Komáromi Lapok, 1926. július-december (47. évfolyam, 78-155. szám)
1926-09-30 / 117. szám
1926. szeptember 30. Komáromi Lapok 3. oldal. melye! a briinni zeneakadémia dicsérettel tüntetett ki. Szent Ferenc 700 éves jubileuma alkalmából a pozsonyi Ferencrendiek készülnek előadni. Lélekmeiités. Mohács tanulságait idéztük (el a magunk és egymás lelki szemei elé ebben az évben. A magyar sors gondoskodott arról, hogy minden évre, sőt minden napra bőven legyen emlékezni valónk. Ezidén Mohács gyászbetüi feketéllettek fel a sors könyvét lapozó ujjaink alatt; az ujjak végigvégig futnak a szomorú sorokon, de mintha a szem nem követné őket, hanem valahova félrefordulna. Nem látják a sze mek a sorokat, melyekben az áll, hogy csak húszezer magyar vitéz volt hajlandó életét áldozni magyar hitéért. A többi otthon maradt, vagy Zápolyával messziről várta a harc kimenetelét. Miről volt szó Mohácsnál? Egy ország területi épségéről, függetlenségéről, arról, hogy a lakkosságot ne tizedelje meg évről-évre a török rabszijja Mohácsnál nem találkozott minden magyar, pedig mindegyiknek ott volt a helye. Mohács ezért vált temetővél Ma, négyszáz évvel Mohács után sokkal fontosabb és mégis kisebb áldozatokat követelő munkáról van szó. A Ma magyarjainak lélekmentésre kell összefogniok. Mert ma a lelkünket akarják elrabolni. Nem a tiédet, öreg, jó polgár, iparos, munkás, vagy hivatalnoktestvérem. Hiszen ti már úgyis elindulófélben vagytok ebből az árnyékvilágból I A gyermekeitek lelke az, amire áhítoznak 1 Lapozd fel, magyar testvérem, azt a történelemkönyvet, amelyet az iskola ád a fiad kezébe. Ökölbe «onil * mert úgy érzed, mintha valaki mocskos .szájjal az édesanyádat rágalmazná. Ütni szeretnél 1 Pedig nincs igazad, Simogatni kel! Úgy e érzed: olyanformán indul a dolog, hogy ha nem teszel semmit, hát a gyermekeid csak testileg lesznek az utódaid, szellemileg nem. Mert hiába nyesegeted egyenesre a fiad vadhaj tásokba burjánzó lelkét, ha az iskola arra tanítja őket, hogy megvessen téged, az édes szülőjét azért, mert magyar vagy, Az iskola nagy hatalom, de még nagyobb hatalom az Elet, amely kiragadja a fiadat az iskolából, de még a kezed alól is. Ki áll jót azért, hogy a fiad, vagy öcséd magyar lesz-e? Vezetőink (volt közöttük jó is, rossz is, de mégis legalább magyarok voltak) lassacskán elfogytak, Ki jön a nyomukba? «Lesz-e gyümölcs a fán, melynek nincs virága?“ A költő szavait ma az apák, helyesebben szólva az idősb generáció fejére keil olvasnom. Mert igenis, van virága a fának s megvan benne az akarat, hogy gyümölccsé érjék, de ahhoz éltető nedvekre van szüksége. • Az az ifjúság, amely a csehszlovákiai magyarság szellemi vezérévé válni hivatott, életjelt adott magáról. A lévai diákkongresszuson megmozdult Komá rom, Érsekújvár, Léva és Pozsony főiskolása és ezzel az első mozdulatával a többi egyetemi magyar testvér kezét kereste. Megtalálta s »az ököl, amelyet ütni tanítottak, meleg kézfogásra tárult." A legigazibb fajszeretet hangja az európai humanitáséval megkapó harmóniába csendült össze. Ez a harmónia körülbelül ezt mondta: „Ti öregek, valamit elhibáztatok. Mi másként építjük a magyar jövő palotáját, de azért a ti fiaitok akarunk maradni!“ Mégis mit látunk négyszáz évvel Mohács után ? Megint többen vannak azok, akik a lélek mentő munkából kivonják magukat. A nékik idegen városokban nyomorgó magyar főiskolások hiába kaptak hivatalos engedélyt arra, hogy bekopogtassanak a magyar sziveken, csak nagyon kevés szív reagált erre a kopogtatásra. A magyar diáksegélyalapra, melynek kamataiból segélyeznők az arra rászoruló és rászolgáló magyar diákokat, a szinmagyaroknak ismert városokban is nevetségesen csekély összegek gyűltek egybe. Komá romban pl. 6—700 K, Hát csak ennyit ér nekünk a magyar jövendő? A segélykiáltás mindenkihez eljutott, de sokan bedugták a fülüket. A komáromi összeg például alig 20 ember adomá-FERRONI ELEKTROTECHNIKAI VÁLLALAT ÉS MÉRNÖKI IRODA. Nővé Zámky (Érsekújvár) Komáromi-n. 10. Tervek mérsékelt díjazás mellett, költségvetések és szakszerű felvilágosítások díjtalanul, eszközöltetnek. Ugyanott RÁDIÓ felvevő állomások beszerelése és javítása. Legjobb anyagok I Szolid árak! Cégtáras k; 578 Dip!. Ing. Mandler I, Schmidt Gy. és Szénássy I. nyaiból gyűlt össze, némelyikre tehát elég nagy összeg jutott. Hát a többi száz, nem, ezer tehetős hol maradt? Hisz még a mai, nyomorúságosnak mondott gazdasági helyzetben is de sok pénz telik a rádióra, cigányra, mozira, láncra, szóval az élvezetekre! Ne felejtsük el hogy a mostani magyar ifjúság nemcsak a könnyebb megélhetés kedvéért tanul — mert hiszen egyes munkaágakban a fizikai munkás összehasonlíthatatlanul többet kere3, mint az inteiluektellek legnagyobb része — hanem legfőképen nemzetfenntartási szempontokból. Egy ilyen ■ mozgalmat iaián mégsem lehet egy kalap alá venni a lépten-nyomon megtalálható jótékonysági intézményekkel I A cseh nemzetnek a legnagyobb elnyomatás idején is volt annyi öntudata, hogy főiskolásai részére biztos, még ma is fennálló alapokat létesített. Ezek az alapok tették lehetővé egy-egy ma is szereplő cseh vezérpoliiikusnak a tudományok elsajátítását Nálunk ilyesmi lehetetlen volna? Persze, sokan azt gondolják, hogy ha egy-két gyermeket jól-rosszul felnevelnek, ezzel teljesen eleget tettek nemzetfenntartási kötelességüknek. Ilyet is hallottunk a diáksegély-akcióra vonatkozólag: „Segítsen mindenki saját magán úgy, ahogy tucL“ Igen, szóval adja cl magát a nyomorgó magyar diák a legtöbbet Ígérőnek? Mert csak úgy számíthat támogatásra a mi köztársaságunk szociális diákintézményei részéről, ha megtagad mindent, ami magyar. Mi lesz, ha diákjaink tényleg megfogadják ezt a tanácsot, amelyet a társadalom közönye szinte oi dit a fülükbe ? Mi lesz, ha a mostoha társadalommal, a magyar társadalommal szemben mostohafiu gyanánt viselik majd magukat ? Ha bánt valaki bennünket, ne üssünk vissza, hanem simogassuk meg azt, aki a mi vérünkből való, aki szeret bennünket! Csak ez a megoldás méltó egy kullurnemzethez, amely épp azért, mert kulturnemzet, eleve ellensége minden aggressziv támadásnak 1 Ugy-e sopánkodunk, hogy nincs elég emberünk, akinek megvan a súlya ahhoz, hogy a neki tett Ígéretek teljesítését ki is tudja esik arn i? Nos hát most megszületne a rég óhajtott magyar egység! A diákság pártpolitikától mentes mozgalma mindjárt a materiális résznél közönybe kénytelen fuladni ? Vessen számot mindenki a leikével: mikor és mennyivel járultam hozzá a magam, családom és nemzetem jómódjának fokozásához? Ne nézzük, hogy mit tesz a másik; ez a kötelesség mindenkire egyénenkint nehezedik. Ha nincs, kinek a kezébe adni) ott a magyar sajtó, amely eljuttat minden fillért a Csehszlovákiai Magyar Akadémikusok Szövetségéhez. Erősen hiszem, hogy ebből a magyar virágból, mely most nyiiik, ifjúságunkból megérik a várva-várt gyümölcs, a boldog magyar jövendő, az egységben rejlő erő 1 Csak gyámolitani kell. Szeretnék bekogtatni minden ma gyár szivén, s amelyik nem nyiiik meg erre a kopogtatásra sem, azt pöröllyel zúzni, mig vagy meglágyul, vagy ősz szakad. Paulus Komáromtól Ungvárig. (Egy komáromi házasság szédelgőt Ungvárott fogtak el) Amint az Ungváron megjelenő Uj Közlönyben olvassuk, jó fogást csinált az ungvári rendőrség. Sikerült letartóztatnia Barát Mihály 21 éves* komáromi lakost, akinek lelkiismeretét különböző bűncselekmények terhelik. Barát Mihály az életmüvészeknek ahhoz a fajtájához tartozik, aki a legvigasztalanabb helyzetben is reménykedni tud s a sziklából is olajat présel. Foglalkozása az nincs, de nem is kell, hogy legyen, hiszen a közmondás úgy tartja, hogy aki dolgozik annak nincs ideje pénzt keresni. Barát Mihály, a nagyreményekre jogosító fiatalember, legutóbb szülővárosában, Komáromban tett rossz fát a tűzre. Házasság ürügye alatt 4000 koronát csalt ki egy odavaló, H. M. nevű leánytól, akit a pénz folyósítása után faképnél hagyott. Főhadiszállását Ungvárra tette át, ahol azonban szerencsétlenül járt és „lebukott“. A komáromi rendőrség körözőlevele alapján, a detektívek tegnap az uccán felismerték Barátot, aki először menekülni próbált, aztán beletörődve sorsába megadta magát. Mivel valószínű, hogy Ungváron is szélhámosságokat követett el, bünlajstroma összeállításáig Ungváron marad, majd a komáromi ügyészségnek adják át. Eddig több károsult jelentkezett a rendőrségen, köztük egy ungvári lakos, akitől Barát anélkül, hogy a nála élvezett kéthavi ellátás összegét kifizette volna, a szószoros értelmében megszökött» rádiócsövek Tökéletes vétel. 679 Utazás a csók körül. (Acs ók eredete. — Költők a csíkról. — A szimbolikus csók. — A csók élettana. — Zóla a csókról) A csók keletkezésének kérdését az életbuvárok legújabb természettudományi alapon igyekeznek megfejteni. Tudjuk, hogy az ajkcsókot csak az ember ismeri és hogy ennek az ösztöne sem vele született, hanem lassanként fejlődött ki és lassanként nyerte el jelentőségét a nemi élet terén is. A csók határvonal a poetikus és az erotikus szerelem között. A két szerelmes között a csók pillánálában a távolság kétségen kívül a legcsekélyebb, a távolsági szerelem tehát itt áll azon a ponton, hogy egymásba olvadó szerelemmé alakuljon át. De másrészt a csók nem egyéb, mint a fejjel való puszta érintkezés, mely leginkább áll a távolsági szerelem szolgálatában. A csók küzdelem a teljes egybeolvadó szerelemért — a határértéket képviseli a vágyakozás és a tisztán szerelmi távolság között. A csók eredete. Éliás Havelock újabban érdekes vizsgálódásokat végzett a csók eredetére vonatkozólag és bebizonyította, hogy a szerelmi csók a primitiv anyai csókból és a gyermek szopási mozdulataiból származik, ami még azoknál a népeknél is feltalálható, ahol a nemi csók ismeretlen. A száj nem csókra, hanem első sorban evésre, ivásra, beszédre, nevetésre van teremtve, Aristophanes gúnyosan megjegyzi, — hogy a csók nem egyéb, mint természettudományi villamossági kísérlet, és hogy a csókolódzók valóságos természetbúvárok, már pedig — úgymond — egy tudományság sem oly mélyreható, — mint a phizika. A csók keletkézésének ideje — ha azt nem tudományos alapon keressük — valószínűleg Adám és Éva idejére vezethető vissza. Költők a csőkről. Az ajkaknak, vagy az avval szomszédos testrészeknek érintése az ajakkal európai eredetű, a mongol népeknél sokkal jobban elterjedt az úgynevezett „szergió csók“, amelynél az arcot a szeretett személy arcához szorítják és igy szívják fel a levegővel együtt az arcból kipárolgó illatot. Az ajkcsók még az európai népeknél is csak később vált szokássá. A keleti és római írók a csók erotikus jelentőségét már korán méltatták. Marcialis mondja egy epigramjában: aki csókot adott, nem keveset adott. Ovidius is megemlékezik a rómaiak erotikus csókjáról, amelyet oly mohósággal adtak a nő vállaira, hogy a fogaiknak nyoma még másnap is látható volt. Egy XVI. századbeli iró, Neftzawi sejk azt mondja, hogy az ajkak érintkezése a csókban a legerősebb szerelmi izgatószerek egyike. Shakespeare Otellójában mondja Jágó: oly közel jöttek ajkaik, hogy lélegzeteik csókolták egymást. Ezek gonosz gondolatok. Ahol ilyenfajta bizalmaskodások az úttörők, úgy azokat mihamar követi a katasztrófa. A csók tulajdonképen két ajaknak az összecsattanásából áll, de azért a kéz, arc, homlok megérintése az ajkak által is csókszámba megy, amely azonban nem erotikus karakterű, hanem külön külön fokát jelenti a tiszteletnek és vonzódásnak. A szimbolikus csók. A csók egyes szertartásoknál szimbólumként is szerepel, igy például a püspöki gyűrű, vagy a pápai papucs csókolásánál, mely utóbbi szokás onnan ered, hogy szent Magdaléna megcsókolta a Megváltó lábait. A középkorban a hüségi esküt és szerződéseket is csókkal erősítették meg. Az ó-keresztény vallásban a békecsók, a húsvéti csók voltak szokásban. Ismeretes az oroszoknál szokásos ama vallásos csók, amelyet husvétkor váltanak egymás között, amikor is az érkező csókot ad ezekkel a szavakkal: Christos woskrest (Krisztus feltámadott). A másik válaszol reá: Woistinno wokrest (valóban feltámadott.) A csók élettana. Élettani éltelemben véve a csók a rokonelemek egymáshoz való vonzódásának, egymás áthatásának kezdete és igy a csók már a szerelem élettanának első fejezete, A szerelmi csóknak hatásai és jelenségei vannak: — az idegeket, a vért felzaklatja és a földi boldogság első zálogát adja. A csóknak különféle faja van: — mig a rómaiak háromféle, a tisztelet, a barátság és a szerelem csókjait ismerték, addig a franciák hatféle csókot különböztetnek meg: a tisztelet, a megtisztelő vonzalom, a barátság, a béke, az áruló és az érzéki csókot. Jellemző Zolának nyilatkozata az érzéki csókról, amelyet ötven éves korában egy párisi lapban tett közzé. Kijelentette, hogy minden tehetségét, minden dicsőségét, amelyet eddig elért és még ezután elérni fog, adaadná egy tizenhatéves szép leány édes csókjáért. Egyes népeknél, különösen az oroszoknál szokásos a csókolod: ás a férfiak között is, akik nemcsak rokonaikat, hanem vendégeiket is érkezésükkor és távozásukkor csókkal fogadják és üdvözlik. Borne sehogysem találta tetszését abban, ha férfiak csókolództak egymás között, mert azt mondotta inkább beleharapna egy kutyának a farkába, semhogy egy férfi által hagyná magát megcsókoltatni. A komáromiak Léván. (A lévaiak nagy szeretettel várják a komáromiakat. — Ünnepélyes fogadtatás. — Autó, kocsi és kerékpár korzó. A Leány vásár díszelőadása a komáromi gárda által. — Nagy szüreti mulatság.) A mai szomorú és lelket lehangoló világban kétszeresen fontos a külömböző városok magyarságának minél szorosabb összekapcsolása. Léva és Komárom magyarsága vette észre elsősorban a barátkozás fontosságát. A lévai és a komáromi magyar iparosság már évekkel ezelőtt tudatára ébredt ennek és a két város iparossága meleg barátsága mind T
