Komáromi Lapok, 1926. július-december (47. évfolyam, 78-155. szám)
1926-07-10 / 82. szám
1926. július 10. Komáromi Lapok 6. old&i Előadások kezdete hétköznap este 1 ét 9 state TISZTI PAVILLON Előadások kezdete vasár- és ünnepnap w Szombat és vasárnap, július 10 Hétfő és kedd, július 12 én én és 11-én I. rész 13 án II. rés z es Az aranysál titka A halál ösvényein I rész: A szenzációk királyai II. rész: Életveszélyben! Hatalmas, szenzációs kalandordráma 2 rész és 20 felvonásban. Fősz.: Werner Oland és Charles Hutchison az amerikai Harry Piel. A gáttá a kezemet, most már én éreztem magamat főlényben és ezt ő is méltányolta, hogy báró létemre le ereszkedtem hozzá. Ez a pompás trükköm fényesen bevált. Az én barátom fünek-fának eldicsekedett, hogy báró barátja van, egy padban ül vele, stb. Tíz nap alatt tudta az egész város. E?y része tudta, hogy csak diákvicc, de voltak, akik igazi inkognitóban élő bárót láttak bennem. így ragadt rám a báró név. így hivott engem minden ismerős. A keszthelyi állomásra ér a vonat. Kiszállok. A peronon rám szól valaki: — Szervusz báró! Szóval még nem feledték el az én becéző diákköri nevemet. Bognár Imre, Keszthely város jegyzője, akinek sok érdeme van Keszthely város rohamos fejlődésében, várt és ő szólított meg a régi becéző néven. A báró megszólítás nem tévesztette el hatását. Különösen a Hullám szálloda gyönyörű terraszán rendezett banketten, s általában a vendéglőkben, kávéházakban hatott, amikor egyik-másik barátom figyelmeztette a pincért: — Pincér! Kinálja még a báró urat! Szóval a régi diák csínyemnek még most is sok-sok évtized után is élveztem a gyümölcseit. A dzsentry barátom nem volt ott a találkozón, mert elmaradt a mi osztályunkból a gyakori ismétlések miatt. Most valahol földbirtokos. Ha kérdené, hogy miért nem viselem most már nyíltan a bárói címet, azt mondanám neki: — Engem a trianoni békeszerződés csehszlovák területre juttatott, ott pedig eltörölték a nemesi rangot. Bognár barátom és kedves felesége felejthetetlen kedves vendégszeretettel fogadtak. Azt hittem, már régen elfelejtett mindenki, de örömmel láttam, hogy az uj, változott viszonyok között még nagyobb szeretettel gondoltak rám. A szabad időt arra használom, hogy bejárom a kedves város minden zegét-zugát, ahol laktam és ahol ismerőseim és első ideáljaim laktak. Megtaláltam az első háziasszonyaimat, két kedves nénit, akiknél ezelőtt 38 esztendővel laktam, mint kis diák. Sirva fakadtak, amikor megmondtam, hogy én vagyok az a vézna, sovány kis diák a mostani 96 kiló súlyommal. Ahol már nem fogadtak ismerős arcok, de mégis meg akartam nézni a régi házat, a régi szobámat, ott nem mondtam el, hogy ki vagyok, mi vagyok, hanem egyszerűen azt kérdeztem: — Itt laknak kérem Horváth Lajosék? Persze Horváth Lajosék nem laktak ott, mert ez csak légből kapott név. Amig elmondták, hogy ott égé szén más családok laknak, az éppen elég volt arra, hogy megnézzem az én gyerekkori zúgomat. A régi ismerősök kinyomozásánál nagy segítségemre volt Fülöp Viktor nyug. postatiszt barátom, aki mint volt postatiszt és idevaló fiú ismerte az egész várost. Viktor barátom és kedves neje szintén felejthetetlen vendégszeretetben részesítettek és egy kedves, vadregényes kerti házban szállásoltak el. Keszthely és Hévíz fejlődése a mesék országába való. Egyetlen lovas fogat nincs ott már, ellenben 50 bérautó áll a közönség rendelkezésére. A rét, ahol mi játszani szoktunk, már csupa villasor, A kellemetlen idő miatt csak a Hévízben tudtunk megfürdeni. Kiúsztunk a partmenti vízbe, a hévízi liliomok, az egyptomi tavirózsa búja növényzete közé a szénsavas korpa iszapba. Hévíz fejlődése ma már rálépett arra az útra, amely a világ fürdő hírességéhez vezet. Micsoda gyönyörű villasorok ott, ahol csupasz hegyhát és legelő volt. A húsz érettségiző közül csak heten jöttünk össze. Négyen közülünk már meghaltak, egynek hollétét nem lehetatt kinyomozni. Ami a megfutott karriéreket Ületi, elmondhatjuk, hogy a jeles tanulók, a tanárok szemefénye és a közepes és gyenge tanulók között az élet nem igen tett külömbséget. elég szép életpályán működnek minden. Tanáraink közül már csak négyéi, kettő Csornán : Burány Gergely, volt igazgatónk, a premontrei rend pre postja és Pákor Adorján, volt osztályfőnökünk, aki az ifjúsági könyvtárt is kezelte és én voltam a könyvtár legnagyobb fogyasztója, ajánlotta is, hogy okvetlen könyvtáros legyek és mindig könyvmolynak hivott. Ha a komáromi kultúrpalota hatalmas könyvtárában ülök, sokszor eszembe jut, hogy mennyire beteljesült a jóslata. Keszthelyen két világi tanárunk él még: Vucskics György és Gaál József, mindkettő nyugalomban. Meglátogattuk őket. Még élénken emlékeztek reánk és sok kedves reminiszcenciát újítottunk fel, 30—40 éves emlékek! Magunk között folyton ezzel kezdtük a mondatainkat : — Emlékeztek e erre és arra ? Sok-sok kedves, jóizü, agyon kacagtató, vidám történet jutott eszünkbe és elevenítettünk fel. Most vettük csak észre, hogy a 30—40 éves dolgokra jobban, élénkebben emlékeztünk, mint arra, ami tegnap történt velünk, A 30 év alatt közben Keszthelyen érettségizettek közül is sokan összegyűltek, akik között sok-sok kedves ismerőst találtunk. Az ünnepi nagymisén zsúfolásig megtelt a nagy templom a régi és újabb diákokkal. I Nekünk öreg legényeknek a szentélyben tartottak fenn helyet. A misét követő ünnepélyen is megkülönböztetett figyelembe részesültünk, mi öregek, akik közül nem egy elhozta a családját, maturás, főiskolás fiát. Az életbenmaradt osztálytársak mind családosak már, csak én eszem az öreg legénység kenyerét. Kedves találkozóm volt Csák Árpáddal, az ottani kultúra ag ilis bajnokával, a balatoni muzeum kezdeményezőjével és megalapítójával. Büszkén mutatta meg az épölő keszthelyi kultúrpalota hatalmas épületét, én meg a komáromi kulturpa’ota fényképével kedveskedtem neki. A Balaton partján a „Hullám“ szálloda hatalmas terraszán gyönyö rüen megtérített asztal várt reánk a közebédnél. A komáromi vendéglősök és bankettrendezők okulására megemlítem a kitünően sikerült menüt: ragu leves, balatoni fogas tartár mártással, kétféle sült különböző körítésekkel és salátákkal, kétféle rétes, feketekávé és 7 deci pompás somlyói bor, És mindez belekerült 50 ezer magyar koronába, vagyis csehszlovák értékben 23 K 80 f.-be, A. bankettot és az egész összejövetelt különben Bognár Imre barátunk rendezte közmegelégedéssel és szép sikerrel. A bankett emelkedett hangulatában elhatároztuk, hogy 5 év múlva újra összejövünk. Már öreg legények vagyunk, hát nem dobálódzhatunk a 10—20—80 évekkel, örülhetünk, ha az 5 évet is megérhetjük. A bankett a késői délutáni órákba nyúlt bele. Kisebb csoportokba verődve mondta el ki-ki sorsát-baját. Legalább is százszor el kellett mondanom, hogy mi történt velem az elmúlt 30 év alatt az érdeklődő kedves ismerősöknek. Természetesen itt is kedves derűs arcokra talált az az esetem, amikor egyszer 1919-ben az irodámból egy percre étszaladtam a szerkesztőségbe és az ajtómra ráírtam, hogy Azonnal jövök I“ Köbben a szerkesztőségben letartóztattak és 6 hétre elinternáltak Terezienstadtba. A letartóztatásom is elég kedélyes volt. 6 szuronyos katona kíséretében megjelenik a szerkesztőségben egy, a magyar érából még megmaradt magyar rendőr, aki nagyon jól ismert és igy restelte csak úgy ridegen bejelenteni a letartóztatásomat, hát szép hegedüszóval igy adta tudtomra a szomorú esetet. — Tekintetes ur kérem, nagyon kéreti a nagyságos ur (a rendőrfőkapitány) és a méltóságos ur (ez a zsupán), hogy fáradjon be velünk az öreg várba! Hát persze ezt a szívélyes meghívást (a 6 szuronyos katonáról nem is beszélvén) nem lehetett visszautasítani, hát persze, hogy velük mentem. Amikor aztán az államköltséges 6 hetes terézienstadti nyaralásomból megérkeztem, az ajtómon levő kis táblán még mindig ott mosolygott az „Azonnal jövök" szövegű felirá som. Ez az eset még az akkori nyomasztó hangulatban is derültséget keltett és manapság már szállóigévé vált Komáromban az „Azonnal jövök". Ezt az esetemet nagyon sokszor el kellett mondanom a keszthelyi ismerősöknek. Majd következet az elutazás órája. Ez kétszeresen szomorú volt, mert összeesett egy régi premontrei tanár, Lakatos Vince temetésével. Minket már nem tanított, de nagyon jó! emlékeztünk rá és elkísértük utolsó útjára. A keszthelyi temető is megváltozott. Mennyi uj sir, mennyi odaköltözött régi ismerős, barát. A temető mellett emelkedik Hamilton angol hercegnő (Festetits herceg feleségének) hatalmas mauzeleuma. Még egy kedves rokonom sírját keresem fel és aztán elrobog velem a vonat. Mind távolabb lesz tőlem és betevők jogos felháborodását az események miatt, de azzal semmiképen sem sietteti a kibontakozást, hogyha csak rémes sejtések, mendemondák és fantasztikus pletykák után indulva tnditna akciót, mert minden ilyen mozgalom a kedélyek nyugtalanságát fokozzák. A bank igazgatóságának saját érdekében is kötelessége, hogy mihelyt a státussal elkészülnek és a veszteséget számszerűen is megállapítják, rendkívüli közgyűlést hívjon össze, amelyen a valódi helyzetet jeltárja az étf dekeltség előtt. Ennek azonban nem k szabad sokáig húzódnia, mert minél tovább késik az ügy megvilágítása, annál inkább okot szolgáltat az igazgatóság arra, hogy az érdekeltség türelme próbára tétessék. A bank ügye egyébként most új fázishoz érkezeit. Megírtuk annak idején, hogy az igazgatóság moratóriumot kért a vele szemben fennálló követelésekre nézve. Mint értesülünk, a pénzügyminisztérium 1926 július 3 án kelt 74584/1926. II. A/3. sz. határozatával, az 1924. évi okt. 10-én kelt 240. sz. törvény alapján, a Komáromi Koronabank régi tartozásaira lOO°/0-ra vonatkozó moratóriumot rendelt el. A moratórium, vagyis a fizetési halasztás egy évűi tart, azaz 1926. július 8-tól 1927. június 30-ig bír hatállyal. A hivatkozott fenti banktörvény 4. §-a szerint a moratórium csakis azokat a bankkal szemben fennálló követeléseket érinti, amelyek annak hatálya előtt keletkeztek. A moratóriummal kapcsolatosan ugyancsak a hivatkozott banktörvény rendelkezése szerint az intézetnek nem engedték meg, hogy a törvény 6. §. 2. bekezdése értelmében üzleti tevékenységét tovább folytathassa és ezért uj betétek elfogadására a moratórium ideje alatt nem jogosult. A Koronabank tehát fizetési kötelezettségének teljesítésére egy évi halasztást nyert, ami azonban nem jelenti azt, hogy az intézet mihelyt módjában áll, kifizetéseit újra meg ne kezdje. Természetes, hogy a bank adósaira nézve a fizetési halasztás nem terjed ki. Freystadtl Pálnak, az Intézet öngyilkossá lett vezérigazgatójának holttestét csütörtökön, folyó hó 8-án reggel szállították Pozsonyból Komáromba és az nap délulán 4 órakor temelfék el a helybeli zsidótemetőben. gyermekálmaim ringó bölcsője - Keszthely. Dr. B. J. A Korona Bank moratóriumot kapott A pénzügyminisztérium egy évi fizetés halasztást adott a banknak. — julius 9. A hullámok, amelyeket a Korona Bank ügye felkavart, igen nehezen akarnak elsimulni. Egyes részvényesek és beíevők fellépése semmiképen sem segíti a baj megoldását előbbre, mert az idöelőtti, s a helyzet valódi képének ismerete nélkül megindított akciók legfeljebb csak arra szolgálnak, hogy elmérgesitsék a dolgot. A bank most dolgozik a státus összeállításán és mivel még eddig nem készültek el a lezárásokkal a tisztviselők, senki sem tudhatja a veszteségek nagyságát és igy elhamarkodott minden vélemény, amelyet egyesek erre vonatkozóan kávéházakban és utcán, vagy egyebütt nyilvánítanak. Számtalanszor megirluk már ez üggyel kapcsolatosan, hogy mindenek felett a legnagyobb nyugalom, higgadtság és türelem szükséges ahhoz, hogy az érdekeltség jogainak és igényének teljes kielégítése biztosítható legyen Teljes mértékben tudjuk méltányolni a részvényesek Szanatórium „CARITAS“ Bratislava, Torna n. 18/b. W 274 Sebészet — Nőgyógyászat I. oszt. napi 80—100 koronáig, II. oszt. napi 56- 65 koronáig. Szabad orvosválasztás. Külön szülészeti osztály (Both dr.) I. oszt. pausal szülés 8 napra 1600 korona. II. oszt. pausal szülés 1000 korona. Vezető orros: FRANKENBERGER dr. egyetemi tanár. Az intézet főorvosa: BOTH JÁNOS dr. egyetemi tanársegéd operatőr. — REÍUCHA LAJOS dr. igazgató. Cbben balunk meg mindnyájan. Mi az érelmeszesedés7 — Idő előtti megöregedés. — A fiatalkorúak érelmeszesedése — A baj megelőzése, gyógyítása. Az érelmeszesedés, más néven : ütőérelmeszesedés, vagy verőérkeményedés (arteriös zklerozis) az öregkor betegsége jobban mondva azoké, akik azt — megérik. Az artériák, az ütőerek különben tükörsima belső falában kopás folytán kötőszövetes megvastagodások, csomók jelentkeznek, amelyekben később mész rakodik le. Az érfal a megvastagodás folytán elveszti rugalmasságát, megnyúlik és hogy elférjen régi helyén, kanyargóssá válik. Amig az érfal egészséges rugalmas, mint az új gumilabda, a szív gépszerü munkája folytán a test vérellátása egyenletes, a merev, megkeményedett és szűkült ércső azonban nem képes ezt a tökéletes vérellátást közvetíteni: a szervezet egyes részeiben vérbőség, máshol pedig vértelenség lesz. A vérbőséges helyeken a meszes, kemény ér fal megrepedhet, míg a vértelen teli rületeken elhalások léphetnek fel.
