Komáromi Lapok, 1926. július-december (47. évfolyam, 78-155. szám)

1926-07-10 / 82. szám

1926. július 10. Komáromi Lapok 6. old&i Előadások kezdete hétköznap este 1 ét 9 state TISZTI PAVILLON Előadások kezdete vasár- és ünnepnap w Szombat és vasárnap, július 10 Hétfő és kedd, július 12 én én és 11-én I. rész 13 án II. rés z es Az aranysál titka A halál ösvényein I rész: A szenzációk királyai II. rész: Életveszélyben! Hatalmas, szenzációs kalandordráma 2 rész és 20 felvonásban. Fősz.: Werner Oland és Charles Hutchison az amerikai Harry Piel. A gáttá a kezemet, most már én érez­tem magamat főlényben és ezt ő is méltányolta, hogy báró létemre le ereszkedtem hozzá. Ez a pompás trükköm fényesen bevált. Az én barátom fünek-fának eldicsekedett, hogy báró barátja van, egy padban ül vele, stb. Tíz nap alatt tudta az egész város. E?y része tudta, hogy csak diákvicc, de voltak, akik igazi inkognitóban élő bárót láttak bennem. így ragadt rám a báró név. így hivott engem minden ismerős. A keszthelyi állomásra ér a vonat. Kiszállok. A peronon rám szól valaki: — Szervusz báró! Szóval még nem feledték el az én becéző diákköri nevemet. Bognár Imre, Keszthely város jegy­zője, akinek sok érdeme van Keszt­hely város rohamos fejlődésében, várt és ő szólított meg a régi becéző néven. A báró megszólítás nem tévesz­tette el hatását. Különösen a Hul­lám szálloda gyönyörű terraszán rendezett banketten, s általában a vendéglőkben, kávéházakban hatott, amikor egyik-másik barátom figyel­meztette a pincért: — Pincér! Kinálja még a báró urat! Szóval a régi diák csínyemnek még most is sok-sok évtized után is élveztem a gyümölcseit. A dzsentry barátom nem volt ott a találkozón, mert elmaradt a mi osztályunkból a gyakori ismétlések miatt. Most valahol földbirtokos. Ha kérdené, hogy miért nem viselem most már nyíltan a bárói címet, azt mondanám neki: — Engem a trianoni békeszerző­dés csehszlovák területre juttatott, ott pedig eltörölték a nemesi rangot. Bognár barátom és kedves fele­sége felejthetetlen kedves vendég­­szeretettel fogadtak. Azt hittem, már régen elfelejtett mindenki, de öröm­mel láttam, hogy az uj, változott viszonyok között még nagyobb szere­tettel gondoltak rám. A szabad időt arra használom, hogy bejárom a kedves város min­den zegét-zugát, ahol laktam és ahol ismerőseim és első ideáljaim laktak. Megtaláltam az első háziasszonyai­mat, két kedves nénit, akiknél ezelőtt 38 esztendővel laktam, mint kis diák. Sirva fakadtak, amikor megmondtam, hogy én vagyok az a vézna, sovány kis diák a mostani 96 kiló sú­lyommal. Ahol már nem fogadtak ismerős arcok, de mégis meg akartam nézni a régi házat, a régi szobámat, ott nem mondtam el, hogy ki vagyok, mi vagyok, hanem egyszerűen azt kérdeztem: — Itt laknak kérem Horváth La­­josék? Persze Horváth Lajosék nem lak­tak ott, mert ez csak légből kapott név. Amig elmondták, hogy ott égé szén más családok laknak, az éppen elég volt arra, hogy megnézzem az én gyerekkori zúgomat. A régi ismerősök kinyomozásánál nagy segítségemre volt Fülöp Viktor nyug. postatiszt barátom, aki mint volt postatiszt és idevaló fiú ismerte az egész várost. Viktor barátom és kedves neje szintén felejthetetlen vendégszeretetben részesítettek és egy kedves, vadregényes kerti ház­ban szállásoltak el. Keszthely és Hévíz fejlődése a mesék országába való. Egyetlen lovas fogat nincs ott már, ellenben 50 bérautó áll a közönség rendelkezé­sére. A rét, ahol mi játszani szok­tunk, már csupa villasor, A kellemetlen idő miatt csak a Hévízben tudtunk megfürdeni. Kiúsztunk a partmenti vízbe, a hé­vízi liliomok, az egyptomi tavirózsa búja növényzete közé a szénsavas korpa iszapba. Hévíz fejlődése ma már rálépett arra az útra, amely a világ fürdő hírességéhez vezet. Micsoda gyönyö­rű villasorok ott, ahol csupasz hegy­hát és legelő volt. A húsz érettségiző közül csak heten jöttünk össze. Négyen közü­lünk már meghaltak, egynek hollétét nem lehetatt kinyomozni. Ami a megfutott karriéreket Ületi, elmond­hatjuk, hogy a jeles tanulók, a taná­rok szemefénye és a közepes és gyenge tanulók között az élet nem igen tett külömbséget. elég szép életpályán működnek minden. Tanáraink közül már csak négyéi, kettő Csornán : Burány Gergely, volt igazgatónk, a premontrei rend pre postja és Pákor Adorján, volt osztály­­főnökünk, aki az ifjúsági könyvtárt is kezelte és én voltam a könyvtár legnagyobb fogyasztója, ajánlotta is, hogy okvetlen könyvtáros legyek és mindig könyvmolynak hivott. Ha a komáromi kultúrpalota hatalmas könyvtárában ülök, sokszor eszembe jut, hogy mennyire beteljesült a jós­lata. Keszthelyen két világi tanárunk él még: Vucskics György és Gaál József, mindkettő nyugalomban. Meg­látogattuk őket. Még élénken emlé­keztek reánk és sok kedves remi­niszcenciát újítottunk fel, 30—40 éves emlékek! Magunk között folyton ezzel kezdtük a mon­datainkat : — Emlékeztek e erre és arra ? Sok-sok kedves, jóizü, agyon ka­cagtató, vidám történet jutott eszünk­be és elevenítettünk fel. Most vettük csak észre, hogy a 30—40 éves dol­gokra jobban, élénkebben emlékez­tünk, mint arra, ami tegnap történt velünk, A 30 év alatt közben Keszthelyen érettségizettek közül is sokan össze­gyűltek, akik között sok-sok kedves ismerőst találtunk. Az ünnepi nagy­misén zsúfolásig megtelt a nagy templom a régi és újabb diákokkal. I Nekünk öreg legényeknek a szen­télyben tartottak fenn helyet. A misét követő ünnepélyen is megkülönböz­tetett figyelembe részesültünk, mi öregek, akik közül nem egy elhozta a családját, maturás, főiskolás fiát. Az életbenmaradt osztálytársak mind családosak már, csak én eszem az öreg legénység kenyerét. Kedves találkozóm volt Csák Ár­páddal, az ottani kultúra ag ilis baj­nokával, a balatoni muzeum kezde­ményezőjével és megalapítójával. Büszkén mutatta meg az épölő keszt­helyi kultúrpalota hatalmas épületét, én meg a komáromi kulturpa’ota fényképével kedveskedtem neki. A Balaton partján a „Hullám“ szálloda hatalmas terraszán gyönyö rüen megtérített asztal várt reánk a közebédnél. A komáromi vendég­lősök és bankettrendezők okulására megemlítem a kitünően sikerült me­nüt: ragu leves, balatoni fogas tartár mártással, kétféle sült különböző körítésekkel és salátákkal, kétféle rétes, feketekávé és 7 deci pompás somlyói bor, És mindez belekerült 50 ezer magyar koronába, vagyis csehszlovák értékben 23 K 80 f.-be, A. bankettot és az egész összejöve­telt különben Bognár Imre barátunk rendezte közmegelégedéssel és szép sikerrel. A bankett emelkedett hangulatá­ban elhatároztuk, hogy 5 év múlva újra összejövünk. Már öreg legények vagyunk, hát nem dobálódzhatunk a 10—20—80 évekkel, örülhetünk, ha az 5 évet is megérhetjük. A bankett a késői délutáni órákba nyúlt bele. Kisebb csoportokba ve­rődve mondta el ki-ki sorsát-baját. Legalább is százszor el kellett mon­danom, hogy mi történt velem az elmúlt 30 év alatt az érdeklődő ked­ves ismerősöknek. Természetesen itt is kedves derűs arcokra talált az az esetem, amikor egyszer 1919-ben az irodámból egy percre étszaladtam a szerkesztőségbe és az ajtómra rá­írtam, hogy Azonnal jövök I“ Köbben a szerkesztőségben letartóz­tattak és 6 hétre elinternáltak Tere­­zienstadtba. A letartóztatásom is elég kedélyes volt. 6 szuronyos katona kíséretében megjelenik a szerkesztő­ségben egy, a magyar érából még megmaradt magyar rendőr, aki na­gyon jól ismert és igy restelte csak úgy ridegen bejelenteni a letartóz­tatásomat, hát szép hegedüszóval igy adta tudtomra a szomorú esetet. — Tekintetes ur kérem, nagyon kéreti a nagyságos ur (a rendőrfő­kapitány) és a méltóságos ur (ez a zsupán), hogy fáradjon be velünk az öreg várba! Hát persze ezt a szívélyes meg­hívást (a 6 szuronyos katonáról nem is beszélvén) nem lehetett visszauta­sítani, hát persze, hogy velük men­tem. Amikor aztán az államköltséges 6 hetes terézienstadti nyaralásomból megérkeztem, az ajtómon levő kis táblán még mindig ott mosolygott az „Azonnal jövök" szövegű felirá som. Ez az eset még az akkori nyo­masztó hangulatban is derültséget keltett és manapság már szállóigévé vált Komáromban az „Azonnal jövök". Ezt az esetemet nagyon sokszor el kellett mondanom a keszthelyi ismerősöknek. Majd következet az elutazás órája. Ez kétszeresen szomorú volt, mert összeesett egy régi premontrei ta­nár, Lakatos Vince temetésével. Min­ket már nem tanított, de nagyon jó! emlékeztünk rá és elkísértük utolsó útjára. A keszthelyi temető is meg­változott. Mennyi uj sir, mennyi oda­költözött régi ismerős, barát. A te­mető mellett emelkedik Hamilton angol hercegnő (Festetits herceg feleségének) hatalmas mauzeleuma. Még egy kedves rokonom sírját keresem fel és aztán elrobog velem a vonat. Mind távolabb lesz tőlem és betevők jogos felháborodását az események miatt, de azzal semmi­képen sem sietteti a kibontako­zást, hogyha csak rémes sejtések, mendemondák és fantasztikus plety­kák után indulva tnditna akciót, mert minden ilyen mozgalom a ke­délyek nyugtalanságát fokozzák. A bank igazgatóságának saját ér­dekében is kötelessége, hogy mihelyt a státussal elkészülnek és a veszteséget számszerűen is megállapítják, rend­kívüli közgyűlést hívjon össze, ame­lyen a valódi helyzetet jeltárja az ét­­f dekeltség előtt. Ennek azonban nem k szabad sokáig húzódnia, mert mi­nél tovább késik az ügy megvilágí­tása, annál inkább okot szolgáltat az igazgatóság arra, hogy az érde­keltség türelme próbára tétessék. A bank ügye egyébként most új fázishoz érkezeit. Megírtuk annak idején, hogy az igazgatóság mora­tóriumot kért a vele szemben fenn­álló követelésekre nézve. Mint érte­sülünk, a pénzügyminisztérium 1926 július 3 án kelt 74584/1926. II. A/3. sz. határozatával, az 1924. évi okt. 10-én kelt 240. sz. törvény alap­ján, a Komáromi Koronabank régi tar­tozásaira lOO°/0-ra vonatkozó mora­tóriumot rendelt el. A moratórium, vagyis a fizetési ha­lasztás egy évűi tart, azaz 1926. július 8-tól 1927. június 30-ig bír hatállyal. A hivatkozott fenti banktörvény 4. §-a szerint a moratórium csakis azokat a bankkal szemben fennálló követeléseket érinti, amelyek annak hatálya előtt keletkeztek. A moratóriummal kapcsolatosan ugyancsak a hivatkozott banktörvény rendelkezése szerint az intézetnek nem engedték meg, hogy a törvény 6. §. 2. bekezdése értelmében üzleti tevékenységét tovább folytathassa és ezért uj betétek elfogadására a mo­ratórium ideje alatt nem jogosult. A Koronabank tehát fizetési köte­lezettségének teljesítésére egy évi halasztást nyert, ami azonban nem jelenti azt, hogy az intézet mihelyt módjában áll, kifizetéseit újra meg ne kezdje. Természetes, hogy a bank adósaira nézve a fizetési halasztás nem terjed ki. Freystadtl Pálnak, az Intézet ön­gyilkossá lett vezérigazgatójának holttestét csütörtökön, folyó hó 8-án reggel szállították Pozsonyból Ko­máromba és az nap délulán 4 óra­kor temelfék el a helybeli zsidó­temetőben. gyermekálmaim ringó bölcsője - Keszthely. Dr. B. J. A Korona Bank moratóriumot kapott A pénzügyminisztérium egy évi fizetés halasz­tást adott a banknak. — julius 9. A hullámok, amelyeket a Korona Bank ügye felkavart, igen nehezen akarnak elsimulni. Egyes részvé­nyesek és beíevők fellépése semmi­képen sem segíti a baj megoldását előbbre, mert az idöelőtti, s a hely­zet valódi képének ismerete nélkül megindított akciók legfeljebb csak arra szolgálnak, hogy elmérgesitsék a dolgot. A bank most dolgozik a státus összeállításán és mivel még eddig nem készültek el a lezárásokkal a tisztviselők, senki sem tudhatja a veszteségek nagyságát és igy elha­markodott minden vélemény, amelyet egyesek erre vonatkozóan kávéhá­zakban és utcán, vagy egyebütt nyil­vánítanak. Számtalanszor megirluk már ez üggyel kapcsolatosan, hogy minde­nek felett a legnagyobb nyugalom, higgadtság és türelem szükséges ahhoz, hogy az érdekeltség jogainak és igényének teljes kielégítése biz­tosítható legyen Teljes mértékben tudjuk méltányolni a részvényesek Szanatórium „CARITAS“ Bratislava, Torna n. 18/b. W 274 Sebészet — Nőgyógyászat I. oszt. napi 80—100 koronáig, II. oszt. napi 56- 65 koronáig. Szabad orvosválasztás. Külön szülészeti osztály (Both dr.) I. oszt. pausal szülés 8 napra 1600 korona. II. oszt. pausal szülés 1000 korona. Vezető orros: FRANKEN­­BERGER dr. egyetemi tanár. Az intézet fő­orvosa: BOTH JÁNOS dr. egyetemi tanársegéd operatőr. — REÍUCHA LAJOS dr. igazgató. Cbben balunk meg mind­nyájan. Mi az érelmeszesedés7 — Idő előtti meg­­öregedés. — A fiatalkorúak érelmesze­sedése — A baj megelőzése, gyógyítása. Az érelmeszesedés, más néven : ütő­érelmeszesedés, vagy verőérkeményedés (arteriös zklerozis) az öregkor betegsége jobban mondva azoké, akik azt — meg­érik. Az artériák, az ütőerek különben tükörsima belső falában kopás folytán kötőszövetes megvastagodások, csomók jelentkeznek, amelyekben később mész rakodik le. Az érfal a megvastagodás folytán elveszti rugalmasságát, megnyú­lik és hogy elférjen régi helyén, kanyar­góssá válik. Amig az érfal egészséges rugalmas, mint az új gumilabda, a szív gépszerü munkája folytán a test vérellá­tása egyenletes, a merev, megkeménye­dett és szűkült ércső azonban nem képes ezt a tökéletes vérellátást közvetíteni: a szervezet egyes részeiben vérbőség, máshol pedig vértelenség lesz. A vér­bőséges helyeken a meszes, kemény ér fal megrepedhet, míg a vértelen te­li rületeken elhalások léphetnek fel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom