Komáromi Lapok, 1926. július-december (47. évfolyam, 78-155. szám)

1926-07-10 / 82. szám

192« július 1». Komáromi Lapok 7. oldal. 5 3 55 55 c3 09 tsi ad 'OO f 60 r SCU >—i 'CO N 'Q3 0 5 09 S3 J“ N OQ BS3 CL5 ] • •• Kis Brehm Az állatok világa egy kötetben. Átdolgozta: Dr. Rapaics Raymund. Kapható: Spitzer Sándor könyvkereskedésében. Komárom, Nádor u, 29. néptelen utcában felsírt a régi kurucz nóta: Nagy Bercsényi Miklós kesereg magába, Elfogyott szegénynek minden katonája. Mintegy varázsütésre kiesett kezük­ből a szennyes utcaseprü és őrült ro­hanással szaladtak a villa felé, de a korbácsos őrök visszaterelték őket. Mit értették azok, hogy mit jelentett a magyaroknak ez a tárogató hang. Azt jelentette, hogy ott egy magyar test­vérük é), aki boldog, mert nincs része a rabszolga sorsban. A korbácsütések visszatartották őket, de Mészáros Ferenc szegedi tanító fogolytársuk hangosan elkiáltotta magát: Hej testvér 1 Mi is magyarok vagyunk 1 Erre elhallgatott a tárogató nóta zokogása és kevés vártatva egy 60 évesnek látszó úriember sietett ki a villából hozzájuk. Az ismeretlen férfi nagy tekintélynek örvendhetett a tehe­­rániak előtt, mert az őrök, akik még előbb korbáccsal verték a magyar hadi - foglyokat, tiszteletteljesen utat engedlek néki. Hogy mi volt az első szavuk egymáshoz, arra egyikük sem emlékszik, mert mindnyájuk hangos zokogásban törtek ki, csak mikor az első bánat — örömroham lecsillapodott, akkor ju­tottak szóhoz és örvendező hadifoglyaink megtudták, hogy végre ütött a szaba­dulás órája. A hozzájuk siető férfiú Teheránnak egyik leggazdagabb em­bere és a város életében számottevő egyéniség, aki 30 évvel ezelőtt Debre­cenből került a messze idegen földre és 30 év óta most hallott először az édes anyai nyelven beszélni. Fiatal éveiben Görögországban járván ez a magyar ifjú, beleszeretett egy dúsgazdag és csodaszép görög leányba, a szerelem kölcsönös lett és hamarosan egymásé lettek, később felesége Teheránban nagyobb birtokot örökölt, ami arra késztette a fiatal párt, hogy Teheránba telepedjenek le. E messze idegenbe elhozta kedvenc hangszerét, a táro­gatót, amely közel száz sínylődő magyar hadifogoly megmentője lett, mert ha véletlenül nem tárogatózik akkor, mikor magyar véreink arra söpörtek, soha sem történik meg e szerencsés talál­kozás a hadifoglyok és a magyar ur között. Ez a teheráni magyar nábob azonnal intézkedett, hogy a magyar hadifog­lyok legsürgősebben hazaszáilittassanak. Két nap alatt már minden Írásuk rend­ben volt és útnak indultak. E magyar nábob a magyar foglyokat rabszolga­kép kezelő araboktól és perzsáktól a visszatartott munkabéreket is behaj­tatta, ami épen fedezte a hadifoglyok útiköltségét. A boldogságba azonban szomorúság is vegyült, mert ettől a magyar test­vérüktől hallották először a nagy össze­omlást, a nagy világégést. Útjukat Törökország felé vették és Konstanti­nápoly, Athén, Szófia, Belgrád, Sza­badka, Szeged, Budapesten keresztül tették meg. A konstantinápolyi magyar követ azután pontosan megmondta nekik, hogy a széjjel darabolt Magyar­­ország egy-egy része melyik utódállam­nak jutott és hogy a hadifoglyok közül ki-ki milyen állampolgár lett. A velük szenvedett Istvánffy őrnagy az összeomlásról egy gyönyörű költe­ményt szerzett és zenésitett meg, amelyet útközben szép karénekben betanultak és amikor Budapestre megérkezett vonatuk, a fogadóbizottság előtt ezt elénekelték. A költemény és a daliam olyan megható és szivbemarkoló, hogy annak hatása alatt sirt az egész pálya­udvar. Budapesten nagy ünnepséggel fogadták őket és szeretettel látták el a hazaérkezőket. A szlovák testvérek­nek rongyos nadrágjuk helyett vadonatúj kincstári nadrágot adtak és megkülön­böztetett szeretettel bántak velük. Buda­pesten azután a szélrózsa minden irányá­ban elszéledtek, ki ki ment a saját hazájába, részint a régibe, részint az újba. Vajda Gyula igy érkezett meg két szlovák társával Komárom-Ujvárosba, ahol még egyszer magyaros vendég­­szeretettel megvendégelték őket és a szüleiknek megtáviratozták a boldog hirt, hogy az elveszettnek hitt hamarosan megérkezik. Azután dán d. e. átléptek a határon és jelent­keztek a komáromi csehszlovák katonai hatóságnál és kérték, hogy hazauta­zásukat segítsék elő. Vajda Gyulának a magyar fiúnak azt mondották, hogy elég épkézláb ember s jó idő is van, szépen gyalogoljon Rozsnyóra. A szlo­vák legénytől azt kérdezték, hogy hát miért nem léptek be hadifygságukban a csehszlovák légióba Oroszországban? És különösen furcsa szemmel nézték, hogy a szlovák fiuk, magyar kincstári nadrágot viselnek. Őket se részesítették utazási kedvezménybe s ezek is gyalog indultak szülőföldjük szép határa felé. Vajda Gyula azonban Rozsnyóig való gyaloglástól megmenekült, mert a komáromi újságírók, a Magyar Nem­zeti Párt s a Komáromi Nyomdászok gyűjtést rendeztek számára Közben jól­tartották a kiéhezett embert, mert mint átlépte a határt, nem kapott enni, és pénzzel és élelemmel bőven ellátva nagy hálálkodások között indult el családjához Rozsnyóra, ahol ezelőtt 12 évvel szüleit, fiatal feleségét és pár hónapos kis gyermekét hagyta. Ko­máromi jóltevőinek megígérte, hogy meg fogja írni, hogy övéi közül kiket talált életben a régen halottunk hitt hazatért hadifogoly. Megjelent és kapható: A XIX kötete Vár — Zsűri kiegészítés: Aachen — Beöthy Spitzer Sándor könyvkereskedésében Komárom, Nádor-u 29. HIREK. — Siabadsáflon. Dr. Mezey János komáromi főorvos a múlt héten kezdte meg több hétig tartó sza­badságát, amelyet Olaszországban tölt el. — Egyházmegyei bírósági ülés. A komáromi református egyházmegye július hó 15-én a Kollégium tanács­termében bírósági ü'ést tart, melyre Gyalókay László esperes a bíróság tagjait meghívta. — Eljegyzés. Keppich Egon mérnök Wien, eljegyezte dr. Weisz Margit orvosnőt, özv. Weisz Lajosné göz­­fürésztulajdonos leányát. M. k. é. h­— A Járási ípartársuht választmányi ülése. A komáromi járási ált. Ipar­társulat választmánya f. hó 4-én tarlotta közgyűlés előkészítő ülését, melyen a választmányi tagok nagy számmal jelentek meg. Az ülés tár­gyalta az 1926. évi költségvetését, amelynek összeállításánál az elnök­ség és felügyelőbizottság az 1926. évi tagsági dijak bizonyos arányú csökkentése mellett is a társulati tagok és hozzátartozó segédek, ta­­noncok szakképzettsége és tovább­képzése céljaira, elaggott tagok se gélzezésére, szaksajtó támogatására s kulturális célokra is kellő fede­zetről gondoskodni kívánt. A költ­ségvetési előirányzatot a választ­mányi ülés egyhangú helyesléssel vette tudomásul azzal, hogy az a közgyűlés elé terjesztessék. Tárgyalta a választmány a képe­sítéshez kötött iparágakban a ta­­noncidő kérdését s a törvénynek erre vonatkozó rendelkezése alapján minden egyes iparágra az ipari szakmák természete szerint a ta­­noncidőt 2—4 évi tartamokban álla­pította meg. A választmány azon az állásponton van, hogy a négy közép­iskolát végzet! tanoncok tanoncide­­jénél minden iparágban egy évi kedvezmény biztosittassék. A társulati döntő- és békéltető­fiuk bizottságok tagjainak jelölése javas­szer- lattal megy a közgyűlés elé. Ismertettetett az iparosok Orszá­gos Szövetségében való kapcsolat felvétele s a választmány az összes társulati tagok érdekében állónak tartván egy országos szervezetben való részvételt a Szövetség által 1926 julius hó 18-án Késmárkon tar­tandó Iparos kongresszuson magát képviselteti s a Szövetséggel való együttműködés feltételeire a társulati tagok érdekeivel összhangban álló javaslatot tesz. Tárgyalta a választmány még a fényüzési adó (6%) kérdését s javas­latot terjeszt a kamarához, hogy a fontosabb szükségleti tárgyak az adó alól mentesittessenek. Foglalkozott még a választmánya városi vizdijszabályrendelet ügyeivel. Az uj szabályrendelet oly újabb ter­het jelent különösen a kereskedőkre, hogy azok fenntartása az amúgy is minden közterhet viselő kereskedő társadalom részére elviselhetetlen. Bár a szabályrendelet jóváhagyatott a felettes hatóság által, a társulat választmánya elhatározta, hogy a szabályrendelet sérelmes intézke­dései miatt panasszal fordul a leg­felsőbb közigazgatási bírósághoz. Több tárgy nem lévén, a választ­mányi ülés berekesztetett. — A Komáromi Sport Egylet disz­­kőzgyü á»e és n»nu«tkö?i tenfUszvar­­senye Folyó hó 8-án tartotta a Ko­máromi Sport Egylet választmánya ülését, melyen Geöbel Károly dr. egyesületi igazgató elnökölt A vá­lasztmány elhatározta, hogy az Egye­sület 30 éves fennállása emlékére, augusztus 15-én díszközgyűlést tart s a jubileumi évet nemzetközi ten­­niszverseny rendezésével is emlé­kezetessé kívánja tenni. A tenisz versenyek augusztus 20—22 napo­kon fognak tartatni Előreláthatólag a versenyen több oly játékos fog résztvenni, akik a nemzetek közötti sport versenyeken eddig is a leg­jobb hírnek örvendenek. — A poisonyi kam ra te'jos Qltoe. A pozsonyi Kereskedelmi és Iparka­mara f. hó 10-én hljes ülését tartja, melyen Komáromból Dosztál Jakab kamarai tag képviseli a komáromi­akat. A napirenden szerepelnek a következők: kamarai elnök jelentése a londoni és párizsi kereskedelmi kamaránál tett látogatásairól a nem­zetközi interparlamentáris kereske­delmi konferencia ülései alkalmából, továbbá a belvízi hajózási jog egye­sítésére vonatkozó tárgyalásokról s a pozsonyi szabadkiköiőröl; végül a hosszú lejáratú hitelekről. A tit­kárság jelentései: 1 lő/vényjavaslat az építkezési tevékenység támogatá­sáról, 2 törvényjavaslat az újonnan alapított vállalatok adókedvezmé­nyeiről. 3. személyzeti ügyek, 4. a díjszabási és kiviteli osztály jelen­tése; 5. a kamara 1925. évi záró­­számadása; 6. egyéb indítványok. Tudomásunk szerint Dosztál Jakab kamarai tag több, a kisipart és ke­reskedelmet érintő javaslattal fordul a teljes ülés alkalmával a választ­mány elé. — Freystadti Pál •ínntssa. Két hete éppen, hogy Freystadtt Pál a Komá­romi Korona Bank vezérigazgatója egy idegrohamában Pozsonyban, hol bankja szanálása végett járt, a választ be sem várván, a Dunába ugrott. Nyomtalanul eltűnt hulláját egy hét múlva vetette fel a viz. A holttestet a pozsonyi rendőrség fel­­boncoltatta. Hosszas késedelem után csütörtökön Komáromba szállitot­l ták a tragikus véget éri igazgatót és csütörtökön d. u. temették el. A te metés a legnagyobb csendben tör­tént a rokonok és a legbizalmasabb ismerősök jelenlétében. — Cserkész táborozás. A komáromi „Hasomer-Kadimah" zsidó cserkész­­csapat júl. 11-én a délelőtti vonattal indul el a zsidó cserkészek közös táborába, Iglótól északra fekvő „La­pis refugü“ gyönyörű vidékre. A központi táborozáson, amely júl. 12- tői aug. 12-ig tart, 200 cserkész vesz részt. Városunkból 10-en indulnak a nagy táborba. A csapatok megte­kintik Poprád vidékét, a Csorba tavát, Dobsinát és ezenkívül még sok más nevezetes helyet. A „Ceskf Sväz“ valamint a bécsi csapatok is képviseltetik magukat a táborban. — Gyász, őszinte részvéttel érte­sülünk, hogy Finta László kertész iparos, munkás életének 75-ik évé­ben, hosszas szenvedés után folyó hó 9-én elköltözött az élők sorából, A megboldogult a helyi iparostár­sadalomnak egyik tisztelt alakja volt, aki szorgalmával és munkásságával iparos társai előtt becsülést szerzett. Kihűlt porrészeit vasárnap, folyó hó 11-én délután 5 órakor fogják a hely­beli rom. kath. temetőben örök nyu­galomra helyezni. — Bata cég ujságközlaményei. (foly­tatás) Kirándulók mindgyakrabban ke­resik fel a Bata céget, úgy hogy « folyó évben junius végéig 113 kirán­duló társaság összesen 5145 résztvevő­vel tett látogatást. A kirándulók nagyobbrészét középiskolák képezték (42 csapat 1996 résztvevővel). Továbbá kereskedelmi akadémiák, kereskedelmi iskolák, valamint 16. továbbképző intézet (542 résztvevővel), 4 Tanító Egyesület (125 taggal), különböző Egyesületek és Társaságok (turista, hivatalnok-egyesületek, politikai szer­vezetek, Luhác fürdő vendégei stb. (összesen 25 társaság 984 taggal). Egy hétre átlagban 5 kiránduló társa­ság esik 200 résztvevővel. A gyár minden vendégcsapatnak egy szakértő kísérőt bocsát rendelkezésére és azok élelmezését ellátja. Ezenkívül még sok neves szakférfiú, egész Európából vala­mint kereskedelmi küldöttségek látogat­ják a Bata céget. — Az első teljem szlovák bibliafor­dítás. A nagyszombati Adalbert nyomda kiadásában most került ki a sajtó alól a biblia évtizedek óta készülő sziováknyelvü teljes fordí­tása. A folio kötet 2300 lapon át köz i az ó- és új testamentumot. A munka nagy részét Hünka András a szlovák néppárt elnöke végezte, aki még abban az időben kezdett munkába, amikor a szegedi Csillag börtönben államfogságban volt. Se­gítőtársakul Kmoskó Mihály volt budapesti egyetemi tanárt és Voj­­tassek Jánosszepesi püspököt válasz­totta maga mel é Hlinka, aki a ki­adás értékesítésére most Amerikában szerez anyagi eszközöket. — Halálozás. Mint részvéttel érte­sülünk, Puzsér Jánosné, szül. Puzsér Zsuzsanna, életének 69-ík évében hosszas szenvedés után elköltözött az élők sorából, A megboldogult kihűlt porrészeit július 10-én, szom­baton, délután 5 órakor fogják a helybeli református temető halottas házából örök pihenőre helyezni. Az elhunytban Puzsér Testvérek, a Jókai könyvnyomda bérlői, édes anyjukat gyászolják. — Gyüríls nstpfogya'kozísR. Julius 9-én délután 21 óra 5 perckor kez­dődött és julius 10-én éjjel 3 óra 6 perckor végződött a gyűrűs nap­; fogyatkozás, egyik ismert jelensége 1 az éj csillagrendszerének. Á gyűrűs napfogyatkozást Észak-Amerika dél­nyugati részében és a Csendes óce­ánon lehetett látni, — Uj polgári iskola, pénzügyőri és rsndöriafctanya rpü; Komárom Újvá­rosban. Mint értesülünk, testvér vá­rosunkban újabb építkezések indul­nak meg. A magyar kormány bősé­ges áldozatkészsége ismét újabb munkaalmakat teremt Komárom- Ujvárosban és nemsokára megkez-I dik a polgári fiú- és leányiskola, a * pénzügyőri laktanya és hivatalok, valamint a rendőrségi hivatalok és laktanya építését. Boldog Kiskomá­­rom, amelyre gondol a kormány, nagy lépésekkel halad a város fej­lesztés utján s maholnap elhagy bennünket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom