Komáromi Lapok, 1926. július-december (47. évfolyam, 78-155. szám)

1926-09-23 / 114. szám

4. oldal. Komáromi Lapok 1926. szeptambw 28. nagykálnai legénnyel, de egyszer a le­gény meggondolta a dolgot és vissza­küldte a jegygyűrűt Tóth Klárának. De nem postán küldte a jegygyűrűt, hanem egy falubeli leánnyal, aki nem is sej­tette, hogy mit visz abban a kis cso­magban. A kikosarazott Tóth Klára azonban sose felejtette el ezt a szé­gyent és a dologban teljesen ártatlan lányt olthatatlan nagy ellenszenvvel gyű­lölte. Ez a gyűrűt visszahozó lány ké­sőbb férjhez ment és ebből a házas­ságból született Mészáros Eszter,akit talán még jobban gyűlölt és e gyűlölete csak fokozódott, amikor a fia ezt a gyűlölt lányt vette el feleségűi, aki még hozzá más vallásu is. Es azóta állandóan meg­becstelenítő sértésekkel illette menyét, fiát és nemcsak a hátuk mögött, hanem szemtől szemben lebecsmérélte a fiata­lokat. A tanút is biztatta és jutalmat ígért neki, ha rábeszéli a fiát, hogy váljék el a feleségétől. A tanúnak maga az öregasszony mondta el, hogy szivén akarta szúrni az öreg késsel a menyét amikor meglátogatták őt. Az öregasz­­szony állandóan ivott, mert ők is főz­tek pálinkát, hát ital volt mindig a ház­nál. Mihály Emilia a gyilkosság után ment be az öreg Vargánéhoz, aki holtan a földön feküdt és az ágy szét volt hányva. Tóth Vilmos hasonlóképpen vall, mint az első tanú Tud arról, hogy a vád­lott az esküvő előtt súlyos beteg volt. és ennek a betegségnek mód felelt ör- i vendezett az öreg asszony s neki nem I egyszer kárörvendre mondta: — Dögledezik már az a bitang bikái j A fia hiába volt jó fia, hiába adta | oda az utolsó krajcárját is, az anyja | engesztelhetetlenül gyűlölte. Juhász Sándorné 3 évig lakott az öreg asszonynál, ö is tud arról, hogy el­akarta pusztítani a fiát. A tanúnak is ígért tehenet, földet, ha talál olyan ci­gányasszonyt, vagy kuruzslót, aki eltenné a fiát, menyét és az unokáját a láb alól. Egyszer egy cigányasszony vetődött a J házhoz, annak sok mindent adott, ha j szerez neki valami varázsszert, amivel } megrontja a fiatalokat. Az élelmes ci j gányasszony hozott is egy csomagot, j hogy abban van a varázs szer. Ezt a csomagot a fiatalok udvarára j kell csempészni. Ekkor az öregasszony ] megfenyegette a tanút, hogy ha nem í hajtja végre ezt a csomagcsempészést, | hát rögtön kilakoltatja a házból. Mit \ volt, mit tennie, átvette a csomagot, í hogy a külön lakó fiatelok udvarára | viszi. Hogy a lelkiismeretét megnyug- | tassa a tanú, hát menetközben meg- 1 nézte a csomagot, hogy nem-e valami [ veszedelmes dolgot visz és megköny- | nyebbülve látta, hogy abba egy fűszál j és egy korhadt fadarab volt becsoma- I golva. Ezt az ártalmatlan dolgot aztán nyugodtan ledobta a fiatalok udvarába és ezzel az öreg asszony is tovább m* gtürte a házában, mert különben ki­­ü dözte volna, őt állandóan nuruzslók­­hoz küldözgette rontó varázsszerért. Bdabányán volt állitóUg egy ilyen ku­ruzsló, de odi ő sose jutott el Vargáné N gy Juli 12 évig lakott az öregnél. Mindenben megerősitet e az előző tanuk vallomásait. A fiaiai Varga a jó fiúnak a mintaképe volt, de hiába, anyja pokoli gyűlölettel voit iránta, hogy azt a lányt vette el, akinek az anyja valamikor 40 esztendővel ezelőtt v sszahozta neki a hűtlen lett vőlegé­nyétől a jegygyűrűt. Jakabek Ilona tusonlóképen vall. Az egesz falu megöotránkozott az öreg­asszony viselkedésén. A menye és a fia krisztusi türelemmel törték ezt. Ami ­kor kérdezték a fi tói, nogy mért tűri ezt, azt felelte rá, hogy hát mégis csak az anyám, akárhogyan ellenünk tör is. Az öreg öt is küldte kuruzslókért és ő előtte is hangoztatta, hogy egyetlen fiának nem hagy semmit Majd dr. Fenyves Lajos ottani kör- | orvos ismertette a halál okát, amely folytogatás okozta fulladás következ­ménye volt. CzimmerZsigmond is lakott az öreg­nél. őt is küldte kuruzslókérí és két hold földet Ígért annak, aki elpusztítja a fiatalokat. A fia jó fiú volt, sokat dolgozott az anyjának, de az soha egy krajcárral nem segítette. A pénzt in kább idegeneknek adta. Egyszer a tanú védeni merte a fiát, erre az öregasz­­szony 3 hónapig egy szót sem szólt haragjában a tanúhoz. Az öreg sokszor ivott és rettenetes természete volt, gyű­lölt mindenkit, de legjobban az egyet­len fiát, a menyét és a kis unokáját, | akiket pedig az egész falu szeretett, becsült, mert jóravaló népek voltak. Juhász Sándor szomszédja volt a meggyilkoltnak, aki azért gyűlölte a menyét, mert azt hitte, hogy a me nyecske anyja rontotta ei a házasságát ezelőtt 40 esztendővel, amikor jegyben járt egy nagykálnai legénnyel. Állan­dóan cigányokkal, cigányasszonyokkal tárgyalt, akik alaposan megzsarolták az Ígért rontó, pusztiló, kuruzsló varázs­szerek ellenében, amelyek természete­sen nem okoztak semmi bajt. Arról tud, hogy a fia egyszer nagy beteg volt és panaszkodott, hogy az anyja mérget kevert a tejébe és a pogácsájába. Pilka Ilona is lakott náluk, ő is megerősili az előző vallomásokat, őt is kuruzslókhoz küldözte, de mivel a tanú nem állt kötélnek, hát kiüldözte a házából. Az öreg állandóan ivott. Az otthon főzött törkölyön kívül még a korcsmából is hozatott pálinkát. Ácsné Varga Erzsi a meggyilkolt test­vére, bár nem köteles vallani, mégis vall és megerősíti az előző tanuk állí­tásait. Az öreg Vargáné élete perpatvar, veszekedés, verekedés volt végig. Az urával is úgy bánt, mint a kutyával. A saját édesapját nem tűrte meg és kol­dulásból kellett volna a szegény öreg­nek megélni, ha a tanú magához nem veszi az öreget. A tanú látta, amikor az öreg Vargáné a menyét megosto­rozta. Kuruzslókért őt is küldözte. Ezzel befeződtek a tanúvallomások, amelyek teljesen tisztázták a helyzetet. A bíróság megszövegezte az esküd­tekhez intézendő kérdéseket, amelyek­hez a védő dr. Lányi Gyula aranyos­­maróthi ügyvéd még két kérdés felvételét kérte, amelyek arra vonatkoztak, hogy a tettes öntudatlan állapodban követte 1 el a teltet. Az ügyész e kérdések fel­vételét ellenezte. A bíróság azonban helyt adott a védelem kérésének, mire az ügyész semmiségi panaszt jelentett be. Dr. Molnár Jenő ügyész hatásos be­szédében a IV. és az V tízparancsolat­ból indul ki és azt bizonyítja, hogy ifjú Varga nem öntudatlanul fojtotta meg az édesanyját. Dr. Lányi Gyula védő szépen meg­konstruált beszédében párhuzamot vont, a mindennek, csak édesanyának nem nevezhető Vargáné és a jó fiú minta­képét mutató ifjú Varga között. Ha igaz az, hogy a nép szava Isten szava, akkor könnyű az esküdtek hely­zete, mert hiszen az egész falu azt bi­zonyítja, hogy az öreg Vargáné minden volt csak édes anya nem. Az egyik legnagyobb magyar jogász Edvi Illés müvíioől idézvén, azt bizonyítja, hogy ifjú Varga öniudatlan állapotában kö­vette el a súlyos bűncselekményt. Az esküdlek a védelem álláspontjára helyezkedik és kimondották, hogy Varga öntudatlan volt a tett elköve­­tésexor. Az esküdlek verdiktje után a bíróság a vádlottat felmentette és nyomban sza­badlábra helyezte az 5 hónap óta vizs­gálat fogságban levő Vargái. Az ügyész felebbezeit. Jllí-lÉíll „Impair radiißt Jirt'iliiii Kieles kivite tökéletes vétel! Mi év alatt megszinili az emberiség. A jöld nem bir el 5200 milliónál több em­bert. — Vigyázat, már kezdünk feketedni. Nehogy bárki is krokit képzeljen el a címek alatt, sietek kijelenteni, hogy fenti intelem nem tőlünk ered, nem asszonyi pletyka, vagy szóbeszéd, ha­nem tudományos alapon átlő fejtegetés, amelyik előre megcáfolja B csérdit és Voronoff mestert, akik mind a kelten az örökéletet és az örökifjuságot akar­ják adományozni (ha nem is díjmente­sen) a halálozásba belefáradt, az élésbe beleöregedeit emberiségnek. Amennyire nem tetszett eddig komám­­asszonynak, hogy a szomszédnak is hosszú életet Ígértek, éppen úgy nem fog megvigasztaiódni azzal, hogy de hiszen a szomszédasszony is elpusztul. Fenyegetett már bennünket Halley üstö­kös, Szodoma és Gomorrha, háború, sőt maga a béke szedte a legtöbb áldo­zatot közülünk, de egyik sem volt olyan komoly veszedelem, mint Mr. Edward M. East kilátásba helyezett pusztulása. Azt még talán kibírnánk valahogy, hogy megszinesedjünk, hiszen egyesek élet­célul tűzték ki, amikor kifeküdtek a strandra, hogy mint amerikai utazók kerüljenek haza, de eddig még nem volt ember, aki a halált kibírta volna. A teozöfuäok ugyan Ígérik az indiai alapon való feltámadást, azonban, ha beváltják is Ígéretüket, a vaknak mu fogatnak szinponpás festményt, mert East professzor megállapítása szerint úgy sem fog bennünket mcgbirni a föld, ha tulmegyünk a hivatalos lét­számon. Ettől ugyan még 3500 millió lélek választ el bennünket, de mit lehet tudni ilyen szaporaság mellett. East szerint ez a szám már száz év múlva teljes lesz. A chambridgei egyetem tudós tanára feltevéseit és számiiásait könyvben adta ki és megküldte jelentését a Népszö­vetségnek is, mint amelyiknek talán első sorban állana módjában védekezni a pusztulás eilen. Lehet, hogy ez gúny voit a professzortól, mert hiszen senki sem bízik abban, hogy a Népszövetség megérje a világ megígért végét, sőt talán a legközelebbi mentőháborut sem éri meg. Mert ha nem is mondja ki East tanár nyíltan, a pusztulás ellen csak az lehet az egyetlen fegyverünk. Ha a föld nem bir meg többet mint 5200 millió embert, akkor állandóan háborúval keli ritkítani. íme a könyv rövid tartalma: A leg­­komoiyabb becslések szerint 1910-ben 1700 millió ember élt a földön, 700 milüó fehér, 500 millió sárga, 400 mil­lió barna és 100 millió fekete. A 700 millió fehérből ma már csak alig 560 millió marad fehérnek, a többi elkeve­redett a színesekkel. A tudós kutatásainak eredménye sze­rint Ázsia, Afrika és Délamerika népe sokkal hűbb ősei tradícióihoz, mint mi, ha fehérhez megy férjhez, vagy fehért is vesz feleségül, nem kereszteződik olyan könnyen, mint a fehér. A fehérek keveredése évenként tizen­három ezrelék, mig a színeseké csak keltő. Eas szerint a föld csak 5200 millió embert képes eltartani, ezt a szá­mot pedig, bármennyire hihetetlennek harg/.ik is, már száz év múlva elérjük, azaz száz év alatt 3500 millióval sza­porodunk. Mivel össz- vissza zagyvaságunk miatt a választás nehézkes lenne, arányosan fogunk satnyulni és tömegesen fogunk megválni az élettől. M. Edward M. East könyve és jelen­tése feltétlenül figyelmei érdemel egy­részt mint kuriózum, másrészt pedig azért, mert idejében adja meg a figyel meztetést, hogy siessünk élni, mert Bicsérdi és Voronoff dacára is alig van már hátra csekély száz esztendőnk. HÍREK. — A kormány és a reformét as egy­ház. A reformáius egyház legfőbb kép viseleie több Ízben folytatott már ta­nácskozásokat a pozsonyi teljhatalmú miniszterrel a szlovenszkói és ruszin­­szkói ref. eg\ ház és az állam jogviszo­nyának rendezéséről. Ebben a kérdés­ben, mint a csehszlovák sajtóiroda je­lenti, — fontos lépést jelentettek a tegnapi tárgyalások, mert sikerült meg­szüntetni mindama akadályokat, ame­lyek eddig a tárgyalások útjában állot­tak. Október 8 án Losoncon informa­tiv jeilegü beható megbeszélések kez­dődnek, amelyek a református egyházi alkotmány jóváhagyása és a lévai zsi­naton hozott egyházi törvények jóvá­hagyása élőit szükségesekké váltak. A losonci teológiai főisxolát az egyház bezárja és ezzel egyidejűén a szlovák törvényeknek megfelelő beadványban theológiaí főiskola létesítésére fog en­gedélyt kérni, amelyet a református egyház a kormány engedélyével és támogatásával szándékozik mielőbb megalapítani. A losonci teológiára be­iratkozott 39 hallgatóra nézve, a főis­kola létesítéséig gondoskodni fognak arról, hogy ezek a hallgatók még ez évben folytathassák tanulmányaikat. — Adminisztrátor Izsán. Néhai Czen­­czik János izsai plébános halála után a plébánia ügyeit egy ideig a duna­­szerdahelyi káplán látta el, most a nagyszombati apostoli vikárius Vádai Gyulát nevezte ki adminisztrátorrá, akl pár év előtt a pozsonyi katolikus in ternátus vezetője volt. — Hirtelen halál. Kaller Ferenc der­­csikai plébános, mint értesülünk, hirte­len meghalt. A plébánost, aki ezelőtt 11 évvel Komáromban is káplánkodott, igen sokan ismerték városunkban. Kul­ler Ferenc kiváló zongorista «1 volt és több hangversenyen fellépett. A Kath. Legényegylet volt másodelnökét gyá­szolja a korán elhunyt plébánosban, — A komáromi bankkrizis termé­szetesen még mindig foglalkoztatja nemcsak a líözvetlen érdekelteket, hanem Komárom és környékének iparát és kereskedelmét, amelyet ez a krizis valósággal megbénít, hiszen az emberek nem juthatnak a pénz­hez és azt se tudják, mikor és meny­nyit fognak kapni ? Reméljük, hogy a krizis lebonyolításánál a döntő fakto­roknak lesz annyi szociális érzékük hogy a kis betevők (mondjuk 1000 —2000 koronáig) érdekeit 100°l0 os kifizetésben fogják részesíteni. Amikor a Jednota megtette javaslatát, az tekintettel volt az 1000 K-ig terjedő kis betétekre és a tervezetben 100%-os kifizetésre vette fel azokat. Reméljük, hogy a valóságban is igy lesz ez! — Adózók figyelmébe. Komárom város adózóinak az 1925. és 1926. évi III. o. kereseti adója 1926. évi szeptember hó 30-án A-fól :M betű­vel bezárólag, október hó 1-én N betűtől egész végéig lesz bizottsá­gilag letárgyalva. A tárgyalás'kez­dődik reggel 7 órakor. Az adójavas­latok, amint ezt már a város is le­közölte, f. évi szeptember hó 2o*tót 28-ig vannak közszemlére kitéve a városházán. Ezen javaslatok az 1925. és 1926. évi jövedelmi adónál meg­állapított jövedelemnek megfelelőig vannak megtéve, kivéve az újabb és azon adózókat, akiknek a megálla­pított jövedelmi adóját a kincstár megfelebbezte. Figyelmeztetvén ezen körülményre mindazon adózókat, rgég pedig a kereskedőket és ipa­rosokat, valamint az önálló szellemi foglalkozást űző egyéneket, akik ezen adó alá tartoznak, egyúttal tudtukra adjuk, hogy a javaslatba ho­zott adóalapok a tárgyalásnál álta­lánosságban nem lesznek megvál­toztatva, mivel az esetleg kétféle­képen megállapított adóalapok el­lenkeznének a törvény rendelkezé­seivel, miután úgy a jövedelmi mint a kereseti adónál a lényleges jöve­delem, illetőleg kereset veendő ala­pul. Ennélfogva mindazon adózók­nak, akiknek a III. oszt. kereseti adója az 1925. és 1926 évre megállapí­tott jövedelmi adó alapja szerint van javaslatba hozva, a tárgyaláson való személyes megjelenése fölösleges, amivel csupán a tárgyalás lefoly­tatását eredmény nélkül fenfartanák. Mindazonáltal a tárgyaláson való személyes megjelenés nincs meg­tiltva, lévén a tárgyalások nyíltak, amelyeken mindenki résztvehet. — Uj*ápirok ujág mintegy 150 oldalas terjedelemben és ötvenezer példányban jelenik meg. Az Újság­írók Újságát az összes utódállamok­ban árusítani fogják. Az Uiságirók Újsága a leglökélelesabb hirdetési orgánum. FERR0NI4 ELEKTROTECHNIKAI VÁLLA­LAT ÉS MÉRNÖKI IRODA. Nővé Zámky (Érsekújvár) K máromi-u. 10. Tervek mérsékelt dija?ás mel­lett, költségvetések és szak­szerű felvilágosítások díjtala­nul ^eszközöltetnek. Ugyanott RIVOIO felvevő állomások beszerelése és javítása. Legjobb anyagok! Szolid árak 1 578 Cégtárnak: Dip!. Ing. Mandler I, Schmidt Gy. és Szénássy I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom