Komáromi Lapok, 1926. július-december (47. évfolyam, 78-155. szám)
1926-09-25 / 115. szám
Negyvenhetedik évtolfam, 115. szám. Szombat, 1926. szeptember 85. POLITIKAI LAP. Előh*etéti ár Mehsxtorik értékben: Egyken éi vidékre postai ssétkflídéssel: évre 80 K, félévre 40 K, negyedévre 20 I. — Külföldön ISO Ki. ■fyei »iám árai 80 fillér. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAÄL GYULA át. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nidof-u. 89., Megjelenik hetenkint háromszori i kedden, csütörtökön és szombaton. ip ki! ífflffi. Komárom, — szept. 24. A dicső Mátyás királyról tudjak mi, ©regek, akik magyar történelmet tanultunk, hogy álruhában utazta be az országot és közvetlen tapasztalatból ismerte meg a nagyarak visszaéléseit, azután lecsapott reájuk. A gömöri uraknak kemény derekát is próbára tette, amikor a gazdag ebéd után kapát ragadott és a szőlőhegyen kapálni kezdett versenyezve a verejtékezőjobbágygyal, de nógatta az urakat is, hogy tudják meg, milyen munkát végez a pirnép. Szakasztott mása ennek Englis pénzügyminiszter esete, aki rokonlátogatni ment és ott panaszok várták: hogy az adót nem lehet megfizetni. Azután személyesen nézett utána és elment az adóhivatalba. Ott göndörfürtü kis ifijurak ropogtatták a sőskifiit és igen jól mulattak, a felvilágosítások osztályán pedig két beamter gorombasági teherpróbákat végzett a szegény ügyebajos embereken. A miniszter orra előtt pedig becsapták az ajtót és azt mondták neki, hogy vége, jöjjön holnap. Erre szerényen bekopogtat az adóhivatal vezetőjéhez, ez a haragos cseh férfiú pedig épenséggel nem volt barátságos és kis hija, hogy ki nem dobta a kései Mátyás királyt. Englis doktor szomorúan bandukolt haza és nem tudott semmi felvilágosítást adni otthon, de legalább megtanulta a nagy demokráciát, amely egyformán nem szolgálja ki a kétségbeesett adózót és órákig várakoztatja a minisztert is. De tanúit Englis mást is a troppaui adóhivatalban. Meglátta a kétségbeesést, melyet az elviselhetlen adók rajzolnak az adózók ábrázatára és látta az ősz hajszálakat a lesújtott emberek alázatosan meghajtott fején, amit szintén az adógondok festettek időnap előtt fehérre. Szinte nem is érinti a dolog lényegét a bűnös alkalmazottak megbüntetése, mit segit az ezer é3 ezer adózó szörnyű baján. A bajokon az segítene, ha a négymillió elintézetlen felebbezést az arra hivatott közegek elintéznék és azok a tisztviselők, akiknek most jutott az 1921. évi adó kivetése az eszükbe, kirepülnének a hivatalukból, mert ©zzel kétségtelen bizonyítékát adták annak, hogy nem tódnak és nem akarnak dolgozni. A sokat szidott ancien regime alatt ez soha elő nem fordulhatott. Mi pontosan tudtak minden év jalius havában, hogy erre az esztendőre mennyi adót vagyunk kötelesek fizetni. Pontosan tudtuk azt is, hogy év végével mennyi a hátralékunk vagy túlfizetésünk. De ma? Az állami adókat egy-két évi késéssel írják elő és a pontosan fizető adózó az utólagos kivetés gyönyörűségeiért áldja a pénzügyigazgatóságot és az .adórendszert. A pénzügyminiszter volt az, aki kíméletlen bátorsággal és szokatlan őszinteséggel mutatott rá arra a tarthatatlan rendszerre, amelyet Ausztriának copfos bürokráciájáról mintáztak le s mely csődbe juttatta az adóigazgatást az egész vonalon. Mert mit jelentene mást a négymillió elintézetlen felebbezés, mint a hivatali eljárás csődjét! És mit jelent az, hogy a pénzügyi hatóságok felebbezések ellenére is behajtanak adókat, vagyondézsmát: bizonyára nem jogrendet. Englis saját szemeivel látta azt, hogy mit tesz az, ma adót fizetni. Hiszen nem akarunk mi az alól kibújni és fizetni is szeretnénk, ha bírnánk. De ha leroskadunk, akkor nem bírunk felkelni és mégis csak le kell szedni a hátunkon levő teherből. Nem akarunk mi sem mást, csak az igazságos adózást. Az uj adóreformot nem ismeri senki, de láttatlanul is örömmel üdvözli, mert ennél a mai helyzetnél már semmi rosszabb nem következhetik reánk. Englis inkognitójabizonyára mély benyomást tett a miniszterre, aki eddigi működése alatt nyílt programmal kereste az igazságot és maga volt legjobban meggyőződve az adózás rendszerének csapnivalóan rossz voltáról. De Englis doktornak, a tudós egyetemi professzornak más feladata is lenne az adóreformmal kapcsolatosan. Láthatta, mit érnek az olyan rendeletek, amelyet kiad minden negyedévben a felekkel való tisztességes bánásmódot illetőleg. A dusfürtü operaénekesek, akik pillanatnyilag adóelőírásokkal és kivetésekkel foglalkoznak, azt gondolják, hogy a gorombaság is a hivatali kvalifikációhoz tartozik. Tévedni méltóztatnak fiatal mesterek. Az önök dolga nem lehet más, mint az adózó polgárok udvarias és figyelmes kiszolgálása és a tévedésektől lehetőleg mentesített munka. Az önök feladata az, hogy az adókat idejekorán vessék ki és dolgukat idejében végezzék el. Ha önök nem hagynak hátralékot, nem lesz adóhátralék sem, de engedjék I meg nekünk, hogy mi adózók önöktől rendet követeljünk. Nem ártana, a sok tehetségtelen kezdő számára tanfolyamokat rendezni és mesterségükre kitanitani, akkor talán kevesebb szörnyű előírás és tévedés látna napvilágot — amelyet természetesen be is hajlanak, mielőtt rájönnének és helyesbítenék, — mert ma igen sok analfabéta gyakorol olyan mesterséget, amelyet sohasem tanult. Englis hivatalos legorombitásából ezek jutottak eszünkbe. = Köiös bizottság. A Magyar Nemzeti Párt és az Országos Keresztényszocialista Párt elnökségei megábpodtak abban, hogy a két párt között állandóan előforduló súrlódások jövőbeni elkerülése és preventív megakadályozása céljából egy bizottságot létesítenek a mai pártpolitikától távol álló közéleti kiválóságok bevonásával. A bizottság ta jai Kürthy István, Baríai Aurél, Hammersberg László, valamint a pártok részéről Szent-Ivány József Szüllő Géza dr, Korláth Endre dr. Jabloniczky János dr, nemzetgyűlési képviselők, Groschmidt Géza dr, és Törköly József dr. szenátorok, valamint Bittó Dénes dr. és Szilassy Béla dr. pártvezetőségi tagok. A Maeyar Nemzeti Párt és az Országos Keresztényszccialista párt elnökségei által alakított >közös bizottságot Szent-Ivány József és Szüllő Géza dr. október hó 9-ére délelőtt 10 órára Ótátrafüredre a Táíraszanatórium külön termébe egybehívták. = A hivatalnok kormány rskonstrukciój*. A polgári pártokkal folytatóit tanácskozások tudvalévőén arra vezettek, hogy az eddigi vám- és kongrua-többség továbbra is megmarad és vele együtt a hivatalnokkormány is tovább vezeti az ország ügyeit egy ideig. Azonban a hivatalnokkormányt rekonstruálják, egyes íag jait kicserélik. A szláv néppárt hivatalos lapja, a „Slovak“ úgy értesül, hogy e változások folytán négy miniszteri tárca fog gazdát cserélni. A lap szerint Renes dr. külügyminiszter is távozik a külügyminiszteri székből, ami mindenesetre óriási változást jelentene Helyébe állitóan Krofta Kamii egyetemi tanár, jelenleg berlini csehszlovák követ kerülne. De Benesen kivül felcserélik a belügyi, a szlovenszkói és nép óléti tárcák minisztereit is, amennyilen Cserny miniszterelnök nem ógja tovább vezetni a belügyi minisztériumot és Kállay József dr. teljhatalmú és Schissl népjóléti miniszter is távozik a kormányból. = A rn^oyar kútáráért. A Magyar Nemzeti Párt sajtófőnöksége jelenti: A Magyar Nemzeti Párt kulturális szakosztálya az ősz közeledtével összeült az elmúlt héten Rimaszombatban, hogy körvonalozza a párt őszi és téli kulturmunkáját. A kulturális szakosztály ülésén Sörös Béla losonci ref. lelkész a szakosztály elnöke elnökölt. A szakosztály sorra tárgyalta és legnagyobbrészt elfogadta a párt kulturreferenseinek alaposan kidolgozott előterjesztéseit és a többek között elhatározta, hogy 10 kulturestet fog rendezni, melyeknek prosrammját megállapította. Kimondotta a szakosztály ülés, hogy a magyar kultúra megmentése és előrevitele szempontjából különösen számit az egyházak támogatására. Munkamegosztást végzett a szakosztály a Magyar Nők Munkaszövetsége, a különböző egyházi kulturszervek és a kulturális szakosztály által beáliitott kulturmuukások között Behatóan foglalkozott a községi könyvtárak ügyével, tárgyalta a nemzet és faj védelem, az e^yke, I csecsemőgondozás, anyák védelme kérdését, továbbá az elhagyott és árva gyermekek ügyét. Tekintettel a megindult uj iskolai évre, foglalkozott a szakosztály a magyar iskola kérdéssel is és e kérdéssel kapcsolatosan jelentős határozatokat hozott. = A szenátus ülése. A szenátus elnöksége Klofác vezetése mellett ülést fartőit, amelyen foglalkoztak a nemzetgyűlés elnökségének a képviselőház összehívására vonatkozó határozatával. Bár a szenátus elnökségével azuttal nem történt előzetes megbeszélés a kérdésben, mégis tekintettel a mostani politikai helyzetre, elhatározták, hogy csatlakoznak a képviselőház elnöksége által rregállapitoít terminushoz, vagyis a szenátust is október 14-ére hívják össze. = Határforgalmi tárgyalások. Annak a sok anomáliának és nehézségeknek, amelyek a határforgalomban a túlságos és indokolatlan szigorúság folytán állandóan napirenden vannak, végre vaiahára véget kívánnak vetni az által, hogy az államok egymás között uj megegyezést kötnek. A csehszlovák köztársaság és Magyarország kormányai a határforgalom rendezésére újabb tárgyalásokat indítottak meg, amelyek már annyira előrehaladtak, hogy a csehszlovák delegáltak október hó első napjaiban Budapestre fognak utazni a kérdések végleges megoldása végett. Mint értesülünk, az osztrák—magyar határforgalmi tárgyalások is a legjobb mederben folynak. = Nagy viták lesznek a parlament megnyitásakor A pártok már készülődnek a parlament megnyitására, egymás Után tartják üléseiket, amelyeken nemcsak a politikai helyzetet beszélik meg, hanem foglalkoznak azzal is, hogy mi teendő vár a pártokra az uj többség megalakulása folytán. Az előjelekből ítélve, a parlament megnyitása igen mozgalmasnak ígérkezik, nagy politikai vitákat várnak, amelyek ezúttal nem a kormánynyilatkozatra fognak kiterjeszkedni, hanem a pártok által felhozandó különböző kérdésekre. Arra számítanak, hogy a kormány nyilatkozata folytán napirendre kerülő kérdések fölött napokig is vitámi fognak. Mint kormánykörökben értesülnek, mindjárt az ülésszak megnyitása után Englis pénzügyminiszter beterjeszti a költségvetést és az adóreformról szóló törvényjavaslatot, mind a kettő oly nagy horderejű kérdés, hogy azok tárgyalása majdnem teljesen lefoglalja az ülésszakot aira, hogy gyomor- és bélbántalmai miatt állandóan szenvedjen, amikor kőzc? tudomásu, hogy a világhírű és mindenki által legelsőnek ismert lírmúiidi keserüvi* azonnal megszünteti a rendszerint fenti bajokból eredő fejfájást, csökkenti a vérnyomást az agyban és meggátolja az érelmeszesedést. Emésztési zavaroknál éhgyomorra már fél pohár langyos keserüviz elegendő. — Kapható kis- és nagyüvegben. Szétküldést hely: Igmándi keserüviz forrásvállalat Komárom. 201 Árjegyzék ismételadóknak kívánatra bérmentve.
