Komáromi Lapok, 1926. július-december (47. évfolyam, 78-155. szám)

1926-10-07 / 120. szám

2, oldal. Komáromi Lapok fiam r • 9 • a n in«! POLIO i utolérhetetlen mlnőség’ével nynjt. 5 = MINDENÜTT KAPHATÓ! ■ ghymesire. külön is felhívjuk miniszter ur figyelmét. Ezek a visszaélések ugyan állítólag már a hatóságokat is foglalkoztatják, ismerve azonban ezeknek mentalitását, mégis úgy véljük, hogy helyesen járunk el, ha még a hatósági nyomozás és vizsgálat befejezése előtt föltárjuk a visszaéléseket miniszter ur előtt. A mellőzött földigénylőknek aláírá­sával is támogatott panasz a következő: Még ez év tavaszán felparcellázták I gróf Forgách Károly nagybirtokos ghymesi (Nyitra megye) földbirtokát. A parcellázást, mint hitelesen meg­állapították , Molnár József községi biró, Dobos Ferenc, Hók József, Brat István és Gyuris József ottani helyi földosztó bizottsági tagok, —• Vala­mennyien úgynevezett domovinárok; — javaslata alapján hajtották végre. Az eredmény ehhez képest az volt, hogy a nagybirtok alkalmazottai s a szegé­nyebb igénylők csupán a silány s a községtől messze fekvő részeket kap­ták. A legtöbben azonban földhöz sem jutottak, az érte járó összeget azonban előre beszedték tőlük, s igy most sem pénzük, sem földjük nem maradt. Annál jobban lett gondoskodva azon­ban az előbb nevezett domovinárokról, azok rokonairól és azokról, akik őket megajándékozták. Jellemző, hogy az ajándékozásra vonatkozólag a csen * dőrség megindította a nyomozást, a földhivatal, illetve annak nyiirai expo­­ziturája ellenben egyszerűen elgáncsolta a sértett^ panaszát s világosan a földos2tó bizottság pártjára állott, Roesler mérnök, a földmérés vezetője, pedig nyíltan kijelentette, hogy a föld­osztásnál az agrárpárt emberei előny­ben részesülnek. Ezen állításaink igazolására a követ­kező adatokat hozzuk fel: Dobos Ferenc cipészmester, domo­­vinár elnök kapott 10 hold prima földet és rétet, Hók József 25 holdas gazda fia, domovinár újabb 10 hold főidet, Brat István, jómódú gazda, aki mint postás, havi 1200 korona fizetést kap az államtól, 12 holdat, Prikril Rezső hentes és vendéglős 15 holdat, Fazekas Lajos 8 holdas gazda és korcsmáros 15 holdat, Svecz Imre 25 holdas gazda fiával együtt újabb 18 holdat, Svecz Pál 40 holdas gazda fiával együtt újabb 14 holdat, Molnár József községi biró, 8 holdas gazda pedig újabb 8 holdat kaptak. De a községi jegyzőről és a körorvosról sem feledkeztek meg, akiknek ugyancsak 3—6 hold földet juttattak. Ezzel szemben az igénylők közül Farkas Józsefnek, Sipos Andrásnak és Varga Józsefnek egy hold sem jutott, a földnélküli Galambos Józsefné'mind­­össze 1 hold silány földet kapott, Bélik István 3 holdas kisgazdának csak 2l/2 holdat adtak, de utóbb abból is el­vettek másfél holdat, noha minden fi­zetési kötelezettségének pontosan ele­get tett. Andrásko József 2400 koro­nát fizetett be, de földet a mai napig nem kapott, Fazekas Andrást, Sipos Imrét, Borbély Andrást pedig földki­cseréléssel lepték meg. Jellemző Sipos Ignác esete is, akitől 200 koronát vett föl Molnár községi biró, hogy silányabb helyen kapott földjét jobb helyen cseréljék ki. Ez meg is történt, de mivel az alku 300 koro­náról szólt és Sípos a hátralékot nem adta meg, elvették a telkét és földjét is és silányabb helyet jelöltek ki neki. Tetőzte még az igazságtalanságot az is, hogy az általános panaszra a föld­hivatal nyitrai expoziturája Bélik István­tól, Fazekas Andrástól, Sipos Imrétől, Galambos Józsefnétől, Sipos Ignáctól és Borbély Andrástól még a megha­gyott silány földeket is visszavonta az alatt az ürügy alatt, hogy egy általuk nem értett jegyzőkönyvet nem Írtak alá. Miniszter Úr ! Miután mindezek az esetek a leg­teljesebb mértékben kimerítik a vissza­élések és igazságtalanságok egész so­rozatát, kérdezzük miniszter Urat, 1. Hajlandó e ezt az ügyet a legszi­gorúbb vizsgálat tárgyává tenni, jegy zőkönyv felvételére utasítást adni s azt a csendőrségi jelentéssel együtt vizs­gálat céljára bekivánni? 2 Hajlandó-e uj földosztást elren­delni, illetőleg sz elkövetett hibákat ki­javítani ? 3. Hajlandó-e Bélik Istvántól, Sipos Ignáctól, Borbély Andrástól, Sipos Imrétől, Fazekas Andrástól és Galam­bon Józsefnétői az elvett földeket visz­­szaadni és a domovinároktóí élvezendő jobb minőségüekkel becserélni ? 4. Hajlandó-e Farkas Józsefnek, Andráskó Józsefnek és Gasparík István­nak befizetett pénzükért földet adni és végül 5. Hajlandó-e a vétkeseket felelős­ségre vonni s annak eredményéhez ké­pest ellenük a megfelelő eljárást meg­indítani ? „Tungsram" D lámpa a leggazdaságosabb « és legtökéletesebb« “ A komáromiak Léván (Ünnepélyes fogadtatás. — Fel vi­rágozott kerékpárok, autók. — A bevonulás. — A város megtekin­tése — Diszebéd. — Szórakozások a szöllőben. — Díszelőadás a vá­rosi színházban. — A lévai nagy „Leányvdsár". — Szüreti mulatság.) A változott viszonyok között kétsze­resen fontos a magyarság összetartása, mert csak összetartva, tömörülve vív­hatjuk ki magunknak azokat a jogo­­gat, amelyeket a törvények birtasitanak nekünk. Ennek a magyar összetartásnak, ösz­­szeölelkezésnek könnyekig megható és követendő példáját mutatja Komárom és Léva magyar iparossága, amely már évek óta szorossá, meleggé és benső­ségessé tette a két város közötti ba­rátságot. Ennek élő példái voltak azok a látogatások, amelyek a két város iparossága között az utóbbi években lefolytak. Hol a komáromi iparosok lá­togattak el Lévára, hol a lévaiak jöttek el hozzánk. E látogatásokat azonban mindig összekötötték a magyar kultú­rának tett áldozattal, szolgálattal és a két város iparos ifjúságából szervezett és nagy sikerekkel dicsekedhető mű­kedvelő gárdák is ellátogattak a másik városba, hogy ott is bemutassák tudá­sukat, művészetüket. Legutóbb a Lévai Iparos O'vasőkör igazán kivilő műkedvelő gárdája volt ná-u ik és a Kultúrpalota színpadán í bsmuatták HarczegFerenc: Gyurkovics | ieányokatéspedigoiyan kiválóan sikerült kerefcded, gördülékeny előadásban, hogy | sokáig fogunk még erre a pompás elő- ! ■ adásra visszaemlékezni. A lévai iparosság a szives vendig- i látás viszonzására a Komáromi Iparos \ Kör derék műkedvelő gárdáját hív a I meg, hogy a Leány vásár operettet mu- | tassák be a lévaiaknak. A komáromiak I a szives meghívásnak engedtek és va- ■ sárnap, október 3-án át is rándultak j Lévára. Előző este a Kuüurpiloíában istné- ; telték meg a Leány vasári telt ház előtt osztatlan és meleg sikerrel. Bár az elő­adás az éjféli órákba nyúlt, azért a reggel 8/a7-kor Érsekújvárra menő vo­nat indulása előtt már jóval kint volt ! az állomáson a lelkes, vidám és kaca­­gós kedvű gárda, amelynek jókedve meleggé teile az egész állomást. A műkedvelő gárdával szintén meg látogatták Lévát Füssy Kálmán, a Ma­gyar Namzeii Párt komáromi nemzet­gyűlési képviselője, Boldoghy Gyula, a Komáromi Ipartársulat elnöke, dr. Ba­­ranyay József szerkesztő, Kaubek Fri gyes, a gárda fáradhatatlan főrendezője, Tóth Gó~a, a zenekar és énekkar be­tanítója, fizetője, a gárda lelkes kar- ; mestere, , zibor Géza egyesületi pénz- i táros és a*, egész lelkes gárda, össze- i sen mintegy 80 komáromi, akis egy J egész kupét megtöltöttek. Természetesen vidám kacagás töl- I tötte meg az egész vasúti kocsit, míg Tamasek Antal, a gárda súgója is ki- : esett a szerepéből és nem súgva be- I szélt, mint a sugólyukban, hanem han- • í gosan. [ A vonat megy, döcög, majd robog. I A vonat zakatolásával vessenyre két a ; komáromiak vidám zaja, amikor vész- : f sípként száll végig a kocsin Tóth Géza ! feíjajdulása, hogy a 15 tagú zenekar- j ból kettő lekésett a vonatról. Az aggódó ; Karmestert megvigasztalják, hogy Új­várról majd telefonálnak, vagy sürgö­­f nyöznek a két otihonmaradottnak. Ez j Újváron meg is történt és a délutáni 1 vonottal megérkeztek, miáltal a derék j karmester szivéről nagy kő esett le. \ Közben Vály Lajos, a gárda diszlet­­; festője, aki előző napokban Léván volt \ a díszleteket megfesteni, élénk szinek­­í ke! ecsetelte, hogy miiyen nagy élőké­­j szülétek töriéntek már Léván a komá- 1 romiak fogadására. \ Érsekújváron egy óráig kellett várni E a csatlakozó vonat indulására, ami azt Í jelentette, hogy az egész étterem meg­telt jókeovü komáromiakkal és lön a tormás virslinek rettenetes nagy fo­­j gyaszíása. A vonat indulása közeledett, I amikor újra vészkiáltás hangzik a le­­| vegőben, a főrendező jelenti rémülten, •j hogy a főszereplők nagy része bement \ közben sétálni a városba és még nem I jöttek vissza. Czibor mester kocsira j kap és behajtat a gyanútlanul sétálók \ után és éppen az utolsó pillanatban i érkezett meg velük, j Suránynál is át kellett szállni és jj várni a másik vonatra, de itt már I Harrison, Tom Miggles, a Rottenberg § grófok Sammal együtt őrizték az itt is 1 sétálni készülő leányokat, mert valaki I elhitette velük, hogy a surányi cukor- 1 gyárban bonbonokat is gyártanak. Ez csábította a kacagós kedvű leányokat. Majd újra a vonatra ültek, ahol öröm­mel lehetett látni, hogy Harrisonék, Tom Migglesék, Rottenbergék, szóval Lüssiék és Besssiék között nem is olyan nagy a harag, az ellentét, mint a szín­padon mutatják, sőt a leendő anyóstól se félnek úgy, mint a színpadon. Közben Samot, a szerecsen szolgát biztatják, hogy az előadás alatt minél többször mondja, hogy a „Fene a pofá­dat!* mert ez nagyon hálás kiszólás különösen a karzat előtt. Tényleg Sam elég sokszor mondotta és a karzat ha­lálra kacagta magát. Már a vonaton vették észre, hogy velük utazik a komáromi speciáltás is, a Fischer ur, a komáromi rádió. Kér­dezték, hát hogyan kerül ő ide? Azt mondotta, hogy őt Kovács Ödön az 1926. október 7. 1 egyik lévai főrendező szerződtette le még akkor, amikor a lévaiak Komárom­ban jártak megnézni a Leányvásárt. A rádió megjelenése vegyes érzelmeket keltett onnét kiindulva Ingy a jó bornak nem kell rádió. Léván különben a rádió óriási szenzációt keltett az uícán, de különben felesleges volt a reklám, mert akkorra már minden jegy elkelt és sokan nem is nézhették meg az előadást, a hatalmas terem életveszélyesen megtelt. Vé^re megérkeztek Lévára, ahol a lévai iparosság elnöksége meleg szavak­kal üdvözölte a szívesen várt vendé­geket. Az állomás épületéből kiérve, megragadó látvány tárult a komáromiak elé. Ö vén kerékpár és húsz au*ó gyö­nyörű virágdísszel sorakozott az utón. Az első autóban Füssy Kálmán nemzet­gyűlési képvistdő, Boldoghy Gyula ipar­­társulati elnök és dr Baranyay József lapszerkesztő foglalt helyet. Az au ók előtt az ölven felvirágozott kerékpár nyitotta meg a lebilincselő menetet, amely Léva u'cáin méltó fel­tűnést keltett. Az impozáns kerékpár és autókorzó megérkezvén a városi színház elé, lefényképezték az egész színes me­netet. Majd a férfiak a hatalmas színház­terembe vonultak, ahol pompás tízórai várta őket. A nővendégeket a Lévai Asztalos, Lakatos Iptriársufat elnöke, Kostyek József neje magyaros vendég­szeretettel látta vendégül. Majd a város nevezetességeit nézték meg. Különösen lebilincselte a látogatók figyelmét a hires lévai várrom, amely­nek udvarán játszódott ie Zách Kiára tragédiájának egyik véres fejezete. Zách Feiictáa merényletére kiirtották az egész Zách nemzetséget és Zách Klára egyik nővérét a lévai vár udvarán fejezték te. A szerencsétlen asszony Koppány ma­­lonyai földbirtokos neje volt és a gyer­mekeit is ki akarták végezni. A gyer­mekeket a keresztes vitézek mentették meg a vérpadtól és Malta szigetére menekültek válük. A lévai vár tulajdo­nosai között találjuk Dobó Istvánt, az egri hőst, aki Lévára atcarí költözni, de a várépüietét szűknek találván, a vár alatt várkastélyt épitetett, amelyben most különböző hivatalok vannak elhelyezve. Két híres lakodalom színhelye is volt Léva vára. Itt tartotta lakodalmát Esz­­terházy nádor fia Tnurzó Erzsébettel | és Ocskay László Tisza Ilonával. Hete­kig tartó lakodalmak voltak ezek. Füssy Kálmán, Boldoghy Gyula, dr. Baranyay József vezetésével a komá­­; romiak meglátogatták a lévai Kath. ; Kör?, ahol melég szeretettel fogadták j a komáromi vendégeket. Délben egy órakor több száz terité­­j kés diszebéd várta a komáromiakat, A gazdag lakoma alatt igen sok szép és lelkes feiköszöntő hangzott ei. Kustyek József, Frascli József a lévai iparosság, Koperniczky Kornél a lévai Kath. Kör nevében köszöntötte meleg, bensőséges szavakkal a komáromiakat, A szívélyes köszöntésekre Füssy Kálmán és Boídoghy Gyula feleltek szellemes ; és fordulatokban gazdag beszédekben, ! hangsúlyozván az összetartás, a ma­­! gyár kultúra ápolásának szükségességét. | A közös ebed vidám hangulatban a késői délutáni órákba nyúlt, amikor a szereplők rövid próbát tartottak a ha­talmas, modern és zsinór padlással ellátott színpadon. A többi komáromi­akat pedig a magyaros vendégszere­­re’etröl messze földön hires lévai ipa- I rosok vitték ki szórakozni a szebbnél szebb villákkal tarkított lévai szőlíőkbe. Különösen nagy társaság volt Fra?ch József a lévai iparos Olvasókör elnöke vendégszerető villájában, ahol órákat töltöttek a legvidámabb hangulatban. A szőlőhegyen lett séta is meg­­; győzte a komáromiakat a lévai,iparo­sok jólétéről, kulturális fejlődéséről, intelligenciájáról és ízléséről, A szőlő­hegy tele van művészi ízléssel épített villákkal, amelyek jórészt iparos embe­reké. Végül megnézték a szőilőhegy mel­letti Rákőczy hires és hatalmas tölgy­fáját, ahol a dicső fejedelem 1707-ben táborozott a óriási tölgy alatt, ame­lyet a kegyeletes utókor emléktáblával jelölte meg. Mire visszaérkeztek a városba, a nagy színházterem zsúfolásig megtalt közönséggel és a közönség egyre ér­kezett. Már a zenekar helyét is tele kellett rakni székekkel és még mindig érkeztek olyan előkelőségek, akiket nem lehetett hely nélkül hagyni. A te­rem zsúfoltsága már valósággal élet-

Next

/
Oldalképek
Tartalom