Komáromi Lapok, 1926. július-december (47. évfolyam, 78-155. szám)

1926-08-24 / 101. szám

1M8. aqgairiaa A4. Komáromi Lapok 8. oldal. Intézeti felszerelések legolcsóbban ELBERT divatáruházában SS Komárom, Nádor-utca 19., Koronabankkal szemben-Patent harisnya, fiú és leányka ing, nadrág, leányka kombiné, zsebkendő, törülköző, reggeli cipő. — Klót- és lüszter-kötény; Vulkán-fibre koffer, utazó kosár, tornacipő, stb. Továbbá nagy raktár: férfi zephir- és selyem ing, nyári alsó­nadrág, nyakkendő, apache ing, „Hercules" flór harisnya Kő 21'—; fürdőkosztüm, férfi zokni és harisnya stb. cikkekben. Gyermekkocsi osztály! Vászontetős sportkocsi Kő 280'— ügyével, mikor látjuk végre az 1914 —1925. évi zárszámadásokat és költ­ségvetéseket, mikor lesz végre ren­dezve — közmegelégedésre — az orvosi ellátás, táppénz és egyéb se­gélyek kérdése ? Alig 2 hónapja, hogy a szociális biztosítási törvény életbelépett, máris megkezdődtek a torzsalkodások az uj központban. Amint félhivatalos, de biztos for­rásból értesülünk, az autonómia fel­rúgásával kinevezett prágai központi vezetőségben súlyos viták és nézet* eltérések merültek fel. Vita tárgyát képezi ugyanis, hogy a betegsegélyzőjárulékok mennyi időre, hány napra vetendők ki heten­ként, valamint vitás az is, hogy mi­lyen magasak legyenek a beteg segélyző járulékok? A központi vezetőségnek munka­adó tagjai azon az állásponton van­nak, hogy a betegsegélyezési járulé­kok csakis a tényleges munkanapokra legyenek kifizetve, vagyis ha egy héten 6, vagy 3 nap dolgoztatnak, a járulék csak ezen 6 vagy 3 napra legyen számfejtve. A betegsegélyző* pénztárak képviselői pedig az ellen­kező álláspontot képviselték a vitá­ban. Mivel megegyezés nem jött létre, a betegsegélyzőpénztárak a napok­ban a központtól újabb instrukció­kat kaptak. Ennek rövid tartalma a következő: Az aggkori és betegsegélyzőjárulé­kok havonként 4—5 hétre számfej­­tendők A járulék csrkis a tényleges munkanapokra leg yen kivetve Vagyis ha egy hónapban —a szombati na pokat figyelembe véve 4 vagy 5 hét van, a járulék e szerint lesz kive­tendő azzal a hozzáadással, hogy a heti járulék számfejtésénél ügyelni kell, hogy hány nap dolgoztak. Helyesebben, ha valaki a hét kö­zepén lép be munkába vagy ki lesz jelentve a hét valamely napján, a járulékot nem szabad egész hétre felszámítani. Ha a betegsegélyző pénztárak a tényleges munkanapokon túl szám­fejtik a járélékokat, ez ellen jog­orvoslatnak van helye és pedig I. fo­kon a járási hivatalnál, 11. fokon a zsupán! hivatalnál, III. fokon a szociá­lisügyi minisztériumnál. Panasz tárgyát képezte az is, hogy a betegsegélyző pénztárak közül egyesek a kiadott nyomtatványok ellenében dijakat számítottak fel. A pénztárak a nyomtatványokat kö­telesek díjtalanul kiadni. Egyes pénztárak azt követelték, hogy azok, akik valamely ügyben a betegsegélyzőtől elintézést, írásbeli választ várnak, válaszbélyeggel el­látott és megcímzett borítékot csa­toljanak-Ez is szabályellenes követelmény, mert *a pénztárak a levelezésükből eredő póstaköltségeket maguk köte­lesek viselni. Szóval egész sorozata a pana­szoknak és sérelmeknek. Sehol egy tájékoztató hirdetmény A pénztárak a panaszokkal nem törődnek Es igazuk is van bizonyos tekin­tetben. A pénztárak kinevezett vezetői nem az érdekeltek bizalmából ülnek a pénztárakban. Nekik a panasz, vagy sérelem: hekuba. A munkásság és a munkaadói ér­dekeltség pedig nyugodtan tűr, hall­gat és remél. „Quo usque tandem abutere pati­­entia nostra?" Mi lesz a pénztár autonómiájával, mij van a pénztár áthelyezésének Táborozni meojünk... (/4 komáromi cserkészek táborozása és vándorlása.) Irta: Darvas Andor. (Folytatás.) A kassai fiúk igazán olyan kedvesen fogadtak, hogy azt gondolni sem mer­tük volna. Reggel is (júl. 13.) otthagyva minden, dolgukat, siettek fel hozzánk, hogy kaianzoljanak, bennünket. Mi féiigmeddig még ágyban fogadiuk őket, de aztán hamarosan felkészültünk. Első úiunk a múzeumba vezetett, amelyben különösen a régebbi fegyve­rek gyűjteménye volt érdekes, tovaobá az a szószék, amelyből valamikor Páz­mány Péter prédikált. A program, de az egész nap legkiemelkedőbb pontja a Rákúczy — kripta megtekintése volt. Már maga a dóm csöndes félnomálya valami különös,sejtelmes érzést lop az ember szivébe; szinte olyan eltörpüit­­nek éreztük magunkat az óriási gótb csűcsivek között. Az örök mécses piros fényében, titokratosan villannak meg szárnyas oltár aranyozott faragványai és a magas oszlopok közt mint a műit idők kisértése, borong a titokzatos csönd. Pár percnyi szemlélődés tán megnyílt előttünk a kripta nehéz ajtaja. Némán, lehajtott fejjel léptünk be abba a helyi­ségbe, ahol minden tárgyon, minden kis levélen a múlt bánata, dicsősége és nagysága rezeg. A kripta elég tágas szobás amint belépünk, szemben talál­juk magunkat a fehér márványból ké­szült szarkofággal, amelyben a Nagy­ságos Fejedelem hamvai nyugosznak, A szarkofágban három érckoporsó van. A középsőben fekszik a legnagyobb magyar szabadsághős, II. Rákócsi Fe­­rencz, tőle jobbra édesannyja,Z!Ínyi Ilo­na, balra pedig egyikifia. Az egész tele van halmozva koszorúval, szalaggal, hervadt színtelen virágokkal. Jobról és balról még egy-egy kisebb márvány koporsó van; egyikben fekszik a Fejedelem udvarmestere, a másikban gr. Es2terházy Antal. A sekresiyés int, hogy forduljunk meg. Megfordulunk. Szemben találjuk magun­kat ismét egy szarkofággal. Ebben fek­szik a kuruc dicsőség örökéletü alakja, a tárogatók regényes hőse. Nagy Ber­csényi Miklós. Valami, valami kimond­hatatlan érzés nehezedett a szivünkre... a muH ígérő szelleme láthatatlan karjá­val magához ölelt egy pillanatra és puha fátyol űjjaival játszani kezdett a finom léiekhárfák siró húrjain ... és szállt — szállt a hang fülnek süket szűz — me­lódiák szárnyán... kurucok .. kuru cok ... hajh szegény kurucok ... be megsötétedett... ti fényes nspotok... — fázós szellő suhant végig a köd — könnyes emlékrónaságon ... mintha valahol halk- titokban felpattannának rég felszántott, nyomaveszett, búzatermő si rok, mintha valahol darutollas jó vitézek paripái alatt dobbanna a föld ... mintha valahol felhőborus, őszéjszakás csönd­ben tábortüzek lobbannának a balett sötét némaságba és felzokognának, könnytelen nagy zokogással a zborói hársfák ... mintha gyász ruhás hollók kiterjesztett szárnya röpködne mindenütt és takargatná — takargatná a „pro pat­ria et libertate“ aranyszínű szivét s Nagy-Majtény átoktarlója felett nagy ködfelhők közül elősiviiana a turáni átok ... kár... kár... kár! Kár elmerengeni a régi dicsőség hült hamvai felett. A múlt csak múlt marad, jövőt nem épit, csak régi sebek vér­száját csókolja ismét véresre. Kár... kár... kár 1 A nagy fejedelem koporsójáról egy* egy babérlevelet téptünk és megindul­tunk kifelé. Az ajtó bezárult mögöttünk... liábrafelé már nincs út — csak előre! Megnéztük a cserkészotthont is, ahol már várt bennünket a kassai csapat. De az idő már dél felé járt, elbúcsúztunk egymástól és mentünk ebédelni. Ketten Sedivy úrékhoz, hárman pedig Gayssler mérnök úrhoz voltunk hivatalosak. (Folyt, kőv.) Em sign) ásnom puliit Holta o öttaeoi zsibvásáron. Debrecenben hosszabb ideje árulnak gyermekeket és a gyetmekvásámak árfolyama is van. A debreceni zsibvásárt éren, az úgy­nevezett Zsibogón, nagy feltűnést kel­tett izom baton, hogy egy szegény asszony saját gyermekét árulta és el is adta. Branyik Antalné, egy erdőtelepitő felesége, az a szerencsétlen asszony, akit a kétségbeejtő nyomor arra vitt rá, hogy saját gyermekeit áruba bo­csássa. Hároméves Ilonka nevű, 14 éves Eszter nevű leányát és egy kilenc hó­napos csecsemőjét vitte ki a vásárra és a három gyerek közül kettőre csak­hamar vevő is akadt. A három éves kislányt 300 000 koronáért, a 14 éves leányt 900 000 koronáért vásárolta meg egy gazdálkodói mig a kilenchónapos csecsemőre nem akadt vásárló. A Zsibogó közönségének ez a nem mindennapi szörnyű jelenet hamarosan feltűnt. Egy-kettőre hire ment a vásár­téren és a szerencsétlen anya körűi nagy csődület támadt. A szegény asz­­szony kétségbeesetten panaszolta el az embereknek, hogy végső kétségbeesése és rettenetes nyomora késztette erre a szörnyű lépésre. Elmondta, hogy férjét fadöntés közben szerencsétlenség érte, rázuhant a fa és azóta munkaképtelen. Hosszú idő óta semmi keresete nincs és hat gyermekből álló családját nem tudja eltartani. Mindig azt remélték, hogy sorsuk talán jobbra fordul, mivel azonban egyre reménytelenebbnek lát­ták a helyzetet, úgy határoztak, hogy hat gyermek közül hármat eladnak, A közönség részvéttel hallgatta az asszony előadását, nagy része azonban mégis nyugtalansággal és megdöbbe­néssel figyelte a jelenetet. Néhány ember a rendőrségre szaladt és a rend­őrség közbe nlépését kivánta. Erre azon­ban nem került sor. Sokáig bészélgetés tárgya volt a vásártéren a szomorú jelenség. A kö­zönség nagy meglepődéssel hallgatta egyik-másik zsibárus előadását. El­mondták, hogy hosszabb idő óta gyak­rabban előforduló eset, hogy egyik­másik szegény ember eladja saját gyer­mekét. Az utóbbi időben ez már egy­általán nem elszigetelt jelenség. Utaltak a kereskedők arra, hogy valóságos ár folyamok alakultak már ki a gyermek eladása körül. Egy millió korona volt a legmagasabb összeg, amelyet szülő­nek nagyobb gyermekért adtak, mig három öt éves kisgyermekek körülbelül félmillió koronás áron keltek el. A megvásárolt gyermekeket gazdálkodók tanyáikra viszik ki. S ezeket az eladott gyermekeket azután szülőik csak na­gyon ritkán látják. Szanatórium t«i „CARITAS“ Bratislava, Torna u. 18/b. V 274 Sebészet — Nőgyógyászat I. oszt. napi 80—100 koronáig, II. oszt. napi 56—65 koronáig. Szabad orvosválasztás Külön szülészeti osztály (Both dr.) 1. oszt. pausal szülés 8 napra 1600 korona. II. oszt. pausal szülés 1000 korona. Vezető orvos: FRANKEN­­BERGER dr. egyetemi tanár. Az intézet fő­orvosa: BOTH JÁNOS dr. egyetemi tanársegéd operatőr. — REÍUCHA LAJOS dr. igazgató. —m H T TÉT» 12" JL. JLSu Jlijí — A kiutasítások hatálytalanítása. Amint Ismeretes, a kiutasított Pal­­kovich Viktor gutái esperes plébános, volt kér szocialista párti képviselő és Szőke Kázmér dr. csicsói espe­res plébános érdekében azonnal akcióba lépeif Szent-Ivány József, a Magyar Nemzeti Párt vezére. Amint örömmel értesülünk, a fellépésnek megvolt a kellő eredménye, mert mint már röviden jeleztük, Palkovich Viktor kiutasítását már hatálytala­nították. Szent-Ivány József és dr. Holofa János a Magyar Nemzeti Párt képviselői a kiutasítások hirére Prágába utaztak és egyenesen a miniszterelnökhöz forduljak. Cerny József dr. miniszterelnök kijelen­tette, hogy a központi hatóságok nem adtak ki olyan rendeleiet, amely a kiutasítások alapjául szolgálhatna s hangsúlyozta, hogy a legtöbb kiutasított ügye már eddig is ren­dezést nyert s a többi a fellebbe­zések során — néhány csekély kivétellel — kedvezően lesz elintézve. A képviselők tárgyaltak Prágában az illetékes osztály főnökével is, Novak dr.-ral, aki az interveniáló képviselők intenciója szerint nyom­ban telefonon intézkedett a pozsonyi meghatalmazott minisztériumban a további tömeges kiuíasilások meg­szüntetése érdekében s az eddigiek visszavonása tárgyában. Hétfőn Holofa dr Pozsonyba utazott, hogy a meghatalmazott minisztériumnál megsürgesse prágai eljárásuk ered­ményeinek a végrehajtását és a kél újvári kiutasítást is visszavonassa. Intervenciójuk tehát teljes sikerrel járt. Az uj illetőségi törvény szerint ma már aug. 22-én a kiufasitottaknak különben is megvan a isi. állam­­polgárságuk, ha ezt megkérelmezik, mivel mind a négyen 1906 élőit jóval csehszlovák területen tartóz­kodtak már. — Veni Sancfe a komáromi iskolák­ban. A komáromi szt, Benedek rend­főgimnázium szeptember 3-án 8 óra­kor, a többi komáromi iskolák pedig szeptember 2-án, csütörtökön reggel 8 órakor tartják növendékeik részére a közös évnyitó istentiszteletet, me’y után az iskolai főhatóságok rendele te értelmében megkezdődik a rendes előadás. A szeptember 2.-iki közös Veni Sanctet dr Májéi apátplébános végzi papi segédlettel. — A ref. egyházból. A komáromi református egyházközség presbité­riuma folyó hó 21-én Galambos Zol­tán lelkész és Fülöp Zsigmond fő­gondnok együttes elnöklete mellett ülést tartott, amelyen a lelkészelnök a napirend előtt részvétfeljes sza­vakban emlékezett meg özv. Antal Gáborné, szül. Kluge Maliid, az egy­ház néhai nagynevű püspök-lelkésze nejének elhunytáról. A presbitérium az elhunyt emlékét jegyzőkönyvében megörökítette és a gyászoló család iránt őszinte részvétének adott kife­jezést, egyben tudomásul vette mind­ama kegyeletes intézkedéseket, ame­lyeket az elnökség a megboldogult elhalálozása alkalmával lett. Majd kegyeletes szavakkal emlékezett meg a lelkész az egyház főgondnokát, Fülöp Zsigmondof, édes anyjának aug. hó elején történt elhunylával ért mélységes gyászáról és a pres­bitérium részvétteljes együttérzésé­nek adott igaz kifejezést. Mély kö­szönettel fogadta az egyháztanács Bátyai Mihály és nejének, szül. Antal Gábriellának az egyház javára telt 1000 koronás adományát, ha­sonlóképen a Komáromi Protestáns Jótékony Nöegyletnek az egyház sze­gényei javára küldölt 600 K adomá­nyát is. Böjihe János izsaipreorans­­rekforlól nyugalomba vonulása al­kalmával elismeréssel emlékezett meg a presbitérium, mely az izsai leányegyház buzgó és szorgalmas előmunkását veszítette: el a távozó­ban. Majd Galambos Zoltán lelkész nyújtott tájékoztatót a Komáromban, augusztus 28-án és 29-én tartandó leánykonferenciáról, amelyre az egy­ház presbitériumát is meghívta. Ezzel kapcsolatban a presbitérium meg­állapította a templomi elhelyezkedé­sek rendjét a konferencia tartama MaiakoÉ a Wmi\w néoziarak Mai aj kőwijáli. k fi a 1 / • • r1*

Next

/
Oldalképek
Tartalom