Komáromi Lapok, 1926. július-december (47. évfolyam, 78-155. szám)
1926-09-09 / 108. szám
Negyvenhetedik évlolyam. 108. szám. Csütörtök, 1986. szeptember 9 AM POLITIKAI - LAP. Előfi*eté*i ár caehssloyáic értékben: Helyben éi vidékre postai saétküldéasei: lügéu évre 80 K, félévre 40 K, negyedévre 20 K. — Külföldön 150 Kö. v*e «vén» éra i 80 Fillér. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Szerke*xt5ség él kiadóhivatal: Ridor-e. Mi., Megjelenik hetenkint háromszori kedden, csütörtökön és szombaton. Szakadó húrok. Komárom, — szept. 8. A csehekJegerősebb nacionalista pártjaiban, mint a nemzeti demokrata pártban és a nemzeti szocialisták táborában a végsőkig feszültek a búrok. A demokraták küzdenek a Hradsin ellen és egyik szárnya a fasizmnsra építette fel kis politikáját. A fasizmus azonban inogófélben vau és maga a nemzeti demokrata párt sem ért egyet ezek politikájával. Kramár Benes ellen fújja ki mérgét, a fasiszták pedig a pártvezetőség elé viszik az ügyüket és a szakítás, úgy látszik, elkerülhetlen köztük. Ugyanilyen a helyzet a mmzeii szocialistáknál, akiknek exponense, Benes, ma is benne ül a kormányban, bár pártja teljesen a kormány ellen fordult. Itt Klofács és a félreállilolt másik vezér, Stribrny külömböztek össze, olyan keményen, hogy a kiegyenlítődésnek még csak a reménye sincsen meg Stribrny röpiraton dolgozik, amitől állítólag Klofácsnak lesz igen melege. A szociáldemokraták felől is kemény szelek fujdogálnak. Fenyegetőznek az ellenzékiséggel és a kormánytól engedményeket szeretnének kicsikarni, hogy ismét oda ülhessenek a hatalom kormányrudja mellé. A feléjük adiesszált felhívásokat, hogy vonuljanak ki az elfoglalt bizalmi állásokból mindenhonnan, mintha nem hallanák, eleresztik a fülük mellett. Holott előőrseik ott ülnek a minisztériumokban, a földhivatalnál, munkás- és szociális biztosításnál és minden más jól jövedelmező hivatalban. A döntés ideje azonban közeledik. A parlament októberben öszszeül, hogy költségvetést adjon az országnak. Ekkorra tisztában kell lenni a pártoknak is önmagukkal és a kormánynak is tudnia kell, hogy kire számíthat. A nemzeti demokraták nem támogathatnak egy olyan kormányt, melyben Benes viszi a primhegedüt, a nemzeti szocialistákról azonban feltehető, hogy jó feltételek mellett ismét beállanak a kormányt támogatni és Franke testvér nem fogja lefeszegetni a parlament padjainak a fedőlapjait. A szociáldemokraták adják a fenegyerek szerepét, de nem tudjuk meddig. Nagyon nehéz a megválás a husosfazekak mellől. Nem tudni, nem jön-e meg a kedvük ismét ott folytatni, ahol a nagy koalíció boldog korszakában abban hagyták. Az az uj választás, mellyel a szociáldemokraták és a cseh szocialisták fenyegetőznek, nem tudni, nem volna-e ezeknek a pártoknak kétélű kés, amely élelgyökereiket is elmetélgetné. Ezekbe a választásokba a Hradsin sem menne bele, mert az elnökválasztás előestéjén kockázatos játékba bele nem bocsátkozhatik a hivatalnok kormány vezetése alatti választásokba. A feszültség tehát igen nagy a politikai arénán, amelynek izgalmas jelenetei csak most következnek el. = A n agyi r csehszlovák tsnfaegyezmények döntő tárgyalásai. A kölcsönös vámtarifaenpcditényekiől folyó tárgyalások, rr.ível Nlckl dr. kövefségi tanácsos Genfbe utazott, pár napra szünetelnek A két delegáció ez idő alatt az 1922 ben kötött, de nem rati fikáit kereskedelmi szerződés és mellékleteinek szövegét veszi át, hegy azokon a viszonyok szerint előállott változtatásokat, illetve kiigazításokat megejtse. Ez a tevizió szeptember 13-án kezdődik és szeptember 22-éig fart, amiker Nicki dr. visszaérkezvén Prágába, a tarifaegyezmények döntő tárgyalásai veszik kezdetüket. Az ideiglenes kereskedelmi szerződést, amelyet a magyar és csehszlovák kormány képviselői 1926 december 31-iki érvénnyel kötöttek, a kormány ratifikálás céljából beterjesztette a két ház elnökségéhez. = Községi választások lesznek 1927 ben. Az uj községi törvény értelmében a községi képviselőtestületek tagjait négyévre választják. Minthogy 1923. szeptemberében tartották meg az első választásokat, a megválasztottak mandátuma a jövő évben lejár és így 1927-ben uj választások lesznek. Mint egy újsághír közli, a cseh néppárt máris megtett minden előkészületet a választásra. Nem volna érdektelen, ha a szlovenszkói magyar pártok is idejében gondolnának a közelgő választásokra. = „Benes a kormány reklámosztályának főnöke.* Egy napra sem csitul el az az akció, amelyet Benes dr. külügyminiszter megbuktatása céljából meginditottak. A támadások mind agresszivebbek és sokszor kérlelhetetlen éles modorban vannak tartva, így Králek dr. újra cikket irt egyik prágai lapban és e cikkében erős kritika alá vevén a külügyminiszter külföldi szereplését, többek között azt irja, hogy Benes eddigi működése alapján megállapítható, hogy államunknak nincs külügyminisztere. Benes a cikk szerint nem törődik a külügyminisztériummal, hanem csak a maga pozíciójának megerősítésével és biztosításával úgy a bel- mint a külföldön. Benes tulajdonképen a kormány reklámosztályának főnöke. A külföldnek igaza van, amikor azt állítja, hogy a világ csak Masarykot és Benest ismeri, más csehszlovák politikust nem. Ennek Benes az oka, aki a felfogadott újságírói segítségével csak önmagának csinál reklámot. A külföldi szolgálatra megszavazott milliókat — irja Králek dr. — nem arra, hanem a személyi reklámra használja és költi Benes. Csodálkozni kell a politikusok felett, hogy ezt hét év óta megtűrik, mert Benes kü'földí akciója ellen komoly kifogásokat kell tenni. Szóval a Benes ellen megindított kampány nem hogy csendesedne,de mindinkább erősödik. = A fasiszták Masaryk elnök elien. A fasiszták Jungbuzlauban ülést tartottak, amelyen igen sokan gyűltek egybe. A szónokok a szociáldemokratákat támadták, azokkal kapcsolatban a köztársaság elnöke, Masaryk Tamás ellen is támadást intéztek. A gyűlésen jelen volt szociáldemokraták persze ezt nem tűrték, nagy lármába törtek ki és élénken tiltakoztak a köztársasági elnök sértegetése ellen. A viharos jelenetek és a két párt összetűzése következtében a rendőrség az ülést feloszlatta. A fasiszták ezen a gyűlésen állást akartak foglalni a köztársasági elnök ellen, akiről jól tudják, hogy mozgalmuknak nem tulajdonit nagy fontosságot, sőt úgy tekinti őket, mint egy olyan anonim társaságot, amelybe az elégedetlenek és a visszautasitottak akarnak nemzeti jelszavak mellett tömörülni. limlikisiiektisiirä Komárom, — szepf. 8. Bár külön szerződésben állapították meg a különböző országokban lakó nemzet:! kisebbségek jogait, amelyekben biztosítani kívánták gazdasági és kulturális fejlődésüket, azonban meglehet állapítani hogy igen elenyésző kivétellel, a legtöbb államnak mostoha gyermekei a kisebbségek. A kisebbségi egyezmény meghozatalára a békét diktáló hatalmak kötve voltak azok által a kijelentések által, amelyeket a háború egész ideje alatt a kisnemzetek szabadsága és függetlensége címén hangoztattak s amelyekkel dopingolták a nagyantant oldalán harcoló kis népeket. A szerződést megkötötték, az államok a saját törvényeik közé bicikkelyezték, azonban általában véve megfeledkeztek annak igazságos végrehajtásáról és ezért van az, hogy a Népszövetség előtt állandó panaszokkal kénytelenek fellépni a különböző nemzeti kisebbségek. A helyzet egyforma az összes államokban és magában Franciaországban sem gondoltak arra eddig, hogy a kisebbségi törvényt végrehajtsák, sőt a francia nacionalizmus féktelen tobzódásában egyenesen arra törekedett, hogy például Elszász- Lotharingiát tüzzel-vassa! franciává alakítsa át. Tudvalevő dolog, hogy Eiszászban igen tekintélyes számát alkotják a németek a lakosságnak és a franciák minden igyekezete arra irányult, hogy ezt az uj országrészt teljes egészében visszahódítsák a francia kultúrának. Azonban könnyebb a térképen az uj határokat megvonni, semmint egy magas kultúrájú nép lelkét megváltózíatni, különösen, ha az a nép a német, amely nyo cvanmilliós számával nagyhatalmat alkot Európában. Az elszaszi németek, dacára a világháború utáni években folytatott erőszakos franciásitásnak, nem törtek meg, hanem mint önérzetes faj, a kisebbségi törvényekre hivatkozva, teljes függetlenséget követelnek a francia hatalomalá került németeknek ésakciójuk nem is maradt eredménytelen. Mint egyik berlini híradás mondja, Millerand, a franciák e nacionalista érzelmű vezérpolitikusa úgy nyilatkozott, hogy Elszdsz- Lotharingiában bevezetés előtt áll a „regionális“ rendszer, ami az el szászt németség követeléseinek teljes elismerését jelenti. Elszász-Lotharingiaj német lakossága tehát autonómiát fog kapni, De nemcsak a németek óhajtják a szabadságot, hanem Franciaország más kisebbségei i?, igy a breton népfaj is ugyanazokat a jogokat követeli, mint amelyeket a németek kapnak. Millerand erre nézve is megnyugtatóig nyilatkozik, kijelentvén, hogy a „régiónéiig rendszert* a francia kormány az ország egyéb részére is hajlandó kiterjeszteni. Eszerint tehát a nemzeti kisebbségek autonómiájának gondolata Franciaországban a megvalósulás előtt álf. önként adódik ezek után a kérdés, hogy mennyiben hajlandók Franciaországnak keleti szövetségesei ezt a példát követni? Azok az európai államok, amelyek a világháború után Franciaország jóvoltából és érdekéből keltek életre, meg tudják-e fontolni, hogy mennyire szükségesnek mutatkozik az ö saját országukban is végrehajtani a kisebbségi törvényt és végrevalahára megadni mindama jogokat, amelyek a nemzeti kisebbséget megöletik?! Mi csak a csehszlovák köztársaságban uralkodó viszás és elviselhetetlen állapotokra mutatunk reá amelyek azt követelik a kormánytól hogy a nemzeti kisebbségekkel szemben tanúsított eddigi eljárás minden vonalon likvidálandó és a szerződés és alkotmányalaptörvény értelmében biztosított kulturális, gazdasági sőt politikai autonómia teljes^mértékben érvény itt essék. Franciaország példája megszivlelésre méltó és ha a nagy protektornak minden egyéb intézkedését buzgón utánozza Csehszlovákia, akkor ebben a kérdésben is követheti eljárását. Kei Hitt iMielvet a középiskola tanlíi. Komárom, — szept. 6. A magyar középiskolákban — beleértve a polgári iskolákat is — ma nem tanítanak német nyelvet. A reál iskolákban a francia nyelvet tanítják, hogy milyen sikerrel és eredménnyel, arról Komárom és vidéke legnagyobb bútoráruháza: i b i r A é i Komárom »3« Jókai-utca 16. Óriási választék a legfinomabb kivitelű bútorokban, u. m. háló*! ebédlő-, uriszoba-, azalonberendezésekben, saját műhelyemben készült bőrgarnitúrák, acheslonok-, matracokban.— Az előkelő közönségnek művészies kivitelű bútorok készítését hozott és saját tervek szerint vállaljuk. 'Vidékre díjtalan csomagolás!
