Komáromi Lapok, 1926. július-december (47. évfolyam, 78-155. szám)

1926-09-28 / 116. szám

egyvewlteteclik: évfolyam, 116. fszáiu. Kedd, 1936. szeptember 28, POLITIKAI1’ HSiixeiéfi ár csehszlovák értékben: lelfben é* vidékre portai »»átküldéssel: | SsS«* évre 80 K, félévre 40 K, negyedévre ’ 30 I. - Külföldön 150 Kő. ! £gyei szám ára t 80 fillér. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BÁRÁNYAY JÓZSEF dr. Szerkesztő,ég ét kiadóhivatal: Nádor-u, Megjelenik hetenkint háromszor t kedden, csütörtökön és szombaton. I: ii li Misii i|iL Komárom, —szept, 27. A magyar ellenzéki pártok kö­zös bizottsága önmagától, automa­tikusan feloszlott, midőn a két ellenzéki párt egyike, a magyar nemzeti párt aktivista irányban indult el a reálpolitika jelszava a’att. A két ellenzéki párt közöl tehát az egyik megmaradt a régi állásponton, mig a másik uj poli­tikai orientálódás folytán eljutott arra a megfontolásra, hogy a ma­gyarság gazdasági érdekeinek fo­kozottabb védelme érdekében a kor­mány támogató blokkhoz, az úgy­nevezett várnlöbbséghez csatlako­zott. A két párt iránya tehát a politika irányvonalán többé nem fut párhuzamosan, hanem ellenté­tesen. Ezeket a távolságokat politikai eszközökkel áthidalni nem lehet, mert akkor egyiknek vagy fel kel­lene adnia ellenzéki álláspontját, vagy a másiknak kellene revízió alá vennie a reálpolitikát és felad­nia az aktivista német pártokkal való együttműködését. Ez idő sze­rint mindkét eshetőség kivihetet­lennek látszik. Hogy ez a két különböző világ szemlélet egy nevezőre jusson, saj­nos, arra kevés a kilátás. Viszont ha megvan közöttük a kapcsolat olyan kérdésekre nézve, amelyek a politikától függetlenek, amelyek & magyarság szervezettségére, kul­túrájának közös, életbevágó kérdé­seire vonatkoznak, ezzel nagy szol­gálatokat tehetnek az itt élő ma­gyarságnak. A közös bizottság működésének ebben látnok a leg­fontosabb pozitív hasznát. Mert, sajnos, politikai pártjaink eddig a politizálásban élték ki éle­tüket és legfeljebb gazdasági érde­keknek adtak engedményeket, de teljesen elhanyagolták a magyar kultúra árvaságra jutott területét. Pedig adott helyzetünkben, nem is mérnök eldönteni: mi szükségesebb és mi hasznosabb a magyar nép számára, ha azok szavazatait akar­juk elhódítani, vagy pedig ha azo­kat megerősítjük magyarságukban és ezzel fokozzuk ellenálló erejét az elnemzetlenitő áramlatokkal szemben. A közös bizottság további nagy feladatát a gazdasági téren való közös együttműködésben látnók. A magyar gazdának, magyar iparos­nak, kereskedőnek az érdekei azo­nosak. Mennyi itt a teendő! Gaz­dáink szervezetlenek és idegen ér­dekképviseletekbe kényszerültek be­lépni, amelyek semmit sem tettek védelmükre. Iparosaink szervezke­dése egészen friss keletű és an­nak tökéletes kiépítéséhez mindkét magyar pártnak önzetlen áldozat­kézségére volna szüksége. Pénz­intézeteink veszélyben forognak, hiányzik a segítő kéz, mely hónuk alá nyúlna, hiányzik a szervezettség, amely ennek irányt szabna. Ezek a közös célok és feladatok. Hogy a bizottság nagytekintélyű közéleti férfiakkal egészítette ki magát, akik ott tekintélyükkel és pártokhoz való lekötöttség nélkül tudják az ügyeket objektiv világ­­szemlélettel megítélni és elintézni, ez a legnagyobb megnyugtatás a nagyközönségre nézve. Ezért a legnagyobb reménnyel kell tekin­tenünk az uj közös bizottság műkö­dése elé, amelytől ha nem is a magyar politikára, de a magyar közéletre nézve igen sok eredmény! várhatunk. — Rekonstruálják-e a hivatalnok kormányt, vagy sara t A közválemöuyU uj tervet dobtak bele, a hivatalnok­kormány továbbmaradását és ezzel kapcsolatban annak átalakítását. A lapok különösen a rekonstrukció gon­dolatát ragadják meg és az egyik napon különféle „illetékes," “jólértesülí“ »megbízható* forrásból arról értesülnek, hogy pld Benes külügyminiszter távo­zik, Csernyt kicserélik, Káliay teljha­talmú is megy, másik napon pedig újra másokat menesztenek, vagy pedig a parlamenti kormány alakításáról imák. Azt is közreadják, hogy, ha a hivatal­nok kormány továbbra is megmarad, akkor újra felállítják az ötös bizottsá­got, mert arról győződtek meg, hogy az első Cserny-kormány csak azért vált be, mert mögötte állott ez a bizottság. Olyan lap is akadt, amely nyíltan han­goztatja, hogy parlamenti kormányra nem gondol senki és így abból egyelőre semmi sem lesz. De az összes kérdé­seket mégis csak a rekonstrukció kér dése uralja és biztosra vehető, hogy a prágai „jólértesült“ lapok néhány napig erről fognak cikkezni, addig, amig valami újabbat ki nem találnak a szintén „illetékes“ politikai körök. Lassan majd csak elérkezik az október 14 ike, akkor meg úgyis összeül a képviselőház, az pedig egész biztosan fog bőséges anyagot szolgáltatni az újságíróknak. = A nemze i kisebbségek bzottsá g$n»k ülése. A népszövetségi li?ák uniójának nemzeti kisebbségi bizott­sága több napig fog ülésezni Salz­burgban, ahova a salzburgi tarto­mányfőnökség meghívta az Unió tanácselnökségét. Az ülés szeptem­ber 28., 29. és 30-án és a következő napokon tartatík meg és a tanács­kozáson az összes amerikai és euró­pai államokból 150 delegátus vesz részt. A jelzett három napon a nem­zeti kisebbségek problémájának ta­nulmányozására kiküldött vegyes bi­zottság fog ülésezni és a kisebbségi javaslatokról határozatokat hozni. Az unió elnöki tanácsának első ülése október 1-én lesz s a konferencia október 4-én fejeződik be. A kisebb­ségi kérdésen kivül tárgyalásra ke­rül a lefegyverzés problémája is. = l\ kisantant tanácskozása. Ezút­tal nem hirdették hetekkel előbb a lapok a készülő nagy világpolitikai eseményt, hogy hol és mikor fog összeülni a kisantant és miről fog tanácskozni, hanem felhasználva a genfi találkozást, a Népszövetség ülésszaka alatt a bárom állam kül­ügyminiszterei két napig tartó ta­nácskozást folytattak. Múlt hétfőn és szerdán volt a tanácskozás, ame­lyen a Nemzetek Szövetségének és a népszövetségi tanácsnak működé­sével összefű z gő kérdéseket vitatták meg, a Nemzetek Szövetségének si­keres működését és azt, hogy annak megszilárdulása is egyre kiterjedtebb munkálkodása a békét és a nemze­tek közötti együttműködést biztosítja. A kisantant külügyminiszterei meg­vitatták továbbá a nemzetközi hely­zet problémáit, még pedig úgy álta­lánosságban, mint a kisantant érde­keivel összefüggésben. Mint eddig mindenkor, úgy ezúttal is megálla­pították ezeknek az érdekeknek a közösségét és a minden erre vonat­kozó kérdésekről való felfogás teljes összhangját. Egyben pedig elhatá­rozták, hogy a kisantant legköze­lebbi összejövetelét 1927. junius ha­vában Csehszlovákiában fogják meg­tartani = Magyar-csehszlovák kereskedelmi tárgyalások. A múlt hét végén Buda­pesten, a kereskedelemügyi miniszté­riumban nagy fontosságú tárgyalás volt a magyar és csehszlovák kereskedelmi szerződés ügyében. A tárgyaláson részt­­vettek a vámpolitikai bizottság tagjai, továbbá a kiküldött delegáció. Ezen az ankéten megtárgyalták a csehszlovák köztársasággal fo ytatott kereskedelmi tárgyalások egész anyagát és megad­ták a delegációnak a további utasítá­sokat a tárgyalások folytatására. A delegáció ezen a héten ismét Prágába utazik, a hol folytatja a tárgyalásokat. A végleges kereskedelmi szerződésre vonatkozó tárgyalások már annyira előrehaladtak, hogy remélhető, hogy sikerül a jövő év januárjáig a végleges szerződés alapjait lerakni. = A cseh szocialisták pénzzel támo­gatják magyarországi eivtársalkat. Budapesti lapok jelentik, hogy a ma­gyarországi szociáldemokrata párt a cseh szociáldemokraták anyagi segíté­sével készülődik már most a válasz­tásokra. Ez a hir Prágából érkezett Budapestre, ahol az politikai körökben érthető megütközést keltett. A hir szerint a cseh szociáldemokratapárt a napokban 200 000 csehkoronát küldött választási célokra a magyarországi szo-I ciáldcmokratapártnak és azt később még- nagyobb összegekkel fogja tá­mogatni. Úgy látszik, bogy a cseh­­szociáldemokratáknak nagyon is bőven van, hogyha ajándékot is tudnak adni magyar elvtársaiknak, pedig a fölös pénznek Csehszlovákiában is akadna helye, ha egyébre nem, valami mun­kásjóléti intézmény feisegitésére. S upMi [ízéé. Mit mond a budapesti jugoszláv követ? — szept. 26. A magyar jugoszláv közeledés a vi­lágpolitika egyik eredménye lett: a világlapok mind sűrűbben foglalkoznak magával a ténnyel és a vele kapcso­latos körülményekkel, sőt, mint egyik táviratból kiderül, a népszövetségi kö­rök nem hivatalos tárgyalásain, beszél­getésein is sokszor szóba került. A napokban elhangzott az első hiva­talos szó Jugoszlávia részéről. Avramo- VÍCS népszövetségi jugoszláv delegátus szájából, amely megállapítja a két or­szág közti közeledést, most pedig közöljük a budapesti szerb ügyvivő kije­lentéseit, amelyet egyik bpestilap mun­katársával folytatott beszélgetésben tett. — Az S H. S. királyság külpoliti­kája — mondotta Alexander Cincar Mütkovics ügyvivő — békés i.ánya és békés módszere ma annyira nyilvánvaló, hogy nem szükséges hangoztatni. Ez megállapítható országunk ama céltu­datos törekvéséből, amellyel állami létét megalapozni s a szomszédaival való barátságos viszonyt kiépíteni akarja, hogy együttműködjön velük és ezzel fenntartsa a békét a Balkánon és Közép- Európában. Ennek a törekvésünknek eredményeképpen a szomszédos és a távolabb eső országokkal is, egész sorát kötöttük meg gazdasági, kereskedelmi, politikai, jogi és mástermészetü egyez ségeknek. —- Ami a Magyarországgal való viszo­nyunkat illeti, a legnagyobb örömmel kell megállapítani, hogy mind a két kormánynak ugyanolyan őszinte szán­déka van a békés együttműködésre és egyforma őszinteséggel akarják lekötni magukat a béke uj útjaihoz. — Az a számos egyezség, amely már létre is jött a két állam között, látható formában fejezik ki kölcsönös érzelmeiket és ez pedig nagyban hoz­zájárul ahhoz, hogy a két országnak a nemzetközi politikai életben érdeme és fontossága szerint való súlyhoz jusson, Bizonyos vagyok egyébként abban, hogy a köztünk létrejött szerződések nemcsak a mai egymáshoz való viszo­nyunkra lesznek termékenyítő hatással, hanem hasonlóképpen termékenyitően fognak hatni a két országnak többi szomszédjához való viszonyára is. — Ezen a héten Walko urnák és Nincsis urnák Genfben, a Népszövet­ség légkörében, amely kedvez minden közeledésnek és minden békülékeny­­ségnek, bizonyosan sokszor volt al­kalmuk érintkezésbe lépni egymással és mind a két országra nézve haszno­san tárgyalniok összes közös kérdé­seinkről. S bizonyos, hogy a tárgya-Komárom és vidéke legnagyobb Óriási választék a legfinomabb kivitelű buto-bútoráruháza: rokban, u. m. háló», ebédlő-, uriszoba-, szalonberendezésekben, saját műhelyemben készült bőrgarnitúrák, scheslonok-, H« Q i IfiOF 11 matracokban.— Az előkelő közönségnek lllllllíllltil Hilllill llUIUŰlUill •il1 ^ : művészies kivitelű bútorok készítését kozott és saját tervek szerint vállaljuk. m Jóbai-utca 16. • -~- •-£\ ~?$WlSÍ Vidékre díjtalan csomagolás!

Next

/
Oldalképek
Tartalom