Komáromi Lapok, 1926. július-december (47. évfolyam, 78-155. szám)

1926-10-05 / 119. szám

©g^yrenhetedik évíolyam, 119. gzAm. Kedd, 1926. október 5, POLITIKAI LAP. Előfizetési ár caehsxloyák értékben: Helyben éi vidékre postai szétküldéssel: ügész évre 80 K, félévre 40 K, negyedévre 20 K. - Külföldön 150 Kő. jryes szám ára i 80 fillér. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAT JÓZSEF dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-u. 89-, Megjelenik hetenkint háromszor: kedden, csütörtökön és szombaton. Komárom, — október 4, Bécsbsn tegnap megnyílt a Pán­európa mozgalom kongresszusa, melynek érdekében maga az apos­tol, Coudenhove-Calergi gróf buz­­gólkodott. Ez a Coudenhove-Calergi igazi típusa a kozmopolitának. Nin­csen hazája, mett- annyi nemzet keresztezéséből született, hogy maga sem tudja, hova tartozik. Tipikus osztrák család, akinek az Osztrák- Magyar Monarchia volt a hazája és a bécsi Burgból sütött reájuk a nap. Ma is a Burg egy lakosztálya a Páneurópa mozgalom helyisége. Az oiasz-francia-német-osztrák-ja­­pán keverékvérü gróf nem ismeri el a nacionalizmus lét jogát és va­lami hibrid alakulatot akar létre­hozni az államok között gazdasági alapon, kiküszöbölve a politikai ellentéteket, a faji, vérmérsékleti és nemzetiségi különbségeket. Hát aki ezt elhiszi ennek a hib­rid grófnak, lehet elsőrangú álmo­dozó, lehet kitűnő kozmopolita, de nem lehet egészséges felfogású po­litikus. A páneurópázók lehetnek jó szocialisták, akik nem ismernek országhatárokat és nemzetköziek­nek vallják magukat, de nem le­hetnek olyanok, akik a haza gon­dolatát siratják a vesztett háború szörnyű igazságtalanságainak szám­kivetéseiben. Coudenhove-Calergi tá­borában lehetnek elméleti szoba­tudósok, akik elskatulyáznák Euró­pát még jobban, mint Saint-Ger­main, Versailles és Trianon bölcsei, de nem lehetnek nemzetüknek jó és hűséges fiai azok, akik Pán­­eurőpának feláldozni akarnak ha­zát és nemzetet. A Páneurópa tehát ma, amikor a nemzetiségi kérdés soha jobban fel nem lángolt, mert a békeszer­ződések negyvenmillió nemzeti ki­sebbséget teremtettek Európában, egy kivihetetlen ábránd, amely el­len akkor is küzdeni kellene, ha megvalósulásának akadályai már mind eltávolíttattak volna. Szabad­gondolkodók, szocialisták, szabad­kőművesek, kommunisták lehetnek ennek a mozgalomnak a hívei. Bár Coudenhove a kommunizmust csodálatos gesztussal kizárja a bol­dogság leendő hazájából, Páneuró­­pából és azt Oroszországra kívánja korlátozni, mint ázsiai mozgalmat, amely csak árnyalatokban tér el Dzsingisz kán mongol vitágpuszti­­tásának módszereitől. Coudenhove a ieninizmust Ázsiába kívánja visz­­szaszoritani és átlói Európát el­­sáncolni. És mi még sem tudunk lelke­sedni a Páneurópa gondolatért, a mely sivár üzleti alapokra helyez­kedik és örökre le akarja zárni a nemzetek evolúcióját a kettőskönyv­vitel zárlataival. Nekünk nem ilyen Európára van szükségünk, hanem a nemzetek szabadságán felépült uj Európára, mely nem ismer ie­­igázott kisebbségeket és nem gázol le legyőzött nemzeteket. A nemze­tek szövetsége, mely eddig érdek­­szövetsége volt a páriskörnyéki sze­rencsétlen békék szerzőinek, ugye­bár nem elégítette ki a nemzeteket azért, mert érdekszövetség volt. Ez a Páneurópa bővített kiadása lenne a népszövetségnek és a közös ne­vezőre hozandó gazdasági érdekek jármába igázná le a kis nemzete­ket, kiszolgáltatva azokat a min­dent elnyelő nagy ragadozóknak. = Az őszi ülésszak október 14 én kezdőd k. Masaryk Tamás, a köztársa­ság elnöke Cerny miniszterelnökhöz kéziratot intézett, amelyben kifejezi az elnök, hogy mindkét ház ülésszakát befejezettnek tekinti. Egy másik kéz­iratban pedig mindkét házat az őszi ülésszakra, október 14 re hívja egybe. Ezek u!án most már bizonyos, hogy október 14-én összeül a parlament s addig az összes függő kérdéseknek el kell intéződniök. = Részleges parlamentáris kormány. A küszöbön álló kormányalakulat leg­­ujbb formájaként a részleges parlamen­táris kormányt emlegetik. Olyan kor­mányt, amelyben párttagok és hivatal­nokok vegyesen foglalnának helyet. A prágai lapok szerint a tervbevett rész­leges parlamenti kormány megalakítása csak napok kérdése és egyesek biztosra veszik, hogy az október 14 én meg­nyitandó őszi ülésszakra már ki fogják nevezni az uj kormányt. A kormány elnöke Svehla lenne és az egyes minisz­teri tárcák közül a külügy, belügy, pénzügy és valószínűen a nemzetvédelmi minisztériumok élére is hivatalnok kerül, azaz megmaradnak a hivatalnokkormány­ban helyet foglaló eddigi miniszterek, a többi tárcára pedig a pártok tagjai sorából neveznék ki a kormány tagjait. A Tribuna értesülése szerint ezek a mi­niszterek az agrár párt, a cseh nemzeti demokratapárt, a cseh néppárt, a cseh iparospárt és szlovák néppárt tagjai sorából kerülnének ki. E terv szerint, úgy látszik, hogy a német aktivisták nem foglalnának helyet a kormányban. = Mit követelnek a németek, ha a kormányba lépnek? Az uj kormány­alakítás körül fölmerülő különböző hírek k között a németek kormánybalépéséről a Ceske Slovo azokat a feltételeket sorolja föl, amelyek teljesítése mellett a németek hajlandók volnának a kor­mányban helyet foglalni. A németek követelései gazdasági, kulturális és poli­tikai. A Bund der Landwirte uj és mér­sékelt rendszert kiván az erdőreform végrehajtásában, követeli ezenkívül a nemzeti telepítés megszüntetését, a köz­ségek pénzügyi gazdálkodásának ellen­őrzését és azoknak a takarékpénztárak­nak a szanálását, amelyekben a gaz­dáknak tekintélyes betétjeik vannak. Ez a követelés összefügg a hadiköl­­csönnel. Kulturális tekintetben az isko­lákban a status quot kivárják és köve­telik az iskolaügynek a politikától való mentesítését és elleneznek minden to­vábbi iskolareformot. Az állami köz­­igazgatásban képviseletet követelnek valamennyi központi és egyéb hivatal­ban a lakosság számaránya szerint. Követelik végül azt, hogy a nyelvtörvény végrehajtása során közigazgatási utón engedményeket adjanak. A lap szerint a tárgyalások belátható időn belül be­fejezést nyernek és az eredmény fogja eldönteni, hogy a németek belépnek-e a kormányba, vagy sem. = Románia után Csehszlovákia is részt akar venni Jugoszlávia és Magyar­­ország együttműködésében. Diplomáciai körökben tényként könyvelik el, hogy Románia is bele fog kapcsolódni Jugosz­lávia és Magyarország együttműködé­sébe és utalnak Avarescu miniszterelnök római beszédére, amelyben hangsúlyozta Románia baráti érzelmeit Magyarorszig iránt és Mitileanu külügyminiszter genfi interjúira. A prágai politikai körök azonban szintén sokat foglalkoznak Belgrád és Budapest tárgyalásaival és kialakult az a meggyőződés, hogy Csehszlovákia külpolitikájának alkal­mazkodni kell ehez a fordulathoz. A népszövetségi konferencia megkezdése előtt a prágai külügyminisztériumban bizalmas értekezlet volt, amelyen Beneá külügyminiszter kifejtette,miszerint szük­séges, hogy Csehszlovákia bekapcsolód­jék a jugoszláv-magyar együttműködés­be, hogy ottan ellenőrző szerephez is Juthasson. Beneá dr. kifejezést adott azon véleményének, hogy Masaryk el­nök lenne a legalkalmasabb ennek az akciónak megindítására, a konferencia többi résztvevői azonban utaltak arra, hogy a csehszlovák politika terén eddig mindig az ellenkezője történt annak, mint amit Masaryk elnök bejelentett. Magyarországon ugyanis tudják jó.', hogy Masaryk elnök békülékeny és a nemzeti kisebbségek ügyeit felkaroló megnyilatkozásait mindig harcias magyar ellenes külpolitika és a sziovenszkói kisebbségek megrendszabályozása követ­te. Beneá erre bejelentette, hogy ő a maga részéről alkalmatlan a magyar­barát akció bevezetésére, mivel a kis­­antantban eddig ő képviselte a leghar­­ciasabb álláspontot Magyarország ellen és ezért személyszerint nem dezavuál hatja magát. Ez történt a prágai bizal­mas konferencián, amely után BeneS Genfbe uiazott. Cseh politikai körökben bizonyosra veszik, hogy BeneS visza­­téré^e csakhamar módot fog találni ar ,, ho* r a cseh nemzet nevében valaki nyilvánosan nyilatkozatot tegyen a csehszlovák-magyar együttműködés szükségességéről és evvel a nyilatkozat­ta! lehetővé tegye, hogy Prága és Buda­pest közölt a kapcsolatok kiépítésére vonatkozó tárgyalások meginduljanak. = A szlovák néppárt és az uj kor­mány. A prágai cseh lapok már hetek óta foglalkoznak azzal a kérdéssel, hogy abban az esetben, ha az uj páriámén­­táris kormány megalakul, akkor a szlo • vák néppárt is részt vesz a kormány­ban. Egyes lapok szerint a sziovenszkói teljhatalmú miniszterséget kapnák meg a szlovákok és már azt is ludni vélik, hogy a part tagjai közül Tuka dr. kap miniszteri tárcát. Egynémely lap szerint Gazik dr. lenne a sziovenszkói miniszter, de ez inkább csak kósza hir. A szlovák néppárt ebben a fontos kérdésben — mint érterülünk — Hiinka nélkül nem foglal álláspontot. Hiinka október hó végén érkezik haza és csak akkor in­dulhatnak meg az érdemleges tárgya­lások a kormány és a szlovák néppárt között. A párt viszonyaival ismerős politikustól nyert információ szerint az is bizonyos, hogy Hiinka biztosítékok nélkül nem bocsátkozik a kormánnyal tárgyalásokba. Azok a hírek tehát, ame­lyek a cseh lapokban a szlovák néppárt­nak a kormányban való részvételét kolportálják, nem egyebek, mint provo­kációk, hogy a pártot valamiféle nyilat­kozatra bírják. Hiinka nélkül azonban a szlovák néppárt nem határoz ebben a kérdésben sem. Az őszi ülésszak. Komárom, — október 4. Immár kétségtelen, hogy október 14-én megkezdődik az őszi ülésszak és a parlamentben újra megindul a törvényhozás munkája. Az ülés napja kivan tűzve, de még ma sem tudja senki, hogy milyen kormány fogja az állam ügyeit vezetni és milyen lesz a kormánytámogató többség. Politikai kö­rökben és újságcikkekben napról-napra újabb és újabb kombináció lát napvi­lágot, azonban ezekből a hírekből ha­tározott döntésre nem lehet következ­tetni, úgy hogy könnyen megtörténhe­tik, hogy a sokféle találgatásból várat­lanul, senki által sem sejtett, egészen uj megállapodás fog meglepetésként kikerülni. Valósággal kaotikus az az állapot, amelybe a köztársaság belpolitikája ju­tott és senki abból kiokosodni nem képes és el lehetünk arra készülve, hogy tényleg valami olyan kompromisszu­mot fognak a hónapok óta állandóan működésben levő boszorkánykonyhán kifőzni, amilyent senki sem várt. A legfőbb probléma természetesen a kor­mány alakítása, amelynek megoldása képezi a legnagyobb nehézségeket. Azzal mindenki tisztában van, hogy alkotmányos államban csakis parla­mentáris kormány vezetheti az ügye­ket, viszont még a legfelsőbb helyen

Next

/
Oldalképek
Tartalom