feloldotta s ennek folytán foglalkozott ez ügyben újra a törvényszék, amely a vádlottakat ismét bűnösnek mondotta ki, és Hrutka Józsefet és feleségét, valamint a fiatalkorút fejenkénc 3 hónapi, Hrutka Andrást és Mihál Györgyöt 1—1 hónapi fogházra ítélte. A vádlottak felebezést jelentettek be.

(§) Engadály naitcűt árultak ta afaoaika.rószdkst. A komáromi államügyészség vádiratot adott be Schulz S tudor, Schulz Árain kereskedőit, Szabó Btuni dekroiecnnikus és Dittrich Vaclav párkányi lakosok ellen, akik Párkányom 1925 és 1926. évben vezetésneiküii távbeszélő alkatrészeket tartottak laka suton, amelyeket Magyarországnál szereztek be engedély nélkül s áruoa öo csátoiták annélkül, hogy arra engedélyük lett volna. Schulz Sándor védekezésében előadta, hogy nem érzi magát bünöänek, mert ő mint segéd működött az édes atyjánál és ő azt cselekedte, amit neki parancsoltak. Schulz Ármin sem érzi magát Dünósnek, mert ő jóhiszemüieg cselekedett. Az árusításra szóló kérvényét beadta és a minisztériumban azt az információt kapia, hogy most már a kereskedést megnyithatja, illetve űzheti és az engedélyt meg is kapia, amit be is csatolt. Szabó és D ttrich ugyanazon vadaké zést adták elő, mint az első és másod rendű terheltek é3 mind a négy terhelt tagadta, hogy Magyarországból bármit is hoztak volna be. A törnyszák a vádlottakat mindazonáltal bűnösnek mondotta ki és Schulz Ármint, Dittrich Vaclávot fejenkét 600 K, Szabó Bálintot 200 K pénzbüntetésre ítélte, Schulz Sándort pedig felmentette. Schulz Sándor, Szabó Bálint es Dittrich Vacláv az Ítéletben megnyugodtak, Schulz Ármin és védője felebbezést jelentettek be a felmentés végett. Az áilaműgyész 3 nap alatt nyilatkozik, de az ítélet végrehajtását 1 évre felfüggesztették,,

(§) Fejszét fogott a végrehajtóra.

Kecskés András földmives perbetei lakost a komáromi törvényszék felelősségre vonta hatósági közeg elleni erőszak büntette miatt, azért, mert mikor Perbetén 1925. évi december hó 16-án nála megjelent Ragályi Gábor járásbirősági végrehajtó, hogy az istállóban levő két lovat lefoglalja, olyan dühbe jött, hogy felkapott egy fejszét és azt a kijelentést tette, hogy aki be mer menni az istállóba, ezt agyonvágja. A vádlott a terhére rótt bűncselekményt tagadta, de a kihallgatott tanuk a vádat beigazolták, de igazolták azt is, hogy vádlott nagyon izgatott volt. Ezért a törvényszék az enyhítő szakasz alkalmazásával feltételesen 2 heti fogházra és 100 K pénzbüntetésre itelte a vádlottat, Az ítélet jogerős.

(§) A lit omtipró. A komáromi törvényszék Soós büntető tanácsa Szlávik József ebedi szolgalegény bűnügyét tárgyalta, aki szemet vetett gazdája tizenegyéves kis leányára. A leány fejlettnek látszik és elmondta a viszony történetét. A bíróság Szlávikot hat hónapi börtönre ítélte, melybe a vizsgálati fogságot beszámították.

(§) Angyalcsinálás. A komáromi törvényszék Soós büntető tanácsa Csuport Jánosné bába ügyét tárgyalta, aki Dibusz Gáspárné naszvadi lakoson tiltott műtétet végzett, melybe áldozata belehalt vérmérgezésben. A vádlott állhatatosan tagadott, de a törvényszék a tanuk val omásai és az orvosi szakvélemény alapjány egy évi börtönre és foglalkozásától való eltiltásra ítélte.

Közgazdaság.

A takarékbetétek szaporodása Magyarországou.

Az egyik budapesti napilap figyelemre méltó cinkben közölte a magyarországi takarékbetéteknek hatalmas, szinte előretörő emelkedését, amely jelenség nemcsak az alaposan megjavul közgazdasági helyzetnek a következménye, nemcsak: azt bizonyítja, hogy az emberek ismét, mint a háború előtt, takarékoskodni kezdenek, hanem azt is, hogy a fölösleges pénzeiket nem tarlják a ládafiában, hanem a bankba téve, gyümölcsözted; a közgazdasági életet igy friss pénzzel táplálják és nagyobb erőhöz juttatják. A magyarországi közönség felismerte, hogy a pénznek, mint csereeszköznek otthontartása, illetőleg a forgalamból való kivonása, ha az nagyobb mérveket ölt, a közgazdasági élet fennakadását, az élet megnehezülését, a fokozódó drágaságot eredményezi. Kiváló közgazdászok állapították meg, hogy a pénznek visszatanása következtében fellépő drágaság kiette a ládafiából a közönség pénzét.

A háború utáni idők rendkívüli következményekkel jártak a betétekei gyümöicsöztető pénzintézetekre is. Magyarországon a tőzsdei konjuktura alatt keletaezett u. n. bankokoan bizony a közönségnek milliárdjái vesztek el; a valuta romlás következtében menthetetlenül vagyonok pusztultak. A közönség azonban oti helyesen ítélte meg a helyzeti, belátta, hogy nem segít magán, ha felesleges pénzét otthon őrzi, a hol könnyén hozzáférve, hamarosan el is költi.

A közönség eme helyes gondolkozását igazolják: A Pénzintézeti Központ jelentése szerint a budapesti Postatakarékpénztárnak folyó év julius végen 1,257 000 betétkönyve volt. A betétállomány 1924 jul. végén még csak 289,787 aranykorona, 1925 junius végén már 4.779 425 aranykoronára emelkedtek a beteiek, most pedig 8,921,413 aranykoronára, tehát egy év alatt a betétek, a duplájára emelkedtek. Ha meggondoljuk azt, hogy a Postatakarék közönsége, amelyre még jól emlékszünk, a szegényebb néposztályból került ki, a Postaiakaréknak ezt az eredményét rekorderedménynek kell tekintenünk.

A budapesti pénzintézeteknél is a legutóbbi esztendő során a betétek 100 százalékos emelkedést értek el. Tehát nemcsak a kisembereknek, hanem a többi társadalmi osztályoknak is megjavult az életsiandardjuk, amit a bankkimutatások igazolnak.

A közgazdasági fellendülés pénz nélkül el sem képzelhető. A pénznek az a hivatása, hogy a Közgazdaság organizmusát állandóan táplálja. Mint a vér az emberi testben, az a pénz a közgazdaságban. A bankok csaK úgy tudjak tápláni ezt az organizmust, ha a fölösleges tőkék oda vándorolnak; úgy lesz csak munkaalkalom, kereset, úgy lesz csak